Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-10-09 / 41. szám

új ifjúság 3 FEJEZETEK EGY ISKOLA S ajnos, rosszkor jöttéit. Iskolánk SZISZ-szerveze- tének szinte az egész vezetősége Patincén (Pa- ton) van politikai isko­lázáson — fogadnak ben­nünket a Komárnól Magyar Tan­nyelvű Gimnáziumban. Egyelőre négyesben beszélgetünk Szabó Klárival, az ifjúsági szervezet pénztárosával, Szabó Magdával és Szalai Annával. — Az idei terveink vannak ben­ne följegyezve: beszélgetések partizánbarcosokkal, párttagok­kal, különféle versenyek, például a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulója alkalmából havonként egyszer adást állítunk össze az iskola rádiójának, ez természete­sen mindig más osztálynak lesz a feladata, s a végén majd érté­keljük az egyes osztályok mun­káját. A tervünkben szerepel a CSEMADOK rendezvényeinek tá­mogatása, a tavaly szervezetünk­be fel nem vett diákok nevelése, az elsősök SZISZ-be való belépé­se félévi próbaidő után. Az az Idő, amikor még mindenkit föl­vettünk, már régen lejárt. Tavaly is csupán a jelentkezők 60 szá­zalékát vettük fel szervezetünk­be. Feladataink közé tartozik a felsőbb osztályok diákjainak fel­készítése a párttagságra. Tavaly kilencen lettek iskolánk diákjai közül párttagok. Már-már megakad a beszélge­tés, mikor megjelenik Kerekes András, a SZISZ tanárfelelöse, aki egyúttal a Járási Középisko­lai SZISZ-tanács elnöke is. Szíve­sen segít a három lánynak: — Feladataink közé tartozik a munkás-paraszt származású SZISZ- tagok anyagi és erkölcsi támoga­tása is. Tavaly például Szabó Gi­zikét segítettük, hogy részt ve­hessen egy nyári angol nyelvtan- folyamon, és kimehessen tanulni a Szovjetunióba. Jelenleg Volgo- grádban orosz-angol szakon foly­tatja tanulmányait. — Meg kell említenünk a bri­gádakciókat is: segítettük a kör­nyező mezőgazdasági üzemeket, bekapcsolódtunk a vnb város- szépítési akcióba — csupán a városszépítésnél 4500 órát dol­goztunk. Az idén nagy nyári bri­gádot nem sikerült megszervez nünk. Felajánlottuk segítségünket a brnói Fruta üzemnek, de azt válaszolták, hogy nincs szüksé­gük brigádosokra. Diákjaink 80 százaléka így csak egyénenként brigádozott. Szerveztünk társa­dalmi munkát a járási és kerületi pártkonferencia tiszteletére is. További feladatunk a píonírveze- tők munkájának állandó javítása, tökéletesítése. Iskolánkban ugyan­is 28 pionírvezető van. A SZISZ tagjainak a száma 250 körül mo­zog. A legaktívabbak: Patócs Ti­bor, Dobronyl Margit, Kelemen Lídia, Salamon Lívia, Csivre Ida, Szabó Klára, Dózsa Edit és Rich­ter» Eva. — Iskolai újságunk, az Ifjú Gárda, negyedévenként jelenik ÉLETÉBŐL meg Kossá Ildikó, Suchy Márta és Varga Ilona szerkesztésében. A lapban közöljük ifjú alkotóink novelláit, verseit, rajzait, de első­sorban politikával foglalkozunk. Az iskolában működik egy ér­dekes klub is. A nevét Leninről kapta. Hogy mi célból alakult és hogyan működik? Erre a kérdés­re Sefcsik Beáta, a Lenin-klub elnöke, és Dózsa Edit, a jelenlegi alelnök válaszolnak — egymással versengve. Látszik rajtuk, hogy büszkék a klub tevékenységére. — A Lenin-klub 1969 októberé­ben alakult 19 taggal. Első elnö­ke Sebő Edit volt. ö jelenleg pszichológiát tanul Bratislavában a Komensky Egyetemen. Károlyi Mária, az akkori alelnök Volgo- grádban folytatja tanulmányait angol-orosz szakon. A klub ala­pításakor három fő célt tűztünk ki: a marxizmus-leninizmus alapjai­nak elsajátítását; orosz nyelvtu­dásunk tökéletesítését; a szovjet fiatalokkal való barátság elmélyí­tését. — Politikai célokat szolgálnak a járási pártvezetőkkel és idős kommunistákkal folytatott beszél­getéseink, nyelvtudásunk tökéle­tesítésére irányulnak a szovjet em­berekkel való találkozóink, leve­lezésünk. Az iskola diákjainak több mint a fele levelezik a Szov­jetunióba, főleg Örményországba, Odzo és Marx városokba. Gyakori vendégeink a szovjet katonák, a Riga hajó személyzetével is ba­ráti kapcsolatban vagyunk. — Legújabb feladataink , közé tartozik egy béna fiú kijutta­tása a Szovjetunióba, ugyanis az itteni orvosok már lemondtak arról, hogy vissza tudják adni a két éve béna fiú egészségét. Ö azonban bízik abban, hogy a Szov­jetunióban meg tudják operálni, és segítségünket kérte, juttassuk Sefcsik Beáta Dózsa Edit oda. Kerekes András Szabó Klári — A Lenin-klub vezető tanára Jancsó Sándor. A klubon belül működik egy ateista kör is. Itt tanáraink tartanak előadásokat világnézeti kérdésekről. A kör vezetője Szabó Árpád II. B osztá­lyos diák. Közben megjelenik Csekes Edit, a SZSZ kultúrfelelőse. Neki is van miről beszámolnia: — Először is az Irodalmi szín­pad tevékenységét említeném. Ta­valy összesen hat darabot tanul­tunk be, ezeket több városi és járási rendezvényen is bemutat­tuk. Vendégünk volt a Csehszlo­vák Rádió magyar adása. Az idén a tanévnyitón léptünk fel, s már készül a következő darab, az ok­tóberi forradalom ünnepére. Híres szava lóink vannak, akik több­ször országos versenyt nyertek. A legjobb közülük Paullsz Júlia, az idei Jókaí-napok szavalóver­senyének győztese. Van utánpót­lás a másodikos és harmadikos diákok között Is. Erre az évre is terveztünk írókkal, költőkkel való beszélge­téseket. Tavaly Weöres Sándor, Károlyi Amy, Czine Mihály, Dávidé Teréz jött el közénk. Részt vet­tünk több irodalmi szemináriu­mon. Beszélgetéseinket az idős kommunistákkal szavalatokkal tarkítottuk, és minden jelentős politikai évforduló tiszteletére állítunk össze műsort. — Ezenkívül működik iskolánk­ban egy színjátszó csoport is. Vezető tanára Dobál János. Táne,- csoportunkat pedig Goda Éva ta­nárnő vezeti. Tavaly többek kö­zött a „Népek barátsága“ című táncösszeállítással arattak sikert. — A képzőművészeti kör veze­tője Mester Pál megbízott felelő­se Balogh Ella III. D osztályos tanuló. A körben festészettel, grafikával foglalkoznak, készíte­nek linómetszeteket, s tavaly a hajósotthonban tartott tanfolya­mon megtanulták a tenerifakészí- tést Is. A kör tagjainak munkái­ból év végén kiállítást rendez­tünk az iskola dísztermében. Fő­leg Balogh Ella, Balázs Tibor és Könözsl Mária alkotásai voltak sikeresek. — Az Iskola egész kulturális életét Gáspár Tiboru tanár irá­nyítja. Ennyi munka mellett a tanu­lásra is van idejük a komárnól gimnázium diákjainak! Ennek bizonyítéka, hogy a hazai és külföldi főiskolákon, egyetemeken nemegy komárnói fiatal folytat­ja tanulmányait — eredménye­sen. Amit mindehhez még hozzá­tehetünk: Csak így tovább! VARGA ERZSÉBET klubban találkoztunk, ott, abban A a helyiségben, amelyben jó pár­szor összefutottunk már. Hol egy érdekes előadás, hol egy vasár­nap délutáni kis buli, hal egy izgalmasnak ígérkező tévémeccs hozott össze bennünket az elmúlt öt esz­tendő folyamán. Ez a mostani randevú azonban egészen más volt. Tizenkét