Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-10-30 / 44. szám
„Egyetlen nép, egyetlen személy sem képes egyedül megakadályozni a háborút, csak valamennyi nemzet minden népének közös akciója tudja megvalósítani ezt a célkitűzést.“ joiiot Curie, a világhírű tudós, a Béke világtanács első elnöke mondotta ezeket a szavakat 25 évvel ezelőtt, amikor az emberiség legkiválóbbjainak kezdeményezésére öt kontinenst behálózó világmozgalom bontakozott ki, felölelve az emberek millióit, akik tagadják a háború szükségszerűségét és vallják a pusztítás elkerülhetőségét. Közös cselekvésre a második világháború átélt borzalmai után a döbbenet és az új, egyes ember- csoportok érdekeit szolgáló veszély réme késztetett. 1948-ban Wroclawban, a haladó értelmiség mérte fel e- lóször tanúságlételül az emberéletben és anyagiakban elszenvedett veszteséget, és fogalmazta meg, hogy a közvélemény ereje döntően alakítja a nagy politikai történéseket. A wroclawi szellem ennek hitéből fakadt, mint ahogy később alapja lett a kibontakozó békemozgalomnak is. A 25 év előtti kezdetet azért is érdemes hangsúlyozni, mert ezekben a napokban ülésezik Moszkvában a világ békeeröinek eddigi legnagyobb seregszemléje. A Béke-világtanács. amely megalakulása óta hatalmas, történelmi jelentőségű munkát végzett, most is kellő időben felismerte, hogy a békemozgalom történetének új szakasza kezdődik, amelyre alapos elméleti munkával és az eddigieknél szélesebb és hatékonyabb szervező. mozgósító tevékenységgel kell felkészülni. A Béke világtanács elnöksége egy esztendővel ezelőtt nagyszabású béke-demonstráció szervezését javasolta, s helyéül Moszkvát jelölte Egy év távlatából visszapillantva. csak fokozódik e döntés időszerűsége. A moszkvai békekongresszus előkészítésében több mint 130 ország 81 nemzeti és mintegy 100 nemzetközi szervezet képviselője vállalt részt, s magán a kongresszuson 3 ezernél több küldött jelent meg. Bekapcsolódtak a munkába az Egyesült Memzetek Szervezetének különböző bizottságai. a nők a fiatalok nemzetközi szervezetei, az egyházak és sok világhírű művész. író, tudós, jeles közéleti személyiség is. A világkongresszus jó előkészítésének négy fő jellemzője a széleskörű együttműködés, a párbeszéd jelleg kiemelése, a cselekvés érdekében folyó eszmecsere és a tanácskozások nyílt jellegének biztosítása. Mindezek indokolják azt a feltevést, hogy a világtalálkozó a nemzetközi társadalmi-politikai élet kimagasló eseménye lesz és a béke ügyét, a feszültség további enyhüA SZOCIALISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG SZLOVÁKIÁI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA lését, a népek közötti kölcsönös megértés, barátság és együttműködés erősítését fogja szolgálni. Az a tény, hogy a Béke-viiágtanács ennek a nagy rendezvények színhelyévé Moszkvát választotta, egyben elismerés is azért a nagy munkáért, amelyet a Szovjetunió a békés együttélés elvének érvényesítésé ért végzett és végez. A Szovjetunió és a szocialista országok együttes küzdelmének eredménye, hogy az utóbbi években egyes kapitalista országok vezetői is elfogadják a nemzetközi helyzet realitását, és a békés egymásmellet! élés elvét követve kezdik építeni kapcsolataikat a szocialista országokkal. A békére vágyó milliók úgy fogalmazták meg törekvéseik célját, hogy a béke egy és oszthatatlan Ezért kötelessége minden haladó embernek fellépni a háború erői, a haladás ellenségeivel szemben, de a békés egymás mellett élés politikáját is úgy kell tekinteni, mint a különböző társadalmi rendszerű országok közötti kapcsolatok általánosan kötelező normáját. „A Szovjetunió, valamint a vele szövetséges több: szocialista ország tudatában van erejének, politikai ás gazdasági lehetőségeinek, és kész a békés — hangsúlyozom — a békés versengésre“ — mondotta Leonyid Brezsnyev. az SZKP főtitkára. A közeledés politikájában rendkívül nagy jelentőségű az 1972-es és 73-as szovjetamerikai csúcstalálkozó. Leonyid Brezsnyev és Richard Nixon közvetlen eszmecseréje a nemzetközi együttműködés és atomháboró elkerülése érdekében. Ide sorolható a részleges atomcsend-egyezmény. a Becsben 197J október 30-án kezdődő csapatcsökkentési tanácskozások, valamint az európai biztonsági értekezlet első külügyi miniszteri szinten megtartott konferenciája, mely a háború elkerülhetőségének lehetőségét erősíti. Az enyhülést ellenző erők azonban továbbra is idézhetnek elő válságokat, és a legutóbbi hetek eseményei — Chile, valamint a közel-keleti háború — bizonyítják, milyen szükséges a békeerők fellépése Egészében véve ez még fokozza a békeerők moszkvai világtalálkozójának jelentőségét. „Tudjuk, hogy a béke útja nehéz út. Naivitás lenne azt hinni, hogy az emberiség álmából felébredve, egyszerre a teljes megegyezés felhőtlen egét látja maga felett.“ Ezeket a szavakat a nemzetközi békemozgalom egyik nagy harcosa, Hja Ehrenburg mondotta. Gondolatához még odakívánkoznak francia költötársának, Paul Eluardnak a szavai: „A háborút törvényen kívül kell helyezni, s ezért le kell leplezni és meg kell büntetni mindenkit, aki felelős érte.“
