Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-11-27 / 48. szám
Í rd meg, mondta mindenki a s zerkesz tőségbe n. — Mennyit (késhetek vele? — kérdeztem vissza. Hogy miért, majd későbbi kiderül. Meghívót kaptunk a topolní- kyi (>nyárasdi) ifjúsági szervezet évzáró gyűlésére. Szeretem a nyá- rasdi fiatalokat sohasem „fémek a bőrűkbe“, állandóan valamit a-, karmaik, és azt rendszerint el is értik. Ezért úgy döntöttem, hogy elmegyek. Fogtam a busz- és vonatmenetrendet, de csakhamar rájöttem, hogy Nyáraisd majdnem a világ végén van. Legalábbis Bra- tislavátől számítva. Vállalati sofőrjeink ragaszkodtak a szabad szombatjukhoz, de adtak egy mentő ötletet. Dunajská Stredán van taxiállomás. Bratisla- vából Dunajská Streda felé 16.45- kor indul a busz, és kényelmesen EGY JVZÁRÓ“, amelyen nem vettem részt megérkeztem volna Nyárasdra fél hatig, a gyűlés kezdetéig, ha... Bepréseltem magam a buszba, és csak a sofőrt irigyeltem, akinek az egész ülés állt rendelkezésére. Ö aztán minden megállónál leszállt, hogy eljátsza furcsa szerepét. A színdarabnak akár ezt a címet is adhattam volna: Aki erősebb, az felszáll!. Vagy: Minden helyért birkózni kell. így aztán már majdnem fél hat volt, mire betotyogtunk Dunaszerda- helyre. A topofníkyi busznak még csak nem is integethettem, hiszen már vagy félórája elment. De eszembe jutott a mentő ötlet, a taxiszolgálat. Igaz, összesen két kocsiból áll, de nekem egy is elég lett volna. Ezt az egyet meg is találtam a MÄR NEM FEHÉR HOLLÖ Evekkel ezelőtt, amikor alakulóban voltak SZISZ-a- lapszervezeteink, aligha gondolhattak a pionírok megsegítésére és támogatására. Teljes figyelmüket és energiájukat a saját szervezést és munikaprohléhiáik megoldására kellett fordítaniuk. Az idő haladt, teltek a hónapok, évek, s ezalatt nemcsak az öreg Duna vize folydogált,' hanem ifjúsági alapszervezéteink is megizmosodtak. Bővültek soraik, tevékenységük tartalmas, sokrétű, s mindenekelőtt célratörő lett. Elérkezett a pillanat, hogy az annak idején a párt és a többi tömegszervezet részéről nyújtott segítséget viszonozni képesek; s ami még lényegesebb; nemcsak képesek, hanem viszonozni is akarják, sőt a legtöbb esetben már viszonozzák is, mindenekelőtt a pionírok javára. A kocka tehát megfordult. Eddig keresni kellett az olyan ifjúsáigi szervezetet, amelyiknek tartalmas kapcsolata van valamelyik pionírcsapattal. Ma nehezebb olyant találni, amelyiknek tagjai még mindig behunyt szemmel járnak, nem vesznek tudomást a mellettük, körülöttük élő pionírokról, akik — mert fiatalok — idősebb barátaik segítségét várják. Az elmondottak Emil Pet- riökával, a SZISZ Nővé Zámky-i Járási bizottságának elnökével lefolyt beszélgetéseim kapcsán merültek fel bennem. Amint hangsúlyozta, járásukban a SZISZ-tagok és a pionírok együttműködése ma már nem ritkáság, tény. Számokkal, tényekkel Igazolható. Mivel járásunkban a SZ1SZ- alapszervezetek száma (232) többszöröse a pionírcsapatok száménak (42), az ifjúságii alapszervezetek általában csak a píonfrcsapa- tök egyes rajaival kötnek szerződéseket, ami végeredményben jobb. Eddig a járás csaknem száz alapszer- vezetében tárgyalták meg a segítség formáit és kötötték meg a szerződéseket is. Máris 137 SZISZ-tag tevékenykedik mint ra jvezető, s mellettük 150 instruktor. Az Igaz, itt sem ment minden magától és egyszerre. Az elnök szavaival élve: tenni kellett az ügy érdekében. Már augusztusban összehívták a SZISZ-el- nökőket és a pionír