Új Ifjúság, 1974. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1974-03-19 / 12. szám

Kongresszusra

készül

Ma húsz éve, hogy megtartották testvérszervezetünk és példaképünk, a lenini Komszomol XII. kongresszusát, és áprilisban kerül sor a szervezet XVII. kongresszusára. Az évfordulót és a kongresszus előkészítésének időszakát alkalmasnak találjuk arra, hogy rövid történelmi visszapillantást vessünk a Komszomol húsz évvel korábbi, illetve mai tevékenységére.

A Komszomol XII. kongresszusát jelentős időszakban hívták össze. Az SZKP Központi Bizottságának 1953 szeptemberi ülésén határozatot hoztak „A Szovjetunió mezőgazdaságának további fejlesztéséről“ többek között a parlagon heverő földek megművelése és a kolhozok megerősítése útján. Mindjár a párt Központi Bizottságának az ülésén leszögezték: „A Komszomol-szervezetek legyenek a szocialista munkaverseny úttörői, a haladó munkamódszerek, a mezőgazdasági tudomány és a gyakorlat legújabb vívmányainak terjesztői.“

A Komszomol-tagok nem vártak további utasításokra és újabb határozatokra. hanem a szervezetek kezde- ményezöen azonnal hozzáláttak a feladatok teljesítéséhez. Az irodákban és a hivatalokban dolgozó fiatalok ezrei siettek a falvak segítségére, a kolhozok és szovhozok megerősítésére. Ily módon tízezrével tértek át fiatal szakemberek a mezőgazdasági termelésre. 16 ezer fiatal gépészt és 200 ezer Komszomol-tagot küldtek az állattenyésztő farmokba.

A fiúk és lányok műveltségre, beosztásra vagy nemzetiségre való tekintet nélkül a legnagyobb megtiszteltetésnek tartották, ha azt a feladatot kapták a Komszomoltól, hogy részt vegyenek a szűzföldek megművelésében. A Komszomol XII. kongresszusának tiszteletére B0 ezer fiú és lány ment el a szűzföldekre, és további 400 ezer fiatal adta be erre vonatkozó kérelmét. Két év alatt 350 ezer fiatal költözött át az újonnan megművelt földekre, és már 1954-ben több mint 17 millió hektár parlagon heverő földet megműveltek.

A Komszomolt ezen érdemeiért — immár ötödször — Lenin-renddel tüntették ki. A Komszomol-tagok akkor és azóta is többször bebizonyították, hogy bármilyen hőstettre képesek hazájuk érdekében.

E harcos, dolgos, hagyományok követői gyűlnek össze ismét áprilisban. Nem véletlen, hogy testvérszövetségünk. a szovjet fiatalok szervezetének kongresszusára éppen áprilisban kerül sor.

Áprilisban lesz ötven esztendeje, hogy a Komszomol és a szovjet úttörőszövetség felvette az alig három hónappal korábban elhunyt Vlagyimir Iljics Lenin nevét. Ezt a megtiszteltetést az akkor már öt éve működő Komszomol a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vívmányainak hősi védelmével, az új társadalmi rend megszilárdításáért kifejtett tevékenységével, a szovjet ifjúság tíz- és tízmillióinak öntudatos nevelésével érdemelte ki.

A jubileum méltó előkészítóse a múlt év novemberétől együtt zajlik a Komszomol soron következő. XVTt. kongresszusának előkészítésével. A Komszomol központi bizottsága november 14-1, IX. plénumán született határozatnak és a szervezeti szabályzatnak megfelelően egy küldött hétezer komszomolistát kénvisel majd a szervezet legfelsőbb fórumán.

A novemberi plénumon a központi bizottság sokoldalúan és mélyrehatóan foglalkozott a Komszomol növekvő feladataival a munkásosztály és a kolhozparasztság felváltására való nevelésben. A plénum felhívással fordult az egész szovjet ifjúsághoz, hogy élenjáró, odaadó munkával fejezze be a kilencedik ötéves terv döntő évét, s új sikerekkel tegye emlékezetessé az 1974-es évet.

N. Á.

2500 hajó közlekedik, tízmillió tonna teherbíró képességgel.

Városokban a csatornák által kialakított „szi getek“ képezik az urbanisztika alapját. Amikor sétahajén utaztam végig Amszterdam csatornáin, nem tudtam megállapítani, mikor szebb a holland főváros: nappal vagy éjjel. Nappal a csatornák partjain sorakozó jellegzetes hollandi házak egyszerű. racionális, mégis szép és romantikus honi lokzatainak művészi kivitelén pihentettem a sze mem. A tűzfalakba illesztett kapuk, bejáraink és ablakok kerete kizárólag fehér, a homlokzatok szfne pedig különböző, mert az urbanisták na gyón takarékoskodnak a hellyel, hegy jusson be lole a csatornáknak is. A házak magasak, de i- gén keskenyek, ennek ellenére belül kényelme sek, szépen vannak berendezve.

