Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-02-06 / 6. szám
új ifjúság 5 EGYMÁS IRODALMÁNAK MEGISMERÉSE (BESZÉLGETÉS EMIL BOLESLAV LUKÁCCSAL) Emil Boleslav Lukáfc, a kiváló költő egyike azoknak a szlovák irodalmároknak, akik több évtizedes munkájuk során a népeink közötti irodalmi kapcsolatok fejlesz tésében is követendő példát mutattak. Emil Boleslav LukáC, aki kitűnően ismeri a magyar irodalmat |a legrébbi íróktól a modernekig), több sikert aratott magyar regényt fordított szlovák nyelvre, s átültette a magyar költészet legszebb gyöngyszemeit, különös tekintettel Petőfi. Ady és József Attila lírájára. Ez a kapcsolatteremtés népeink számára hasznos és gyümölcsöző volt a múltban, hasznos és jelentőségteljes ma is, hiszen utat épít egymás felé, s végső eredménveiben az internacionalista gondolatot, nemzeteink barátságát szolgálja, ápolja. Nemhiába írta Lukéiról Sziklay László A szlovák irodalom történetében: „A magayr irodalomhoz és különösen a modern magyar irodalomhoz sok szál fűzi. Ö is átérzi, hogy ez a kapcsolat több, a múlt hagyományai lényegesen jobban alátámasztják, mint a többi irodalomhoz fűződő szálakat. Szereti Petőfit is. Apostol-fordítása (1951) felszabadulás utáni munkásságának egyik legnagyobb teljesítménye. Mégis: Ady a nagy élménye. Ady volt a első, aki bevezette a modern költészet titkaiba, s ő mindvégig kitűnő fordításokkal, tanulmányokkal fizetett e tanításért... Krfcméry mellet talán ő a legelmélyűltebb tanulmányozója a magyar irodalomnak. Ez vezeti a kultúrpolitikai programadáshoz is... Mindezzel elévülhetetlen érdemeket szerzett egy olyan korszakban, amikor mind a két oldalon a nacionalizmus ördöge volt a úr...“ I/ukáC fáradhatatlan vitalitással dolgozik ma is, és erősít- getii a kölcsönös megismerés szálait az Irodalmon át. Többek során az ő „hídépítő“ munkájának ts köszönhető, hogy az irodalmi kapcsolatteremtés az utóbbi években egyre inkább elmélyült és megbecsülendő eredményeket hozott. Azért is kerestem föl Emil Boleslav Lu- káőot, a Szlovák írószövetség bizottmányának tagját, hogy tájékoztassa a magyar olvasókat, az Irodalom kedvelőit a szlovák-magyar Irodalmi kapcsolatok újabb szakaszáról, valamint saját tevékenységéről és elképzeléseiről Lukáő készségesen válaszolt a kérdésekre, a kapcsolataink fejlődéséről így nyilatkozott: — Az utóbbi években a magyar és szlovák írószövetség közötti kapcsolat megerősödött és élénkebbé vált. Hivatalos és magánlátogatások, tanulmányutak, konferenciák és előadás-sorozatok jelzik ezt az élénk kapcsolatteremtést. Különösen most, a Petőfi jubileum évforduló idején éri el tetőfokát ez a baráti jó viszony íróink és kulturális szerveink között. s ügv hiszem, hogy ez mind a két nemzeti irodalom számára új fejezetet jelent. A budapesti ünnepségeim a múlt esztendő decemberének végén részt vettek a szlovák és cseh írószövetség küldöttei, s a bratislavai Petőfi-ünnepségekre Si. inon István Kossuth-díjás költő, a Magyar írószövetség titkára, valamint a Kortárs irodalmi folyóirat felelős szerkesztője, Kovács Sándor Iván látogatott el. — Ön hogyan értékeli ezt az élénkülő, kölcsönös közeledést? — Azzal kell folytatnom, hogy a magyar Irodalom Ifjúkorom óta érdeklődésem középpontjában áll. Hála Középiskolai magyar-tanáraimnak, áttanulmányoztam és magamévá tettem az egész magyar irodalmat a régi Időktől kezdve a modern Irodalomig, de most is lankadatlan figyelemmel KÍsé- rém és tanulmányozom a magyar irodalom fejlődését, eredményeit. Köztudott dolog, hogy évtizedek óta személyes kap csolatban álltam, és állok ma Is a magyar szellemi élet reprezentánsaival, leginkább írók kai és irodalomtörténészekkel. Bensőséges, baráti leveleket váltottam Földessy Gyulával Szabó Lőrinccel, Berda [ózsef- fel, Győry Dezsővel, a-legutóbbi időkben So.