Új Ifjúság, 1974. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1974-04-23 / 17. szám

10 új ifjúság-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------— Köszöntjük a lenini Komszomol XVII. kongresszusát Bemutatjuk a Komszomol Főiskolát 1969 óta több ízben is al­kalom nyílt, hogy közvetle­nül megismerkedjem a Le­nini Komszomol központi káderképző intézményével, a Komszomol főiskolájával. Legutóbb 1973 szeptemberé­ben, egy harminctagú cso­port tágjaként szerezhet­tem friss tapasztalatot a Komszomol káderképző munkájáról, szervezeti fel­építéséről, tartalmáról s a Komszomol Főiskola újabb feladatairól, funkcióiról. A KÄDERKÉPZÉS RENDSZERE A Komszomol központi Iskoláját — mint középfokú káderképző Intézményt — három évtizeddel ezelőtt, 1944-ben létesítették. A há­ború után rövid Idő alatt fejlődött; hamarosan rend­szeresítették az egyéves tanfolyamokat. Az ötvenes évek elejéig csak Komszo- mol-vezetők, később kül­földi Ifjúsági vezetők részére is szerveztek tanfolyamo­kat, továbbképzést. A Komszomol-vezetőket 35 — köztársasági és kerü­leti Komszomol-lskolán kép­zik, ezek a bizottságok mel­lett működnek. Feladatunk a területi apparátus új tag­jainak továbbképzése és az aktuális feladatokra való folyamatos felkészítés. A területi iskolák alaptemati­káját a Központi Bizottság határozza meg, s ez minden­kire nézve kötelező. Az a- laptematika azonban a te­rület sajátosságainak, jelle­gének megfelelően bővíthe­tő, kiegészíthető. Á káderképzés harmadik területe a továbbképzés, a- melyet a párt oktatási in­tézményeiben végeznek. A pártfőiskola a Központi Bi­zottság vezető munkatársai és a köztársasági, valamint a kerületi bizottságok első emberei számára szervez tanfolyamot, míg a Közpon­ti Bizottság munkatársai­nak, illetve a területi bi­zottságok másod- és har­madtitkárainak felső szintű továbbképzését a pártfőis­kola levelező tagozatán szervezik. A járási és váro­si titkárok továbbképzésé­vel a területi pártiskolák foglalkoznak. A párt Társa­dalomtudomány Intézete és Akadémiája főként a Kom­szomol Főiskola és a terü­leti iskolák tanárait, appa­rátusát képezi tovább. 1988-TÖL FELSÖFOKÜ INTÉZMÉNY Az országos káderképzési -rendszerben kiemelkedő szerepet játszik a Komszo­mol Főiskola. A középfokú intézmény átszervezésének goncjolata az SZKP KB és a Komszomol KB vezetőinek találkozóján merült fel. A találkozón Brezsnyev elv­társ megfogalmazta a Kom- szomol-káderek tudományo­san megalapozottabb képzé­sének igényét. 1969 novem­berében megkezdték az in­tézmény átszervezését. A terveknek megfelelően az átszervezés' 1973 nyarán be­fejeződött. Ez idő alatt kialakították a főiskola új belső struktú­ráját, amely lehetővé teszi a Központi Bizottság által meghatározott hármas funk­ció sikeres megvalósítását. A főiskola jelenlegi fel­adatkörei a következők: ha­zai és külföldi ifjúsági ve­zetők képzése és bizonyos átképzési feladatok; tudo­mányos kutatás, amely a Komszomol munkájának, a Komszomol-munka feltéte­leinek, meghatározó társa­dalmi tényezőinek, illetve a nemzetközi ifjúsági mozga­lom kérdéseinek, illetve a nemzetközi ifjúsági mozga­lom kérdéseinek feltárásá­ra irányul: módszertani munka, amely részben a fő­iskola belső oktató-nevelő munkájának eredményeseb­bé tételéi, részben a oKm- szomol-bizottságok és a te­rületi iskolák tevékenységét segíti. A történelem és a kom­munista nevelés négyéves fakultására középiskolai végzettséggel rendelkezőket küldenek. Négy év után a hallgatók történelemtanári képesítést és diplomát kap­nak, amely államilag is el­ismert. A Komszomol-munka fa­kultása kiegészítő szaknak számít, kétéves Időtartamú. Csak azok lehetnek hallga­tói, akik főiskolai végzett­séggel rendelkeznek. A harmadik egység a külföldiek fakultása. Itt há­romféle