Új Ifjúság, 1974. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1974-04-09 / 15. szám
Ifc 10 új ifjúság Adria kőolajvezeték Három szocialista ország nagyszabású M agyarország, Jugoszlávia és Csehszlovákia képviselői a közelmúltban egyezményt írtak alá az Adriai-kőolajvezeték építéséről. A három szocialista ország ezzel nagyszabású vállalkozásba fogott. Jindflch Záhradník mérnök, a szövetségi kormány miniszterelnökhelyettese, aki csehszlovák részről az aláírásnál Jelen volt, az ünnepi aktus után az újságírók előtt kijelentette: „Az aláírt egyezménynek Csehszlovákiára nézve mérhetetlen Jelentősége van, mivel lehetővé teszi a közel-keleti és afrikai kőolaj szállítását, amely más módszerrel műszakilag lehetetlen lenne. Ekkora mennyiségű kőolaj szállítása vasúton nemhogy költséges, hanem egyszerűen lehetetlen.“ Majd hangsúlyozta, hogy a kőolajvezeték építése tovább mélyíti Csehszlovákia és Jugoszlávia amúgy is szoros gazdasági együttműködését. A vezeték építésének gondolata nem új. Jugoszláviában már legalább egy évtizede foglalkoznak vele. Az érdekelt felek azonban nem tudtak megegyezni a vezeték útvonalán. Aztán eloszlottak a nehézségek, a kő- olajvezeték építése iránt Csehszlovákia és Magyarország is komoly érdeklődést mutatott. Egybehangolták a kívánalmakat, és ezek után kerülhetett sor a leendő vezeték kiindulópontján, Krk- szlgetén a fontos egyezmény aláírására. Miben rejlik az Adria-kő- olajvezeték jelentősége? Európa roppant szegény kőolajban, a világ tartalékainak mindössze egy százalékával rendelkezik. Gazdasági fejlettségénél fogva viszont igen nagy mennyiség- , ben fogyasztja ezt a becses fűtőanyagot, amelyet — főleg Nyugat-Európa — a közel-keleti országokból sze réz be, s a Földközi-tengeren át szállít. A tengert és a kontinens belsejét eddig három nagy olajvezeték köti össze. Az egyik Marseílle- ből indul ki, a másik Genovából, a harmadik pedig Triesztből. T ekintettel a nagy mennyiségű anyag mozgatására, a szállítás költsége nagy tétel a kőolajipar gazdálkodásban. A szállítás műszaki megoldása tehát igen nagy súllyal esik latba. Az alábbi táblázat mutatja, hogy — szárazfölden — leggazdaságosabb a csővezetéken való szállítás. Egy tonna kőolaj szállítása 100 kilométeren a következő összegbe kerül: — tartálykocsival — 33-50 korona — vasúton — 10-20 korona — folyami úton — 6-10 korona — tengeri hajókon — 0,6-1 korona — csőveztéken — 2-3 korona i A fenti adatokat összehasonlítva megállapítható, hogy az a legolcsóbb megoldás, ha a tengeri szállítást kombinálják a csővezetékes szállítással. Mivel az elkövetkező é- yekben, évtizedekben a kőolajnak mind nagyobb jelentősége lesz az energiaellátásban, nagy behozatallal kell számolni. Ez késztetett bennünket is arra, hogy — bár kőolajszükségletünket úgyszólván teljes egészében fedezi a Szovjetunió — részt vegyünk az Adria-kőolajve- zeték építésében. Az évi ötmillió tonna közel-keleti kőolaj minden bizonnyal újabb lendületet ad petrokémiai i- parunk fejlődésének. A korábbi tervek szerint Bakarból, a Fiumei-öbölből indult volna ki a jugoszláv kőolajvezeték. A későbbi vizsgálatok azonban azt mutatták, hogy a parttal átel- lenben, Krk-szlgeten, Omi- salj városka öblében sokkal jobb hely van a kirakodásra. Ebben a körülbelül egy kilométer széles és mélyen benyúló öbölben ugyanis a víz mélysége megfelel a legnagyobb tartályhajók kikötésére is, az öböl helyzete pedig olyan, hogy megvédi az ott horgonyzó hajókat az esetleges szélviharoktól. A kis öböl előtt a nagy és mély Kvarnerói-öböl terül el, amelyben a nagy hajókkal is kényelmesen lehet manőverezni. Omisaljnál a hosszú, egyenes és nem tagolt partrész előtt nyomban ott a mélyvíz, úgyhogy nem kell túlságosan