Új Ifjúság, 1974. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1974-03-26 / 13. szám

10 íj ifjúság GIBRALTAR, az utolsó A múlt év végén Ismét kiéleződött a helyzet Nagy-Britannla és Spanyolor­szág között Gibraltár kérdésében. Mint Ismeretes a Földközi-tenger bejáratánál elterülő keskeny földnyelv angol fenn­hatóság alá tartozik, de Igényt tart rá Spanyolország Is, amelyhez földrajzilag kapcsolódik. A viszály Immár tíz éve tart. Az ügy Időnként az ENSZ elé ké­ről, amely rendszerint ezt a határozatot hozza: „Ajánljuk a vitatkozó feleknek, keressék a kölcsönös megértés útját...“ őszintén szólva a két hadakozó fél az utóbbi tíz év alatt ezt néhányszor meg Is próbálta, de megoldhatatlan el­leniének miatt minden tárgyalás zátony­ra futott. Miért olyan becses Gibraltár, hogy egyszerre két ország Is olyan erélyesen magáénak követeli? Az Európát Afrikától elválasztó. Hl. az Atlanti-óceánt a Földközi-tengerrel összekötő Gibraltárl-tengerszoros 65 ki­lométer hosszú és 14—44 kilométer szé­les. Gibraltár-félszigete [5,8 km2) tu­lajdonképpen egy hegyfok a Pireneusi­félsziget déli végében a Földközi-tenger és az Algecirasi-öböl között. A délnek húzódó hegyfok 4500 méter hosszú, leg­nagyobb szélessége 1400 méter. Az e- gész mészkőből áll, innen a Gib vagy a Rock, esetleg Roca elnevezés, amely angol, illetve spanyol nyelven sziklát jelent. A tengerszoros a világ egyik legfor­galmasabb hajóútja, ezért olyan mérhe­tetlenül nagy a stratégiai jelentősége, ezért állt mindig az érdekeltségek kö­zéppontjában, Naponta 180—240 tenger­járó halad át rajta. Ez azt jelenti, hogy 6—8 percenként húz ét egy-egy hajó a szoroson. Gibraltár története a messze ókorba gyarmat EURÓPÁBAN nyúlik vissza. Föníciaiak, görögök, ró­maiak átmeneti települései után a mór megszállók voltak az elsők, akik felis­merték a hegyfok stratégiai jelentősé­gét, és ott a 8. században erődítményt emeltek. Több kísérlet után a spanyolok 1462-ben hódították vissza a móroktól Gibraltárt. Ezzel azonban nem csitult el a harc Gibraltár körül. Medina herce­ge családi örökség folytán jogot formált a félszigetre és éveken át hadat viselt a spanyol király helyőrségével. Végül Is 1704-ben, a spanyol örökösödési háború idején az egyesített angol-holland had­erő, élén George Rooke tengernaggyal megadásra kényszerítette a spanyol ki­rályi helyőrséget. Ezzel kezdődött Gibraltár újabbkorl történelme. Az 1713-ban aláírt utrechti békében Spanyolország „örök Időre“ át­adta az angoloknak Gibraltárt. A spanyolok azonban nem nyugodtak bele elvesztésébe. Még 1704-ben 24 ha­jóval és tízezer katonával támadtak az angolokra. Egy évvel később megismé­telték a támadást, de hiábavalóan. A legsúlyosabb, „nagy ostromnak“ neve­zett háború 1779—1782 között zajlott le Gibraltárért. A spanyolok ekkor 47 ha­jót és 40 ezer szárazföldi katonát vetet­tek be az angolok ellen, de ismét si­kertelenül. A spanyolok más területeket kínálták fel az angoloknak Gibraltárért, de hiá­ba. Gibraltár visszaszerzése a spanyol nemzeti büszkeség ügyévé vált. „Gibral­tár — tierra Espaflolal“ — „Gibraltár — spanyol földi“ — hangoztatják a spa­nyolok. A sztrtfok 300 éves megszállása szálka minden spanyol szemében. Az angolok azzal érvelnek, hogy a spanyolok annak lndején úgymond ön­ként kivonultak Gibraltárból. Helyükbe genovai olaszok, hajósok, máltaiak és angolok jöttek. A mai lakosság tehát in­kább brit, semmint spanyol. Rámutat­nak hogy a spanyolok is mindmáig meg­szállva tartják a Gibraltárral szemben fekvő Ceuta és Melilla marokkói városo­kat. Vagyis a tolvaj kiáltja, hogy fogják meg a tolvajt.,. Az utrechti békeszerződés értelmében a brit felségterület 1,6 kilométer hosz- szú és egy kilométer széles semleges övezet választja el Spanyolországtól, a- mely mindkét oldalról szögesdróttal van biztosítva. Az angolok azonban 850 mé­tert elfogolaltak a semleges zónából és 1938-ban repülőteret építettek rajta. 1950-ben a gibraltáriak önigazgatást kaptak, ám a hatalom továbbra is első­sorban a brit kormányzó kezében össz­pontosul. Sok huzavona után az ENSZ indítványára 1967. szeptember 17-én nép­szavazást tartottak, amelyben Gibraltár lakosainak 99 százaléka az angolok mel­lett szavazott. Egyszerű oknál fogva. Gibraltárban lényegesen magasabb az életszínvonal, mint bárhol Spanyolor­szágban. A spanyolok közül Is hatezren járnak munkába Gibraltárba. 1969-ben például komoly válságot o- kozott, amikor a spanyol kormány elha­tározta, hogy lezárja Gibraltár száraz­földi határát. Londonban nem csekély borzadállyal azt jelentette a napi sajtó, hogy a spanyolok a határtól mindösze három kilométerre 25 harckocsit állítot­tak fel, s ezeknek ágyúit Gibraltár gyö­nyörű repülőterére célozták be. „Mind­össze tizenöt perc alatt — írták a lon­doni lapok — elérhetik a szögesdrőttal biztosított határt. Sok hercehurca után az ENSZ úgy ha­tározott, hogy az angoloknak az év ok­tóber elsején (1969) be kell szüntetni Gibraltár gyarmati státuszát. Azóta több október elseje is elmúlt — és nem tör­tént semmi. Jobban mondva csak az, hogy Gibraltár „koronagyarmat“ helyett „domínium“ lett, vagyis önrendelkezésű állam. De ez mltsem változtat a lénye­gen. Az angol tisztek ma is azt mond­ják, hogy: „Olyan szilárdan állunk Itt, mint maga a glbraltárl sziklai“ Sőt van egy másik közismert anekdó- ta is, amely Gibraltár nevezetes majmai­hoz fűződik, és azt bizonyítja, hogy az angolok meglehetősen ötthon érzik ott magukat. A majmok eredetéhez számos mondaszerű magyarázat fűződik, a leg­valószínűbb, hogy őseiket az arab hajó­sok vitték oda. A feljegyzések szerint 1900-ban még kétszázra becsülték szá­mukat, el is nevezték a Gibraltárí-hegy- fokot majomsziklának. A különböző be­tegségek, az élelmiszerhiány és Irtás kö­vetkeztében azonban számuk rohamosan csökkent. Van egy spanyol mondás: „Ha kihal­nak a majmok a sziklán, az angolok ki­vonulnak.“ S hogy ez ne következzék be, még az 1914-es háború kitörése előtt az angol helyőrség feladatává tették a majmok etetését. Azóta is szerepel Gib­raltár költségvetésében a majometetés és egy majomgondozó fizetése. Ezek után a majmok természetesen .Jól érzik magukat, és úgy vélik, hogy ők hamarább Jöttek, az menjen előbb, aki később jött. Nem kevésbé jól érzik azonban magukat az angolok is, külö­nösen azóta, hogy a közel-keleti helyzet és az olajválság miatt megnövekedett a Földközi-tenger stratégiai jelentősége. Továbbra is Időszerű a találós kérdés: „Az angolok, vagy a majmok maradnak tovább Gibraltérban?l“ (v) A féltékeny fáraó Történetünk — az első csatorna históriája — legalább három és fél évezred távolába vezet. Akkoriban némileg más képet mutatott ez a kör­nyék. Most a Nílus Memphisztál délre két ágra oszlik, akkoriban hétre szakadt. Hatalmas, nagy kiterjedésű deltát képzett a folyam, ágat gyorsan fejlődő