mérnökjelölt várta izga­lommal a másnap délelőtti avatót, én pe­dig megragadtam az alkalmat és öt-öt kér­dést tettem fel nekik tanulmányaik sike­res befejezése ürügyén. Tizenkét újdonsült mérnök várja, hogy az életbe lépjen. Valamennyien magyar tannyelvű középiskolában érettségiztek an­nak idején, és most valamennyien bebizo­nyították: jól felkészítette őket az iskola, nem vallottak szégyent, megállták a he­lyüket a versengésben, mérnöki oklevelet szereztek a kosicei műszaki főiskolán. Mielőtt átadnánk nekik a szót, írjuk még le azt is, hogy ez a siker nemcsak tanáraik — és természetesen az ő érde­mük, hanem rajtuk kívül szüleiké is, akik mindent megadtak ahhoz, hogy fiúk egy­szer odaírhassa neve elé az „ing“-et. Eze­ket a kérdéseket intéztem a tizenkét fia­talemberhez: 1. HOL ÉRETTSÉGIZTÉL? 2. MELYIK VOLT A LEGNEHEZEBB VIZS­GÁD? 3. TE LETTÉL AZ ELSŐ MÉRNÖK A CSA­LÁDBAN? 4. MIK A TERVEID? 5. MIT TANÁCSOLNÁL A MOSTANI GÓ­LYÁKNAK? KÁLOSI GYÖRGY A Rímavská Sobota-i (rimaszombati) gimnáziumban érettségiztem. Komolyan kell készülni a vizsgákra, és akkor meg­születik a siker a kevésbé „szeretett“ tan­tárgyakban is. A családban még nem volt mérnök. Terveim vannak, de azokról akkor jobb beszélni, ha már teljesültek. A gó­lyák ne akarják a szorgalmat azzal pó­tolni, hogy a nemzetiségükre hivatkoznak. Egy közepes eredménnyel érettségizett diáknak sok kitartásra van szüksége. Fon­tosabb tantárgy lehet, de jelentéktelenebb soha ne legyenl BUBENKO GYÖRGY A koäjcei (kassai) gépipariban érettsé­giztem. Legnehezebb vizsgám a termome­chanika volt. A családban nem én vagyyfk az első mérnök. Szeretnék olyan munkát találni, amelyet szívvel végezhetnék. Gó­lyák, ne féljetek a főiskolától! El lehet azt végezni, csak az észbell adottsághoz kellő kitartás párosuljon. A nyelvi nehéz­ségeket fél év alatt legyőzitek. BANAI-TÖTH GYÖRGY A komárnói (komáromi) ipariban érett­ségiztem. Nehéz megmondanom, melyik vizsga volt a legnehezebb, általában az első két évfolyam volt nehéz. Mérnök most már van a családunkban! Terveim? Visszamegyek Komáromba, a hajógyárban szeretnék elhelyezkedni. A gólyáknak azt tanácsolnám, hogy az első évfolyamokban erős iramban tanuljanak. CZAKÖ SÁNDOR A kosicei (kassai) ipariban érettségiz­tem. Nehéz meghatározni, melyik a köny- nyű és melyik a nehéz vizsga. Fel kell alaposan készülni mindegyikre, és akkor egyik sem olyan nehéz. Családunkban ed­dig még nem volt mérnök. Rövidesen meg­nősülök, majd a katonaság után a rozsnyói geológiai kutatóintézetbe szeretnék be­jutni. A műszaki főiskola elvégzéséhez nem lehet tanácsokat adni, mert mindenek előtt az alapokat kell jól elsajátítani, és erős szorgalommal, rendszeres tanulással ezek­re az alapokra építeni. KARDOS GYULA A kosicei (kassai) ipariban érettségiz­tem. Legnehezebb vizsgám a termomecha- nika volt, de hozzátenném, hogy kimon­dottan nehéz vizsga nincs, ha az ember megfelelően felkészül rá. A bátyám és há­rom unokatestvérem is mérnök. Szeretnék jó munkahelyet találni, és ott a legjobb tudásom szerint dolgozni. Gólyák, tartsa­tok ki, ne riasszanak el a kezdeti nehéz­ségek! MAJOROS ISTVÁN A kosicei (kassai) gépipariban érettsé­giztem. A termomechanikán jutottam túl a legnehezebben. A családban ez ideig nem volt mérnök. A nősülés és a katonaság után szeretnék szülővárosomhoz, Veiké Kapusanyhoz (Nagykaposhoz) közel elhe­lyezkedni. Legkedvesebb