Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-11-27 / 48. szám

Jugoszlávia népei november 29-én ülik meg állami HnWI piiket. Harminc évvel ezelőtt, 1943. november 29-én Jajceban Tito elvtárs vezetésével antifasiszta nemzeti felszabadító kor­mányt alakítottak az ország haladó erői. A második világhá- boró éveiben Jugoszlávia Kommunista Pártja felkelést szer­vezett a német megszállók ellen. Katonai egységek alakul­tak, és 1941. július 22-én, ugyan az nap. amikor Hitler meg­támadta a Szovjetuniót, a jugoszláv kommunisták felkelésre szólították fel a népet. A jugoszláv nép hősi antifasiszta harca fontos szerepet töltött be a Hitler-ellenes küzdelem történetében. A haladó világ nagy rokonszenvvel és figye­lemmel kísérte a jugoszláv partizánok harcát. A jugoszláv államünnep alkalmából közöljük az alábbi riportot; Jugoszlá­via egykor elmaradott részéről, Koszovo autonóm területről szól, amely a népi hatalom éveiben indult virágzásnak. Az ember le tudja győzni a sivatagot. Ezt igazolja a Vörös Homokon, Zarafsanban készült felvétel. Űj távlatok KOSZOVO VIDÉKÉN CSARDARA TENGERE Szovjet Közép-Ázsia és Kazah­sztán sivatagjainak, félsivatagjai- nak nagysága összesen 211 mil­lió hektár: a Szovjetunió terüle­téneik 10 százaléka. — A sivatagokban — számítá­sok szerint — 30 millió hektár alkalmas öntözésre. S minden millió hektár legkevesebb 1 mil­lió tonna gyapotot, 500 ezer ton­na riszt, 200 ezer tonna húst ad­hat. A Sivatagi Intézet munkatár­sai az oázisok homoktalaján szép terméseredményeket értek el ci­rokból, kukoricából, lucernából. Megállapították: megfelelő tatoj- előkészítéssel, öntözéssel sárga­dinnye, görögdinnye és tök Is ter­meszthető. Az, oázisok homokjába ültetett gyümölcsfák két-három év után termést adnak -kajsziba­rackból, birsalmából, almából, sző­lőből. — A homoksivatagok termé­kennyé tételének előfeltétele az öntözés. A vizet a Kara-Kum-csa- tor-na és a kizíl-kuml öntözőrend­szer adja majd: A Lenin nevét vi­selő Kara-Kum-csatoma a Föld legnagyobb hidrotechnikai létesít­ménye lesz. Hossza 1400 kilomé­ter. Egymillió hektár öntözéséhez másodpercemként 820 köbméter vizet szolgáltat. Építését szakaszo­san tervezték. Minden új szakaszt az előző méreteinek megfelelően kiszélesítenek. S amint megépül egy szakasz, azonnal megkezdik a földek mesterséges esőztetését. U- gyanakkor az előbbi szakaszokon kiegészítik az öntözőrendszereket. Így a csatorna már a teljes meg­építés előtt hasznot hoz. — A Kizil-Kum vörös homokja 300 ezer négyzetkilométer. A va­lamikor élettelen sivatag hamaro­san rizstermő terület. A Kizil-Ku- mot az egyik legnagyobb közép­ázsiai folyó, a Szir-Darja érinti. Itt ezért csupán öntözőrendszer kell. A munka 1958-ban kezdődött. A borbánokon (homokdombokon) már nagyfeszültségű vezetékek húzódnak. Autóutakat, vasútvona­lakat építettek, s új várost: Csar- darát, az azonos nevű víztároló­val, amely hat köbkilométert tá­rol a Szir-Darja vizéből. A Koszovo tartományt bejárva, az az érzés keríti az embert hatalmába, hogy a tartomány olyan mint az al­vó szépség, s ha majd felébred, za­rándokhelyévé válik mindazoknak, a- kik szeretik a -szépet, a vadregényes- séget. Koszovo tartományban kivételesen sok a történelmi és kulturális emlék­mű. Átlag minden 10 kilométernyi útra jut egy-egy. Százszámra állnak az Ilyen emlékművek a tartomány­ban, némelyek már hétezer eszten­deje dacolnak az Idővel, a kolosto­rokban, a régi templomokban pedig számos freskó látható. Egy ilyen freskó alapján állapították meg pél­dául, hogy már a- középkori szerb nemesség késsel és villával evett. A látnivalók közül különösen a Gracsanica-kolostor, a Viszoki Decsa- ni-kolostor, a pristinai cári dzsámi, a djakovicai Hadum-dzsámi méltó a látogatók figyelmére. Hat-száz év telt el azóta, hogy be­fejezték a Viszoki Decsanit, de a ko­lostor falain meg sem látszik az idő pusztítása, freskóinak színe semmit sem vesztett pompájából. Még ma sem Ismeretes, miből keverték a fes­téket, de a monda szerint Dusán cár egy kilő aranyat fizetett -kilójáért. A Bisztrtca-folyő bal partján az úgynevezett Szuzi dzsámi tűnik a lá­togatók szemébe. Itt nyugszik Szuzi Celebija, a XV. századbeli nagy tö­rök költő. Irá-so-s emlékek szerint Bemard Shaw, a híres angol író a Lovosen- hegv szerpentinjein feljutva Njeeos kápolnájához, így kiáltott fel: „Ogy érzem, sohasem jártam még közelebb az éghez!