Új Ifjúság, 1974. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1974-04-02 / 14. szám

7

Jurij Ozerov utasításokat ad Nyikolaj Oljalinnak, a Felszabadítás főszereplőjének.

A nagyszabású újévi tévéműsor kedvéért kibékült Dean Martin és Jerry Lewis, az amerikai televízióállomások két nagy sztárja. Dean Martin, aki mindig is békü- lékenyebb volt a bogaras Jerrynél, ezzel kapcsolatban kijelentette:

— A régi barát mindig a legjobb barát. Számomra o- lyan, mint a régi papucs:

'tininél régibb, annál kényei- tnesebb.

ooo

A százezer nézőt befogadó stadionoknak óriási hátrányuk van: a hátsó sorokban ülők még távcsővel sem tudják figyelni a mérkőzés minden részletét, s így nem is tudják tökéletesen élvezni a játékot. Ezért sokan otthon maradnak, mert a televízión jobban láthatják, mi történik a pályán.

A New Orleans-i stadionban most, hogy ezt a hiányosságot kiküszöböljék, a pálya fölé nyolc hatalmas — 11x17 méteres — képernyőt helyeztek. Ezeken a képernyőkön, akárcsak a televízióban, a mérkőzés érdekes részletei is megismétlődnek.

Nálunk nincsenek százezres stadionok, de ha lennének, akkor se kellene bevezetni az intézkedést.',. A néző így legalább azon nem bosszankodik, amit nem lát.

ooo

Különös újítást vezetett be egy nagy étterem a kaliforniai Beverly Hillsben. Az étlapra keresztrejtvényt nyomtatott, méghozzá minden nap másikat, hogy a türelmetlen vendégek idegeit megnyugtassa.

Ez is valami. Nálunk némely étteremben az étlap kész keresztrejtvény.

ooo

Olaszországban minden évben odaítélik a Citrom-díjat annak a színésznőnek, aki a legbarátságtálanabbul viselkedik az újságírókkal. Az idén ezt a díjat Monica Vitti kapta.

— En, barátságtalan?! — képedt el a színésznő, amikor értesítették a zsűri döntéséről. — Ez ostobaság. Lehet, hogy az újságírók nem kedvelnek, mert nem mondok nekik semmit magánéletemről, s mert nem szeretek pózolni a fotóriportereknek. De ennek semmi köze sincs a barátságtalan- Sághoz. Egyébként tudom, hogy a közönség szeret, ehhez kétség nem fér. Az újságírók véleményére meg mit sem adok...

A rossznyelvek szerint ezzel a kijelentésével nagy e- sélye van a jövő évi Citrom-díjra is.

A „Felszabadítás" című, ötrészes film az utóbbi évek egyik legkiemelkedőbb szovjet alkotása. Bámulatos tör ténelmi hűséggel szinte lépésről lépésre követi a 11. világháború utolsó korszakának eseményeit. Valóságos kordokumentum. A film rendezője furij Ozerov Lenin díjas, a Szovjet Filmművész Szövetség titkára. Ö nyilat kozott a Felszabadításról és terveiről.

Az Ozerov család birtokában van egy fénykép, jurij nagy karosszékben ül, a háta mögött álló Sztanyl- szlavszkij kezét a kisgyerek fejére teszi. Jurij Ozerov ap ja ugyanis színész, énekes, a Nagyszínház szólistája volt. Othello és más nagy szerepek alakítója, akinek lakásába bejáratos volt Moszkva művészvilágának színe-java. Ez is közrejátszott Ozerov pályaváiasztá- sában.