sportomat, a fo­cit akarnám tovább űzni. Gólyák, Illetve inkább még mostani középiskolások, for­dítsatok nagy gondot a matematikára, de ne hanyagoljátok el a többit sem! MEDE GYULA A Rimavská Sobota-í (rimaszombati) gimnáziumban érettségiztem, osztályfőnö­köm Kovács László volt. Az anyagszerke- zettannal birkóztam a legtovább. Én va­gyok a családban az első mérnök. Először is meg szeretnék nősülni, majd elhelyez­kedni szülőfalum környékén. Gólyák, le­gyetek kitartóak, alakítsatok ki magatok között összetartó közösséget, segítsétek egymástl Az első két évben az előadásokat se hanyagoljátok el, és ha sikerült a meg­kapaszkodás, szinte maguktél jönnek a si­kerek. SLANEC LÁSZLÓ A safárikovói (tornaijai) gimnáziumban érettségiztem, nagyon szívesen emlékezem vissza Kasza Kálmán tanár elvtársra, aki­nek őszintesége a mai napig példaképül szolgál számomra. Legnehezebb vizsgám anyagszerkezettanből volt. Én vagyok az első mérnök a családban. Egyelőre a kör­nyékünkön szeretnék elhelyezkedni és legalább egy kis részét viszonozni nagy­anyámnak azért a fáradozásáért, hogy el­érjem a célom. Magánéletem révbe jutott, megnősültem, van egy aranyos kisfiam, idővel egy kislányt is szeretnék. Nem aka­rok vándormadár lenni, örülnék, ha a munkahelyemen megbecsülnének. A most kezdőknek azt tanácsolom, hogy az első percektől fogva járjanak előadásokra, mert ebből nagy hasznuk származik. Az első év­ben kell megkapaszkodni, később lehet la­zítani. Szorgalommal elérhetik céljukat, kí­vánok a mostani gólyáknak sok sikert. NAGY JENŰ A kosicei (kassai) ipariban végeztem, nehéz vizsga, legalábbis nagyon nehéz nem volt egy sem. Én vagyok a családban az első mérnök. Tervem? A Kolárovón (Gú- tán) megnyíló gépgyárban fogok dolgozni. A gólyáknak azt tanácsolom, hogy az elő­adásokat ős a gyakorlatokat szorgalmasan i látogassák, és készüljenek alaposan a vizs­gákra. KOVÁCS MIROSZLAV A kosicei 1 (kassal) Ipariban érettségiz­tem. Legnehezebb vizsgám az anyagszerke- zettan volt. Nem volt még mérnök a csa­ládban. Nős vagyok, szeretnék két-három gyermeket, és pár éven belül kocsit. Sok kitartatás kell a sikerhez, nem érdemes uj­jat húzni az előadókkal! BIAL ISTVÁN Koéicén (Kassán) az ipariban végeztem. Különösen nehéz vizsgám nem volt, lelki- ismeretes tanulással minden vizsgát siker­rel le lehet tenni. A családunkban még nem volt mérnök. Továbbra Is itt maradok Kó­ficén, a Vasműben szeretnék elhelyezked­ni. Gólyák, ne riadjatok vissza az első évek nehézségeitől. Megfelelő kitartással legyőzhetök a kisebb-nagyobb kudarcok. KERTÉSZ IMRE A kosicei (kassai) ipariban végeztem. Nehéz és könnyű vizsga nincs — a leg­alaposabban a termomechanikára készül­tem. Tudomásom szerint még nem volt mérnök a családban. Szeretnék jő munka­helyre és jó közösségbe kerülni és ott a legjobb tudásom szerint dolgozni, de emellett nem elhanyagolni a sportot sem! Gólyák, tanuljatok ésszerűen, rendszeresen! Az embert így is érhetik meglepetések, de legyen bennetek kitartás és becsvágyl ZÁRSZÓ HELYETT Van ebben a tizenkét „mérnöki vallo­másban“ valami. Itt is, ott is megcsillan egy-egy érdekesség a válaszokban. Ügy látszik, ezek a fiúk az életben is megáll­ják majd a helyüket. Most már ott kell bizonyítaniuk. BATTA GYÖRGY Egy nappal az avatás előtt (Öt-öt kérdés tizenkét mérnökjelöltnek) r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents