Új Ifjúság, 1974. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1974-05-07 / 19. szám
\ 10 új ifjúság Huszonkilenc évvel ezelőtt Európában véget ért a történelem legborzalmasabb és legpusztítóbb háborúja. A kontinens meggyötörtén és felperzselve került ki belőle. A tekintélyes angol történész, Arnold Toynbee írta: „Véleményem szerint a háború társadalmi szerencsétlenség, mellyel nem lehet kompromisszumokat kötni.“ Helyesebb volna úgy mondani, hogy „nem szabad“. Ezt véssük jól az emlékezetünkbe a győzelem évfordulóján. P. L. SZÉP KIS HÁBORO • Dokumantumregény a dobozba zárt háborúról • Ál- csatatér Örkény község mellett • Hatszáznyolcvanhárommlllló filmkocka örökítette meg a második világháború Z191 napjának és éjszakájának eseményeit. Vannak filmrészletek, amelyeket a mozllá- togató vagy a televíziónéző jól, néha túlontúl Is jól ismer. A celluloid szalagot már a nürnbergi perben is felhasználták, harminckét órán át tartott a vetítés, s az eredeti felvételek a vád tanúiként szerepeltek. Vannak azonban jócskán olyan filmrészletek is, amelyek még soha nem szerepelhettek a nyilvánosság előtt, még mindig dobozok mélyén rejtőznek. Lélektani előkészítés Bokor László, a jól ismert magyar filmrendező és újságíró, aki „mellesleg“ nemrég védte meg a kandidátusi disszertációját, a Zrínyi kiadó gondozásában megjelent új dokumentumregényében a második világháború filmes — s részben más propagandasztikus vonatkozású — „műhelytitkait“ eleveníti fel. Az első fronthír- adó még 1914-ben készült a német hadvezetőség rendelésére, de a kétperces tudósítás a maga kezdetlegességével, groteszk mozgásával nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A második világháború — a szerző találó szavaival — már „fotogén háború“ volt, s a hadviselő felek a totális hadviselés keretében messzemenően felhasználták a film lehetőségeit és eszközeit is. Néha valóban meglepő módon. 1940 áprilisában a norvég fővárosban az oslói német katonai attasé, a meghívottak szűk köre előtt, koktéllal egybekötve vetítette le a Lengyelország náci megrohanásáról készült dokumentumfilmet. (Amelyben egyébként — Goring személyes javaslatára' — a támadás eredeti képeit trükkfelvételekkel is vegyítették, hogy a német hadigépezetet még félelmetesebbé tegyék.) A vetítős közben gyorsfutár érkezett és kihívta a norvég hadsereg jelenlevő vezérkari főnökét: ebben az órában kezdődött meg a skandináv ország elleni náci agresszió. A „lélektani e- lókészítés" tehát nem maradt el. Rommellel szemben Bokor László az érdekes és legtöbbször alig ismert példák és dokumentumrészletek segítségével elemzi a fasiszta Németország filmgyártásának jellegzetességeit, hiszen Göbbels úgy nyilatkozott, hogy a film „legkedvesebb gyermeke.“ Megmutatja a másik oldalt is: hogyan hasznosította a brit és az amerikai hadvezetés a filmpropaganda adta lehetőségeket. A „fotogén háború“ szemléletes példája: 1942-ben, az el alameini áttörés előtt Montgomery tábornagy úgy dolgozta ki haditerveit, hogy állandóan farkasszemet nézett Rommel német tábornoknak a sátor falára akasztott nagyméretű portréjával. Nagy teret szentel a szerző a szovjet operatőrök és rendezők fronttudósítói munkájának bemutatására. A háború 356. napján, 1942. június 13-án Szluzkl rendező 160 operatőr közreműködésével nagyszabású dokumentumfilmet készített „A háború egy napja“ címmel. A szovjet filmesek ott voltak