TÖRTÉNELMI KRÓNIKA

— 1939-ben végeztem el a középiskolát — mondja — Utána bevonultam katonának. Második éve szblgál- tam, amikor kitört a világháború. Ilyenformán az ifjúságom meghatározó élménye a háború. Közlegényként kezdtem, majd a Frunze Akadémiára jártam, és őrnagyként szereltem le. Mindig arról álmodoztam, hogy egyszer monumentális méretekben ábrázoljam azt, amit a háborúban valameny- nyien átéltünk. Mert sok háborús film készült ugyan, de ezekben többnyire keret volt a háború a különböző emberi történetek elbeszéléséhez. Én magát a háborút szerettem volna bemutatni. Már xsak azért is, mert korábbi háborús filmjeink nagyobb része az első esztendőkről szólt, és 1944-45-ről, a győzelmekről kevésbé. Döntő indítékom az volt, hogy főleg olyan nyugati háborús filmeket láttam, a- melyek hamisan ábrázolták ezt a korszakot.

— Ügy tudjuk: a filmben

r - rr." ■ -. ■ -íi

szereplő történelmi szemé lyiségek teljesen hiteles, va lódi szövegeket mondanak

— Történelmi krónikának neveztük ezt a műfajt, a melyben valóban hiteles dia lógusok szólaltak meg. Még a helyszínekben is igyekeztünk mindenütt eredeti környezetben forgatni, talán az egyetlen kivétel az első részben látható kurszki tankcsata. Itt is elmentük az.eredeti színhelyre, ott a- zonban még sok a földben, lapuló akna, ezért lefényképeztük az eredeti helyszíneket, s pontosan ehhez hasonlót kerestünk Kijev mellett. Oj filmemben is mindenütt az eredeti helyszínen forgatunk majd.

KOMMUNISTÁK

— Készül tehát az új film. Mi a címe és mi a tartalma?

— Kommunisták lesz a címe: két részre tervezzük. Ugyanaz a stáb csinálja majd, mint a Felszabadítást. Lesz a filmnek egy prológja, amely egyebek közt elmondja, hogy 120 évvel ezelőtt mintegy négyszáz kommunista volt a világon. 1919-ben az első Komintern ülésszaka idején mintegy 400 ezer. Most, 1974-ben mintegy 50 millió kommunista ván a világon. Lenin a mi századunkat a XX-at, a kommunizus évszázadának nevezte. Én ennek az évszázadnak két évét, 1943-at és

, 1944-et szeretném megmutatni. Azt, hogy a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Romániában, Bulgáriában,

Lengyelországban, Magyar országon és Németország ban a kommunisták hogyan harcoltak a fasizmus ellen. Itt is eredeti történelmi személyiségeket léptetek fel, sőt, nem is lesznek olyan .monohősök“, mint a Felszabadításban, az a tiszt, aki mindegyik részben kisebb- nagyobb mértékben szerepet kapott. Megelevenítjük a varsói felkelést, a szlovák ellenállást, a jugoszláviai harcokat, s egy nem jelentéktelen részlet Magyarországon játszódik majd.

— Kik szerepelnek majd a filmben?

— Nem szeretnék még neveket mondani, de természetesen mindazok a kommunista vezetők, akik akkor ezekben az országokban' tevékenykedtek. Itt is hiteles dokumentumokra támaszkodunk. A megfelelő részeket ismét eredeti környezetben és az illő nemzet színészeivel forgatom.

BEMUTATÓ 114 ORSZÁGBAN

A Felszabadítást hány országban mutatták be?

— A Szovjetunióban eddig —■ az utolsó részleteit még játsszák — mintegy 250 millióan nézték meg. 114 országban volt bemutatója, és engem nagyon sok helyre meghívtak. Leonyid Brezs- nyev látogatása idején volt a premier. A legérdekesebb visszhangja, úgy hiszem az NDK-ban és az NSZK-ban, illetve Japánban volt a filmnek, de azt sem tartom érdektelennek, amikor egy brazil diák azt kérdezte tőlem, hogy tulajdonképpen milyen háború volt ez, és mi lett a vége. Ogy vélem, kötelességünk mindezt elmondani a fiataloknak. Ezért készítem új filmemet is.

