Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-10-30 / 44. szám

új ifjúság 5

KAKUK MARCI A THALIABAN

írásunkat idézettel kell kezdenünk, méghozzá a rendezd Beke Sándor „jegyzetéből“ vett Idézettel: „Tersánszky J. Jenő Kakuk Marci c. bohóságát színpadra állítani, be kell vallanom, nem kis feladatot jelent a rendezőnek, de nehéz helyzet elé állítja a színészt is. U- gyanis olyan regényhősről van szó, akit csaknem mindenki ismer. Furcsán hangzik, de úgy gondolom, éppen ez a dicséretet érdemlő olvasottság több helyen kikezdhető. Először is ott, hogy a regényt többnyire középiskolás korunkban olvastuk. a zsenge ész pedig ritkán képes a nemesebb esztétikai értékek kiszűrésére, inkább hajlamos megjegyezni a cselekmény pikantériáját, szexét és naturalizmusát." „A színpadi Kakuk Marci tehát lényegesen más, mint a regényből ismert hős. Bátrabb, vidámabb, leleményesebb. Nem dinnyehéjkénl úszik a cselekmény sodrásában, hanem egyben annak mozgatója és hordozója is. Elatvi- dámságá mellett látja a társadalmi igazságtalanságot, fur- fangiát a felsőbb osztályok kijátszására használja fel, célja az életenergia megőrzése a kissé homályosan megálmodott vidám holnap érdekében.“

Beke Sándor rendező helyesen érezte meg, amikor rendezői jegyzetet írt a bemutató elé. bogv „magyarázattal" tartozik a nézőnek, s a Tersánszky t ismerőnek. A „Kakuk Marci szerencséje" című Ter- sánszky müvet ugyanis saját rendezői elképzeléséhez .alakította,' s már m-qga ez a „bá torság“ is dicséretet érdem'!'

De ne vágjunk - a dolgok elébe. Nézzük meg nagyvonalakban, miről is szól a darab.

Méltőságáéknak olcsó munkásokra van szükségük, hogy a lányuk lakodalma előtt a ház környékét kicsinosítsák. . Tömpe Ambrót, a kertészüket sza- lajtják ki a piacra, hogy hozzon embereket. így jelennek meg a háznál Kakuk Marci és barátai. A kertész szemet vet a Marcival tartó Pattanó Rozira, akt különben Bojnyík vad- házastársa, a Méltóságának pedig a többi csavargó közül kitűnő Kakuk Marci tetszik meg. Közben me-gjön Csurlné Is Unka lányával, és hírül hozzák Kakuk Marcinak, hogy Boj- nyík éppen kiszabadult a börtönből és roost halálra keresd, mert megtudta, hogy a „feleségét“, Rozit „elcsábította“. Egyben azt is közli Marcival, hogy amíg a száz pengőt elő nem teremti, amiért ócskás sátrat vásárolhat, ne merjen Unka lánya körűi - legyesked- ni. Ha nincs pénz, nincs Vény! Bojnyík rátalál a társaságra, de elvesz a Méltósága arany nyaklánca, hát az egész társaság gyorsan „dutyiba“ kerül megint Marcit kivéve, aki elbújt Bojnyík elöl. Hogy a társaságot bekísérte a rendőr, a Méltósága száz pengőt ígér Marcinak, ha az aranyláncot elökeríti és mindjárt „foglalót" is ad, persze nem pénzt. Csakhogy Marci az egyszerű, de nemes szívű szobalánynak is megtetszik, aki pénz nélkül is hajlandó őt szeretni és követni. Csakhogy amíg a „pénz nem boldogít" felismeréséig t"ci (és vele a közönség is)

Szoby Gabi (Méltósága)

eljut, a mulatságosabbnál rou- latságosobb kalandok és helyzetek egész sorozatán megy keresztül az időközben kiszabadult társaival együtt.