vezetőket. Megtárgyalták: ki, mivel és hogyan fogja segíteni a másikat. Ezt követően a csapattanács elnökei találkoztak, amikor a gyerekek is elmondták: miben szorulnak segítségre. A vélemények meghallgatása és összegezése után gondosan összeállítottak egy körlevelet. Ezt megkapta valamennyi ifjúsági alapszervezet és pionírcsapat, hogy ennek alapján — figyelembe véve a helyt viszonyokat — döntsenek az együttműködés formáiról. A gondos előkészítés és útmutatás eredményeként a NOSZF A NOSZF 56. évfordulója tiszteletére a íalovói (nagymegyeri) Nagyhizlalda és a Duna menti Gépgyárak SZISZ-tagjai ügyességi versenyt rendeztek. A kedvezőtlen időjárás ellenére is nagy volt az érdeklődés a rendezvény iránt. A versenyben a fiúkon kívül lányok is indultak. A versenyzők terepfutásban, céllövészetben és gránátdobásban mérték össze tudásukat, A lányok közül az első helyet Nagy Katalin vívta ki, míg a fiúknál Bereczky. Reméljük, hogy még több ilyen közös akcióra kerül sor e két uagymegyeri üzem SZISZ-tag- jai között. Kósa Gabriella Szebbé akarják varázsolni Velky Búr (Nagygyüröd) 1963-ban egyesült politikailag három kisközségből. Ma a központi községnek 1563 lakosa és 452 családi háza van, a szövetkezetben pedig 300 tag dolgozik. A községben a SZISZ-szerve- zet Klóin Magda elnök irányításával igen aktív tevékenységet fejt ki a Druí- • stevník sportegyesülettel együtt. Minden kulturális és sportjellegű akciót közösén szerveznek meg. Egyre több fiatalt szerveznek be a párt soraiba. A SZISZ-szervezet tagjai 100 százalékra teljesítik a kötelezett ségváüalá- sakat. jelenleg egy hatvan férőhelyes óvoda építésén fáradoznak. A SZISZ-tagok eddig több mint 500 brigád- órát dolgoztaik le az építkezésen. Büszkék a sportpályára és a szociális épületekre, melyet közös erővel építettek a fiatalok félmillió korona értékben. A SZISZ-szervezetnék rendelkezésére áll egy ifjúsági klub. Itt rendszeresen tartanak teadélutánokat és politikai előadásokat. A fiatalok még ebben az évben 20 ár területet kapnak a régi Óvoda mellett, és itt virágokat ültetnek majd ki. Bejelentkeznek ugyanis abba a versenybe, mely a parkosítást és vvrágültetést propagálja. Erről a területről akarják teleültetni virágokkal az egész községet. Az agitációs napok alkalmával beszélgettek minden fiatallal. A SZISZ-tagok Velkij Búron nem akarnak lemaradni és mindnyájan jelentős kötelezettségvállalást tettek: falujukat még szebbé, akarják varázsolni. Belányi János SZISZ évzáró A íalovói (Nagymegyer) Nagyhizlalada SZISZ-alap- szervezete november 9-én tartotta meg évzáró gyűlését. A kis létszámú, de lelkes fiatalokból álló szervezet jó eredményeket ért el az 1973-as esztendőben. Ezt bizonyította a vállalattői kapott jutalomkírándulás is. A szervezet annak ellenére, hogy még csak tavaly alakult, meg, védnökséget vállalt a helybeli magyar óvoda felett. A fiatalok nemcsak a nyári, az őszi termés betakarításánál is segédkeztek. Az újmajort és gólyásl termelési részeken 206 brigádőrát dolgoztak le. Az így kapott pénzt a jövő évi kirándulásra szánták. Kósa Gabriella ISZMAILOV: Ki van a telefonnál ? Elromlott az az izé a házunkban, felhívtam hát a szolgáltató vállalatot: — Ktvel beszélek? — Itt az ügyeletes szerelő. — Megmondaná a nevét? — Lényegtelen. Közöltem az ügyeletessel, hogy mi történt azzal az l- zévei a házunkban, végighallgatott, aztán kijelentette: — tessék várni, rövidesen ott leszünk, elboranál- juk. Két nap tett el, a szolgáltatótól senki sem