Bernáth László 1—1 .........IV ■ 79

J-RBB

Marianne Faithfull „A gyűjtés“ című darabban Simon Williams-szel.

Janis Joplin, a blues-ének legragyogóbb fehérbőrű képviselője volt, amikor 27 esztendős korában elvitte a halál. A híres amerikai é- nekesnő halálának oka: a túlzott kábítőszeMogyasz- tés. Most, halála után még nagyobb népszerűség övezi, mint életében. Lemezei óriá si példányszámban kelnek el, életrajzát is többször kiadták már. Ez a nagy poszthumusz siker adta az ötletet ahhoz, hogy tragikus é- letének és halálának eseményeit filmvászonra vigyék.

Janis Joplin megformálója a svéd származású amerikai filmsztár, Ann Margret lesz.

Ritkán, de előfordul, hogy egy pop-együttes hoszabb 1- déig együtt, és az élvonalban marad. A ritka kivételek közé tartozik az angol Who. Az együttest a világ legjobbjai között tartják számon. Mick Jagger. a Rolling Stones vezetője így nyilatkozott róluk: „Felülmúlha- tatlanul ötletgazdag, bátor és tehetséges muzsikusok.“ Bátorságukra vall, hogy megírták a világ első popoperáját a Tommy-t, amelyet óriási sikerrel mutattak ben Londonban. Tavaly ezzel kapcsolatban mi is írtunk róluk. Nos, a Who hamarosan kerek jubileumához érkezik. Tíz éve lesz júliusban, hogy Pete Town- shend (ő írta az operát) a Magas számok nevű együttesének a Who [Ki) nevet adta, s ezzel a négy londoni fiú: Townshend, Roger Daltrey, John Entwistle és Keith Monn elindult a világhírnév felé. Legismertebb slágereik: Az én nemzedékem. Fiú vagyok, Boldog Jack,. Képek Lilyről, Mérföldekig ellátok, Varázslatos autóbusz.

Bár az együttes tagjai — elsősorban énekesük Roger

Daltrey — szólólemezeket is kiadnak, ez nem zavarja ő- ket a közös munkában. A tízéves jubileumra kedves a- jándékot kapnak: popoperájukat megfilmesítik.

Andy Warhol, (z amerikai filmművészet fenegyereke musical filmet készít. A főszerepre a spanyol Bianca Jaggert szerződtette. Aki még nem tudná; Bianca Mick Jaggernak, a Rolling Stones-együttes vezetőjének a felesége. Úgy látszik Bianca nem elégszik meg a „Mick Jagger felesége“ megtisztelő címmel, hanem önálló művészi babérokra is pályázik.

Tíz évvel ezelőtt tűnt fel az angol pop-világban Marianne Faithfull. Jó néhány nagy sikerű számot adott e- lő annak idején. Ezek közé tartozott elsősorban az As tears go by. Ma már nem énekel, újabban színházban szerepel. Nemcsak foglalkozását, hanem frizuráját is megváltoztatta. A hosszú szőke haj és a zajos popvilág már csak emlék. „A gyűjtő“ című darabban aratta legnagyobb sikerét. Partnere Simon William ismert tévészínész. S még egy változás az életében: a napokban férjhez ment Olive Mrts(pij

4. BIBI ANDERSSON: Svéd színésznő, 1935-ben született Stockholmban, s miután elvégezte a királyi színiiskolát, azonnal kapott szerződést a világhírű Ingmar Bergman színházához. Azóta számos nagy Bergman-filmalko- tásban kapott jelentős szerepet. Több alkalommal filmezett Hollywoodban, és pályája kezdetétől a svéd televízió csillaga is egyben. Főbb filmjei: A hetedik pecsét, A nap vége, Áz ördög szeme, Az örömök kertje. Legutóbbi filmjeinek e- gyike a szovjet-svéd koprodukcióban készült Férfi a túloldalról, valamint az „Ezer mozdony Leninnek“ című ugyancsak svédszovjet koprodukció.

