Új Ifjúság, 1974. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1974-04-30 / 18. szám
MÁJUS És jött a május. Ezer orgonának Lila bugája búgott, a napon Minden bokor virágba öltözött föl... JUHÁSZ GYULA KRÖNIKA kzÁLeuö&Rium lilllSiM 1904 május 1-én született Antonín Dvorák, cseh zeneszerző 1519 május 2-án született Leonardo da Vinci olasz reneszánsz festő, szobrász és építész. 1945 május 5-én kelt fel Prága népe a német megszállók ellen. 1818 május 5-én született Marx Károly. 1904 május 5-én halt meg Jókai Mór. 1859 május 6-án halt meg Alexander Humboldt, német természettudós. 1889 május 8-én halt meg M. J. Szaltikov- Scsedrin, orosz író. 1945 május 9-én szabadult fel hazánk. 1921 május 14-én kezdődött a CSKP alakuló kongresszusa. 1949 május 19-én halt meg Peter Jilemnický, szlovák író. 1914 május 25-én született Pavol Horov, szlovák költő. 1949 május 25-én kezdődött a CSKP IX. kongresszusa. Ne feledjük felköszöntem az Irmákat (3.), Antóniákat (3.), Mónikákat (4.), Violákat, Györgyiket, Ernákat (5.), Fridákat (6.), Gizellákat (7.), Gyöngyikéket (13.), Zsófiákat (15.), Júliákat, Renátákat, Ritákat (22.), Esztereket (24.), Jankákat (30.), Angélákat (31.). 1904, május 5. Hideg szeles nap volt Pesten. A Magyarország című napilap ezzel a hírrel jelent meg: „Az egész közönség bizonyára részvétellel fogadja a hírt, hogy ]ókai Mór nagy beteg. Tegnap délután még csak egyszerű gyengélkedésnek mondták ]őkai betegségét, s mert még figyelemmel kísérte a lapokat, az újságok sem írták meg betegségét. Tegnap délután 5 óra óta válságosra fordult betegsége. Ereje egyre csökken, s a tiidőgyiilladásos folyamat, amely a influenzából fejlődött, mindjobban elhatalmasodott rajta.“ A 79 éves író április 25-én tért haza Pestre Nizza-i üdüléséről. Még ezen a napon rosz- szül lett. Dr. Korányi Frigyes professzor, aki azonnal megvizsgálta csak ennyit mondott az újságíróknak: „A baj tüdő- gyulladás, az életkor nyolcvan év. Többet talán nem kell mondanom.“ Május 5-én este ismét megjelent dr. Korányi Frigyes Jó- kaiék lakásán. A szalonban újságírók gyűltek össze. Senki sem tudta azonban mi történik a beteg szobájában. Kilenc óra 25 perckor Vészi József lépett a szalonba és csak ennyit mondott az újságíróknak: „Con- summatum est!“ — „Befejeztetett!“ A magyar irodalom minden idők legnagyobb mesemondója távozott az élók sorából. A Vasárnapi Cjság Mikszáth Kálmán tollából hozott nekro- lógust: „Jókai Mórral némi változás történt. A leglényegesebb ami az átlag embert érheti, de Jókainál ez is csak némi változás. Eltűnt a szemek elől, magkor még annyi van ott? Olyan odalent, mint ahogy álmodott idefent... De mégis nagy dolog történt, megrázó katasztrófa. Bágyadt, semmitmondó frázis, hogy egy fényes csillag' futott le az égről. Hiszen ha csak ez történt volna? Ki szo- morkodnék egy csillagért, mikor még annyi van ott? Olyan jelentőségű történt velünk, magyarokkal, mintha az a hegy süllyedt volna el, amelynek földjében a tokaji essentia termett és mert csak egy tokaji hegyünk volt, soha se kóstolhatnánk többé új tokaji termést.“ A munkapszichológusok három napig valósággal megszállták a sturcoló műhelyt, mindent megfigyeltek, mindent megmértek, mindent elemeztek. Sokoldalúan és mélyrehatóan tanulmányozták azokat a fiziológiai, pszichológiai és szociológiai körülményeket, a- melyek közepette Kapsza Dezső a fédereket sturcol ta, hogy megállapítsák: milyen változtatásokat kell eszközölni, hogy a dolgozó szervezetének károsodása nélkül némiképp fokozódjék a munka irama, amely jelenleg nagyon vontatott. A vizsgálatok alapján a munkapszichológusok azt javasolták, hogy fessék be kékre és zöldre azt a gépet, amelyen Kapsza a fédereket sturcolfa, mert a kata- termométerek kimutatták, hogy a műhelyben