Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-10-16 / 42. szám

c) a pénzügyi eszközükkel való gazdálkodás, a pénzügyi eszközök felhasználásának célszerűsége, a költségvetés teljesítése:

Fel kell tüntetni, hogyan vezettük a gazdasági nyilvántartást, hogyan teljesítettük a SZISZ alapszervezet 1973. évi költségvetési tervét, és hogy a pénzügyi eszközöket a munkatervvel összhangban használtuké fel. A legfontosabb akcióknál rövid elemzést készítünk az eszközökkel való gazdálkodásról, és kimutatjuk, hogy a kiadás milyen arányban oszlott meg a SZISZ alapszervezet egyes ' tevékenységei között. Azt is Ismertetni kell az évzáró taggyűléssel, hogy a vezetőség a választási 1- dőszak alatt milyen mértékben foglalkozott a szervezet gazdasági helyzetével.

d) a tagsági illetékek fizetése és a tagságból eredő kötelességek teljesítése:

Értékeljük a tagsági Illetékek fizetésében uralkodó általános helyzetet, továbbá hogyan fizetnek az egyes tagok. Értékeljük és ellenőrizzük a tagsági i- gazolványokat, és az egész tagáliomány helyzetét. Az ellenőrzés eredményét ismertetjük az évzáró taggyűlésen (új tagok felvétele, a tagok nyilvántartásának vezetése).

e) az ellenőrzés értékelése:

Ezt a részt az ellenőrök, esetleg az ellenőrző bizottság tagjai dolgozzák ki. Megmagyarázzák benne, milyen módon ellenőrizték a gazdálkodást és a tagok nyilvántartását, feltüntetik, hányszor végeztek ellenőrzést és felülvizsgálást —, és milyen eredménnyel. A leglényegesebb következtetésekkel és fogyatékosságokkal kapcsolatban feltüntetik, milyen intézkedéseket tettek eltávolításukra. Értékelik a gazdasági felelős, e- selleg a pénztáros munkáját, feltüntetik, hogyan látja el feladatát az ellenőr (ellenőrök, ellenőrző bizottság),

f) összefoglalás:

Az összefoglalásban feltüntetjük, hogyan gazdálkodott általában a SZISZ alapszervezet, rámutatunk a legfontosabb problémákra, amelyeket a következő időszakban meg kell oldani, esetleg feltüntetjük az említett problémák taegoldására tett javaslatokat.

Feltételezzük, hogy a beszámolóban helyet kapnak az ifjúsági szervezetek sajátos problémái is. A gazdálkodásról és a leltár eredményeiről szóló beszámoló mindenesetre legyen tárgyilagos és érthető.

5. A SZISZ csoportúk vezetőinek jóváhagyása, a vezetőség és a járási (esetleg helyi, összüzemi, vállalati) konferencia küldötteinek megválasztása

A vezetőség tagjaira vonatkozó javaslatot a választási bizottság elnöke terjeszti elő egyenként, rendszerint a jelölt rövid jellemzésével. A gyűlés elnöke minden egyes jelöltre azonnal szavaztat. A jelölt megválasztásához a jelenlévő tagok (a teljes taglétszámnak több, mint 50 százaléka) egyszerű szavazattöbbsége szükséges.

A jelölőlista összeállításának maximális figyelmet kell szentelni. A SZISZ a- lapszervezet vezetőségébe azokat a tagokat javasoljuk, akik a következő tulajdonságokkal rendelkeznek:

— aktívan kiveszik a részüket a CSKP politikájának megvalósításából, és a szocializmus eszméinek teljesen odaadó hívei;

—• megfelelő politikai áttekintéssel;

— tudással és a SZISZ munkájában szerzett tapasztalattal;

— kollektív szellemmel;

— természetes tekintéllyel és szervezőképességgel rendelkeznek;

— áldozatkészek, becsületesek, őszinték, igényesek másokkal és önmagukkal szemben.