“ Ugyanilyen érzés keríti hatalmába az embert, h-p felkapasz­kodik a rugovói szoros meredek szikláira, melyek úgv tornyosulnak Bisztrlca örökké tajtékzó kristály­tiszta vize fölé. mint egv lacsaDnl készülő ragadozó. Ide azonban leg­feljebb a zergék jutnak fel, mert még tenyérnyi széles ösvény sincs. Akárki eljuthat azonban a Prokletl- je és a Saru-hegy hófödte csúcsára, vagy a balkán mennyországnak ne­vezett fennsíkra, amelv Dusán cár­nak. a szerbek nagy fejedelmének kedvelt helye volt, s ma is Cári me­zők néven ismeretes. A természeti szépség természetesen még nem minden. Koszovo tartomány gazdag .természeti erőforrásokkal rendelkezik, talaja értékes ásványok­ban gazdag. Az utóbbi években végzett geoló­giai kutatások kimutatják, hogy a tartomány területén található egész Jugoszlávia cink és ólom tartalékai­nak közel háromnegyede, több mint 20 millió tonna nikkel, nagy mennyi­ségű króm, bauxit, magnézium, az­beszt és kaolin. A Rtgőmezőn, azon a területen, ahol valaha Murad szul­tán és Lázár kenéz, a /saerb hadak legendás vezére elesett, működik m-a az ország egyik legnagyobb felszíni szénbányája. Máskülönben Koszovo talaja 6,5 millió tonna barnaszenet rejt magában, ez Jugoszlávia összes barnaszén tartalékainak közel há­romnegyede. A természet adta lehetőségeket ki­használó ember keze nyomán a szé­nen kívül egy másik nagy jelentősé­gű energiaforrás is az iparosodás szolgálatába állt: a víz. Az Ibar-Le- pen-ac-i vízierőműrendszer üzembehe- lyezése lényeges gazdasági átalakulá­sokat tesz lehetővé. Az előirányzatok szerint' az Ibar- Lepenec vízierőműrendszer első sza­kasza 1976-ban, a második szakasza pedig 1982-ben kezdi meg az ener­giaszolgáltatást. Az első szakaszban felépítendő vízgyűjtőmedence lehető­vé teszi az egész koszovói mező ön­tözőrendszerének vízellátását. Az épí­tés alatt álló vízierőmű évente 95 millió kWóra áramot fog termelni. A szőbanforgó vízierőműrendszer, ami­kor majd teljesen felépül, négv gát­tal. két nagv víztároló-tóval, két erő­művel: két. nagy szivattyúállomással, 260 kilométernyi főcsatornával fog rendelkezni. A villamos áram terme­lésén kívül a hidroenereetikai rend­szer lehetővé teszi a vidék folyőina-k a szabályozását, az eddig gyakran kárt okozó folyőáradások felszámo­lását. Az Iba.r-Lapenac erőmű kimagasló szerepet fog betölteni a koszovói tar­tomány iparosításában, az egész vi­dék átalakításában és szüntelen fej­lesztésében. Minden harmadik ember tanul! EGV KIS STATISZTIKA A SZOVJET ISKOLARENDSZERRŐL A szovjet iskolákba Ötvenmillió tanuló jár, és, a szakközépiskolák diákjainak száma kilencmillió. Minden harmadik szovjet ember tanul —közölte Mi­hail Prokofjev, a Szovjetunió művelődésügyi mi­nisztere a Moszkvában megtartott sajtóértekezletén. A Legfelsőbb Tanács júliusi ülésszakán elfogadott új közoktatásügyi törvény hangsúlyozza és megszi­lárdítja az általános képzést nyújtó szovjet iskola­rendszer demokratizmusának elvét. Ez az elv azt jelenti, hogy minden állampolgárnak egyenlő joga van a művelődésre, mindenki szabadon választhatja meg az oktatás nyelvét. Az ifjúság oktatása és kom­munista nevelése egységet képez, és mindkettő az élettel, a kommunista építés gyakorlatúval áll kap­csolatban. Az oktatás tudományos jellegű, és állan­dóan tökéletesedik a tudomány