az 1941. november 7-i moszkvai díszszemlén, az első nagy Moszkva alatti ellentámadásnál, a blokád alá vett Leníngrád falat között, a sztálingrádi csatában. Amikor az első dokumentumfilm elkészült a partizánok tevékenységéről (Bikov forgatta Belorussziában „A nép bosszúja“ címmel) a környékbeli partizánegységek összpontosított erővel átmenetileg elfoglaltak egy német repülőteret, hogy a szovjet futárgép leszállhasson, s Moszkvába vigye a film- szalagokat. Az admirális özvegye Jóformán ismeretlenek azok a részletek, amelyeket a szerző a Horthy-Magyarország filmpropagandájával kapcsolatban felkutatott. Nemcsak az MFI híradókat veszi bonckés alá, de leírja, hogy amikor a harctereken egyre nehezebb és veszélyesebb volt forgatni, különösképpen pedig sikerekről beszámolni, akkor a hátországban, Örkény mellett, felépítettek egy álcsatateret, ahol egy zsákmányolt T-34-es segítségével „eredeti harctéri jeleneteket“ forgattak. Bokor még a korabeli igénylistát is idézi: egy harckocsizó zászlóaljat, egy lovas-szakaszt, két híradórajt, négy cirkuszi artistát és rendkívüli ellátmányban kétszáz kilogramm ekrazitot, valn mint egy hordó rumot vittek magukkal az akcióra. A kort nemcsak a realizált, hanem a meg nem valósított forgatókönyvek is megeleveníthetik. St. Geneviéve des Bois-ból Kolcsak admirális özvegyétől levél érkezett Horthy címére azzal a kéréssel, vegye személyes védelme alá a tengernagy Kijev környékén ragadt rokonságát. A levélből forgatókönyvötlet született, s elha tározás, hogy mindezt a filmszalagon is megörökítsék. Akit azonban a tengernagy rokonságából megtaláltak, annyira demoralizált volt, hogy számba sem jöhetett a megfelelő célra. A többség nem volt megtalálható, mert önként evakuáltak a viszavonuló szovjet csapatokkal együtt. Ez a forgatókönyvötlet sem valósulhatott meg... —WMB——Mfmi «11« r V* A SZUEZI CSATORNA REGÉNYE Az elkésett Aida Lesseps terve vakmerő volt: a Szuezi-csatornából francia ügyet kovácsolt. Az angol agqályoskodással szembeállította népének hazafias érzületét abban a biztos tudatban, hogy számításában nem csalatkozik. Sokan — még barátai közül is kétkedve fogadták elképzelését. Lesseps ugyanis a csatorna építést költségeinek fedezésére részvényeket bocsá tott ki. Kétszázmillió frank részvény tökével számolt, amit 400 ezer darab, egyenként 500 frankos részvényben kezdtek árusítani. Rövid idő alatt 207 111 darab részvény gazdára talált Franciaországban. Százezernél több külföldön kelt el. A főrészvényes maga Ferdinand de Lesseps volt. AZ ELSŐ KAPAVÁGÁS Közben azonban súlyos csapás érte a csatorna híveit: a részvények felbocsátásával szinte egyidőben váratlanul elhunyt Negrelll, a tervek ktdolgozófa. A munkálatokat tehát már nélküle kezdték meg, terveihez azonban mindvégig ragaszkodtak. Az első kapavágást ünnepélyes külsőségek közepette 1859. április 25-én, húsvéthétfőn végezték el a későbbi Port Saidnél. A munkásoknak — a- míg el nem készült az édesvízi csatorna Zagazigtöl a Timsah-tóig — e- zerhatszáz teve szállította az ivóvizet. Novemberben váratlan akadály szakította félbe a munkát. Anglia közbenjárására a szultán megparancsol- ta a csatorna építésének azonnali beszüntetését. Szaid alkirály nem szegülhetett szembe a Porta utasításival. Lesseps 111. Napóleont nyerte meg vártfogófának, aki — kihasználva az európai erőviszonyok eltolódását — sikerrel lépett fel Konstantinápolyban