é- István irodalomtörténésszel és Illés Endrével, Illyés Gyulával pedig baráti összeköttetésben állóit még a párizsi egyetemi éveink óta. jólesett, amikor a pesti Petőfl- iinnepségeken újTa találkoztunk. Éppen a Petőfi-szobor előtt álltam, amikor észrevett s hozzám rohanva a régi baráti gesztussal ölelt át. — Ogy tudom, az egész magyar költészetet átfogó antológián dolgozik, amely rövidesen sajtó alá kerül. — Így van, s mindjárt hozzáfűzhetem, eobeli érdeklődé semnek praktikus oldala is volt s van. Hiszen egész sor magyar regényt, verset és drámát fordítottam le szlovák nyelvre. Például lefordítottam Petőfi „Apostol*-át, Ady válogatott verseit, sok-soK költőt Ady kortásai közül, Krúdy, Zilahy, Sándor Kálmán és Gergely Sán dór regényeit, Heltai Jenő és a hazai Egri Viktor színmüveit. Az utóbbi öt esztendőben az a meggyőződés érlelődött meg bennem, hogy a szlovák olvasóknak szükségük lenne egy átfogó antológiára, amely az egyetemes magyar költészetet mutatná be legmarkánsabb vonásaiban. A gondolat hamar testet öltött, s ma már örömmel jelenthetem ki, hogy ezzel a hatalmas antológiával szinte teljes egészében elkészültem, s még a tavasz folyamán átadom a kiadónak. — Az Ön válogatott versei szintén a közeljövőben jelennek meg Budapesten. — Boldog vagyok, hogy a budapesti Európa Kiadó ezekben a hónapokban jelentett megválogatott verseimet egy nagyszabású kötetben. Leginkább köl- töbarátálm .fordították ezeket a versekét. Tudom, minden költőnek öröme telik benne, hogy müveit más nyelven Is láthatja, annál is inkább, mert mindennek az egyéni érdeken felül nemzeti haszna is van. Én különösen örülő« ennek a magyar kötetnek, hiszen tökéletesen értem ezt a nyelvet, s így magyarul is élvezhetem verseimet. A másik örvendetes hír számomra, hogy a bratislavai Madách Könyv- és Lapkiadó „A nagy levélváltás“ címmel még ebben az esztendőben megjelenteti válogatott tanulmányaimat és cikkeimet a magyar- szlovák irodalmi vonatkozásokról, kapcsolatokról. Ez Is érdekes, és úgy gondolom, egyedülálló vállalkozás mindeddig. Fontosnak tartom mind az irodalomtörténet, mind a szlovák és magyar történelem szempontjából. Végül még annyit, gyakori munitatársa vagyok a hazai magyar írók folyóiratának, az „Irodalmi Szemlédnek, ahol folyamatosan megjelentetem magyar vonatkozású irodáim! emlékeimet. —sy— A MAGAD S NÉPED DICSŐSÉGÉRE A közelmúltban (lapunk 4. számában) véget ért nyolcfordulós Petőfi-versenyiink. Befutottak az utolsú megfejtések, fgy hát nyugodtan nekiláthatunk levonni annak tannlságait. Mivei versenyünket elsősorban a diákifjúságnak szántuk, ágy érezzük, egy kicsit kütelességünk is ez a sommázás. Tény, hogy a díjak nem voltak valami nagyok, de úgy gondoltuk, hogy nem is nagyon Illenék Petőfi emlékéhez, hogy a dijak súlyúval csábítsunk hozzá megfejtőket. Nem is tettük, s ennek ellenére néhány Iskolánkban szívügyüknek tekintették a rész vételt. Bizonyára elsősorban ott, ahol az lro dalom tanítása magas színvonalon van. ahol az irodalom tanára törődik diákjaival, bejéjük oltva az irodalom szeretetét. Az első forduló mindjárt kellemes meglepe léssel zárult. Több mint kétszáz megfejtésnek örülhettünk. Mert talán mondanunk sem kell. hogy minden megfejtésnek nagyon örültünk. Méglnkíbb persze annak, hogy a megfejtések között csak nagyon-nagyon ritkán akadt hí bás, rossz, pontatlan válasz. Ürültünk annak is, hogy ha volt is némi lemorzsolódás, a meg fejtések száma sohasem csökkent száznyolr van alá, de volt eset, amikor elérte a két százhatvanat is. A legtöbb megfejtés Losonc ról (Luíenecl, Fülekről (Fifakovoj, Danaszer dahelyröl (Dunajské Stredal, Komáromból (Ko márnol, Galántárál (Gatanta), Léváról (Levi ce), érkezett. |ál szerepelt a suranyi és az érsekájvári kereskedelmi iskola is. Mig a legkevesebb megfejtést a tornaijai (Safárikovo) kosicei (Kassa) és a bratislavai