városokat öleltek át. A Vöröstenger sem ott kezdődött, ahol ma, hanem legalább hatvan kilométerrel északabbra. A Jelenlegi Keserű-ta­vak és a tenger közé ugyanis nem ékelődött be szárazföld. Időszámításunk előtt a XV. században született meg a csatorna első ötlete. Hogy pontosan ki­nek a fejében fogant meg a gondolat, ma már nehéz lenne megállapítani. Talán Memphlsz mér­nökei vagy Théba papjai között kellene keresnt azt a lángelmét, akt királynője, Hatsepszut un­szolására hozzálátott a tervek elkészítéséhez. Zószer halála Óta nők is trónra kerülhettek E- gyiptomban. I. Thutmozlsz lánya, Hatsepszut is így került a fáraók trónjára. Ha történetesen fennmaradnak alkotásainak emlékművet kétségkí­vül az ókert Egyptom egyik nagy alkotóját tisz­telhetnék benne. A sors, pontosabban a férje: III. Thutmozlsz azonban másként rendelkezett. Mindenről levakartatta a felesége nevét, mivel ö uralkodott helyette, s ez szerfelett sértette önér­zetét. Asszonyáról azt is feljegyezték a históriák­ban hogy férfias Jellemű, Igazi uralkodó volt. Ha arany- és elefáncsont trónusa előtt külföldi■ kö­vetek tisztelegtek, nő létére szakállt ragasztott és büszkén viselte a fáraók fejdíszét. Nos, az első csatorna ötlete tulajdonképpen a hiú fáraónőtől származott. Akkoriban ugyanis a sivatagi rablók rendre feltartóztatták a ritka ke­leti Illatszereket szállító karavánokat. Nem kínál­kozott más megoldás, mint a biztonságosabb vl- zlút, hogy a karavánok háborítatlanul érjenek el hajón a Nílus menti Thébába. Hatsepszütról pedig tudni vélik, hogy az Istenek fukar kézzel mérték szépségét, s báj helyett fejedelmi alkat­tal és fáraókhoz Illő ambícióval ruházták fel... Az első csatornáról feljegyezték, hogy medré­ben negyvenöt méter szélesen hömpölygőit a víz, mélysége pedig elérte az öt métert. TükrQ gyakran szelte korának két legnagyobb hajója, amely egymás mellett is kényelmesen el­fért. Mellettük csónakok ringatóztak, utasaik a- zonban szüntelenül rettegtek, ha feltűntek a ttm- sahok, a krokodllusok. Egyiptom néhány vidékén a tlmsah szent állat volt, akárcsak a víziló. Mindkettőt nagy becsben tartották, nem úgy, mint a rabszolgák millióival épített csatornát. Hatsepszut utódja — férje és egyben unoka­öccse: 111. Thutmozlsz — Igyekezett eltüntetnt asszonyának minden alkotását. A szűklátókörű fáraó Jóvoltából erre a sorsra jutott a világ első csatornája Is. Medrét nem tisztították, fala beomlott, vize eliszaposodott. A többit pedig el­végezte a könyörtelen természet: a homokviharok lépésről lépésre visszahódították, amit az emberi kéz elhódított a sivatagtól. Lassacskán a Nílus vize annyi Iszapot hordott a bejárathoz, hogy eltorlaszolta. A posványos mocsár bűzét messzi vidékre elvitte a száguldó számum, hírül adva az első csatorna lassú kimúlását. (Következik: A Lagídák kincse.) (ESTI HÍRLAP) William Zung amerikai egyetemi tanár megállapí­totta. hogy tavasszal van a legtöbb depressziós megbeT tegedés és ilyenkor követik el a legtöbb öngyilkosságot is. Észak-Karolinában például , 1971-ben 3600-an vetettek I véget önkezűkkel életüknek, ' a legtöbben márciusban és áprilisban. Nyáron sokkal „MÉLYHŰTÖTT“ ELEKTRONMIKROSZKÓP Még az elektronmikroszkópok legnagyobb nagyításával is ritkán sikerül meghatározott atomfajtákat láthatóvá tenni. A Siemens-mű­vek müncheni laboratóriumában most azon fáradoznak, hogy mélyhütéssel növeljék az elektronmikroszkópok