Új Ifjúság, 1974. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1974-03-05 / 10. szám
10 új f m # A nők vállalják a küzdelmet Gyermeki* »f yelttk, családot fognak fcre szeretőtökkel, fáradhatatlanságukkal, s az élet legHiliinhözöbb * területein ezerféle foglalkozási ág n dolgrznak a megélhetvén, alkotnak a |iv érdekéhtn, felhőtipi, Igazságos, sz p, békés új világq* akarnak szerte a földön; ezért immk'kan, helyt !»-** »n # a férfiakká’ r y« an j taléliuk okét ) Kőként# ‘k i mind nnvlr-f! j szeret tt la hem/etk^T*u2r alkalmát I Később agy újságírőcsoport tagjaként alkalmam volt közelebbről is megismerni a világűr hősét. Nyilván nem vagyok az egyetlen, aki őszintén csodálja a bátorságát, erős akaratát, mert bár hetvennégy 6- ra hosszat szágúldott az űrben, negyvennyolcszor körülrepülte a Földet, ezalatt több, mint kétmillió kilométert tett meg, azért továbbra is érzékeny lelkű nő maradt. Legaadom a jelvételi kérelmet, már első kategóriájú ejtőernyős voltam, 90 éjszakai és nappali ugrással, vízre és szárazföldre egyaránt. 1961-ben örvöst bizottság elé hivattak Moszkvába. Ez volt a „nagy akadály“, de simán vettem. Hasonlóképp a többi próbát is, majd megkezdődtek az előkészületek, és... 1963 június 16-án, moszkvai idő szerint 12 óra 30 perckor fellőtték pályájára a Vosztok 6-ot, a Föld első olyan mesterséges hodját, amelyet egy nő — Még nem láttam őket. Mihelyt látni jogom őket a saját szememmel, közlöm benyomásaimat az újságírókkal is. A kozmikus technikában hiszek, abban, ami a valóságban is létezik, de ami nincs, abban miért higgyek? — Kire, mire gondolt leggyakrabban a világűrben? — A mamára. E válasz is ékesen bizonyltja, hogy érzékeny, finom íelni A berlini VIT megnyitójának forgatagában lázasan kattogta« am fényképezőgépen blendéjét. Legszívesebben az egész csodálatos színjátékot megörökítettem volna, de ez műszakilag és fizikailag lehetetlen volt. Ezért próbáltam belőle minél többet lencsevégre kapni. Sokszor azt sem tudtam, mit örökítettem meg az ©lőttem elvonuló pompás „mozgóképsorból“, mert 1- dőnként magával sodort a hullámzó tömeg, máskor pedig a rendezőkkel vagy a rend- fenntartó rendőrökkel kellett valóságos közelharcot vívnom, hogy „lőtávolban“ maradhassak. Néha csak úgy vaktában sütöttem el a gépet, elsősorban arra ügyeltem, hogy beélesítsem a képet. Itthon nyomozót meghazudtoló munka volt kideríteni, hogy egyik másik kép mit ábrázol. így bukkantam rá egy felvételre — a szovjet küldöttség életéről készült —, a- mely azóta is az egyik legkedvesebb berlini fotodoku- mentumom. A Friedrichstras- sén menetelő szovjet küldöttség soraiban egy karcsú, törékeny nőben Valentyina Tye- reskovára, a világ első, és e- gyetlen űrhajósnőjére ismertem. lábbis az én szememben. S az életben — mint már említettem — valahogy törékenyebbnek tűnik, mint a képeken, a- melyek bejárták az egész világot. Válaszaiban azonban most Is éppoly határozott és magabiztos volt, mint tfz évvel és néhány hónappal ezelőtt a Vosztok fedélzetén, amikor elmesélte a kiváncsi újságíróknak, hogy 1937 március 6-án' született a laroszlavl melletti Maszlennyikovo faluban. A nőnappal egyidőben tehát születésnapján is köszönthetjük. Édesapját a háború idején elvesztette, hárman voltak testvérek, ezért munkába kellett állnia. Először a jarosz- lavll gumiabroncsgyárban dolgozott, és ott folytatta tanulmányait a munkásfiatalok iskoláján. Egy év múlva átment a textilgyári», amelyben szövőnőként dolgozott, és 1960- ban elvégezte a műszaki középiskolát. — Hogyan lett űrhajós? — Válójában az ejtőernyőzés nyitotta meg számomra az utat a világűrbe. 