Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-11-20 / 47. szám
10 új ifjúság Az örökifjú Komszomolszk kellett bepótolniuk azt, amit gyermekeik az Iskolapadban szereznek meg. Nem kevésbé feltűnő a különbség a technika terén: a mai 18-20 évesek olyan gépeket i- rány itattak, amilyenekről a 30-as években még tán nem is álmodhattak. De vajon mekkora a mostaniak lelkiereje? Készek-e hőstettekre? Képesek-e arra, hogy az „e- nyémet“ ne válasszák el a közöstől? Tudatában vannak-e az országért való felelősségnek? Nem tette-e puhává a mai ifjúságot az, hogy viszonylag könnyen hozzáférhet a közelmúltban még elérhetetlen anyagi javaikhoz? Nem káros-e számukra az idősebbek olykor túlzott dédelgetése? Erről folyik a beszélgetés a két nemzedék találkozóin. S a beszélgetés nem korlátozódik az ifjúság munkasikereinek felsorolására — erkölcsi problémákat is feszegetnek. A szocialista társadalom célja: a személyiség mindenoldalú tökéletessége. Ez azt jelenti, hogy az embereiknek nemzedékről nemzedékre okosabbaknak, képzettebbeknek, jobbaknak, erősebbeknek kell lenniük erkölcsi és fizikai értelemben egyaránt. Ezt mondják az olyan veteránok, mint Jevdokija Szeljutyina, Szldorenko, Mihail Iljin, Grigorij Andríjánov azoknak a fiatal munkásoknak, egyetemistáknak, akik a grandiózus amuri hidat építik. A fiatalok pedig elmondják az öregeknek, hogyan teljesítik ezt a feladatot, hogyan társítják a kibernetika századának racionalizmusát a hősi ídőlf romantikájával, hogyan rakják le az új utakat az iparban, és a tudományban, miért nevezik el a veteránokról a város utcáit, miért mennek az első hívó szóra a tajgáfoa az új építkezéseikhez. Komszomolszk — úgy tűnik — megmaradt romantikus városnak, amely magán viseli a mai haladás vonásait, de a harmincas évek példáján tud élni. Komszomolszk ma is gyárváros, az ipar bástyája, iskolaváros, amely nagy tudású, okos és jelle- raes, erős akaratú szakembereket ad az országnak. Belőlük is veteránok lesznek... Alekszandr Guber, az APN tudósítóia A z Amur menti Kamszomolsakmak ma csaknem negyedmillió a lakosa. Korszerű házal, sugárútjai és olyan gyárai vannak, amelyek a- pélt és hengerelt árut, óceánjáró jégtörőhajókat és öntő berendezéseket gyártanak. Ez a város a hatalmas Habarovszk határvidék ipari termékeinek egy harmadát termeli. A városban három fedett uszoda, színház, két főiskola és pompás kultúrpaloták egész sora található. A nagy, korszerű és rendezett város ott született, ahol 41 évvel ezelőtt az isten háta mögötti Permszkoje falu húzódott, a- mely összesen harminc parasztportából állt, és amelyet járhatatlan tajga és mocsár vett körül. A mai nemzedék szinte el sem tudja képzelni, milyenek voltak Komszomolszk első napjai és évei. Akkoriban kezdődött el a Távol-Kelet meghódítása az ipar számára. Ipari körzet a város körül Komszomolszk hős úttörői várost és üze- mel-tet építettek a tajgában, több ezer kilométerre a lakott területektől. Még azt a keveset is, amellyel azokban az években az ország rendelkezett, nem egyszer lehetetlen volt eljuttatni erre a nehézségeiben is páratlan építkezésre. Azok az emberek utaztak oda, akik tudták, hogy a semmiből teremtenek meg 'mindent. Kézi erővel irtották az erdőket, dacoltak a kegyetlen szibériai hideggel, az élelmiszer- és ruha- szállítmányokban mutatkozó fennakadásokkal, a nyári szúnyoginvázióval. Vitorlavá- szon-sátrakban laktak, amelyeket