jelentkezett, újra felhívtam őket. Ezúttal nőt hang hallatszott a kagylóban. Tőle ts megkérdeztem: — Kivel beszélek? — A titkársággal. — Adja a főnököt, legyen szíves. — Nincs bent. Es ma már nem is lesz. — Bocsánat, megmondaná a nevét? — Lényegtelen. Miről van szó? Tájékoztattam, megnyugtatott: — Tessék várni, rövtde- - sen... Ezt követően tíz napon, át telefonáltam, mindig más és más vette fel a hallgatót, és nem történt semmi. A tizenegyedik napon sikerült elkapnom a főnököt. — A főnökkel szeretnék beszélni — mondtam. — Az beszél, tessék. — Megtudhatnám a nevét, főnök elvtárs? — Lényegtelen. Mit 6- hajt? — Tizenegy napja üldözöm önöket, mert az az Izé elromlott nálunk. Ígéreteket kaptam, de nem jött senki, hogy megjavítsa. — Közölje azoknak a nevét, akik felelőtlenül ígérgettek. — Amikor a nevük után érdeklődtem, mindnyájan azt felelték: „Lényegtelen". Ogy látszik, önöknél mindenki ennek a furcsa nevű családnak a tagja. — A főnök újra felírta a címünket, kijelentette, hogy mindjárt küld szerelőt, s letette a kagylót. Es még aznap valóban meg is javították azt az izét a házunkban. Örömömben újólag felhívtam a szolgáltató vállalatot. — Itt az ügyeletes szerelő — hallatszott a drót túlsó végéről. — Mi a panasz. — Nincs panasz. Ellenkezőleg. Meg akarom köszönni, hogy megjavították azt az izét a házunkban... De hát kinek ts köszönjem meg? Hiszen a személyek neve önöknél lényegtelen... — Már hogy volna lényegtelen?! Az én nevem: Manszurov Rusztam Karima- vicsl KEDVES LÁNYOK ÉS FIÜK! Közkedveltnek, népszerűnek lenni, általában véve jó dolog. A befutott színész és sportoló — főleg, ha labdarúgó vagy jégkoron- gozó az illető — szellemes megoldásainak, ügyes alakításainak tapsol a közönség. így vannak ezzel a tánc- da lének esek és a pop-együttesek tagjai is. Okét is körülrajongják, megcsodálják. Hogy ez Így igaz, azt a levelek sokasága alapján állíthatjuk. Hiszen nemcsak minden évnek, évszaknak vagy hónapnak, hanem még egy-egy hétnek is van felkapott énekese, slágere. Ez nem is baj, hisz1 így volt ez a múltban, s úgy látszik így van ez napjainkan is. A baj, vagy legalábbis a nehézségek a mi számunkra akkor kezdődik, amikor a kérések alapján műsorunk zenés részét próbáljuk ösz- szeállítani. A helyzet ugyanis az, hogy minden második levélíró a Bergendy-, illetve a Generál-együttes egyik vagy másik felvételét kéri. Márpedig műsorainkban nem szerepelhetnek kimondottan csak az ő számaik. így aztán az a helyzet áll elő — hogy a más énekesektől, e- gyüttesektől dalt kérők kívánságát sokkal előbb tudjuk teljesíteni, mint az említett két — jelenleg legnépszerűbb együttes felvételeit kedvelőkét. Célunk, hogy műsorunk zenés része sokrétű, változatos legyen. Éppen ezért a jövőben Is szívesen forgatunk le egy-egy Bergendy- vagy Generál számot, ám a járási központba egymást követve érkeznek a szerződések, bennük gondosan pontokba foglalva egy-egy SZISZ alapszervezet és pionírcsapat együttműködésének formál. E helyen mér most lehetetlen valameny- nyi szerződést felsorolni, de a találomra kiragadott pár példa is kellően igazolja: ezúttal mindkét fél komolyan veszi a dolgot. Például a suranyl Stroj- smalt fiataljai a szerződés egyik , pontja értelmében nemcsak ’ üzemlátogatásra viszik el a pionírokat, hanem a tanműhelyben gyakorlati bemutatót is tartanaik nekik. A járási székhely Slovltk üzemének fiataljai kirándulásra is elviszik a pajtásokat, s kölcsönösen egy-egy faliújságon mutatják be az