Ahogy -Móricz Zsigmond mondta Tersánszkyról a Kakuk Marci kapcsán: „Valami teljes bűbájjal visz be emberei közé." Nos, ez a kedves bűbáj ragyogja be a Thália előadását is. A

_

Beke Sándor rendező ismét bizonyított. Pontosan és jól értelmezte Tersánszkyt. Az előadást kicsit ironikussá, maivá hangolta, s a szerelmek zűrzavarából is ki tudta szűrni, és színészeivel hangsűlvontatni is tudta az igazi érzéseket, a nemes gondolatokat. Az előadás indítása és a zárókép kitűnő, maga az egész első felvonás és a harmadik is az. A második felvonás jóval kevesebb az elsőnél és a harmadiknál, de nem a rendező és nem a színészek hibájából. Talán maga a rendező is (gy érezte ezt, és ezért próbálta „behozná" a darabba Tüskét. Úgy érezzük azonban, hogy ez egy kicsit fölösleges volt, mert Tüske fBnráros Imre) harsányságá- vai. hosszú lótás-futásával kirítt a több'ek közül, s Inkább fékezte, semmint segítette az előadást.

és Csendes László (Kakuk Marci).

Lengyel Ferenc Uccu Jóska közrendőoéről, vagy Horváth Lajos öreg napiopőjáról is.

Szabó Rózsi, Pattanó Rozi szerepében szintén nagyban e- lősegítette az előadás sikerét. Ugyanígy Várady Béla is, aki most Tömpe Ambró 'kertészt formálta meg egyéni eszközökkel. De sajátos levegője volt Tamás Jolán (Pintyőke) és Érsek György (Dolgos Elemér, magántanító) alakításának is.

Gizusi, szobalány inegformáló- ját, Tóth Erzsébetet nem véletlenül hagytuk értékelésünk végére. Játéka, kedves bája, 6- szintesége, most maradéktalanul érvényesült a színpadon. Valami azonban nagyon zavart bentiünket; a beszéde, a modoros, magyartalan hangsúlyozása. Ha nem Ismernénk tehetségét, előző, nagyszerű alakításait talán nem is tennénk szóvá, de úgy érezzük, hogy az akkor írt kritikák bennünket Is köteleznek arra, hogy figyelmeztessük: színpadon így nem szabad, nem lehet beszélni. Hisszük, hogy ettől a hibájától rövidesen megszabadul.

Vukán György zenéje és Vargha Balázs Weöres Sándor versei alapján írt szövege jó szolgálatot tettek az előadásnak. A díszletek és a jelmezek is kifejezőek voltak.

Kakuk Marci szerepében Csendes Lászlót láthatjuk, s mint már annyiszor most is csak dicsérni tudjuk. Leleménnyel, kedves kőpésággal oldotta meg feladatát. Egyszerre tudott „rámenős“ és szemérmes. a társait vállaló és náluk messzebbre látó lenni.

Az est másik kiűnő alakítását Gombos Ilonának köszönhetjük. Csurlnéja minden kritikát kiáll. Lányával, Linkával (Kövesd! Szabó Marika) nagyszerű kettőst alkottak.

Szoby Gabit örömmel láttuk a Méltósága szerepében. Bár talán egy kissé túlhangsúlyozta a férfiéhséget. Párja, Gyur- kovies Mihály (Méltőságos) élt a szerep adta minden lehetőséggel.

Kovács Józsefről, ha nem láttuk volna már több kiváló a- lakítását, azt kellene mondanunk, hogy szinte erre a szerepre születet. Bojnyfkja. hiteles, minden mozdulatában élő. De ugyanezt elmondhatjuk

Véleményünk sommázása helyett néhány megjegyzés még a műsorfüzetről. Ha a Thália Színpadnak és a közönségnek nem is. Tersánszkynak úgy é- nezzük, mindenképpen tartozunk annyival, hogy a műsorfüzetbe bekerülő írások pontosak és lehetőleg színvonalasak legyenek. Mindjárt a harmadik oldalon Weöres Sándor Vedresként szerepel. Az Egy nagy író — nagy művében „írömű- vészt“ eme leget a szerző írás- müvész helyett. Továbbá kijelenti, hogy „ő [Tersánszky) a magyar próza klasszikusa“, szerintünk ő is! Említi a „titok fonalát“, szerintünk a titoknak nyitja van! Továbbá „nválcsor- dítö“ írói erényről beszél, szerintünk egy jó szakácsnak lehet nyálcsordító főztje. . . stb. Van több is, csak néhányat említettünk mutatóba, azért, hogy a műsorfüzet is legalább azon a színvonalon álljon, mint egy-egy Thália^lőadás!