felbontóképességét. A felbontóképesség — vagyis az a képesség, hogy a nagyítás során két egymáshoz nagyon közeli pontot különállóan képezzen le — ha­tárt szab a mikroszkópok teljesítőképességé­nek. A legjobb elektronmikroszkópok esetében mintegy három tízmilliomod mlllitnéter ez a távolság, és a felbontóképesség további növe­lése már fizikai okokból nem lehetséges. Ez azt jelenti, l -ty azok az atomok, amelyek csupán tízmilliomod milllméternytre vannak egymástól, immár nem tehetők láthatóvá egyenként. Az elektronmikroszkópok nagyobb felbontóképeségének eléréséhez erősebb mág­neses térre kellene átvezetni a leképező elek­tronsugarat. A fénymikroszkópokban optikai lencsékkel vezetik pályáján a fénysugarakat. az elektronr-.kroszkópokban viszont mágneses térrel fogják nyalábbá az elektronsugarakat Az ilyen mágneses lencserendszerek vasmagos tekercsrendszerből állnak, így a térerő nőve lése bizonyos határon túl nem lehetséges. A vasmagos tekercset azonban felválthatják olyan szupravezető rendszerrel, amelyben az* abszolút nulla fokot megközelítő, roppant ala­csony hőmérsékleten ellenállás nélkül halad­hat át a villamos áram. Ilyen szupravezető lencsével eddigieket kétszer túlszárnyaló térerősséget sikerült már elérni. A mélyhűtött elektronmikroszkópnak további előnye még „pehelysúlya“ Is. Egy hagyományos egymillió voltos elektronmikroszkóp kéttonnás súlyával szemben a mélyhűtött elektronmikroszkóp sú­lya csupán 20 kg, a szükséges mélyhűtő be­rendezéssel együtt. A gyakorlatban is használ­ható mélyhűtött elektronmikroszkópok kifej­lesztéséhez azonban még számos részletkér­dést kell megoldani. AKUPUNKTÚRA — KÁBÍTÓSZER ELLEN Dr. Jerome Stewart detroiti orvos szerint a megrögzött kábítószerélvezöket a leghatékonyabban akupunktúrával lehet kigyógyítanl. Mint megjegyezte, most kísérletet kezd a detroiti kábítószer-élvezőkön. Ez lesz az első ilyen fajta kísérlet az Egyesült Államokban. Ez a gyógymód nemcsak a leghatékonyabb, hanem olcsóbb is az eddig alkalmazott­nál. . A SZIVÁRVÁNY színes televízókészülék, a szovjet ipar kitűnő terméke. Az OIRT, illetve a SECAM rendszerben sugárzott, színes és fekete-fehér műsorok vételére egya­ránt alkalmas, mind a VHF (1—12 csatorna), min az UHF (21—60 csatorna) sávokban. A készülék 220 voltos váitó- feszültségü hálózatról működik. 3 sugaras, árnyékmaszkos képcső, átló mérete 59 cm és 90 fokos eltérítésű A készü léket ellátták magnó- és fülhallgató-csatlakozóval. A megfiníqlítás egyelőre lehetetlen Az ember megfiatalítása az orvostudomány mai ál­lása szerint még nem te­hetséges — hangsúlvzota a frankfurti dr. Kart Sprado, a német sejtgyógyászati társaság elnöke a szerve­zet Bad Homburgban meg tartott XVIII. kongresszu­sán. A Frankfurter Mediziner című szaklap értesülése '■szerint Charlie Chaplin, XII. Leó pápa. Konrad í; 'j Adenauer és Marlene Diet rich mellett körülbelül egy 1. -millió nyugatnémet állam- • polgár vetette magát alá íj. regeneráló kúrának. Énnek t .;, során másfél-kétéves idő­közökben friss vagy szá­raz sejteket fecskendeznek be a páciensek izmaiba. Egy-égy j ilyen: sejtkúra 500—2000 nyugatnémet márkába kerül. Sck esetben sikérüj ily módon a páciensek életei öt-tiz evvel meghosszabbí tani. — De az igazi meg­fiatalítás, olyan . értelem­ben, hogy hatvanéves ém . berek hirtelen a hesyven- évesek Jciilsejót: ólt? ék ma gokra, nem lehetséges — i T

Next

/
Thumbnails
Contents