Amszterdam tengertől elhódított területén, ott, ahol ma a Carlton szálloda áll. száz év előtt még tenger zúgott. Miután zsilipekkel szabályoz ték az egész város vizszintjét, a csatornán úszó hajéról ma le keli nézni a szállodába. Láttam is a konyhában szorgoskodó szakácsokat, amint ve rik a habot, és nem ts gondolnak arra, hogy da gály esetén jől nyakon öntené őket a csatornák vize, ha a több tonna súlyú zsilipek nem úvnák őket, az egész várost az ilyen kellemetlen meg lepetéstől.

lehetett a távolodú és közeledő hajúkat ügyelni. Távozó férjeiknek innen integettek sírva búcsút az egykori matrózfeleségek. A Singelgraohton szabályszerű szép lakásokká kialakított hajók rin- ganak. A város egy pontján a kivénhedt kerékpárokat gyűjtik. Gazdáik otthagyják őket, s ha nem láncolta oda, el is vihetők ingyen, amíg a tizenöt naponként érkező közrendészeli tehergépkocsi el nem szállítja őket az úcskavaslelepre.

Szólni kell végül Hollandia mezőgazdaságáréi, amely azáltal lett egyike a világ legmodernebbjeinek, hogy sok földműves agronómusnak képüzlet! ki a fiát. Mikor ez a közép- vagy felsőfokú mezőgazdasági szakiskolában megismerte a legújabb termelési és gazdálkndási fogásokat, gépeket és talajjavítási újításokat, magasan kiképzett szakemberként hazatér a ,,falujába“, munkásznb- bonyba bújik, egész nap a birtokán dolgozik, estefelé begyújtja motorját és hazahajt. Otthon megmosakszik megvacsorázik, feketébe öltözik, beül a kocsijába és a közeli várasba hajt. Hangverseny. színház vagy más szórakozás ulán.

Sok szépsége mellett Hollandia virágoskert is, mert az ország területének 4 százalékán termesztenek virágot az ügyes kezű, hozzáértő emberek. Az üzletszerű virágtermesztés központjai Haarlem és leiben közöli fekszik, ahol Lissa városka közelében egy kastély parkjában állandó kiállító

Amszterdam kikötője egyike a világ legnagyobb áruforgalmi gócpontjainak

Kezdjök azzal, hogy a XVII. század alsó évében, 1H01 - ben jelentette Franciaország hágai követe a kormányának, hogy megítélése szerint a portugálok már nem ural a távol-keleti tengerek vizelnek, s hogy az Indiával folytatott állandóan fokozódó kereskedelme folytán hamarosan Hollandia lép a helyükbe. A jeles diplomata jó szimattal megérezte, mire képesek az élelmes hollandusok: negyven év után az enrázsiai kontinens partjai mentén legnagyobb számban valóban már a hollandi hajók közlekedtek, és az általuk alapított árulerakatok, a faktőrlák, annyira elszaporodtak, hogy megóvásukra a Holland Indiai Társaság már várakat Is építtetni kezdett köré- lök, mig a nyílt tengeren minden konkurrens ha jót rakományától megfosztott és elsüllyesztett. Ezt a kalózkodé társaságot a holland király arra is felhatalmazta, hogy a messzi országokban a helybeli hercegekkel, emirekkel és maharad zsákkal az ő nevében szerződéseket kössön, sőt a gvarmatok hennsziilött lakossága felett törvényt is üljön.

Világkereskedelme fellendülése folytán Hollandia hozzálátott az akkori idők legnagyobb méretű hajéinak az építéséhez, és bár mindösz- sze száz haléra volt szüksége, évente ezret gyártott. Több hajója volt, mint az összes kerosztény áltamnknak együttvéve. Hatvan hadihajójának mindegyikén 3—5 tucat ágyú volt, gyarmatain 12 R00 holland és 100 000 bennszülött katona.

Ez a szántófölddel, erdővel, bányakincsei és semmilyen más természeti adottsággal sem rendelkező állam 300 évre előre jutott vezér! sze rephez a világkereskedelemben, ami lehetővé tette. hogy minden ország legértékesebb áruját magánál halmozza tel, a többi országokat pedig gyarmatáruval, borral, búzával — háború esetén hajéval, ágyúval és puskaporral — látta el.

„Hollandia erdei Norvégiában, szelei Spanyol- és Franciaországban, legelői Német- és Írországban, egzotikus illatokat árasztó, méregdrága fűszereket termő kertjei pedig a messzi Arábiában és Indiában vannak“ — Irta az idő tájt kese regve egy angol közgazdász.