1959-ben beiratkoztam a jaroszlavli aeroklub ejtőernyős-szakosztályára. Gagarin űrrepülése után mindannyian arról álmodoztunk, hogy mi is űrhajósok leszünk. Mikor elhatároztam, hogy bevezetett: Valentyina Tyereeko- va. — Félt-e? — Erre a kérdésre egy kis kerülővel válaszolok. Sokan megkérdezték már tőlem: mi, űrhajósok részt veszünk-e valamilyen formában, az űrhajók szerelésében. Gyakran jelen vagyunk, és látjuk, milyen figyelemmel ellenőrzik emberek százai a legkisebb csavart is. Ezért nem lehetnek kétségeink. Persze, mi is emberek vagyunk, nekünk is nehezünkre esik megválni társainktól. De mihelyt kirepítettek az űrbe, nincs idő ilyesmivel törődni, lefoglalnak a tennivalók. — Sok éve éj már az űrhajósok városában. Hogy telik el egy napjuk? — Nem egyformán. A legtöbb űrhajós reggel 7-kor kel, hogy részt vegyen a közös tor- nagyakorlatokon, aztán mindegyik végzi a számára kijelölt programot: egyesek repülőkön gyakorlatoznak, mások a kozmikus technikái tanulmányozzák, a tervezőikkel találkoznak vagy orvosi vizsgálaton vesznek részi. — Szeretne még egyszer eljutni az űrbe? — Nyilván. Ez a munkám értelme. Almom, hogy még egyszer repülhessek. Ezért végeztem el a Zsukovszkíj Katonai Akadémiát, ezért lettem űrhajós mérnök-pilóta... — Hisz a repülő csészealjakban? kű nő maradt, modern, emancipálódott nő, aki közvetlenül a berlini VIT-ről — ha jól emlékszem — Stockholmba repült a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség ülésére, hogy tekintélyével és népszerűségével harcoljon a nők egyenjogúságának elismeréséért szerte a világon és a világbékéért. Az a bizonyos kép a berlini VIX megnyitójáról: Valentyina Tyereskova Két nagyszerű né a berlini VIT díszemelvényén ANGELA Amikor a berlini VIT megnyitójának másnapján elterjedt a hír, hogy Angela Davis megérkezik a fesztivál színhelyére, az újságírókon és általában mindenkin izgalom lett úrrá. Ki ne lett volna kíváncsi a bátor néger lányra, aki szembe mert szállni egy egész, mindenre elszánt hatalmi rendszerrel. Óriási tömeg szorongott éjfélkor a scbönefeldi repülőtéren, pedig az NDK fővárosának öreg légikikötője jó messzi esik a város központjától, bármilyen járművön is legalább egy órát vesz igénybe az út. A kíváncsi és lelkes tömegnek azonban ez nem jelentett akadályt. A lelkesedés akkor hágott tetőfokára, amikor a repülőtér kijáratánál megjelent az ünnepelt — nyugodtan elmondhatjuk — a mai fiatalok eszményképe. Nem harcias, dörgő hangú politikus, csak egy törékeny nő, mégis egy egész rendszert és egy egész világközvéleményt mozgatott meg bátor kiállásával. Hogy honnan merítette hozzá az erőt, hogyan lett a félénk, néger kislányból bátor forradalmár, azt másnapi sajtó- értekezletén fejtette ki. — Az egész Birminghamben, pontosabban e város egyik negyedében kezdődött, amelyet egyszerűen csak „dinamit- domb“-nak neveztek. Dinamitdombnak azért, mert állandóan kísértett a robbanás veszélye. A városnak ebben a részében lakott a feketék többsége. Fekete gettónak ts hívták, mi neveztük dinamitdombnak. Mind a két név rátilett. Mindennaposak voltaik itt a négerek elleni merényletek. Az egész világsajtót bejárta törvénytelen letartóztatása idején a tízéves Angela naplőjegyzete a dinamitdombról; „Minden éjszaka hallom, amint a fehér pribékek robbanóanyagot helyeznek él a környék házai alá. A következők tálán már mi leszünk... Olyan ez, mint egy dlnamitdomb. Ügy félek! Csak nagyobb lehetnék, hogy tehetnék valamit.