Új Ifjúság, 1974. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1974-04-23 / 17. szám
Április 24-én jelentős évfordulót ünnepel az ifjúsági szövetség és a pionírok több mint kétmilliós hadserege s vele együtt egész társadalmunk: huszonötéves a pionírmozgalom Csehszlovákiában. Szocialista ifjúsági és pionírmozgalmunk dicső napjai voltak azok a negyed évszázad előtti napok. A dolgozó nép Februári Győzelmének eredményeképpen kialakult feltételek lehetővé tették nemcsak az egységes ifjúsági szövetség, hanem egyben a pionírok szervezetének-'a megalakulását is. A Pionírszervezet ma erős és társadalmi szempontból igen hasznos közössége a gyermekeknek; itt tanulják meg legifjabb nemzedékünk tagjai a közéleti tevékenység felé vezető első lépéseket. Az elmúlt negyed évszázadban mintegy ötmillió tagja volt a szervezetnek, akik ma Is szívesen emlékeznek a felejthetetlen élményekkel teli vörös pionír- kendős évekre. Ezért ma őszinte hálánk és köszönetünk illeti mindazokat, akik szeretettel és lelkesedéssel szervezték meg az első pionírrajokat, akik együtt dolgoztak a gyerekekkel. Mély hálával emlékezünk azokra is, akik a bur- zsoá köztársaság éveiben igen nehéz körülmények között szervezték meg és vezették a mai Pionír- _ szervezet elődjeit, a Vörös Üttörők Szervezetét és más gyermekszervezeteket. Ma a Pionírszervezetnek minden kedvező lehetősége megvan az általános, sokoldalú fejlődésre. A döntő tényező, mely a szervezet sikerét vagy sikertelenségét adja: a tevékenység. A sokoldalú, gazdag, társadalmi szempontból hasznos és a gyermekek számára vonzó tevékenység. Ez dönt arról, hogy a gyermek jól érezze magát a pionírkollektívában, és arról is, hogy ez a kollektíva miként hat a gyermekre. Ezért következetesen ügyelnünk kell arra, hogy ez a tevékenység tartalmát tekintve szocialista legyen, formájában természetes, a gyermekeknek érthető, az ő világukból, személyiségükből és szükségleteikből induljon ki. A Pionírszervezet 25. éves jubileuma nekünk, SZISZ-tagoknak nemcsak alkalom a jókívánságok kifejezésére, hanem mindenekelőtt arra, hogy komolyan elgondolkodjunk afelett, mit tehetünk még többet és jobbat a szervezet érdekében. Az elkövetkező időszak: a Szlovák Nemzeti Felkelés és hazánk felszabadulásának harmincadik évfordulója számtalan lehetőséget nyújt arra, hogy teljesítsük Hadas Ferencné a Košícel (Kassa) Kilencéves Iskola pio- nírvezetője. Ez az Iskola a város egyetlen magyar tannyelvű Intézménye ezen a fokon, pionírjai azonban méltóképpen helytállnak a különféle vetélkedőkön vagy tanulmányi versenyeken. A plonlrvezetönek nem könnyű a dolga. Családja, gyermekei vannak és ezenkívül Debrecenbe jár, hogy levelező tagozaton bővítse szakmai tudását. — Még szerencse, hogy a tantestület segít a munkámban, és a gépészeit főiskola lelkes hallgatói, akik rendszeresen felkeresik pionírjainkat — mondja Hadas Ferencné. Mint minden plonírszervezet, a kassal Is sokat dolgozik azért, hogy eredményes tevékenységet mutathasson fel. Különösen áprilisban és májusban sok a munka. Ml ezúttal arról a nagyszabású rendezvényről számolnánk be olvasóinknak, amelyre május kilencedikén kerül sor városunkban a Felszabadítók terén. Hadas Ferencné: Ebben a városban hagyománnyá vált már, hogy a Győzelem Napján avatják