nagy építkezésekben bocsátkozni, mert a part kisebb méretű rendezésével négy kikötőhelyet lehet felállítani 500 000 tonnás tartályhajók részére, s ezenkívül beljebb még egy helyet 120 000 tonnás hajók részére. A kikötő fölött húzódik egy dombgerinc, a- melyre a kőolaj elraktározására szolgáló nagy tartályokat építik. A z építkezést valószínűleg még az idén megkezdik. A vezeték rendszer üzembe helyezését 1976 végére tervezik, s kezdetben kb. 16 millió tonna kőolaj elszállítására lesz alkalmas. Az utána következő években (1980-ig) már csak a hátramaradt tartályokat kell megépíteni, hogy teljes tizemmel dolgozhasson a rendszer, e!s 34 millió tonna kőolajat elszállítson rendeltetési helyére. Magyarország és Csehszlovákia egyaránt 5—5 millió tonna olajat kap majd rajta keresztül. A beruházás értéke 240 millió dollár. Ehhez Csehszlovákia és Magyarország 25—25 millió dollárral járul hozzá. Hazánk azonban elsősorban műszaki .felszereléssel nyújt segítséget. A Hydrostav építi majd a vállalkozása leendő csövezték egyes szakaszait Jugoszláviában és Magyarórszágon is. Az tizem dolgozói megfelelő tapasztalatokkal rendelkeznek, a hazánk területén átívelő tranzit gázvezeték é- pítésén jelesre vizsgáztak. Az előkészületekről Ivan Franc mérnök, a távolsági csővezetékek építésének' részlegvezetője tájékoztatott bennünket. E szerint az omisalji kikötőből 900 mm átmérőjű csővezetéken áramlik majd az olaj a sziszaki finomítóig. Itt elágazik az egyik ága Jugoszlávia belsejébe, a másik 700 milliméteres vezeték a jugoszláv-magyar határ felé vezet. Ezt a 102 kilométer hosszúságú szakaszt építi majd fel a Hydrostav. E szakaszon a munka teljes kivitelezése a Hydrostavra vár, beleértve a csővezeték szállítását Is. Ezenkívül a 900 milliméteres szakaszból Is lefektetnek 50 kilométert. A kőolajvezeték magyar része Csurgótól Százhalombattáig vezet, hosszúsága 210 kilométeres. Ennek pontosan a felét építi meg a Hydrostav. Százhalombattán az Adria-vezetéket rákapcsolják a Barátság-kőolajvezetékre, és ezen érkezik majd a kőolaj Tupá határmenti község érintésével Bratislavába. Ä Hydrostav dolgozói már felkészültek a nagy feladatra. Akár holnap is megkezdhetnék a csővezeték építését. Sőt, félő, hogy ha késik a munkálatok megkezdése, a Hydrostav tapasztalt csővezeték é- pítői munka híján elhagyják az üzemet. Egyelőre különféle helyi érdekű munkák vállalásával tartják együtt a tranzit gázvezeték tapasztalt építőit. Kilátásban van egy szovjet megrendelés nagyszabású gázvezeték lefektetésére a Kárpátontúli Területen. Remélhető azonban, hogy még az év utolsó negyedévében megkezdhetik az Adria-kőolajvezeték építését. előzetes felmérések szerint a munkát másfél év alatt befejezhetik. Máskülönben az egész vezeték építése körülbelül két évig tart. Előreláthatólag 1976 végén helyezik üzembe. Az Adria-kőolajvezeték a szocialista országok gazdasági együttműködésének ú- jabb ragyogó példája lesz. (ti) #!■ A SZOC»CSATORNA REGÉNYE (3.) A vizek pezsgője f Sokfelé hagytak nyomot maguk után a rómaiak, Egyiptomban is, amely a Kelet-Római Birodalomhoz tartozott. 77. Ptolemaiosz Phtladelphosz csatornáját Traianus császár ki- szélesíttette, medrét mélyebbre ásatta. Ettől kezdve a csa torna neve: Amnls Tratanus. A 400 SZÍNHÁZ VÁROSA S ebben az időben példátlan fejlődésnek indultak a Nílus deltájánál fekvő városok, kiváltképpen Alexandria, a- mely fényűzésben, pompában és gazdagságban méltán vetélkedett Babilonnal, Miszrrel, Heliopolisszal és Memphisz- szel, az Ókori fővárossal. Valamennyi házába bevezették c Nílus vizét. „A vizek pezsgője“ — így emlegették a fo lyam lágy vizét — nemcsak a házak kényelmét szolgálta hanem a város szépségét is: temérdek szökőkút