“ Egyik vasárnap négerekkel teli templomot támadtak mag a fajgyűlölők. A dulakodás közben négy gyermek meghalt. Köztük Angela legjobb barátnője is. Dinamit, félelem, a legkedvesebb pajtás halála. Keltett ennél több indíték? Milyen a mat amerikai! Ifjúság? — Hála Nixon agresszív vietnami politikájának — Így mondotta jó adag Iróniával a hangjában — felébredt a tes- pedtségéből. Megutálta a felesleges vérontást, a háborút. Ritka az a fiatal, aki az amerikai monopóliumokért akarná a vérét ontani a világ bármely részén elkövetett amerikai beavatkozásokban. Hovatovább büszke vagyok ezekre a fiatalokra. Akik pedig eljöttek Berlinbe a saját szemükkel győződhettek meg a szocializmus vívmányairól és a hazai propaganda hazugságairól. Hazatérésük után egész biztos otthon is elmondják pď>aló igazat. Aztán besfélt a szovjet-amerikai kapcsolatokról Leonyid Brezsnyev Egyesült Államok-beli látogatása után. — Az Egyesült Államokban még sokan vannak, akik nincsenek tudatában a szocialista tábor növekvő erejének és tekintélyének. Am ha megkérdeznék az USA polgárait, akkor túlnyomó többségük úgy vélekedne, hogy Nixon a gyengébb, vesztes fél szemszögéből ült le a tárgyalóasztalhoz. Aztán megköszönte az egész világ haiadő közvéleményének, hogy kiállt a felszabadítása mellett és befejezte rövid sajtóértekezletét. S ha nem láttam volna, akkor még ma is talány számomra, hol rejtőzhet a gyenge, törékeny ’ nőben ennyi elszántság és energia. Az oldalt írta: PALÁGY1 LAjOS A szerző és ČTK felvételei za A föld folyót A Föld valamennyi folyóját, valamint az általuk szállított vízmennyiséget feltüntető térképsort állítottak össze a leningrádi hidrológiai intézet kutatói. Kiderül belőle, hogy Ázsia a Föld vízben leggazdagabb földrésze: itt 14 500 köbkilométernyi felszíni víz létezését állapították meg. Ázsiát Dél-Amerika, Afrika, Európa, majd végül Ausztrália és az Óceánia követi. Még a jeges antarktiszi kontinensen is található édesvíz a jéghegyek és nyáron olvadékvíz formájában. Évente mintegy 2000 köbküométer- nyl víz folyik az Antarktisziról az óceánokba. A Föld folyótnak térképét először a szovjet hidrológusok leningrádi kongresszusán mutatják be. A ZA] ES GONDOLKODÁS Ha hinni lehet ■ caiubridge-l tudósoknak, akkor az eddig annyira elmarasztalt zaj kedvezóen hat a gondolkodás folyamatára. A cambridga-l egyetem pszichológusai ugyanis megállapították, hogy az elviselheti! zaj serkenti az intelsktnális tevékenységet. A kísérleti alanyok például gyorsabban végeztek el fejbfil bizonyos számtant műveleteket, ha a háttérből beszélgetés vagy zene hallatszott, mint, amikor teljesen csendben dolgoztak. KOTORÓ GAZSUGAR Föld alatti rakéta Mihail Ciíerov moszkvai mérnök tervei alapján elkészítettek és kipróbálták az első ipari rendeltetésű főid alatti rakétát. A „Trúd“ című moszkvai lap beszámolója szerint a Volga-vidék sztyeppéin végzett kísérletek- igazolták a különleges földmegmunlkáló eszköz rendkívüli e- lónyeit az összes eddig ismert fűróberendezéssel szemben. Ciíerov rakétája, amelynek első vázlatát a feltaláló még 1946-ban elkészítette, a próbáin 18 másodperc alatt „ásott ki“ egy 17 méteres kutat. A rakéta működési elve a következő: az orr részből ezer-kétezer atmoszféra nyomású felhevített gázsugár lövel ki, amely a legkeményebb kőzetet is könnyedén áttöri. A hatalmas nyomás a felőrölt kőzetet és a földet a felszínre dobja, miközben a rakéta mind mélyebbre fúrja magát a földbe. Amikor a reaktív fúró bérén de zés a programozásnak megfelelően eléri a kívánt mélységet, önműködően bekapcsolódik az a segédhajtómű, amelynek segítségével a rakéta Ismét a felszínre emelkedik. Üzemanyaggal való feltöltése után a berendezés Ismét használható. A találmány iránt a mezőgazdasági szakemberek mutatják a legnagyobb érdeklődést, mert tömeges alkalmazásával rövid idő alatt megoldható lenne a Volgán túli rendkívül értékes, de vízhiányban szenvedő .feketeföldvidék öntözése. A szovjet repülőgépek népes családjába tartozik az AN-26 jelzésű gép, amely egészen egyedülálló a maga kategóriájában. Rövid és középtávon szállíthat 5,5 tonna terhet, de a rakodótérbe a leleményes megoldású billenőajtón egy gépkocsi i* bejuthat. A gép hossza 24 méter, a szárnyak fesztávolságú 29 m. Az AN-26 súlya 24 tonna, hatótávolsága 1200 km, utazósebessége 440 km/óra. A