tanfolyamot szer­veznek: egyéves, háromhó­napos és hathetes tanfolya­mokat. A külföldi fakultá­son évente körülbelül 40 szervezet 3—400 küldötte tanul, köztük SZISZ-vezetők Is. Az egységes program ge­rincét a filozófia, a nemzet­közi ifjúsági mozgalom az az orosz nyelv oktatása ad­ja. Ezt egészítik ki a rend­szeresen megtartott aktuál- politikai tájékoztatók, ta­pasztalatcserék és az éven­te három alkalommal szer­vezett vidéki gyakorlat (praktika). A főiskolán összesen 15 tanszék működik körülbelül 140 tanárral. A tanárok munkaidejének körülbelül felét tölti ki a gyakorlat megszervezése, amikor a főiskola hallgatói terveket készítenek egy-egy gyakor­lati probléma tanulmányo­zására. A tanszéki tevékenység másik része az oktató mun­ka és az írásos anyagok el­készítése. Három nagyobb témakört oktatnak: a Kom­szomol működésének alap­elvei és legfontosabb mód­szerei; szerepe a kommu­nizmus tudományos-techni­kai bázisának megteremté­sében; tapasztalatcserék, szemináriumok és konfe­renciák szervezése megha­tározott tematika szerint. A különböző írásos anya­gok elkészítésének előre meghatározott programja van. Segédanyagokat, bro­súrákat készítenek a Kom- szomol-szervezetek és a te­rületi iskolák, illetve az ak­tívaképzés vezetői és hallga­tói számára. TUDOMÁNYOS KUTATÓMUNKA A tudományos kutatáso­kat a SZKP KB elfogadott komplex program alapján végzik. A program címe: „Az ifjúsági nevelő munka lenini programjának megva­lósítása a Szovjetunióban, s ennek nemzetközi tapaszta­latai.“ A program hét fő kutatási irányt foglal magá­ba: a Komszomol pártírá- nyítása; az ifjúság mint szociális és demográfiai csoport; a Komszomoi-mun- ka tudományos alapjai; az ifjúság eszmei nevelése, az ifjúság társadalmi aktivitá­sa; az úttörőmozgalom kér­dései: a nemzetközi demo­kratikus ifjúsági mozgalom. A tudományos kutatás programját a tanszékek és a kizárólag a tudományos kutatás céljaira létrehozott, úgynevezett laboratóriumok valósítják meg. Mivel a főiskola tudomá­nyos részlege egyben az or­szágos ifjúságkutatás köz­pontja is, az ország más ré­szein működő és az ifjúság kutatásával foglalkozó szak­emberek, kutatók munkájá­ra jelentős befőlvást képes gyakorolni. Napjainkban körülbelül 1000 vidéki kutató foglal­kozik az ifjúságkutatás kér­déseivel, megközelítően har­minc területi bizottság fog­lalkoztat hivatásos szocioló­gusokat, ugyanakkor hetven bizottság mellett működik társadalmi kutatócsoport. A főiskola kutatóközpontja szoros kapcsolatot tart mindezen kutatócsoportok­kal, kutatókkal, valamint a párt Társadalomtudományi Intézetével, az akadémiai intézetekkel, és a Leningrá- di Szociológiai Kutatóinté­zettel. A kutatómunkáról való tájékoztatásunk kapcsán a szociológiai és az informá­ciós labor munkájával és egy konkrét szociológiai viszgálat eredményeivel is­merkedtünk meg közelebb­ről. SZOCIOLÓGIÁI ÉS INFORMÁCIÓS LABORATORIUM A szociológiai labor há­rom éve alakult. 35 munka­társsal dolgozik, ebből kö­rülbelül 10 fő kutató, a töb­bi segédmunkatárs. A la­borban négy szektor műkö­dik. Ezek közül elsőnek az ifjúság munkája és nevelé­se szektort ismertük meg. Jelenleg három vizsgálat fo­lyik, a felvételek már meg­történtek, most az elemző munka szakaszában tarta­nak. A három téma: az if­júság munkaaktivitása, az ifjúság részvétele a tudomá­nyos és technikai haladás meggyorsításában; az ifjú­ság részvétele a termelés irányításában. A második szektor a Kom­szomol szervező munkájá­val foglalkozik. A munka­társak egyetlen, nagy mun­kát igénylő témán dolgoz­nak. Címe: A koraszomolts- ták társadalmi megbízatá­sai, Az ' alapos helyzetkép végett hat megyében végez­tek felméréseket és vizsgá­latokat. A kutatás alapvető formája a szektor munka­társainak vidéki tanulmány- útjai, amelyekről