fel az új pionírokat. Az a- vatás ünnepélyes, többszáz szikra vesz részt rajta. Ebben az évben 3500 kassat és 1200 Kassa-környékl szikra gyűlik össze a Felszabadítók terén, hogy letegye az esküt. A ml iskolánk tanulói közül mintegy harminchétén vesznek részt az eskütélegszentebb kötelességünket a Pionírszervezettel szemben. Juraj Varholík, A CSKP KB tagja tel ünnepségein. Ezeket a szikrákat már most előkészítjük erre a jelentős napra. Az olvasókat bizonyára érdekli majd, milyen Is egy ilyen „nagy nap‘ forgatókönyve. A gyülekezés délelőtt tízkor kezdődik. Néhány perccel tíz Óra előtt érkezik meg a tribünre az a küldöttség, amelynek soraiból nem hiányoznak majd a város és a kelet-szlovákiai kerület jelentősebb képviselői sem. Ezután megszólal a gong, felharsannak a kürtök és megkezdődik a ceremónia. Az ünnepélyes megnyttót Eva Piatková, a SZISZ kelet-szlovákiai kerületi központi bizottságának elnöknője mondja el. Az ünnepélyes pioníravató után vörös szegfűket helyeznek el a pionírok a Szovjet Hősök emlékművén. Ezalatt ötszáz galamb röppen a magasba, hogy jelképesen kifejeződjön: a béke a legfontosabb ügyünk. A nagyszabású ptoníravató nem sokkal déli tizenkét óra előtt ér véget. Akt május kilencedikén délelőtt a Felszabadítok terén jár, Hadas Ferencné ptonírvezető „csapatából", ne felejtse el: a sokszáz szikra között pionírrá avattak harminchét tanulót a magyar tannyelvű kilencéves Iskolából Is, (bt) Harminchétén Foto: HELEXA 25 ÉVE ALAKULT MEG A CSISZ Huszonöt éve annak, hogy 1949. április 23 án Prágában a Rádiópalota nagytermé ben összeültek a cseh, szlo vák, ukrán és lengyel if júsági szövetségek küldőt tel és megalakították a Csehszlovák Ifjúsági Sző vétségét. A konferencián elsőként a csehszlovák kormány képviselője szólalt fel, s hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia tfjai az egyenjogúság a lapján megteremtik a nemzetek testvériségét a szocializmus útjára lfpett Csehszlovákiában. r Az egységes ifjúsági sző vétség elnevezése a Csehszlovák ifjúsági Szövetség lett. A konferencia jóváhagyta az új szervezet alap- szabályzatát, s megválasztotta a CSISZ központi bizottságát. Az egyesítő konferencia küldöttjeihez Klement Gottwald köztársasági elnök levéllel fordult, melyben nagyra értékeli a CSISZ létrejöttét, felhívja a fiatalokat arra, hogy az egységes Ifjúsági szövetség csak akkor tudja teljesíteni küldetését, ha az ifjúsági szövetség erős, millió tagot számláló szervezetté válik. Az alapszabály kimondja, hogy a CSISZ a demokratikus centralizmus elvének alapjaira támaszkodik és a CSKP-t társadalmunk veze tő erejének tartja. Ezen a konferencián született határozat a CSISZ Pionírszervezetének a létreho zásáról is. A határozat a következő pontokra irányította a figyelmet: 1. A CSISZ-szervezeteknek és tagoknak nemzetgazdaságunk minden szakaszán teljesíteni kell a CSKP IX. kongresszusának tiszteletére vállalt feladatokat. 2. A CSISZ szervezetek feladata, hogy a fiatalok soraiból élmunkásokat neveljen. Arra kell törekedni, hogy a fiatalok elsajátítsák a haladó munkamódszereket. 3. A falvakon működő CSISZ-szervezeteknek oda kell hatniok, hogy a fiatalok elsőkként lépjenek be a földművesszövetkezetekbe és ott az új munkamódsze rek bevezetéséért harcoljanak. 