és a technika leg­újabb eredményei alapján. Továbbá az iskola hu­manista és magas erkölcsiségü műveltséget nyújt. A Szovjetunióban élő külföldi állampolgároknak és ál­lampolgárság nélküli személyeknek a szovjet polgá­rokkal egyenlő joguk van rá, hogy iskolai oktatás­ban részesüljenek a Szovjetunióban. Sikeresen halad az áttérés a mindenkire kiterje­dő középfokú oktatásra. Az ifjúság törekvését, hogy a nyolc osztály elvégzése után tovább tanuljon (a továbbtanulók ma már 85 százalékot tesznek ki), az Iskolák anyagi és technikai alapjainak továbbfej­lesztése támasztja alá. Azj új tanév kezdetén példá­ul egymilliónál több tanuló számára készült új fé­rőhely az új iskolaépületekben. A pedagógusok csak­nem hárommilliós seregét az egyetemek, főiskolák és tanítóképzők százezer végzett hallgatója gyara­pítja. A Szovjetunióban 1000 lakosra 11 pedagógus jut, míg Angliában csak 6, Olaszországban 5, egy pedagógusra pedig átlag 19 tanuló (Angliában 30, az Egyesült Államokban 80). SZUMGAIT KÖZELÉBEN, a Kaszpi-tenger partján hatalmas tisztítótelep kezdte meg műkö­dését. A mintegy száz derítő- medence, a víztárolórendszer, az ülepítők és a több tucat ki­lométer hosszú csővezetékhá­lózat naponta mintegy két­százezer köbméter szennyvizet tisztít meg mechanikai, bioló­giai és vegyi úton. A mérge­ző műanyagokat és kőolajter­mékeket kiszárítják, elégetik, a keletkező metángázt pedig MÁR MEGSZOKTUK, hogy majd mindenről statisztikai a- datok készülnek. A statisztiku­sok például azt ts kiszámítot­ták. hogy Földünkön hány to­lást használnak el az étkezé­sekhez egy nap alatt. Az ENSZ ' áplálkozással foglalkozó bi­zottságának adatai szerint ez a szám pontosan 2,1 milliárd. Bármennyire Is furcsa, a tyúk­tojás áll a felhasznált tojások között az utolsó helyen. Az el­ső helyet a teknősbéka-tojás foglalja el, ezután következnek a különféle csúszómászók to­jásai. mm Ostrava, az Iparáról nevezetes é- szak-morvaországl város, az utóbbi években állatkertje révén Is fontos szerepet tölt be a világban. 1965-ben kezdődött ugyanis az úgynevezett „hlűzprogram“. Ennek keretében a szlovák Beszkldekben fogott húsz gyönyörű, fiatal hiúzt, ezt az Euró­pában már majdnem kihalásra Ítélt állatfajtát az állatkert rácsa mögé szállították, és megkezdték tervsze­rű tenyésztésűket. 1970-ben már je­lentős exportot bonyolítottak le az NDK, az NSZK, Svájc, Hollandia, O- laszország, sőt az Egyesült Államok Sllatkertjeibe. Ludvík Kune, a prog ram vezetője, az elmúlt több mint hét évben érdekes tapasztalatokat szerzett, amelyeket rövidesen könyv alakban is megjelentet a prágai Ar tia kiadónál. Könyvében többek kö zött azt vallja, hogy a htúz a ka tyánál hűségesebbre szelídíthető ál lat, nagyon barátságos, Igénytelen és — hiú. Az első Időkben legnagyobb sikerét azzal a tükörrel érte el, a melyet egy háromkölykös anyaállat elé helyezett. Ettől kezdve a mama- blúz mindig úgy cselekedett, hogy a tükörben lássa magát. Eleinte Ido- mítása Is a tükör át- meg áthelye­zésével történt. Ma már mintegy negyven hlúz él az Ostrava! állat- kertben, s másik negyvenet sikerült exportálni az elmúlt években. A szép htúzokért az Ostrava! állatkert értékes vadállatokat kap cserébe, így azután a munka szinte „mese beli", hiszen egy hípp, egy hopp, és a hiúiból oroszlán, párduc vagy leopárd válik... Ludvík Kunc egy másfél éves hiúzzal, amely már az Ostrava! állatkertben született Most a fára mászást gyakorolja. A világhírű szovjet KIEV fényképezőgép csa t i is űj taggal gyarapodott, a KIEV 6-C jelzé sű 8x6-os masinával. A gép bajonetzáras, opti kái tetszés szerint cserélhetők, fényereje 2,8 as, gyfijtőtávolsága 60 milliméter, és automata fény mérő állítja be a fényrekeszéf. Az a móka jár ja az okos gépről, hogy ha a gazdájának van türelme hozzá, megtaníthatja borotválkozni is.

Next

/
Thumbnails
Contents