középiskola sok küldték. S itt ágy hisszük, mindenképpen meg kell állnunk néhány szára. Nem tudták talán megválaszolni a kérdéseket? Nem akarjuk elhinni, hiszen a többi iskola diákjai mind kiválóan megoldották. Nem érdekelte őket a dolog? Ha igy lenne, nagyon elszomorodnánk, mert ez elsősorban az ezekben az iskolákban irodalmat tanitö pedagógusokra vetne rossz fényt. Vagy mégis ilyen alacsony színvonalon állna ezekben az iskolákban a magyar irodalom tanítása? Kicsik voltak a díjak, s ezért nem tartották érdemesnek a versenybe bekapcsolódni? Lehet. Csakhogy akkor megint baj van ezekben az iskolákban azzal a bizonyos szellemmel, mert az Ilyen versengéseknek elsősorban az a céljuk, hogy tanuljunk általuk is. Vagy talán — s ágy látszik, ez a legvalószínűbb —, nem olvassák az 0| tfjáságot? Ha így van, sürgősen tenni kéne róla, hogy másképp legyen. Mert úgy gondoljuk, érdekeink közösek. A lapé, hogy olvasója legyen, az olvasóé pedig, hogy lapja. Úszegczve, a fenti kérdőjelek ellenére is, elégedettek lehetünk a verseny kiváltotta visszhanggal. Petőfiért tettük és magunkért, s ez mindenképpen megnyugtató. (t) ___I------------------------------ ■■■■ TÁJÉKOZÓDÁS AZ EGYETEMI könyvtárban Szlovákia kulturális életének, tudományos és műszaki fejlődésének egyik legjelentősebb segítője s támogatója a bratislavai Egyetemi Könyvtár. E jelentős művelődésügyi intézmény tevékenységéről, felszereléséről mindennapi gondjairól és terveiről Vincent Kútik mérnökkel, az EK igazgatójával beszélgetünk. — Bevezetőben hallhatnánk-e valamit a könyvtár gazdag múltjáról? — Könyvtárunk épületé nek valóban nagyon gazdag, több százados múltja van. így például az 1700-1800-as évek fordulóján ibt székelt a magyar országgyűlés, en nek szónoki emelvényéről beszélt a honatyákhoz Kossuth Lajos és Ludovít Stúr; az épület egy másik szárnyában alig kilencéves korában adott nagy sikerű hangversenyt Liszt Ferenc, de van a Könyvtárépületnek olyan része is, mely egykor szigorú fegyelmü kolostor volt... Nem kevésbé eseménydús magának a könyv, tárnak a múltja is. Mai nevét, küldetését 1919 októberében kapta, amikor az egykori Erzsébet Könyvtár hagyatékából 84 826 kötetnyi könyvet „örökölt“. A húszas és harmincas évedet gyors ütemű fejlődés s a könyv- állomány gyarapodása jellemzi. Illusztrálásképpen csupán egyetlen adat: 1939- ben 171012 kötet könyvet és folyóiratot birtokolt, melyből évente átlagosan 12 ezer kötetet kölcsönöztek ki az érdeklődők. Mindez ellenben csupán szerény előjátéka volt az Egyetemi Könyvtár felszabadulás utáni fejlődésének, melynek eredményeképpen Európa legnagyobb, az ENSZ és az UNESCO által Is „jegyzett" Könyvtárak sorába léptünk — Milyen a könyvtárban található könyvek tartalmimennyiségi összetétele? — Pillanatnyilag kereken 1350 000 kötetnyi könyv, folyóirat s egyéb kiadvány áll olvasóink rendelkezésére. E tekintélyes szám zömét társadalom- s természet- tudományi könyvek, szótárak, gyűjteményes s egyéb kiadványod, illetve szépiro dalmi alkotások képezik — hazai s külföldi forrásokból. Leltárunk, s ezzel természetesen könyvválasztékunk is, évente mintegy 30 000 kötetnyi könyvvel gyarapszik. Megtalálható nálunk az országban megjelenő összes újság, folyóirat és tudomá. nyos szadlap lerakott példánya, amit 2700, különböző című külföldi sajtótermék egészít kil Ktkölcsönözhe- tők, áttanulmányozhatók nálunk az ENSZ és az UNESCO gondozásában megjelent könyvek, alkalmi kiadványod és hivatalos közlönyök is. Külön büszkeségünk a nagyon értékes török, perzsa és arab kéziratgyüjte- > meny. A zenei kiadványok közül gazdag kottaanyaggal, magnetofonszalagokkal s mintegy hatezer hanglemezzel rendelkezünk. Bizonyára kevesen sejtik, hogy ra.dtá- rajnkbah nagy számban ma már dokumentum értékű képeslapokat s politikai plakátokat, továbbá térképeket s egyéb