Az alapszervezet vezetőségének jelölőlistáját ajánlatos a következő eljárással összeállítani:

— értékelni kell az eddigi vezetőség minden egyes tagjának munkáját, s akik helytálltak, javasolni kel) őket az új vezetőségbe;

— kiemelni a SZISZ alapszervezet legaktívabb tagjait, és javasolni kell 6- ket azoknak a helyére, akiket valamilyen okból fel kell menteni tisztségük alól.

A jelölőlista összeállításánál figyelemmel kell lennünk arra, hogy a lehető 1 legnagyobb mértékben megmaradjon a folyamatosság, és változásra csak a legszükségesebb esetben és alapos megfontolás után kerüljön sor. Ügyeljünk arra, hogy a SZISZ-alapszervezet vezetőségében minél több fiatal párttag és tagjelölt legyen, akik tapasztalatukkal hozzájárulhatnak a vezetőség és az e- gész SZISZ alapszervezet munkájának megjavításához.

Minden jelölttel előre meg kell beszélnünk, milyen tisztségre javasoljuk, és milyen feladatok várnak rá megválasztása esetén.

A jelölőlistát jóváhagyásra kell előterjeszteni a CSKP üzemi bizottságának és a SZISZ járási bizottságának.

A vezetőség tagjainak száma az alap- szervezet nagyságától függ. A minimális létszám 3, a maximális 13 — a páratlan létszám elvének betartása mellett. Az ellenőrök számát Is hasonló módon határozzuk meg. A minimális létszám 1 vagy 3, a maximális 3 vagy 5.

A SZISZ alapszervezel vezetőségének alapvető tisztségei

1. a SZISZ alapszervezet elnöke —

irányítja ,a SZISZ alapszervezet munkáját és felel érte, összehívja a SZISZ-alapszervezet vezetőségi gyűléseit, és részt vesz azok előkészítésében;

állandó kapcsolatban van a SZISZ járási bizottságával, a CSKP üzemi bizottságával, a nemzeti bizottsággal, az tizem, az efsz, az Iskola, tanonciskola vezetőségével és a többi tömegszervezet funkcionáriusaival;

2. a SZISZ-alapszervezet alelnöke — az elnök távollétében Irányítja a SZISZ- alapszervezet munkáját. Legfőbb feladata azonban gondoskodás a SZISZ Pio- ní rszer vezetéről;

3. a politikai-nevelői referens — a

SZISZ-alapszervezetben felel a politikai nevelésért és politikai oktatásért. Törődik a propaganda és agitációs tevékeny- séggel;

4. a titkár — vezeti a SZISZ-alapszer- vezet ügyvitelét, beleértve a vezetőségi és taggyűléseken készült jegyzőkönyveket, az érkező és feladott postát;

5. a gazdasági felelős — a jóváhagyott költségvetés értelmében felelős a SZISZ-alapszervezet törvényes gazdálkodásáért, az alapszervezet vagyonáért és az eszközök célszerű felhasználásáért;

6. a testnevelési és honvédelmi felelős — a munka terv vei és a felsőbb szervek utasításaival összhangban felelős a testnevelés, a honvédelmi nevelés és a turisztika szervezéséért;

7. a kultúrfelelős — a kultúra területén felelős a tevékenység szervezéséért;

8. a sajtófelelős (bizalmi) — teljes egészében felelős a sajtóval, elsősorban az Ifjúsági sajtóval folyó munkáért, szervezi a sajtó előfizetését és felhasználását;

9-13. a vezetőség tagjai ,— az alapszervezet vezetősége döntésének és a szükségnek megfelelően részt vesznek a SZISZ-alapszervezet tevékenységének szervezésében.

Amennyiben kisebb létszámú a vezetőség, a funkciókat össze keli vonni, s a vezetőség egy-egy tagja több munka- részlegért is felelős.

Az évzáró taggyűlés csupán a vezetőség tagjait választja meg, akik a funkciókat a vezetőség első ülésén választással osztják el. A vezetőség első ülése az évzáró taggyűlés szünetében vagy közvetlenül utána zajlik le. A SZISZ a- lapszervezet elnökének személyére vonatkozó javaslatot a SZISZ járási bizottságának képviselője, esetleg a választási bizottság elnöke terjeszti elő. A vezetőség többi funkciójába az újonnan választott elnök javasolja a tagokat.