szöveges beszámolókat készítettek. A tudományos feldolgozás be­fejezéséhez közeledik. A harmadik, a Komszo­mol politikai felvilágosító munkájának kérdéseivel foglalkozó szektor, melynek jelenlegi témája: Az ifjúság osztályöntudatra nevelése. A tudati problémák vizs­gálatával foglalkozó negye­dik szektor még nem műkö­dik, szervezés alatt áll. A szocialista labor kuta­tási témái közé tartozott az év végén minden alapszer­vezetben sorra kerülő „le­nini vizsga“, hatékonyságá­nak viszgálata. A témához úgy jutottak el, hogy vizs­gálni akarták a Komszo- molban kifejtett munka ha­tékonyságát. Megállapítot­ták, hogy ezt leginkább a szociális aktivitás tükrözi. A szociális aktivitás az em­ber olyan minősége, amely jellemezhető a sgemél^ bel­ső világával, cselekvési mo­tívumaival, egyéni érdekei­vel, s amely külsőleg is tükrözi a személy viszonyu­lását a társadalmi haladás­hoz. A szociális aktivitás fő tényezői: a munkaaktivitás; a társadalmi-politikai akti­vitás; a magismerő aktivi­tás; az önfejlesztő-önterem- tő aktivitás. Igen fontos kérdés volt a vizsgálat beindítása előtt az aktivitást tükröző mutatók megállapítása és pontos ki­dolgozása. Meghatározták, hogy e mutatók a legfonto­sabb párt- és Komszomol határozatokkal összhangban álljanak; a Komszomol te­vékenységének alapvető í- rányait fejezzék ki; min­denki számára érthetők le­gyenek; szervesen épülje­nek a Komszomol-munka gyakorlatára; differenciál­tak legyenek. Huszonöt mutatót dolgoz­tak ki, például a munkás­ifjúság szociális aktivitásá­nak vizsgálatára. Fontos mutatók ezek között a ter­melési feladatok és az e- gyéni vállalások teljesítése, a szocialista munkaverseny­ben való részvétel, a mun­kafegyelem, a hozzáértés stb. Valamennyi mutatón be­lül öt sgységes, aktivitási- minőségi fokozatot állapí­tottak meg. Ezek szerint az aktivitás fokozatai közül minőségileg a legmagasabb­ra értékelt a magas fokú aktivitás, ezt az átlagosnál magasabb fokú, majd az át­lagos aktivitás követi. Az átlag alatti aktivitás egy fo­kozattal előzi meg a passzi­vitást mint ipinősítést. A kidolgozott rendszer a- lapján kérdőívet készítet­tek és 750 ember aktivitá­sának kutatását végezték el. A kérdőíveket az eddig szó­beli értékelést végző mun­kaértékelő bizottságok töl­tötték ki, miután az egyes Komszomol-tagokkal, alap- szervezetük és munkahe­lyük vezetőivel lebeszélget­tek és kielégítő információ­kat szereztek az illető Kom- szomol-tag éves munkájáról. Az értékelést a „lenini pró­ba“ év végi értékeléséhez kapcsolták. A kísérleti felmérés ta­pasztalatait gondosan érté­kelik, felhasználják az új vizsgálatok tervezésekor. A laboratórium tevékeny­ségét két alapvető feladat határozza meg; tudományos kutatómunka a Komszomol KB információs rendszeré­nek továbbfejlesztése érde­kében; valamint a meglevő rendszer alapján a főisko­lára kerülő információk fel­dolgozása. Most az „ideális alapszervezeti modell“ kt- doznak. Arra törekednek, kapható információk köré­nek meghatározásán fára- radoznak. Arra törekednek, hogy a kapott információk mindegyike kódolható és e- lektronikus számítógépen feldolgozható lggyen. A ku­tatás következő lépése az alapszervezeti munka érté­kelő bázisának megteremté­se lesz. Ennek alapján az éves értékelés eredményét az adott alapszervezet és a modell viszonya mutatja. A TANULÁSI — TANÍTÁSI MÓDSZEREKRŐL A főiskola módszertani te­vékenysége két irányban va­lósul meg. Egyrészt az ok­tató munka eredményesebbé tételét szolgálja, másrészt a Komszomol-szervezetek és iskolák munkájához kíván segítséget nyújtani. Bevezették és még na­gyobb szerepet szánnak a kiscsoportos, úgynevezett komplex előadásoknak, a- melyek körülbelül négyórás időtartamban mind a kon­zultációs, mind a szeminá­rium, mind pedig az elő­adás lényeges