5. URSULA ANDRESS:

Svájci születésű, amerikai színésznő. Azt, hogy filmszínésznő lett. és svájci Vénuszként emlegetik, mindenekelőtt érdekes nőiességének köszönheti, s ugyanebből épült fel a világhírneve is. Többnyire nyugati kalandfilmek hősnőit alakítja. Népszerűségét a könnyebb műfajú a- merikai kalandfilm-soro- zatokban, a „James Bond“ és a „Doktor No“ című filmekben alapozta meg. Volt párizsi, majd londoni fotómodell, 1954 óta Hollywoodban él. Az utóbbi évek' többnyire a Belmon- dővai kialakult szerelmi kapcsolata révén hallat magáról. Nálunk bemutatott filmjei közül a „Hongkongi férfi“ című filmet említjük.

LÁNCI LÁNC

Egy táncdalverseny margójára

A közelmúltban tartották meg Niiný Lanecen (Alsó- lánc — kosícei járásj a Lánci lánc elnevezésű körzeti táncdalversenyt. Nyolc énekes és négy zenekar lépett fel a zsúfolásig megtelt kulttýrbiáz közönsége előtt. A rendezvény szervezői, a helyi SŽÍŠZ-alapszervezet tag-,, fai elégedettek voltak a verseny lefolyásával, hisz jó volt a hangulat, nagy volt az érdeklődés, a bevételből. gyarapodott az alapszervezet kasszája. A bíráló bizottság kiválasztotta a legjobbakat, akik továbbjutottak.

Milyen volt a verseny művészi színvonala? — tehetném fel a kérdést.

Nem remélhetjük, hogy a könnyűzene hódolói egy bírálat vagy jótanács hatására többszólamú kórusműveket fognak énekelni. Nem is kívánjuk tőlük, s énekkari kultúránk nem is szorul rá. Mégis elég gyakran halljuk, hogy a táncdaléneklés nem művészet, nem érdemes vele foglalkozni, hisz anélkül is van elég béat-zenekar, műkedvelő tdncdalénekes.

Másfelől igen széles intézményhálózat feladata ennek a művészi ágnak a terjesztése. Ha azonban csak azért rendezzük a táncdalversenyeket, hogy ilyen is legyen, hogy gyarapodjon a szervezet kasszája, hogy „fürdőszobai" énekelgetését ki-ki közönség előtt is kipróbálja, j akkor az adott szintű .táncdalversenynek nincs létjogosultsága *.

Nincs szándékomban elmarasztalni a műkedvelő tánc- daléneklést. Hisz ha nem játszunk szembekötősdit, be kell vallanunk, hogy a fiatal nemzedék nedveit műfajáról van szó, és énnek is életteret kell biztosítani. Ezért kellene az ilyen versenyek értékeit csak a megfelelő feltételek szintjéről kiindulva értékelni, hiányosságait elemezni és gyakorlatát újabb elemekkel gazdagítani.

Az illetékeseknek komolyabban kézbe kellene venni e mozgalmat, új kritériumokat megszabni, hogy ezek a táncdalversenyek érdekesebbek legyenek, hogy az amatőr beat-együttesek necsak betanult, hanem saját szerzeményű dalokat is tudjanak játszani. Énekeseink pedig nem azon versengjenek, hogy ki tudja jobban Kóncz Zsuzsát vagy Koós János hangját utánozni, hanem egyéni előadói stílusra törekedjenek.

Ilyen művészi gyakorlattal sajátos könnyűzenei kultúránk alakulhatna ki, amelyben a dilettantizmussal szemben érvényre jutna a művészi szakszerűség, szere- " pet kapna a kezdeményező tehetség, és kialakulhatna a tárgyilagos műbírálat is.

Ilyen felfogással a műkedvelő táncdaléneklés ma is, és távlataiban is érvényesnek ígérkező művészeti ág lesz. Havasi Péter

y