A SZISZ alapszervezetének vezetőségébe történő választásokhoz hasonlóan zajlik le a járási (illetve az összüzemi, városi, vállalati) konferencia küldötteinek a megválasztása Is, az Illetékes szervtől kapott utasítások alapján. U- gyancsak hasonlóképpen történik a SZISZ-csoportok vezetőinek a jóváhagyása, akiket a taggyűlés előtt 8 SZISZ- csoportok már jóváhagytak.

8. A határozat jóváhagyása, beleértve a SZISZ alapszervezel munkát érvét és az 1974-ne szóló költségvetési tervet

A javaslatokat jóváhagyás végett a javasló bizottság elnöke terjeszti elő (mindegyiket külön).

A SZISZ-alapszervezet munkaterve az egyik legfontosabb dokumentum, amelyet az évzáró taggyűlés elé terjesztünk. Ezért kidolgozásának a legnagyobb figyelmet kell szentelnünk.

A munkaterv kidolgozásúinál a következőkből indulunk ki:

— a SZISZ és a SZISZ PSZ legfőbb feladatainak 1974-re szóló tervezetéből;

— a SZISZ és a PSZ járási bizottságának tervjavaslatából;

— a SZISZ-alapszervezet és a tagok szükségleteiből;

A munkaterv kidolgozásának alapvető kritériuma:

— gazdag tartalmi sokrétűség

— tárgyilagosság és érthetőség

— realitás.

Néhány javaslat az 1974-re szóló munkaterv kidolgozásához:

A SZISZ-alapszervezet 1974-re szólő munkaterve a következő területeket foglalja magába:

1. Eszmei nevelés és érdektevékenyság

Az eszmei nevelés alapvető célkitűzései:

— a funkcionáriusok és a SZISZ tagok tudományos világnézetének, a fiatalok hazafias és internacionalista szellemének elmélyítése;

— a politikai nevelés tanulócsoportjaiban a jó munka biztosítása, a szervezet minden egyes tagja politikai fejlettségének fokozása;

— a SZISZ legaktívabb tagjainak és

funkcionáriusainak párttagságra javasolása és előkészítése a kezesség vállalásával együtt.

Ennek érdekében elsősorban:

— ki kell használln a Szlovák Nemzeti Felkelés és hazánk felszabadításának jelentős 30. évfordulóját az ifjúságnak a forradalmi hagyományok szellemében történő nevelésre — a hősi harcok emlékezetes helyeinek meglátogatásával; e látogatásokat össze lehet kötni a harcok közvetlen részvevőivel való találkozásokkal és beszélgetésekkel; meg kell szervezni a forradalmi témájú filmek és színdarabok megtekintését, s megnyitni a forradalmi hagyományok emlékszobáit, kabinetjeit, ezzel is közelebb hozva az Ifjúsághoz a haladó erőknek a forradalom győzelméért vívjjtt harca történetét;

— a pártszervek segítségével biztosítani kell a propagandisták és lektorok megfelelő kiválasztását, elsősorban a fiatal tanítók köréből;

— a pártszervezettel megegyezve beszélgetéseket kell szervezni „Párt, Ifjúság, jövő“ címmel abból a célból, hogy megismertessük az ifjúsággal a CSKP politikáját, a gazdasági feladatokat, a tudomány, kultúra, sport stb. időszerű kérdéseit. Különös figyelmet kell szentelni továbbá a X. VIT-ről szervezeti beszélgetéseknek;

— kérdés-felelet esteket, aktuális fórumokat stb. keli szervezni, s reagálni a bei- és külpolitika időszerű kérdéseire;

• — munkánkban fokozottabb mértékben használjuk fel az Ifjúsági sajtót, és a többi tömegtájékoztatási eszközt, hogy elérjük: alapszervezeteink tagjai levelezőként együtt szerkesszék az újságokat és folyóiratokat;