csak fokozatosan váltottak föl a gerendabarakkok. Mindezt a megpróbáltatást csak olyan emberek viselik el, akik tudják, hogy fontos és szükséges dolgot cselekszenek. Sok ezer ilyen embert nevelt fel a Komszomol. Komszomolszk eposza 1932 tavaszán kezdődött. Negyvenegy évvel ezelőtt mindösz- sae hatezren lakták a várost. Kilenc év múlva, amikor a hitleri Németország fegyverrel megtámadta a Szovjetuniót, már fegyverrel és üzemanyaggal megrakott szerelvények gördültek ki a városból: a tá- vofl-keilett fellegvár a győzelemért dolgozott. S azok a katonák, akik innen Indultak a frontra, nem ismerték a lehetetlent. Évről évre egyre nyilvánvalóbbá vált, mennyire előrelátható volt az a határozat, amely kimondta, hogy új Ipari körzetet kell létesíteni az Amur középső folyásának vidékén, ezen a több európai állam területének megfelelő országrészen. Vessünk egy pillantást a mai gazdasági térképre. Á nemrég még egymagában álló Komszo- molszkot ma fiatalabb testvérei veszik körül. Szolnyecsnij, Górni], Amurszk — fiatal városok, de egyben országos jelentőségű, nagy ipari központok. — jobb minőségben, gyorsabban, hatalmas gépek segítségével, s az emberek mér az első napokban kényelmesen berendezett házakba költöznek be. Az Amur magas partján pár évvel ezelőtt épült fel áz Ifjúság Háza. Ezüstfenyők övezik, amelyeket télre a fagyok elől a földbe kell bújtatni. Az épületben neme:»' k gyönyörű színházterem, hanem a város legszebb táncterme, uszoda, kiállítóterem és számos szakköri klubszoba található. Minden a Komszomol pénzén épült fel, és a Komszomol irányítása alatt áll. Az Ifjúság Hazáiban gyakran találkoznak a veteránok a komszomalistákkel. Sorsuk alakulásában óriási a különbség. S ez jó. De vajon a mai kom szómat is ták képeseik lenmének-e mindarra, kibírnának-e olyan megpróbáltatásokat, amilyenek egykor az öregek osztályrésze volt? A dicső nemzedék jogos örökösei A 70-es évek nemzedéke fizikailag sokkal fejlettebb, erősebb, mint apáik voltak — ez nyomban szembetűnik, és a statisztika is Igazolja. Képzettségi és általános kulturális színvonaluk pedig össze sem hasonlítható: a veteránoknak éltes korukban Az Amursztál gyár radikális típusú, folyamatos acélöntő berendezését is a komszo- molisták építették. Komszomolszk első lakói ilyen kunyhókban Ma már csak az „őslakos“ komszomoiszkiak emlékeznek arra, hogy negyven éve még tajga, ingovány volt ezen a helyen. A mai Komszomolszk valóságos világváros. Komszomolszk körül nőttek ki a földből, az ö erejére, tapasztalatára, hagyományaira támaszkodnak. Természetesen más módon. és más körülmények között épülnek laktak A csehszlovák-szovjet barátsági hónap keretében, november 6-án a Szovjet Televízió estjét közvetítettük. Ennek kapcsán szeretnénk olvasóinkkal röviden ismertetni a Szovjet Televízió indulását és fejlődését. Már 1931-ben megindult a kísérleti adás a Szovjetunióban. A próbálkozások időszaka volt ez, a keresésé és az első sikeres kísérleteké. A rendszeres adásokat 1939-ban kezdték sugározol. A fejlődés első éveiben leginkább a központi stúdió és a leadók építését szorgalmazták az egész országban. A szovjet és autonóm köztársaságok fővárosaiban több nyelvű műsorközpontok létesültek a nemzetiségek számára, jelenleg a televízió fejlődése ez egyes köztársaságokban a retranszláciős állomások kiépítésén mülik. A távhálózat kiépítése és az Intervlzló hálózata lehetővé