De nemcsak a világkereskedelemben betöltött őrlési szerep bizonyltja a hollandok életrevalóságát. Gyors gazdagodásukhoz nemcsak az igen kockázatos tengeri utazások és gyarmati háborúzások járnltak hozzá, hanem az otthon végzett ha talmas szívós munka Is. amit közmondásos szorgalmukkal és hozzáértésükkel úgy végeztek el, hogy a minimális lehetőségeket maximálisan kihasználták. Ez elsősorban a tengertől elhódított területek állandó növelésében, a sovány talaj szakadatlan javításában és termékenyítésében mutatkozott meg.

Az ország nagy folyók torkolatánál terül al. a folyók deltákat alkotnak, amelyek Itt is. másutt Is mindig kiváló tengeri kikötők voltak, és biztos menedékei az elemi erők csapása elől menekülő hajóknak. Csatornázásokkal terelgették a tenger és a folyók vizét Ide-oda, amíg ki nem alakították a világ legnagyobb kikötőit. Ezekben ma is hatalmas áruforgalom bonyolódik le. Hivatalosan több folyó ömlik Hollandia partjairól az Északi- tengerbe. ezek között legnaglnbb a Rajna, de mi vei a bonyolult csatornahálózat valamennyit egy beköti, nyngodtan mondhatjuk, hogy mindben csak a Rajna vize folyik. A hollandok rátermettségé re vall. hogy homokos, sivatagos talajukat a rendelkezésre álló vízzel és a tudomány segítségével olyan termőfölddé tudták tenni, amely bősé gesetn ellátja országuk — Európában legnagyobb népsűrűségű ország — lakosságát (375 lélek egy négyzetkilométeren.)

Hollandia területének egyharmada a tenger szintjénél alacsonyabb és egynyolcada egyszintű p tengerrel. Sokak előtt talány, hogyan lehet a szárazföld szintje a tenger szintjénél alacsonyabb, különösen akkor, ha ez még a tenger partján is fekszik. A válasz egyszerű: hatalmas gátak és zsilipek bonyolult rendszerével védik a partokat az apály dagály váltakozásaitól és a tenger viharaitól. A folyók torkolatán a deltákban kimélyítik a medret, a felhozott homokból magas gátakat építenek, n deltákat pedig keresztbe-hosz- szába csatornákkal kötik össze. Az Így kialakított „szigeteken“ városokat, a sokféle csatorna, patak, folyé fölött, között, alatt pedig hidakat, alagutakat. viaduktokat építenek a gyalogforgalom és jármüvek számára. A gálák magassága helyenként eléri a 15 métert, szélessége pedig a száz métert Is.

Az említett „szigetek“ neve polder, de látványuk nem jelent élményt, mert az év tfz hónapján sűrű köd ereszkedik rájuk. Látványosabbak a csatornák, amelyeken több mint 20 000 nszály és

A főváros csatornái egy ív alakú rendszerben párhuzamos félköröket alkotnak. Első a Singel, második a Herengracht, harmadik a Keizersgracht. negyedik a Prinsengracht és Így tovább. A csa tornák neve megfelel a partjaikon épült paloták tulajdonosi rangjának. Keresztben sugár alakú utcák kötik össze ezeket a félköröket és egyben az egész várost is.

Amszterdam hatalmas gazdagságát ennek a csa tnrnahálézatnak köszönheti; a tengerjáró hajók a nagy európai folyami hajókkal itt találkoznak és itt cserélgetik rakományaikat. Gazdagodása szempontjából nem kisebb jelentőségű a tenger szint alatt kifutópályákkal rendelkező és a világ legkorszerűbb repülőterei közé tartozó, radarok kai irányított légiforgalmi gócpont sem, amelyről 32 repülőtársaság sokszáz gépe hetven ország 110 városával tart fenn állandó repülőjáratot. Az amszterdami vasútállomásról naponta 40 nemzet közi expressz indul Enrfipa minden irányába.

A 90 „szigeten" fekvő és 800 híddal összekötött sűrűn lakott nagyvárost Észak Velencéjének is nevezik, mert a csatornák partján álló jellegze tes paloták külleme nagyon emlékeztet Velence szép palotáira. Azokhoz hasonlóan, nem egyhez fűződnek hozzájuk itt is érdekes históriák és le gendák. A Rokln elején álló 300 éves Érme-toronyban őrizték egykor a közeli pénzverde „gyártmányait“, a fémpénzeket. Az egykori Zsidó negyedben ma is áll Rembrandt háza. A Főtéren álló Királyi Palotát az Ingoványos talaj miatt 14 000 cölöpre, az Árubörzét pedig 500 oszlopra építették. A Síró Asszonyok tornya az egykori kikötőnek azon a pontján áll, ahonnan legjobban

son mutatják be a virágtermeló szövetkezetek legszebb virágpcldányait. Ctban Rotterdam felé, a tulipánok birodalmába legjobb április ntol- só hetében menni, ha meg akarjuk csodálni a szép tnlipánok százféle pompáját.

