Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-02-06 / 6. szám

z emlékezetes 1967. évi hatnapos izraeli-arab há­A ború után sokáig úgy tűnt, hogy Izraelben a köz­vélemény — csekély kivétellel — egy ember­iként támogatja a kormány áraibellenes agresz- szív politikáját. Ezt véli igazolni az a furcsa helyzet, hogy lassan már hat éve tart a sem nem béke, sem nem háború állapot. Az izraeli társa­dalom látszólag nyugodt felszíne alatt azonban egyre erőteljesebb erjedés állt be, amely különösen tavaly mind gyakrabban ment át nyíltszíni kitörésbe. Az általános belső feszültséget a növekvő hadügyi költségvetés és az ezzel összefüggő infláció okozza. 1972-ben 14 százalékkal növekedett a fogyasztási ja­vak ára, és 1973-ra számos árucikknél 20-25 százalé­kos drágulásra számítanak. A lakosság elégedetlensé­ge már az országos uralkodó köreit is nyugtalanítja. Különösen keserűen veszik tudomásul, hogy az erő­södő ellenzék élvonalába:! mind több a fiatal. A múlt év végén például 45 000 főiskolai és egye­temi hallgató sztrájkolt. Miért lázong az izraeli diák? A válasz kézenfekvő. A sztrájkot az váltotta ki, hogy 220 dollárról csaknem 600 dollárra emelték fel a kol­MIÉRT LÁZONG AZ IZRAELI DIÁK? Jégiuml díjakat, ami érzékenyen érintette a nem túl jó anyagi körülmények között élő diákokat. Egy fő­iskolai diák képzésének költségei évi 1000 dollártól 3500 dollárig terjednek. Az egyetemisták nagy része külön kenyérkeresetre szorul, sokan közülük csalá­dosak, gyerekeik vannak. Főiskolai tanulmányaik előtt pedig legalább 3 éves katonai szolgálatot kellett tel­jesíteniük, így már eleve nem állt módjukban, hogy némi anyagi eszközöket teremtsenek elő tanulmányi költségeik fedezésére. Az oktatásügyi minisztérium megígérte ugyan, hogy J kölcsönt ad azoknak az egyetemistáknak, akik nem Is tudják fizetni a felemelt dijakat, csakhogy a 15 000 0 kötvénynek csupán 8 százalékát hagyták jóvá. Ez nyil­vánvalóan kevés. De már nemcsak az egyetemisták és főiskolások nyo­morognak, hanem maguk az egyetemek és a főisko­lák is az anyagi összeomlás szélén állnak. A jeruzsá- fami Héber Egyetem költségvetésében 7 millió dollá­ros deficit mutatkozik. A halfal műszaki egyetemen drasztikus takarékossági intézkedéseket vezettek be. legrosszabb a helyzet a Tel Avlv-i egyetemen: nyolc- «MUió dollárra lenne szükség, hogy a tanárok meg­kapják a fizetéseket, hogy ki tudják fizetni az egye­temi telefon- és villanyszámláit. Ha nem jön gyors se­gítség, az ország második legnagyobb, tizenötezer fő­nyi hallgatósággal rendelkező egyeteme kénytelen lesz bezárni kapuit. Ä diákok teljes joggal tiltakoznak, hogy amíg a kor­mány évi 3,35 milliárd Izraeli fontot (közel 4 milliárd dollár), a költségvetés 30 százalékát költi hadi célok­ra, a közoktatásra, beleértve az alap-, közép- és fel­sőfokú oktatást, sőt az óvodákat is, alig százmilliíi dollár jut. Azt hangoztatják, épp elegük van már ab­ból, hogy a kormány biztonságukra hivatkozva, kalan­dos háborúra fordítsa az ország javait. Ebben már egyetértenek a munkásokkal, akik szintén egyre erő­teljesebben