4. Az Iskolai CSISZ-szervezeteknek arra kell vezetniük a tanuló ifjúságot, hogy becsületesen helytálljanak a tanulásban. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség létrejötte objektív valóság volt. Ugyanis társadalmunk a CSKP vezetésével a szocializmus építésének útjára lépett, s a relém megteremtette annak előfeltételét, hogy Csehszlo vákia fiataljai befejezzék azt a forradalmi mylfoaa azt a forradalmi folyama tot, amelyet még a burzsoá köztársaság Idején kezdett haladó ifjúságunk az egységes ifjúsági szövetség létrehozásáért. A CSISZ úgy alakult és fejlődött tovább, mint Csehszlovákia fiataljainak egységes politikai szervezete. A CSISZ keretén belül új nemZe dék kapott politikai gyakorlatot, amely ma országos viszonylatban teljesíti küldetését a politikai és közéletben A fiatalokat a szocialista haza fiságra és proletár nemzetköziségre nevelte. A CSISZ Csehszlovákia Kommunista Pártját társadalmunk vezető erejének Ismerte el, és magát annak tartalékának vallotta. Magyarins Vince, a CSKP KB dolgozója ! VALLOMÁS Margita Mifkovléová, a Klement Gottwald Központi Pionírház igazgatóhelyettese „Huszonöt évvel ezelőtt a luőeneci (Losonc) leányiskola 20 tanulója Izgatottan várt egy áprilisi napot. Ez a nap Jelentette számukra a pionlrnyakkendők szétosztását. Mi voltunk a város első pionírjai, és akkor az volt a legnagyobb vágyam, hogy ellátogathassak a világ legnagyobb pionírtáborába, Antekba. Tanulmányaim alatt a losonci gyerekek pionírvezetője voltam. Érdekes munka volt, és azt hiszem, akkor szerettem meg igazán a pionírmunkát. Később Zárieöere, egy vágmentl falucskába kerültem, mint tanító. A gyerekek itt ugyanolyan csintalanok voltak, mint másutt. Valóban úttörő munka várt rám. Elsősorban a tanulást kellett megszerettetnem a gyerekekkel, aztán a pionírmunkát. Ez a második köny- nyebben ment, hiszen a pionírmunka olyan elemekből áll, amelyeket a gyerekek szeretnek, amelyek érdeklik őket. Ott, abban a falucskában tudatosítottam, mennyire fontos, hogy az Iskola, a pionírmunka és a szülői nevelés összhangban legyen. A pionírmunkán keresztül szívemhez nőtt a falu és bármikor ellátogatok ottani ismerőseimhez, otthon érzem magam köztük. Igaz, pionírjaim többsége most már apa, anya, de azért mindig szívesen emlékezünk a pionírávekre... És azóta a pionírmozgalomé minden percem. A vágmenti falucskából ismét visszakerültem Luöe necre, onnan Banská Bystrlcára, majd Bratislavába. jelenleg a Klement Gottwald Központi Pionírház igazgatóhelyettese vagyok. Naponta nyolc-tíz órát töltök a gyerekekkel, és ha hazamegyek, csak folytatom a bevásárlással és utazással félbeszakított munkát. Otthon ugyanis a szikra-lányom és pionírfiam vár. Visszatérek még az elején említett pionír-korombeli kívánsághoz. Láttam Artekot, a világ legcsodásabb gyermekvárosát, szórakozó és üdülő helyét, jártam Csillabércen Is a magyarországi pajtások között. Min- dennütt jól éreztem magam, hiszen plonírnyakkendős gyerekek vettek körül. A pionírmunka nem ismer fáradságot, sem munkaidőt. A gyerekek mindig készek játszani. Azt a pionír vezetőt kedvelik, aki olyan, mint ók, aki velük játszik, szórakozik és kirándul. A pionírmunka célja azonban a nevelés és tanulás is. Ezt észrevétlenül kell végezni erről csak a pionlrvezető tudjon...“ —z—