tette a tv-músorok rendszeres átvételét az egyes városok és országok között is. Bekapcsolédás az Eurovízió hálózatába 1961-ben jött létre, amikor április 14-én az első űrhajós, Jurij Gagarin köszöntését minden európai ország, mind az Intervízló, mind az Enrovízió tagjai átvették./ 1964-ben megkezdte műkö- dásét a Kijev — Bnkarest — Szúfia — nemzetközi közvetitővonal, a Moszkva — Kijev Lvov Katowice — Prá4 kozö: űrrepülése alkalmából megoldódott a tv-kép egyenes átvitele az űrhajé fedélzetéről. Hasonló adásokat sugároztak 1963-bao a Vésztők 5 és a Vosztok 6, majd 1964- és 1965-ben a Voszhod 1 és a Voszhod 2 űrrepülése alkalmával. 1965-ben először sugárzott a televízió a Molnija 1 közvetítésével. Ez a mesterséges hold lehetővé tette az állandó tv- kapcsolatot Moszkva és Vlagyivosztok között, valamint a fekete-fehér és színes sorozatok átvételét Moszkva és Párizs között. 1967-ben Moszkvában befejeződött a legnagyobb össz-szö- vetségi TV-központ. az osztan- kinoi építkezése. Október 1-én megindult ■ rendszeres színes közvetítés, négy csatomén, heti 25 éra adásidővel. Az 1972-es év végén színes műsort sugároztak már Moszk- váből, Leningrádből, Kljevből, Tbilisziből, Taskentből, Bakuból és Tallinbál,. az Idén pedig számos város csatlakozik bozzájok. A szovjet kormány határozata szerint 1975-től az L műsor csak színes adásokat közvetít majd, és további 17 város műsora részben színes lesz. A színes műsorok jMMKI lebér adás vult. A TV-musero- g A lakosság 75 százaléka láthatja. Az ötéves terv végére ez a szám 85-re emelkedik. jelenleg 127 stúdió sugároz adást és ezt 1500 közvetítő- állomás veszi át. Az ötéves tervidőszakban 64 nagyváros kapcsolődik be a központi televízió adásaiba. Ezek a műsorok a közvetilőállomásuk, kábelek és helyi leadók segítségével a Szovjetunió többi vámsában Is látbaték. Nagy jelentősége van az Orblta tv-rendszer kiépítésének. 36 földi vevőállomás fogja a Molnija 1 mübnlygó jelzését, amely lehetővé teszi a központi tv-stúdió adásának vételét még a legtávolabbi részeken is, ahol például nem volt gazdaságos mellékállomásokat vagy kábelvonalakat kiépíteni. A központi tv-stúdió műsorai Szibériában, a Távol- Keleten ás Közép-Azsiában is láthatók, A műbolygú pályája 12 őrás, ami 8 őrá tv-műsor folyamatos vételét jelenti. A híradó kísérleti adására a Molnija 2 szolgál, amely rövidesen majd tv-műsorokat is közvetít. Ezáltal jelentősen bővülnek a műsorsugárzások lehetőségei. A terv szerint a Ív-adásuk^, időtartama 19711 he/, viszonvitve, 1979-tg tiihb mint 4(1 7 százalékkal einglkadik. A dcsét elsősorban a Központi stúdió adásidejének a bővítésével, a mellékállomások és az Orbita rendszer továbbfejlesztésével biztosítják. A tvhálózat kiépítése nemcsak a tv-nőzok számát növeli majd, hanem lehetővé teszi a helyi tv-stúdiúk — amelyek a központi stúdió számara készítenek műsorokat — számbeli növekedését is. A Szovjet Televiziö előtt állé feladatok nagyon igényesek. Hogy mindegyikei sikeresen oldbassák meg, nagy figyelmet szentelnek a műszaki alap fejlesztésének, a dolgozók szakképzettsége emelésének. Keresik az együttműködés új formáit az Intervízió tagországain kívül is. Felhőkbe nyúlnak majd az új szovjet tévétornyok. A Vilniusban és Bakuban felépülő tornyokon panoráma- éttermek és stúdiók is lesznek. Itt még csak a bakui adóállomás makettjét láthatjuk, amely a valóságban 365 méter magas lesz.