csobogott' a tereken, s ezáltal a forró napsütésben is elviselhetővé vált a város klímája. Feljegyezték ebből a korból, hogy Alexandriában négy száz színház, négyezer közfürdő működött, s lakosainak száma elérte a 600 ezret. Falai között alkotott Euklidész. a matematikus, Arkhimédész, a mennyiségtan bölcse, Ápol lonius és Zenodotus, a két bölcselő. Kallimahosz és Li kophron, Theokritosz és Arisztophanész. A Szórnának ne vezeti mauzóleumban pihent Nagy Sándor földi maradványa. S minden egyes Lagida király igyekezett túltenni e lődjén, hogy a város szellemi és anyagi javait gyarapítsa dmár kalifa Bagdadból az iszlám szent nevében időszá mításunk után 639-ben indította útjára Amr ibn el-Äszít, hogy meghódítsa Egyiptomot. Tizenkétezer harcos és lo vas 640-ben Heliopolisz közelében vívta a döntő ütközeteŕ az egyiptomiakkal. A csatában Amr serege fölényes győ zelmet aratott. A hadvezér nyomban utána 120 ezer emberi irányított a csatorna, az Amnts Traianus helyreállítására. Egy esztendő sem telt bele, már ismét közlekedhettek c hajók a Vörös- és a Földközi-tenger között. A vízi út ré vén Egyiptom közvetlen kapcsolatba került a mohamedár világgal, Mekkával, Medinával, Baszrával és Bagdaddal Hadászati és kereskedelmi szempontból egyaránt előnyös nek mutatkozott a csatorna: Arábiából könnyűszerrel c Földközi-tenger partjára lehetett vezényelni a seregeket, s ugyanezen az úton biztonsággal szállíthatták az adóga honát. Vallási okok is közrejátszottak: az északi, földkö zi-tengeri vidékről ezentúl nem teveháton vagy gyaloga san rótták a Koránban előírt zarándokútjukat a hívő mo hamedánok, hanem hajóra szálltak. FOSZTÁTBÖL — KAIRO Ehhez a korhoz fűződik Kairó alapítása. Amr hadvezért sátra állt a város helyén a döntő csata idején. Amikor c sereg elvonult, a sátrat nem bontották le, s körülötte ki sebb település keletkezett. Foszfát — sátor — névre hallgatott egy ideig, s a győztes hadvezér emlékére mecset épült. Az Amr mecset máig is Kairó egyik nevezetessége A történelem egyébként Šzaladin szultán nevét jegyezte fel a mai Kairó megalapítójaként. De térjünk vissza a csatornához. Alig százhúsz esztendeig tartott, ki tudja, hányadik felvirágzása. 7. sz. 760 tá ján ugyanis az egyiptomi zavargások miatt a kalifa sebtében betemetteti. Több mint hét évszázad múltán a törő kök látnak ismét hozzá, hogy a két tengert összekötő vízi utat az ókori feljegyzések alapján helyreállítsák. Húszezren dolgoznak, de nem sokra jutnak. Egy olasz utazó: Luigi Rancinotti is megemlékezik a nagyszabású munkálatok ról, amelyek azonban szemmel láthatóan lassan haladnak. SE VELENCE, SE A PÁPA... A XVI. század végén a velenceiket foglalkoztatja a csatorna újbóli feltárásának és megnyitásának ügye. V. Szix- tusz pápa az egyházi állam minden befolyását latba veti, hogy ismét megépüljön a csatorna. Ettől remélte ugyanis, hogy a misszionáriusok seregét rövidebb és kevesebb kockázattal járó úton küldheti a Távol-Keletre. Az elképzelések és a tervek azonban egytől egyik meghiúsulnak: se Velence, se a Vatikán nem rendelkezik megfelelő anyagiakkal. Később XIV., XV. és XVl. Lajost foglalkoztatja a csatorna építésének gondolata. 1 IKövetkezik: La Pére mérnök tévedése) Esti Hírlap, ÁPRILIS 12: AZ ŰRHAJÓSOK NAPJA Mindig van abban valami torokszorító, amikor a lehetetlennek, a szinte elképzelhetetlennek egy újabb korlátja dől lel Évezredeken át az ember irigyen, sóvárogva bámulta a madarak röptét. A levegő ócenája' —• úgy látszott — számára örökre zárva marad. És még lehetetlenebbnek tűnt föl, hogy valamikor elhagyhassa a Földet, a bölcsőt, ahol az emberiség megszületett. 