Az első tulipánhagymákat a XVI. században hozták a Krim szigetéről a holland tengerészek. Claudins Cluslns szaporítani kezdte őket a nedves homokban, és minden fajta számára megállapította a legmegfelelőbb homnkfajtát, és ültetési mélységét. Tapasztalatai és az utána következő nemzedékek számtalan kísérlete alapján alakult ki a keresztezett hollandi tnlipánok sokféle fajtája. A szivárvány egész skáláján, a fehértől a feketéig minden színben tündökölnek. Egyes példányokért ma is mesés összegeket lehet kapni, de már 300 évvel ezelőtt is hatezer koronáért kelt el egy tulipánhagyma (annyi pénzt fizettek érte, amennyit akkoriban egy kétlovas hintóért vagy két hektár földért). Á világexport ma 500 millió koronát hoz Hollandiának.

Egy régi közmondás szerint Hollandiát nem az isten teremtette, hanem a hollandok. Ök varázsoltak a homokbuckákból elsőrendű termőtalajt, ók használták ki először a tenger és folyóvizek találkozásának sokféle gazdasági lehetőségét. Hihetetlen türelemmel és kitartással ők építették meg a csatornák és „szigetek“ fantasztikus rendszerét és asztallap simaságé országukból végtelen virágmezóket, énekesmadarakat, őzeket és nyulakat rejtő erdőket, amelyek ugyanúgy ámulatba ejtik a vándort, mint hatalmas kikötőik, és óriási repülőterük sokszáz csillogó, villogó gépcsodája.

Kerék nélküli földalatti

A müncheni Krauss-Maffei-cég Torontóban építi meg a világ első kerék nélküli, mágneses párnán tovagördülő földalatti vasútját.

A vonatot lineáris elektromotor működteti, líránként húszezer személy szállítására lesz alkalmas, sebessége 45 és 120 kilométer között változtatható. Földalatti vasútként, a föld felszínén, vagy pillérekre helyezve építhető. Kevesebb helyet foglal el, mint bármelyik hagyományos közlekedési eszköz. f

A Párizsban június 4. és 9. között megrendezendő nemzetközi szállítási kiállításon, a krauss- Maífet-cég bemutatja másik járműrendszerét is, amely nagy távolságra, nagy sebességgel továbbítja a szállítmányokat. A kísérleti Jármű óránkénti sebessége 164 kilométer.

A Krauss-Maffei-cég mágneses párnán óránként 500-600 kilométeres sebességgel közlekedő vonatok építését tervezi.

Kuba közelében a floridai partok mentén egy kis szigeten él a 92 éves Abraham Wolfsan orvos. aki úgy döntött, a hét négy napján egy szót sem ejt ki a száján, hogy „hosszú életű legyen“.

„A legtöbb energiát az ember a fölösleges fecsegéssel, a túlzott beszéddel veszíti el. Az én korúmban kevés már az energia. Vigyázni kell rá, ezért hallgatok.“

Wolfsan, amikor ismerőseivel találkozik az nt- cán, egy kis táblát mutat fel nekik, amelyen ez áll: „Elnézést kérek, de az orvos szótlanságra kárhoztatott.“

Ha telefonon hívják, csak a „beszélő napjain“ hajlandó válaszolni.

Az idős orvos csaknem hatvanéves praxisa alapján szerzett tapasztalataira és tudományos megfigyeléseire alapozza a hallgatás elvét.

■ A jáspis és a malachit el: nagy szilárdság, rugal- — e két híres uráli ás- másság, hő- és fagyálló- vány — színeinek és raj- ság. Az új anyagból sajto- zolatainak sokféleségét lássál, sőt hengerléssel al- tökéletesen utánzó poli- katrészek készíthetők. A mer anyagot állítottak e- szintetikus jáspis és ma- lő Kijevben, a Nagymole- laehit épületek burkolá- kulájú Vegyületek Kémiai sára, valamint más mű- Kutatóintézetében. Az szaki célokra használha- összetevők arányát meg- tó, például dobozkák, bi- változtatva többféle ked- zsuk és ajándéktárgyak vező tulajdonság érhető készítésére.

A burltngtoni (USA) Richard Frink hosszas kísérletezés után eljárást dolgozott kit a magzat pulzusának mérésére. A terhes nő testére elektródákat kapcsolnak, és a különleges műszer szalagon rögzíti a magzat pulzusát.

t

r