kellemes mediterrán éghajlat uralkodik, és színdinamikai megfontolásból Ilyenkor célszerű az úgynevezett „hideg színek" alkalmazása a dolgozó környezetében. A festés nagyon szépen sikerült, Kapsza Dezső is elismerően nyilatkozott róla, de a kékre és zöldré festett gépen Előfordul sem sturcmt több fédert, mint korábban. Ekkor a munkapszichológusok a műhely falait hangelnyelő lemezekkel borítói- ták be, hátha az üzemi konyha 'felöl behallatszó e denycsörgés decibelje zavarja a dolgozót a lendületes termelésben. A stur- colt féderek száma azonban a szigetelés után éppen úgy nem emelkedett, mint ahogyan hatástalan maradt a mennyezeti hatvanas égő kicserélése százasra, a lux miatt. Ezt követően a munkapszichológusok javaslatára Kapsza Dezső kétóránként tíz percre pihenőt tartott, hogy ily módon elejét vegye az emberi test normális biológiai ritmikája hanyatlásának és az esetleges monotónia miatt előállott érzékszervi-koncentrációs képességcsökkenésnek. Minthogy pedig a vizsgálat a szóban forgó sturcolás! folyamatnál a délelőtti ti zenegy órát és a délutáni negyed hármat jelölte meg kritikus időpontnak a dolgozó izomzatának nem különösebben jelentős, de egyoldalú igénybevételét illetőin, Kapszának Ilyenkor ötöt percet tornáznia kellett a gépe mellett. KarkörzéS, lábkörzés, törzsdöntőgetés, nyakforgatás, mély lélegzés stb. Kapsza fegyelmezetten betartotta a szüneteket, buzgón és lendületesen tornázott, de nemhogy több fédert sturcolt volna, hanem még a pihenőkre és a gimnasztikára fordított idő sem térült meg. Csődöt mondott a zene is. Hiába állítottak be a műhely sarkába a pszihósok egy szuprafon lemezjátszót, hiába zengett a sok pattogó ütemű, vérpezsdítő induló, Kapsza együtt dalolt u- gyan a zenekarral, ahol nem tudta a szöveget, ott csak lalázott, de a muzsika áldásos hatása a dolgozóra ezzel ki ts merült. A munkalélektan tudósai ekkor már nagyon idegesek voltak, érezték, hogy olyan rejtélyes esettel kerültek szembe, amelyet a tudomány jelenlegi állása mellett megoldani nem tudnak. Végső tanácstalanságukban magához Kapsza Dezsőhöz fordulták, hátha ő nyújthatna némi támpontot arra vonatkozóan, hogy megváltozott fiziológiai, pszichológiai és egyéb körülményei ellenére miért sturcolfa oly lanyhán a fédereket. Kapsza válasza tömör volt, világos, és a probléma lényegét ragadta meg. — Utálom a melótl muiura Illllllllllilll A római császároknak, földi Isteneknek még a képmásuk Is szent volt. Ökorl krónikások: Tacitus, Seneca, Suetonius stb. a legfurcsább felségsértési perekről számolnak be. Főbenjáró bűnt követett el, aki valamelyik rabszolgáját éppen akkor korbácsolta meg, amikor annak ujján a császár képmásával díszített gyűrű volt. Ilyen gyűrű hozott vészt arra a részeg emberre is, aki ü- gyetlenül bánt egy éjjeli használatra szánt edénnyel, s a gyűrűt a nemtelen cseberhez találta koccintani. Valaki meglátta és feljelentette. A feljelentőknek bőséges alkalmuk volt arra, hogy érdemeket szerezzenek, vagy a személyes bosszúvágyukat lakas- sák jól. Csak figyelniök kellett például a nyilvános házak vendégeit: ha valaki az ujján felejtette azt a bizonyos gyűrűt, avagy az éjszakai örömökért olyan pénzzel fizetett, amelyen a császár képe volt kiverve — reggel már arra ébredhetett, hogy poroszlók dörömbölnek az ajtaján. A császárnak még a lakásokat díszítő szobrait is annyira meg kellett becsülni, hogy közelükben ruhát váltani sem volt szabad. A római Dio Cassius egyik könyvében ez a rövid mondat olvasható: Mulíer quaedam, quod semel exuerat ante statuam Domi- tiani, damnata et interfecta est. Vagyis elítéltek és kivégeztek egy asszonyt, mert egyszer levetkőzött Domitianus szobra előtt. Lehet, hogy Dió Casslusnak eredeti, elveszett könyvében több részlet volt olvasható