üzemben az iskola és a pionírok, az iskolában pedig az üzem és fiataljainak életét. A Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat (CSAD) járási üzemének ifjai a SZNF nyomában kirándulásra viszik védenceiket, s gondoskodnak a pionírok által gyűjtött ócskavas elszállításáról. A Mojzigovo Cermík-i helyi a- lapszervezet tagjai rendezik a pionírok valamennyi versenyét. Megveszik a díjakat, sőt a célba lövésben a SZISZ helyi szervezetének díjáért versenyeznek majd a falu pajtásai. Dőlni Óhaj fiataljai sportkörükbe felveszik a helybeli iskola pionírjait, s közösen fognak dolgozni az irodalombará- tők körében is. Zemnén (Szímőn j a helybeli SZISZ- tagok és pionírok közös színkört alakítanak. Vel'ké Lovcén "■ (Nagylóton) csak egy ajtó választja el a SZISZ és a pionír-klubot. Napközben mindkét helyiséget a pionírok használják, este pedig idősebb társaik. Megemlíthetjük a strekovia- kat (kürtieket) is, akik kulturális műsort tanítanak be a helybeli iskola tanulóival, s közös brigádokat Is szerveznek. És így folytathatnánk. Mind megannyi jó és szép példája ez a SZISZ-tagok és pionírok együttműködésének, az ifjúsági alapszervezetek tagjai segítő készségének. Mindez végeredményben magától értetődő, s a pionírok jubileumi évében nem Is lehet másként. —eí— zene összeállításánál figyelembe vesszük azok óhaját is, akik a szlovák, cseh, vagy éppen egy-egy külföldi főleg szocialista ország á- nekesének a dalát kérik. Ezzel kapcsolatban felhívjuk a figyelmeteket még arra is, hogy előbb tudjuk teljesíteni azok kívánságát, a- kift csak az előadóművészt jelölik meg levelükben vagyis nem ragaszkodnak kimondottam egy bizonyos számhoz. Reméljük, hogy éltek ezzel a lehetőséggel, hiszen kéréseiteket így előbb tudjuk teljesíteni. A tudósítások és a beszámolók arról tanúskodnak. hogy a vidéki alapszervezetekben is komoly eszmei- nevelő munka folyik. Bap- csányi Róbert pl. arról ír, hogy Braíon (Berencsen) a SZISZ alapszervezetének tagjai a helybeli általános kilencéves iskola pionírszervezetének nyújtanak hatékony segítséget a fiatal nemzedék szocialista nevelésében. Az a céljuk, hogy a pionírok már most megismerjék a SZISZ küldetését, haladó hagyományait, mert az egyik előfeltétele annak, hogy később becsületes, szorgalmas tagjai legyenek a SZISZ-nek. Zolczer János arról tudóborozó mellett. A sofőrnek lagjá- szolgálata volt és azt mondta: hét óra után végez és kivisz Nyárasdra. Hittem neki. Hét óra után aztán autóstoppos esélyeim kezdtem latolgatni. Attól, hogy este hétkor kiállják az díszéire, csak az tartott vissza, hogy nem voltam benne biztos, lesz-e szabad ágy a nyá.riasdi szállodában... U- gyants a fővárosba már nem juthattam volna vissza, mert Nyá- rasdon este negyed nyolckor minden közlekedés megszűnik. Még nem hallottam, milyen volt az évzáró, de biztos van mit sajnálnom. „Köszönöm“ a körülményeknek, hogy nem vehettem részt rajta... Viszont a nyánas- díakat ezekután sem szűntem meg szeretni. Zácsek Erzsébet sít bennünket, hogy a Ko- Sicei Magyar Tannyelvű Középfokú Ipariskola SZISZ- szervezete nemrég egy új klubhelyiséget kapott, ahol megtalálható a magnó, a lemezjátszó és a televízió is. Remélhetőleg a diákok ezután kellemesen és' hasznosan fogják eltölteni szabad idejüket. És végül még a címünk, hiszen leveleiteket továbbra is szívesen fogadjuk: a Csehszlovák Rádió magyar nyelvű adása, 897 11 Bratislava, Zochova 3. A borítékon tüntessétek fel műsorunk címét, a Kontaktust. Nagy Árpád