1961. április 12-én a világ valamennyi rádió: és tévéállomása megszakította műsorát. Azon a napon, moszkvai idő szerint 9 óra 7 perckor egy addig ismeretlen város, Baj- konur ürrepülőteréről óriási rakéta emelkedett a magasba, hajtóművének lángcsóvája lentről nézve ragyogó virágsziromhoz hasonlított, és csúcsában, a technika, a tudomány remekébe, egy űrhajóban — ember repült a végtelen kozmoszba. Az első ember, aki legyőzte a Föld vonzását... Nevét szárnyra kapta a világhír. Jurlj Alekszejevics Gagarin, huszonhét éves űrrepülő őrnagy. Kommunista, a Szovjetunió polgára. Volt ebben valami jelképszerű. Mint ahogy jelképes volt az űrhajó neve is: Vosztok, azaz Kelet. Keletről jön a fény. Fantasztikus kalandregényekben a világűr meghódítóit különleges embereknek, szuperhősöknek ábrázolták. Jurij rácáfolt ezekre az elképzelésekre. Nagyon egyszerű, nagyon szerény ember volt. Talán csak abban különbözött sokezer más társától, hogy arcáról soha sem tűnt el a mőSoly. „Amikor az ismeretlenbe Indult, még nem tudhatta, hogy lesz-e onnan visszatérés!“ — mondta róla a Vörös téri fogadáson a szovjet miniszterelnök. És az örökké nevetős arcú pilóta még a rajt pillanatában is tréfálkozott. „Nyomás, flúkl“ — vezényelt saját maga, amikor a visszaszámolás során a nullára jutottak. És első szava, amikor az űrhajót védő burkolat a légkörön túl levált, és megpillantotta az ember nem járta magasságból a Földet, ez volt: „Milyen szép!“ Gagarin nem szuperhős volt. Sokkal több annál: ember! Emberként viselkedett, amíg nem ismerték, és szerény ember maradt akkor is, amikor már az egész világ tudta a nevét. Neki már nem sikerül többé a Mars a Vénusz felé repülnie, ahogyan terveiről első sajtófogadásán beszélt. Repülőbaleset áldozata lett, amikor újabb feladatokra készült. így Is teljes és sikeres volt az élete. Nyomában tucatjával startoltak szovjet és amerikai kollégái. Nem elérhetetlen többé a Hold sem, és már készülnék azok a nagy űrállomások, amelyekről pár évtized múlva bolygóközi útra Is Indulhatnak a kozmonauták. Szélsőséges születési gondok Az elmúlt húsz év során mintegy 270 nép csecsemőinek születési súlyát mérték meg. A legkisebb születési átlagsúlyokat az ausztráliai bennszülött, a burmai, a maláj és az indiai törzsek újszülöttei esetében találták 12,7 kg). A kis születési súlyok az elégtelen szociálisgazdasági körülményekkel vannak kapcsolatban. Némely törpenéger népek esetében azonban nyilvánvalóan öröklést okokra vezethető vissza az újszülöttek kis testsúlya. Feltűnően nagynak találták bizonyos amerikai tndiántörzsek újszülötteinek súlyát: a sziúk, a cheyennek csecsemőinek átlagsúlya 3,6 kg volt. Az ő esetükben is nyilvánvalóan öröklést sajátosságokra vezethető vissza nagy testsúly, hiszen ezek a törzsek is rossz gazdasági viszonyok között, alacsony életszínvonalon élnek. mesterséges SEJTSZÜVET Tokiói kutatók a borjú kollagénjának (a kötőszövet alapanyagának) enzimes I«- bontásakor, keletkező vegyi - letekből más anyagok hozzáadásával mesterséges sejt - szövetet állítottak elő. Az íj anyag Iikacsos szerkezetű, hajlékony* csiramentes, és i szervezetben könnyen felszívódik. Az állatokon végzett kísérletekben főleg felszívódó varratként és a bőr pótlására használták. Minthogy alkalmazása csak kismértékű immunológiai reakciót vált ki. rövidesen emberen is kipróbálják égési és mi; sebek lefedésére. tCzoltözseilé Svédországban új vegyianyagot dolgoztak ki a tűzoltásra. Ez az anyag egy felületaktív vegyület és lé- hány illóolaj keveréke. Ha ebből a keverékből kis mennyiség kerül a vízbe, több mint hússzorosára növeli a tűzoltás hatékonyságát. Az ilyen vízzel oltott égő tárgy felületén kocsonyás réteg képződik, sokkal gyorsabban alszik ki a tűz és hűl le az izzó felület, mintha tiszta vizet használtak volna. I