régebbi vagy újabb „apró“ kiadványokat őrzőn k. — Ki lehet az Egyetemi Könyvtár olvasója? — Mindenki! Pontosabban: bárki, aki betöltötte már a tizenhetedik életévét. Itt kell elmondani, hogy szolgálatainkkal elsősorban a tudományos dolgozók, tanárok, főiskolások, érettségiző diákok, különöböző ku. tatóiptézetek, továbbá a párt-, állami s gazdasági szervek munkáját szeret- nénd segíteni. Természetesen könyvtárunk ajtaja mindenki előtt' nyitva áll, aki olvasni- vagy tanulmányoz- nivalót keres nálunk... — Mennyiben változott az utóbbi évtizedben az Egyetemi Könyvtárnak az arculata? — Az utóbbi esztendőkben tovább gyorsult a könyvtár fejlődésének, bővülésének üteme. Nagyban hozzájárult ehhez, hogy 1905-ben a korszerűsítés és az újjáépítés fontos szakaszát zártuk le, 1969-ben pedig új helyiségeket kaptuirid, ami további olvasótermek megnyitását s raktárgomdjaink enyhülését tette lehetővé. Egyben sikerült megvalósítani régi tervünket: a főis— Vincent Kútik mérnök kólások külön teremben za. vartalanul tanulhatnak. U- gyancsak jelentős anyagi befedteséssel korszerűsítettük az EK műszaki fölszerelését. — A könyvkölcsönzés mellett önálló propagandatevékenységet is végeznek? — Természetesen, sőt, a könyvkölcsönzés, az olvasás s a tanulás népszerűsítésének legkülönbözőbb formáival élünk. Népes látogatottságnak örvendenek könyv- kiallításaink, melyedből é- vente átlagosan tíz „nagyot“ és mintegy száz alkalomszerű, „kis“ tárlatot rendezünk. A CSKP megalakulása 50. évfordulójára rendezett kiállításunk például külön kitüntetésben részesült, de nagy látogatottságnak örvendett a cseh és szlovák írók orosz nyelvű fordításainak „tükre“ vagy a külföldön megjelent szlovák tudományos-műszaki irodalom gyűjteményes kiállítása. Az ún. kis tárlatok mindig egy-egy neves személyiség aktuális évfordulójához vagy egy-egy szükebb szakmai témakörhöz kötődnek, és néhány napig könyvtárunk folyosóin tekinthetők meg. Keresettek, népszerűek továbbá a nyomtatásban megjelenő ismeretterjesztő s tájékoztató jellegű alkalmi Kiadványaink Is. — Milyen az Egyetemi Könyvtár átlagos látogatottsága? — Évente átlagosan 400 ezer látogatónk van, a naponta kitöltött könyvigénylési szelvények száma 1000- 1500 darab között ingadozik. — Látogatóik, olvasóik jelentős hányadát fiatalok alkotják. Milyen tapasztalataik vannak velük? — Általában a legjobbad. Az érettségiző fiatalok és az egyetemisták olvasótermeink s katalógusaink leghálásabb törzsvendégei. Fegyelmezettek, komolyak. Egyetlen panaszom talán csak az lenne, hogy sok esetben pontatlanul, késve hozzák visz- sza a kikölcsönzött könyveket, amivel részben megnehezíted a munkánkat, részben társaikat hátráltatják a tanulásban. — Milyen szerepet játszik az EK a felnőttek iskolán kívüli nevelésében? — Tagságunk huszonöt százaléka munkaviszonyban lévő felnőtt, akik továbbképzésükhöz vagy Ismereteik kedvtelésszerű bővítéséhez nálunk keresnek forrásokat. Különösen nagy figyelmet szentelünk a párt- oktatáshoz szükséges könyvek s egyéb kiadványok gyűjtésére, rugalmas „forgalmazására“. — Elégedett-e a könyvtár személyi-anyagi föltételeivel, lehetőségeivel? — Az SZSZK Művelődésügyi Minisztériumának irányítása alá tartozunk, mely nagyon érzékenyen, megértőén segíti igényeink kielégítését. Egyetlen problémánk, a helyiséghiány, melyet még közösen sem sikerült megoldanunk. Jé munkánkhoz a 220 alkalmazottunk révén a személyi feltételek is adva vannak. — Terveik? — Elsősorban továbbra Is a nemzetközi élvonalban szeretnénk maradni, lépést tartva Így a hazat és külföldi könyvtárak fejlődésével. Munkánkban ezért értékesíteni' fogjuk a könyvtári tudományok s munkamódszerek legkorszerűbb tapasztalatait. Be szeretnénk bizonyítani, hogy a könyv nevelői-oktatói szerepe továbbra ts ofttolhatatlan. BORSAI M. PÉTFR J Az Egyetemi Könyvtár épülete