TÚTH ELEMÉR

Kovács József (Bojnyík) Várady Bélával (Tömpe Ambrú).

Most jelent meg a Madách Könyvkiadó gondozásában Dávid Teréz „IDŐZÍTETT BOLDOGSÁG"

című új regénye. Ojat mondtunk, noha a szerepWök s maga a történet is közismert immár. F, regény ugyanis folytatása a néhány éve megjelent „Ifjűságbúl elégtelen" cljnö írásnak, s testvérdarabja a komáromi színház előadásában látott színdarabnak. pontosabban a darab ennek a regénynek a színpadi változata.

A klasszikusok közül a legújabb könyvtermésben .két népszerű név szerepel: Victor Hugo és Mikszáth Kálmán.

Hugo „KILENCVENHÄROM“

című népszerű történelmi regénye a Világirodalom, Remekel sorozatban jelent meg nagy példányszámban,

Mikszáth Kálmán „A SZEUSTYEI ASSZONYOK" című kötete pedig a Szépirodalmi Könyvkiadó pompás Mik száth-sorozatában látott napvilágot Borsos Miklós illusztrációival. E kötet különben ugyancsak történelmi hisböriákkal bajlódik, a szerző népszerű, történelmi tárgyú kisregényeiből nvújt egy csokorravalnt az olvasónak. „Galamb a kalitkában", „Páva a varjúval", „A szelistyei asszonyok", „A sipsirica“ és ..Akii Miklós császári királyi udvari mulattató története" r.lmü írások képezik a gyűjteményt

Történelmi témát dolgoz fel Jankovich Ferenc is „TYÜKOD1 PAJTÁS“

című ifjúsági regényében, mely a Múra és a Madách közös gondozásában került a piacra.

„Azzal kezdem a históriát, hogy nevem — még ez költött nekem! — Tyukodi Mátyás: rólam szerzették volt a dalt: Te vagy a legény, Tyukodi pajtás!... Mindenki ösmeri. Egyedül a pápisták nem kedvelik. Mi tagadás, nem is pápista labancoknak való. hanem inkább a magamfajta kurucok szájéba“ — így kezdődik ez az érdekes, hangulatos regény, mely jelentős módon gazdagítja a kuruc korral foglalkozó irodalmat.

Koháry Sarolta „FLÓRA ÉS ILONKA“ című kötete félig-meddig ugyancsak történelmi, legalábbis Irodalomtörténeti árdekességü regénye.

S még egy életrajzregény. ezúttal a közkedvelt zeneszerző- biográfiák területéről.

Bőkay János „BOHÉMEK ÉS PILLANGÓK“ című Pucciniról szóló regénye.

A mai szovjet irodalmat két érdekes kötet képviseli.

„TENGERI SZÉL“

cfmű kötete félig-meddig ugyancsak történelmi, legalábbis az Enrópa Zsebkönyvek sorozatban a mai szovjet elbeszélők legújabb gyűjteménye. Drabklna, Golovanov. Akszjnnov. Ganyi- na. Btkov. Iszkander. Trifonov. Velembovszkaja és Vakulovszkn- ja az elbeszélések szerzői. Ismert és kevésbé ismert, kezdő és immár világhírű alkotők munkái. Ahány elbeszélés, annyi érdekes, gondolkodásra ösztönző történet, jelezve a mai szovjet irodalom tematikai gazdagságát, s azontúl, egy nagyszerű esz- még Jegyében alkotó társadalom arculaténak sokszínűségét.

A másik sláger

Szimonov „AZ UTOLSÖ NYÄR“

című regényének magyar kiadása. Ez az izgalmas kötet befejezi Szimonov regénytrllógiíját. melynek első két rész8, a „Nem születünk katonának“ és az „Élők és holtak“ világszerte sikert aratott. Ismét találkozunk az előbbi kötetek szereplőivel, legendás hőseivel: Szerpilin tábornokkal, Szincov őrnagy- gyal és a többiekkel. S az egymást filmszerűen követó események sorén tanúi lehetünk a háborúban oly torgandó, tragikus hirtelenséggel véltozé sorsok alakulásénak. Szimonov e könyvében a kibontakozó ellentámadás monumentalitását mutatja meg, amely már világosan tükröz! a szinte napról napra közeledő végső győzelmet.

Századunk magyar irodalmát megint csak „slágernak" nevezhető mű képviseli. Az egyik a népszerű Szabó Magda üj regénye,

A SZEMLÉLŐK

— A szemlélők — írja az írónő — ha úgy tetszik, szeral- mesregény. ám egymásba szerető, ezúttal még csak nem Is fiatal hősei nyugati és kelet-enrőpal szemléletük következtében nemcsak, hogy örökké, még huzamosabban sem járhatnak egy úton. Emlékanyaguk, múltuk háttere, hajdani örömük vagy tragédiájuk és mindaz, amit még kölcsönösen várnak az élettől. olyan homlokegyenest más. hogy a jelenkori Montague és Canulet esek olyan kurta időre állapodhatik meg egymás mellett. amennyire egy költözfi madár pihenni ereszkedik elé a lomb közé. Persze nemcsak szerelmesregény. Nincsenek kipre- parálhaté. elidegeníthető, csak önmagukban egyedül jelentkező részolemek. minden mindennel összefügg. Ebben a könyvben Is."

KEDVES MARIA!

„Móricz Zsigmond levelei Simonyl Máriához“ cfmű gyűjteményből. mely e napokban jelent meg a Magyar Könyvbarátok Köre jutalomkönyveként, a nagy frá lánya. Móricz Lili gondozásában. Megdöbbentő dnkuraentumanyagl Egyaránt szó esik benne szenvedélyről és napi kiadásokról, családi ebédekről ős irodalmi ügyekről, beteljesülést sürgető vágyakozásról és a kérlelhetetlenöl bekövetkező csalódásokról. És közben fokozatosan. tiszta, határozott vonalakkal rajzolödik ki egy kicsinyes gondokba zárt. elérhetetlen ideálokba hasztalan menekülő, a világot keserű, szkeptikus mosollyal néző. az életet mégis konokul szerető és élvezni vágyó, örökösen munkálkodó ember képe: Móricz Zsigmond mesteri önportréja.

Két könyv a legtiatalabbeknak Rác András „MENNYI AD- TÖ“ című leporellója és Bálint Agnes „FRANK. A MACSKÁK RÉME“ cfmű mesekönyve.

S végöl egy verseskönyv, a csehszlovákiai magyar lira sajnos egyre ritkuló termésében hosszú idő után újra megjelent gyűjtemény.

Csontos Vilmos „ÖRÖKSÉG"

című kötete.

A hatvanötéves költő új munkája szerves folytatása és kiegészítése eddigi költői munkásságának.

Elkötelezett, a néphez közeléllé. kifejezetten paraszti mentalitású verseket gyűjt Itt egybe a ma is falun élő lírikus. Fajsúlyos gondolatai és tiszta szép meglátásai vannak, azt adja. ami a lényege. Némelyik költeménye hegyipatak tisztaságú. Fokozottan szóhoz jut verseiben a korosodó ember életmérlegelő számadási törekvése, önmagéba fordulása.

25. A NYOMTATOTT ÍRÁS FELTALÁLÁSA II.

Az „Ezer Buddha barlangjában" talált kincseknek és Írásos emlékeknek ismertté válása azonban nem voll egyszerű dolog. Felfedezésük után a kínai szerzetesek szigorúan őrizték őket. Csak regénybe illő kalandok árán sikerült egy világhírű magyar tudósnak, Stein Aurélnak, az írott tekercsek egy részét Európába juttatnia.