a különös bűncselekményekről, de a szerzetesi szemérem visszariadt tőlük. így csak gyanakodhatunk, hogy a kifogásolt művelet nem valami ártatlan ruhacsere volt, hanem egyéb, kevésbé ártatlan célok lehettek vele összekapcsolva. Perzsa uralkodók elótt az alattvalóknak hasra kellett vágódniuk és homlokukkal érinteniük a földet. Ceylon fejedelPANOPTIKUM mérői mjg a XVIII. század legvégén is azt Írja Robert Poréival angol katonatiszt, hogy amikor külföldi követeknek kihallgatást adott, az ország nagyjai hasónfeküdtek előtte, arcuk-1 kai a földnek, s szemüket ilyenkor a királyra emelni halál- büntetés terhével tilos volt. Keleti satrapák még külföldiektől is megkövetelték a pros- kynesist, az arcraborulást. Herodostos példaként említ meg kező esedékes kihallgatás előtt elrekesztette a trőnterembe hazájuk túszokul küldte őket oda és a tisztelethiányért talán halál fenyegette őket. India nagymoguljainak udvarában is kötelező volt a megalázkodás. Akadt külföldi követ, aki az ügye érdekében meglette —, de akadt olyan is, aki semmiképpen sem volt hajlandó másként, mint állva tisztelegni. Egyik ilyen konok diplomatáról olvastam, hogyan bújt ki a szabály alól. Valódi kibújásról volt szó. Ez sem akart lehasalni, mire az uralkodó megmérgesedett, s arra akarta kényszeríteni a konok embert, hogy éppenséggel négykézláb másszék a- Színe el. A követ- ~ kező esedéks kihallgatás előtt elrekesztette a tórnterembe vezető ajtót s csak alul hagyőtt meg egy kis rést, ezen a követnek négykézláb kellett átbújnia, ha a trón elé. akart jutni. A követ gondolt egyet; légyen meg a nagyúr akarata; átpréseli magát a nyíláson. És négykézláb ugyan, de hátrafelé kúszott be a terembe, a Nap íeszármazottja pedig még csak nem Is tiltakozhatott a soha napot nem látott testrész tiszteletlen látványa ellen. Azontúl mindig tárva volt előtte az ajtó. Róma és Kelet után a keresztény fejedelmek között elsőkül a bizánci császárok merevültek bálvánnyá a nép fölé, s vetették ki rá a porba omlás hódolati adóját. A feudális világban az arcra borulás tébolya alábbhagyott. Csak enyhébb formája maradt meg: a térdreborulás. Hűbérek adományozásánál ezt lábcsőkkal is meg kellett toldani. Rollo normann vezérről jegyezték fel, hogy addig dúlta és pusztította Franciaországot, amíg Együgyű Károly rászánta magát a békekötésre. A 911-ík évben kötöték meg a békét. Egyik pontja az volt, hogy Rollo vezér feleségül veszi Károly király lányát, s nagykiterjedésű hűbérbirtokot kap hercegi címmel. Ezután át kellet esni a formaságokon. Az új vazullusnak le kellett tennie a hűbéri esküt; ennek megvolt a módja, hogy a hűbéres letérdelt a hübért adományozó király előtt és megcsókolja a lábát. — Ne se bi God — kiáltotta a normann vezér, ami ilyesmit jelentett: „Nem, én, Istenemrel“ Nagy felhördülés volt az udvari nép között. Erőszakkal a- karták térdrenyomni, de a veszekedett normann a kardjára ütött és megint csak: — Ne se bi Gödi (Állítólag ez volna eredete a bigott szónak, ami a vallási túlzásba tévelyedett vakbuzgó embert jelenti.) Azonban az akkori feudális jog törvényeit nem lehetett félrelökni. Megmagyarázták a nekikonokult normannak, hogy térdhajtás és lábcsók nélkül megkaphatja ugyan a király- kisasszonyt, de hűbéri birtok nélkül. Már pedig ez volt a pecsenye, a királylány meg a mártás. Ügy segített magán, hogy ráparancsolt egyik tisztjére, ugorjon be helyette. De ez éppen úgy fennhordta a fejét, mint a gazdája. A lealázó megbízás feldühösítette: elkapta a király egyik lábát és semmi térdhajtás: felrántott a szája magasságáig. A lábcsók megtörtént, de Együgyű Károly lefeneklett a trónusról. A franciák ráeszméltek, hogy a bolond barbárokkal nem lehet bírni: tréfára vették a dolgot és ráhagyták, hogy így is jó. KÉPREGÉNYÜNK