a csatorna munkálatainak folytatása mellett. Három évvel az első kapavágás u tán, 1862. november 25-én Tlmsahnál — a későbbi Iszmallánál — a Földközi-tenger vize egyesült a Timsah- tóéval. S minden akadékoskodás, angolok által pénzelt fegyveres támadás ellenére is, az időközben elhunyt Szaid alkirály utódja, Iszmail pasa 1869. november 17-ére kitűzhette a Szuezi-csatorna ünnepélyes megnyitását. EMILE ZOLA TUDÓSÍTÁSA Emile Zola többek között így tudósított az eseményről, Port Said kikötőjéből: „...A kikötőben 160 hajó sorakozott fel egymás mellett. A reggeli napfény játékosan táncolta körül az árbócok tetején büszkén len gö lobogókat. Ötven hadihajó ágyúinak szünet nélküli dörgése remeghette meg a levegőt. A csatorna bejáratához legközelebb horgonyzott a karcsú Aigle, a Sas, a francia császárt jacht, fedélzetén minden uralkodó- nők legbájosabbika, Eugénie császár nő, oldalán pedig e nagy nap hőse, Ferdinand de Lesseps... Pontosan nyolc órakor az Aigle felszedte horgonyát és elindult. Mögötte az osztrák-magyar uralkodó hajója következett, fedélzetén l. Ferenc jó- zsef, gróf Andrássy Gyula, Beust ýróf, Tegetthoff admirális, a lissat győző. Ezt a porosz trónörökös fregattja, majd Mihály orosz nagyherceg jachtja követte. Utánuk sorakozott fel a többi hajó. A parton ezer és ezer egyiptomi gyűlt össze, hogy üdvözölje az előkelő vendégeket, és gyönyörködjék a felejthetetlen látványban...“ A hajók tizenkét Órai út után vetettek horgonyt az iszmailai Eugénie- rakparton. Itt tartották meg a tulajdonképpeni 'ünnepséget, amelyre az alkirály hatezer vendéget hívott meg. Ötszáz szakács érkezett erre az alkalomra Egyiptomba: Trieszt, Genova és Marseille legkiválóbb konyhaművészei készítették a fogásokat. ELMARADT A PREMIER A gálaést fénypontja Giuseppe Verdi erre az alkalomra komponált operájának nagyszabású előadása lett volna. A mester azonban a megnyitás óráiban még az Aida partitúráján dolgozott, s a látványos premier, — a vendégek sajánlatdra — elmaradt. A hajók másnap a meghívott személyiségekkel továbbindultak Szuezbe. Korabeli feljegyzések szerint Iszmail alkirály húszmillió francia frankot költött a csatorna megnyitásának ünnepi külsőségeire. Azt ts tudni vélik a krónikusok, hogy az első kereskedelmi hajó, amely áthaladt a csatornán, a Brltish-lndian Telegraph Company tulajdonát képező Hawk — Héja — volt. Ott úszott a többi, ünnepi alkalomhoz illően feldíszített hajó után, a megnyitó előkelőségeitől tisztes távolban. Kábeleket szállított Szuezbe. Indiából Európába lövet pedig egy brit gőzös: a Danube — Duna — szelte át először a csatornát. Négyszázezer ember vesztette életét a Szuezi-csatorna építése közben. Nem rajtuk és a vízi út megteremtésének lánglelkü apostolain, a fáraókon, Lesseps és Negrelli hívein múlt, hogy a csatorna újkori történetébe ismét tragikus színek keverednek. Esti Hírlap (Következik: Elhangzik a titkos jelszó.) KÜLÖNÖS SZÍNVÁLTOZÁS Négy évvel ezelőtt történt, hogy egy 23 éves, tejfehér bőrű, kék szemű, spanyol származású brazíliai lány három hónap alatt egyszerre csak egészen sötét, kreol bőrű len. A furcsa színváltozás okát sokáig nem tudták kideríteni, a lányt azonban egyáltalában nem aggasztotta a rendkívüli jelenség, sőt nagyon is élvezte új külsejét. Ám az orvosi kutatások nemrégiben mégis kiderítették, hogy a pigmentációt kisebb agydaganat okozta. Az orvosok véleménye szerint a feltétlenül szükséges műtét után a lány bőre egy éven belül ismét visszanyeri régi fehér színét. VERONIKA TAVAK JÉG ALATT Tizenhét tavat találtak a Déli-sark jege alatt. Szélességük 1 kilométertől 15 kilométerig terjed. A tavakat borító jég legalább ötmillió éves, s hogy a tavak hogyan alakullak ki alatta, egyelőre még tudományos rejtély. A felfedezést a cambriďge-i Scott Sarki Kutatóintézet két tudósa tette. A tudósok a Déli-sark jege alatti sziklaképződmények kutatása közben jöttek rá a tavak jelenlétére rádióakusztikai módszerrel. HÚSZMILLIÓ LEPRAS Az észak-európai orsíšjfok [ lepraellenes inisszlójápak ada tai szerint a világon ma mint. í egy húszmillió ember szenÍ ved ebben a súlyos betegségben. Legtöbb leprást ez a jótékonysági szervezet Indiában észlelt. Egészségügyi szakértők szerint a lepra szinte nemzeti betegség lett - Pakisztánban, Bangiadesh- oan, Thaiföldön, Ka cában és Üj-Guineában is. Aggodalmukat fejezték ki az elég • télén nemzetközi segély miatt. Évente ugyanis a vilá- ton négyezren halnak meg eb ben a betegségben, jóllehet a korszerű orvostudomány hatékony gyógyszert és védő szert talált fel ellene. A lepra elleni hatékonynak bizonyult DĎS szert ma csak hárommillió beteg használhatja, a többi tizenhétmiUló sorsára van hagyatva, noha a gyógyszert elegendő meny nyiségben és aránylag olcsón gyártják. Becslések s*e rint a világon évente 250 000 ember betegszik meg leprában. A moszkvai műszaki főiskola szakemberei u- niverzális utrahang- készüléket szerkesztettek a csontszövetek vágására, hegesztésére. GENERÁTOR ÉS HULLÁMVEZETŐ? — A tudósok már régen megállapították: a csont is szövet, mint az élő szervezet többi része. A ortopédsebészek 250 wattos ultrahang-generátort és megfelelő hullámvezetőt használnak a szövet szélvágására, illetve az eltört csont össze forrasztására. Az első esetben vágóeszközökkel, a másodikban pedig minimális súlyú speciális forrasztóegységgel dolgoznak. Az orvos eddig egy másodperc a- latt a reszelőt, a szikét csak néhány centiméterrel tudta elmozdítani. Az ultrahangos operációnál a berendezés mozgása másodpercenként 25 ezerszer Ismétlődik meg. Az ultrahangos apparátus további előnye, hogy nehezen hozzáférhető helyen Is képes elvágni a csontot. VESZÉLYTELEN A SZERVEZETRE? — Kezdetben egyes szak emberek azt feltételezték, hogy az ultrahang esetleg káros lehet az élő szerve zetre. A gyakorlatban azonban bebizonyosodott: az ul trahanghullámok gyorsan lenyugszanak, Intenzitásuk nem haladja meg négyzet centiméterenként az egy wattot. Tehát teljesen veszélytelenek. Az operációs célokra használt ultrahang nem akadályozza a szövetek természetes regenerálódását, sőt, ellenkezőleg határozottan serkenti. Magyarázata: a metszetek egyenlő nagyságúak, ami jelentősen megkönnyíti a varrást, forrasztást. A FORRASZTÁS TECHNOLÓGIÁJA? — A csontforrasztás technológiája egyszerű: egy darab csontszövet és az e- tilfacianakril nevezetű folyékony, szerves vegyület keverékét viszik fel a forrasztandó felütetre. Az ultrahang a konglomerátumot egy pillanat alatt megszá- rltja Az ultrahangos forrasztást egyelőre csupán a csontszöveteknél használják. A következő kísérlet! munka a puha szerves szövetek forrasztási módszerének kidolgozása lesz. Eredményesen akarják alkalmazni olyan operációknál is, amikor a mellkas vagy a bordák felvágására a sebésznek csak néhány másodpercnyi ideje van. 4