— a propaganda és agitációs munka javítása érdekében irányítani kell a faliújságok, folyóiratok és rádióskörök szerkesztőségi kollektíváit, kihasználnia bevált munkaformákat, a faliújságokat, plakátokat, röplapokat, villámhíradókat, dicsőségtáblákat és a helyi (üzemi, Iskolai) hangszóróban elhangzott műsorokat;

— következetesen teljesíteni kell a SZISZ KB-na/k a könyvvel való munkáról hozott határozatát. 1974-ben vitákat kell szervezni Peter Jilemnicky „Garam menti krónika“ című könyvéről, továbbá Javítsuk meg az irodalmi körök munkáját;

— kihasználni a sajátos kiegészítő formákat, mint a „Kis társadalmi érettségi“, tanoncakadémia stb.

A kultúra terén:

— elérni a fiatalok aktív részvételét;

— elmélyíteni a fiatalok érdeklődését az igazi kulturális értékek iránt, hozzájárulva ezzel a polgári, ízléstelen szemlélet megszüntetéséhez;

— figyelmet szentelni nemzeteink gazdag kulturális hagyományainak és megismerkedni a szocialista országok kulturális értékeivel.

Ennek érdekében:

— kiállításokat kell szervezni a fiatal alkotók fényképfelvételeiből és képzőművészeti munkából;

— szakköröket, együtteseket, csoportokat és klubokat kell alakítani a szak- tevékenység különböző ágaiban, és a körök tevékenységét úgy Irányítsuk, hogy hozzájáruljanak a Szlovák Nemzeti Felkelés, és hazánk felszabadítása 30. évfordulójának ünnepélyességéhez;

— szervezzünk színház-, hangverseny- és tár lat látogatásokat és beszélgetéseket

az alkotóművészekkel, tekintsük meg a műemlékeket, meg kell ismerkedni a történetükkel;

— megfelelő módon alkalmazzuk .azokat a tapasztalatokat, amelyeket a tánc- mulatságok, ötórai teák, Ifjúsági összejövetelek terén szereztünk.

A honvédelem és testnevelés terén:

— tovább kell szervezni a bevált sport- és turistaakciókat és új formáikat keresni; a körülményeknek megfelelően versenyeket kell szervezni a különböző sportágakban, bekapcsolódni a Mladá fronta és a Smena futóversenyébe;

— fokozzuk a rátermettségi jelvényszerző versenyben való részvételt, tornagyakorlatokat szervezzünk zenei kísérettel, rendszeresen űzni kell a vízi és egyéb érdekes sportokat:

— a turisztika terén különböző túrákat, táborozásokat, kirándulásokat, a természetben űzött sportokat, menetgyakorlatokat szervezzünk stb.

— be kell kapcsolódni a különböző sport- és honvédelmi versenyekbe, mint a Duklai, Illetve Sokolovl honvédelmi felkészültségi verseny, a honvédelmi többtusák stb.

2. Az ifjúság részvétele a társad alt» in építésében, a tudomány és technika fejlesztésében és a tanulásban

Alapvető célkitűzések ezen a téren:

— elmélyíteni az Ifjúság részvételét az üzemek és munkahelyek feladatainak teljesítésében;

— társadalmi munkával hozzájárulni a választási programok valóra váltásához, különös tekintettel a város- és fa- lnsáépítésre, illetve a SZISZ és a Pionírszervezet tevékenységéhez szükséges berendezések építésére;

— Javítani a szocialista munkaversenyt; az ifjúsági kollektívákkal és a legjobb dolgozókkal való munkát;

— tovább bővíteni a ZENIT mozgalmat;

— növelni az Ifjúsági Fényszóró törzskarának és járőreinek a hatékonyságát, figyelmüket a munkafeladatokért vállalt mngasfokú felelősségre terelni, harcolni a hanyagság, közöny és rendetlenség minden megnyilvánulása ellen;

— figyelmet kell szentelni a tanulás színvonalának;

— konkrét kötelezettséget vállalni a Szlovák Nemzeti Felkelés és hazánk felszabadítása 30. évfordulójának tiszteletére.