pedagógiai momentumait magukban foglalják, s lehetőséget nyújtanak a hallgatóknak, akár panaszbefogadásra, a- kár kérdésfeltevésre és ak­tív véleménynyilvánításra, akár beszélgetésre, a hal­lottak gondolati feldolgo­zása alapján. A tanulás és a tanítás módszerének változatosab­bá tételéhez hozzájárulnak azok a tankönyvek is, a- melyek a Komszomol-mun­ka egyes területeit dolgoz­zák fel. A Komszomol tör­ténete tudományos feldol­gozását a XVII. kongresszu­son kívánják megjelentetni, s ez alapján készítik el a főiskolai tankönyvet a Kom­szomol szervező,, agitációs és propagandamunkájáról, a plonírszervezetek munká­járól és a szocialista orszá­gok ifjúsági szervezeteinek tevékenységéről. BODÖ KÁROLY „A Szuezi-csatorna regénye“ elmű cikksorozatunk mai szá­munkból anyagtorlódás miatt kimaradt. Olvasóink szíves elné­zését kérjük! ÉSZAK-SVtEKIABAN. az ország legelmaradottabb si­vatagos vidékén, az Eufrá- tesz-folyón a Szovjetunió a- nyagi és műszaki segítségé­vel hatalmas vizi erőmű é- piil. Az erőmig melyet a tervek szerint még az idén üzembe helyeznek, gyökere­sen megváltoztatja a vidék gazdasági és szociális arcu­latát. A 800 megawatt tel­jesítményű erőmű egyebe­ken kívül lehetővé teszi 640 000 hektár sivatag ön­tözését. Ezzel megkétszere­ződik Szíria szántóterülete, és ez minden kommentárnál többet mond. Bevonul a számítógép a konyhába is. A bonyolult e- lektronikus berendezéseket a laboratóriumokban, a szá­mítóközpontokban már meg­szoktuk, de jelenlétük a háztartásban még nagyon meglepő. KOMPUTER A SZAKÁCS S most Franciaországban bemutatkoztak az elektro­nikus tűzhelyek. A techno­lógia az anyag negyedik állapot különleges tulajdon­ságait hasznosítja; az ato­mok és a molekulák köz­vetlen reakcióit működtet­ve süt, főz. Az ételkészítés­nek ez a módja rendkívül higiénikus és gyors. A klasz- szikus főzéshez több órára van szükség, a magas frek­venciájú berendezések a műveletet néhány perc a- latt végzik el, az elktroní- kus tűzhelyen csupán má­sodpercekkel kell számol­ni. Az ételkészítés nem is bízható közvetlenül a sza­kácsra: számítógép * kell a konyhában. Az elsők már elkészültek. Memóriájukban 16 386-féle ételrecept van. A recepteket a világ legjobb szakácskönyvelnek ételkü­lönlegességeiből válogatták VAS NEM LEHET AZ ANYAGBAN A főzés egyszerű. Az étel kiválasztása után gombnyo­másra előhívja a megfelelő programot. A recept a szá­mítógép képernyőjén meg­jelenik, tartalmazza azokat a teendőket, amelyeket az ételkészítéshez el kell vé­gezni. Lehetőség van a re­ceptek korrigálására, elek­tronikus ceruzával új ele­mek írhatók hozzá. A fű­szerek külön-külön tartá­lyokban vannak, ezekből a gép önműködően adagol. A plazmatűzhely begyújtása u- tán a fűszerek, / a segéda­nyagok molekulái mélyen behatolnak az ételanyagba, a kívánt fz tehát nagyon kevés fűszerrel elérhető: A plazmát formáié gáz meny- nyisége alig több egy szén­savas patron tartalmánál, s ennyi egy pulyka megsüté- séhez elegendő. A plazmatűzhely felhasz­nálásának még furcsa kor­látái vannak. A készülő é- telnek például nem szabad mágneses tulajdonságú a- nyagot vagy eszközt tartal­maznia, nem süthető tehát nyárson rablóhús, nem ké­szíthető főzelék az erősen vastartalmú spenótból. A különleges berendezés fel­szerelése főleg az étter­mekben, a menzákon kifi­zetődő. HÁZTARTÁSBAN is Egy japán cég számítógép nélküli plazmarostélyt is kidolgozott. Ez főleg a ház­tartásokban előnyös. A vá­sárló részletes használati u- tasltást kap, megtanítják rá, hogyan kell előkészíteni az élelmiszert, amely azu­tán a tűzhelyen másodper­cek alatt meleg étellé vál­tozik. Japánban ezek a ház­tartási plazmarostélyok már az év végén piacra kerül­nek. MÁSODPERCEK ALATT KÉSZ AZ EBÉD Plazmában puhul a pulyk * I

Next

/
Thumbnails
Contents