tiltakoznak az esztelen háború ellen. Ha megtalálják a közös hangot, alapjaiban megrendíthetik az ország jelenlegi reakciós kormányának helyzetét. P. A tömegtájékoztatási és propagációs eszközök fejlesztésének jelentőségét mér Vlagyimir Ujics Lenin is hangsúlyoz­ta. A tömegek kommunista nevelésében felmerülő problémák közül Lenin kü­lönös figyelmet szentelt a kulturális fejlődés műszaki eszközeinek. Lenin örö­ké, dokumentumai meggyőzően mutat­ják, hogy a rádióhálózat kiépítése köz­vetlenül a villamosítás után a második helyen szerepelt. Ez az irányvonal a párt és az emberek tetteiben valósult meg. A Szovjetunióban már az előző ötéves tervben 13 ój televíziós központ épült és 23 városban — főleg a Távol- Keleten, Szibériában és az autonóm köztársaságokban áj rádióállomások é- pültek a legkorszerűbb műszaki beren­dezéssel, továbbá 14 ój filmközpont a hozzátartozó laboratóriumokkal. 19BB— 70 között a televízió és a rádió műszaki termelőközpontjait 75 további objek­tummal egészítették ki. Ma a Szovjetunióban a tv és rádió műszaki termelöközpontjának 127 tv­músorközpontja, több mint 120 mozgó tv-áliomása, körülbelül 200 videomag- netofonja és több mint 1000 kisebb-na- gyobb teljesítményű közvetítő állomása van. Kiépült a főhálózat, az áramközve- títök és a kábelek hálózata, továbbá 36 kozmikus „Orbita“ rendszerű vevoállu- mis. Az elmúlt ötéves tervben Osztankinő- ban a maga nemében egyedülálló be­rendezést adtak át rendeltetésének. Egy televíziós műszaki gócpontot, amely mi­nimálisan heti 50 órás műsort képes közvetíteni, jelenleg a központi tv négy műsort sugároz. Ezen kívül az Orbita- rendszer közvetítésével Közép-Ázsia mil­lióinak, Szibériának és a Távol-Keletnek sugároz műsort. Az 1-A műsor („kelet“) háromórás időktilönbséggel — tekintet­te) a moszkvai időre — a kazahsztáni tv-nézőknek, a közép-ázsiai köztársa­ságoknak és Szibéria nyugati területei­nek sugároz műsort. Az osztankinói tv- központ egyúttal hatalmas filmmüterem is, korszerű laboratóriumokkal. Játék­1968-ban kezdeményezte a hd- Jackie hamisnak ítélte az zasságot. úgynevezett Warren-bizottsdg 1963. november 22-én a texa- Jelentését, amelynek érteimé- si Dallasban megölték John F. ben egy személy hajtotta vég- Kennedy elnököt. Onasszisz re a gyilkos merényletet. Az Amerikába repült, és igyekezett állítólagos elnökgyilkos Oswald, Az Onasszisz-lrezor titka Még egy adalék a Kennedy-gyilkossághaz Jackie-nek becézett Ja­A cquellne Kennedyt, a meg­gyilkolt amerikai elnök özvegyét és Onasszisz gö- t tök hajótulajdonos miliár dost már a házasságköté­süket megelőző időszakban is szoros szálak fűzték egymás­hoz. Annak idején Jackie csinos testvérével, Radziwill hercegnő­vel együtt versengett Onasszisz rokonszenvééert. Onasszisz se­gítségével ismerte meg Jackie férjének igazi, soha meg nem nevezett gyilkosait. Ezeket a leleplezéseket egy olyan férfinak köszönhetjük, aki bizonyára többet tud Jackie magánéletéről, mint sokan má­sok: a 37 éves Christian Kaja- rakisznak. Tíz éven át Onasz- szisz inasa volt és könyvében, amelynek címe: „A mesés Ja­ckie Onasszisz“, indiszkréten világít rá a házaspár magán­életére. Kafarakisz szerint Onasz- szisz tulajdonképpen nem gon­dolt arra, hogy feleségül veszi fackie-t. Igaz, hogy házassági terveket szőtt, de két másik hölggyel kapcsolatban. Alapos meglepetésül szolgált számára, amikor Jacqueline Kennedy megvigasztalni Jackie-t, akire szörnyű hatással volt a me­rénylet. Később tevőlegesen és tanáccsal segített, amikor Ja­ckie kétségbe vonta a hivata­los vizsgálatok eredményeinek helyességét. Ez az a pont, amikor Kafara­kisz könyve messze túllépi egy szórakoztató fecsegés méreteit. Amit a továbbiakban elmondott, rendkívüli jelentőségű — felté­ve, ha igaz. akit két nappal a merénylet után Jack Ruby mulat ótulajdo­nos agyonlőtt. Onasszisz azt ajánlotta Jackie-nek, hogy al­kalmazza Amerika legjobb ma­gándetektíveit, és azokkal vizs­gáltassa ki az ügyet. Ennek a munkának az óriási költségeit pedig az ö New York-i irodája viseli majd. Jackie gondolko­dási időt kért, majd elfogadta az ajánlatot. Négy mester detektív útra kelt Dallasba. Vizsgálódásaik 19 hó­napig tartottak. Megállapításai­kat 27 gépelt oldalon foglal­ták össze. Jelentésük Kafara­kisz szerint bebizonyította, hogy John F. Kennedy igazi gyilkosai még mindig szabad­lábon vannak; megnevezték őket és címüket is közölték. Néhány bizalmásával folyta­tott beszélgetése után Jackie úgy döntött, hogy átnyújtja Johnson elnöknek a 27 oldalas jelentést. Mielőtt azonban erre sor került volna, megszólalt a telefon. „Ha elárulja a detektívjei /<É lentésében szereplő neveket', nem sokáig él sem ön, sem gyermekei“ — figyelmeztette egy férfihang. Jackie erre re­megve tette le a telefont. Gyermekei érdekében meg­tartotta magának a szörnyű tit­kot. A Kennedy-gyilkosok ne­veit tartalmazó 27 oldalas je­lentés most Onasszisz Glyfadá- ban levő házának pincéjében elhelyezett hatalmas trezorban van elrejtve. Egy riasztóberende­zés köti össze a trezort a leg­közelebbi rendőrszobával. Napi huszonnégy órán át három fel­fegyverzett férfi örzt az irato­kat. ( Quick 1 A Duna, Európa egyik legnagyobb folyója, kitűnő hajózási útvonal. De még nincsenek teljesen kiaknáz­va a lehetőségek sem az z- parl, sem a mezőgazdasági vízi szállítást illetően. A vil­lamos energia termelésé­ben már sokkal jobb a hely­zet. A „Vaskapu" vízi erő­művel együtt az idén 14 256 kW-ot, de a potenciális le­hetőségek teljes kimerítése mellett akár 43 milliárd kWó-t képes évenként ter­melni ez a folyó. Feltéte­lezhető, hogy a hajózási kö­rülmények is mindinkább javulnak majd, azáltal, hogy a 3,65 méteres mélység a folyam minden szakaszán biztosítva lesz. Ezt majd a- zok a vízművek váltják va­lóra, amelyek a következő tíz esztendőben kezdenek üzemelni, és a Dunát csa­tornákkal kötik össze a Rajnával, Oderával és a ha­béval. A Duna mindkét partján hatalmas és nagyon termé­keny területek vannak, és a vízi erőmüveken és öntö­zőberendezéseken kívül a folyó természetesen alkal­mas marad a halászatra, sőt mind az ivóvizet, mind az iparnak szükséges víz­mennyiséget is szállítja majd. -sí­Hazánkban a vizek tisz­tításának kérdésével a Krá- lové Pole-i Gépgyár foglal­kozik. Ojdonságai közül nagy érdeklődésre tarthat számot az a biológiai tisz títóberendezés. amely töké­letesen megtisztítja a ki­sebb falvak, ipari létesít­mények, üdülőtáborok, szál­lodák szennyvizét. A beren­dezés modelljét a gyár a ta­vaszi lipcsei vásáron is be mutatja. (Cs) 1972 — A LEGHOSSZABB ÉV A TÖRTÉNELEMBEN A történelem leghosz- szabb éve van mögöttünk. A greenwich-i királyi ob­szervatórium meghosszab­bította egy teljes másod­perccel az 1972. esztendőt, hogy az időmérést össz­hangba hozza a Főid for­gásával. Ez a másodperc­nyi ráadás — amely a múlt évben a második volt — tette az 1972. esz­tendőt a leghosszabbá az emberiség történetében. A FÉLELMETES JUGO SZÉL MM r • ­ma az A gnese dríai­s sziget tengerben Az Adriai-tenger egyik legérdekesebb szigete Jabu- ka. Ezt a kis területő jugoszláv szigetecskét főleg a halászok látogatják. Hétszáz méter hosszú partja köze­lében igen sok a tonhal, bőséges a rák- és sok más tengerihalfajta. A jugoszláv tengerpart állatvilága igen gazdag, éppen ezért érdekes, hogy Jabukásn csak gyí­kokat találni a szárazföldön és néhány rovarfajtát, a madarak közül csupán a sirályokat. A szakemberek szerint az élővilág távolmaradásának oka az, hogy a sziget rendkívül gazdag magnezitben. Ez a mágneses hatást adó ércmennyiség zavarja a hajózást is — főleg éjjel, mivel a sziget közelségében valamennyi műszer megbénul; ez bizonytalanná teszi a hajózást ebben a körzetben. Az Adria egyébként bővelkedik egyéb meglepetések­ben Is. Csak szélből 24 fajta fúj ezen a területen. A legvadabbak északon, a Velebit lábánál eredő szelek, a hírhedt bórák, amelyek hidegei és kegyetlenek a fiirdőzökhöz és a hajósokhoz egyaránt. A legmagasabb hullámokat egyébként a Jugo nevű szél korbácsolja fel. Ereje rettenetes: a hajósok feljegyezték, hogy a Ju­go nem egy esetben sodort 10—20 méter távolságra 30 tonnás betontömböket a kikötőkben. Néhány évvel eze­lőtt például Barban, a szél által felkorbácsolt hullá­mok 60 tonnás betondaraboikat mozdítottak ki. helyük­ből. Nyárádi Éva ÉLET A FOLYÓN filmeket is forgathatnak itt, tv-na&s- versenyeket, drámai sorozatokat évi 208 órás adási tartamban és mágnesszalagra felvett dokumentumfilmek és filmhír­adók hatalmas mennyiségét. 1975-ben a Szovjetunió lakosságának a 75 százaléka tv-nézö Jesz. A párt XXIV. kongresszusán L. Brezs- nyev elvtárs beszámolójában a televí­ziót a többi tömegtájékoztatási eszköz­zel egyetemben, a párt hatalmas se­gítőeszközének nevezte a nagy és bo­nyolult feladat teljesítésében: az éj em­ber formálásában, és a kapitalizmussal szembeni ideológiai harcban. Hängst- lyozta, hogy a sajtó, a rádió és a tele­vízió igen sokat tesz a Szovjetunió bel­ső élete időszerű kérdéseinek megvilá­gításában, valamint olyan külföldi ese­mények magyarázatában, amelyek a szovjet népet is érdeklik. Támogatja a kommunista építés haladó tapasztalata­it és szembeszáll az osztályellenség eszmei támadásaival. (Televigyenyije radiovescsanyije) A televízió és a rádió ötéves terve a Szovjetunióban

Next

/
Thumbnails
Contents