3. A társadalom irányításában és igazgatásában való részvéte)

—- részt venni a munkahely, iskola és nemzeti bizottság problémáinak megoldásában, különös tekintettel a szocialista életforma kialakítására és az életkörnyezet védelmére;

— fokozott figyelmet fordítani a fiatalok problémáinak megoldására;

— aktívan együttműködni a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szerveivel és a gazdasági dolgozókkal a fiatalok munkajogi és szociális problémáinak megoldásában;

ennek érdekében:

— állandó kapcsolatot kell teremteni a fiatal képviselőkkel és rendszeresen tájékoztatni őket a tevékenységükről, hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy érdemlegesen kivehessek részüket a fiatalok problémáinak megoldásából;

— előkészíteni a fiatalokat a nemzeti

bizottságok szerveiben, aktíváiban és a tömegszervezetekben végzett munkára;

— a többi tömegszervezettel kötött megegyezések teljesítésének tapasztalatai alapján tovább kell fejleszteni a kölcsönös együttműködést.

4. A SZISZ PSZ fejlesztésében való részvétel

A javaslatokat a Záplsník mladych 8. száma közölte (a SZISZ KB cseh nyelvű folyóirata — a szerk. megjegyzése.)

5. A nemzetközi tevékenység és a baráti kapcsolatok fejlesztése

— kihasználni a X. VIT és az előző fesztiválok részvevőivel folytatott beszélgetéseket a fesztiválok történetének és szerepének megmagyarázására a haladó ifjúsági és diákmozgalomban;

— megfelelő módszert kell alkalmazni a tagok és a többi fiatal tájékoztatására a nemzetközi helyzetről;

— továbbfejleszteni a baráti kapcsolatokat a Szovjetunió és a többi szocialista ország Ifjúsági szervezeteivel;

— folytatni a gyűjtést a szolidaritási alapra — főleg brigádokból, külön műszakokból és társadalmi munkából szerzett pénzből.

6. Szervezeti élet

— fokozott figyelmet kell szentelni a tagállomány gyarapításának, feladatul tűzve ki, hogy a SZISZ-be való belépés iránt érdeklődő fiatalokkal ismertessük szövetségünk alapvető dokumentumait;

— ahol még nincsenek, SZTSZ szemezeteket keli alakítani;

— fokozottabb mértékben figyelemmel kísérni az egyes tagok konkrét feladatainak teljesítését;

— fokozott figyelmet szentelni a SZISZ felsőbb szerveinek nyújtott tájékoztatás megjavításának.

A SZISZ ;ilapszervezel 1974. évi költségvetése: a SZISZ-alapszervezetek, az összüzemi és velük egy szintre állított szervezetek gazdálkodására vonatkozó irányelvek értelmében, a gazdálkodás a vezetőség által az egész naptári évre kidolgozott terv szerint alakul;

— a költségvetést az évzáró taggyűlés a munkatervvel együtt szavazz« meg. A költségvetés kidolgozásánál a munkatervből kell kiindulni és fordítva;

— a költségvetés anyagiakban fedezi a naptári évre tervezett tevékenységet;

— az alapszervezet (öGSZüzeini) vezetősége az ejőző időszakban elért bevételek és kiadások alapos elemzéséből indul ki annak érdekében, hogy a legközelebbi Időszakban a lehető leggazdaságosabban bánjon a kiadásokkal és gyarapítsa a bevételéket. Megkülönböztetett figyelmet keH szentelni a tagsági illetékből befolyt bevételek meghatározásának, ügyelve arra, hogy a tagsági illetékek fizetése összhangban legyen a SZISZ KB által jóváhagyott tarifával;

— a költségvetés kldlogozásánál a bevétel alapjául pénzügyi helyzetünket kell venni. Ez mutatja meg, milyen eszközök állnak közvetlenül rendelkezésünkre kötelezettségeink fedezésére. Ha az év folyamán a bevételek gyarapodására számíthatunk, akkor ez a következő időszakban aktív szaldóként ugrik ki. Ellenkező esetben valamelyik akciót kénytelenek leszünk korlátozni vagy törölni, esetleg más pénzügyi forrásból biztosítani;

— a költségvetés mérlege legyen e- gyensúlybam, lehetőleg ne hagyjunk jó-