Stein Aurél 1907 tavaszán Kelet-Turkesztánt járta, és telke reste az „Ezer Buddha barlangot“. Itt találkozott Vang Tao-si szerzetessel, aki hosszas rábeszélés után beleegyezését adta ahhoz, hogy Stein Aurél megtekinthesse a feltárt barlangok kincseit. A magyar tndős, látván azt a felmérhetetlen értékel. amelyet a tudomány számára az irattekercsek jelentettek, ezüst patkókkal megvesztegette a szerzetest, s az éjszaka leple alatt 3030 tekercset, 6000 okiratot és sok száz festett templomi zászlót bordatott el a barlangból. E zsákmányt kicsempészte az országból, s a British Musenmba szállította ahol mai napig is őrzik e műkincseketA British Museumba szállított tekercsek között .találták meg a világ legrégibb fatábláról nyomtatott könyvét. A tekercs

alakú könyv elején egy isten képe látható, amint a trónján ül, és egy előtte térdelő öregemberhez beszél. Körülötte Budd- ha-szerzetesek állnak. A könyvet, egyik felirata szerint, Wang Csieh nyomtatta „a legnagyobb tisztelettel szülei örök emlékezetére.“ Címe „Gyémánt Sutra“. Nyomtatási éve megfelel a mi időszámításunk 866. évének.

Mielőtt azonban tovább ismerkednénk a nyomtatás őstörténetével. szőljunk néhány szét a nagy magyar tüdősről Is akt e jelentős dokumentumokat Európába szállítatatta. Stein Aurél 1862. november 26-án született Pesten. Egyetemi tanulmányait Becsben, Lipcsében és Tübingenben végezte. 1887-ben avatták bölcsészdoktorrá. Utána azonnal angol szolgálatba állott. Egy évvel később Elö-lindiában a laboréi egyetemen lett a szansz- krlt nyelv és irodalom tanára. 1894-ben jelent meg első tudományos müve. Több müvében foglalkozott az Ind történelem és indoszkíta uralom vallási és művelődési viszonyaival, valamint az tndoiráni régi földrajzzal. 1888-96 között tett utazásain Kasmír emlékeit és topográfiáját tanulmányozta. 1900-ban indult el első nagy belső-ázsiai expedíciójára, amikor Kelet- Turkesztán homoksivatagjában régészeti kutatásokat folytatott. Ezután még több expedíciót is vezetett. 1909-ben visszatért Európába és Budapesten is tartott előadást. Utazásai során számos nagy jelentőségű leletet fedezett fel. Számos akadémiának és tudományos társaságnak volt a tagja, valamint a cam- bridge-i és oxfordi egyetem díszdoktora volt. 1943-ban halt meg Afganisztánban.

Visszatérve a könyvnyomtatás problémáiéhoz. A kínaiak tehát már a 9. században nyomtattak könyveket. Közel egy évszázaddal később a kínai császár rendeletét adott ki, mely szerint a nehezen megmunkálható kő helyett a jövőben a köny- nyebben formálható fát kell használni a nyomóformák előállítására. A fametszés módszere az volt. hogy a simára csiszolt keményfa-táblára tükörfordítottan felrajzolták a szövegeket, és az írásjeleket épségben hagyva, a fa többi részét kivésték. A nyomás viszont ágy ment végbe, hogy a fatáblán kiemelkedő felületet befestékezték. benedvesftett papirost helyeztek rá, alkalmas eszközzel végigdörzsölték, majd pedig 6- vatosan leszedték a tábláról.

A XI. században Pi Seing kovács feltalálta a mozgatható betűkkel való nyomtatást. Pi Seing az Irásjelekot agyagból formálta kf, s mivel nyomásra így alkalmatlanok voltak, porcelánná égette és úgy szedte, ahogyan a mai hetüket szedjük. Később fából faragott írásjeleket is használtak, s ezeket kúp alakú, sokrekeszes szekrényekben tartották. Ha a sok- jelü kínai írásra gondolunk, elképzelhetjük, hogy Kínában milyen nebéz művelet a betűszedés.

Láthatjuk, hogy a mozgatható betűkkel történő nyomtatást, amelyet Európában Guttenberg talált fel, Kínában már 400 évvel korábban ismerték. Az igazság kedvéért azonban meg kell állapítanunk, hogy ez a találmány Kínában nem vélt be. mert mint mondottak, a kínai Írásjelek sokfélesége a szedés műveletét nehézkessé tette. Az európai nyelvek ábécéjének mindössze 24 betűje ezzel szemben lehetővé tette, hogy a mozgatható betűkkel velő nyomtatás Európában gyorsan elterjedjen.

—ar—

D