Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-09-18 / 38. szám
10 új ifjúság Cseh Szocialista Köztársaság terütot&n századokra visszamenő hagyománya . .van az afrikai kontinens iránti érdeklődésnek. A cseh Afrika - utazók, felfedezők, vadászok, legújabban pedig — a fejlődő országoknak nyújtott baráti segítség keretében — kiküldött tüdőseink és technikai .szakembereink szereznek a „fekete világrészen“ közvetlen tapasztalatokat. Egy i- lyen útról származnak az itt közölt kelet-afrikai felvételek is. Természetes, hogy a régi útleírásoknak és a legújabb színes beszámolóknak különösen az ifjúság körében van visszhangjuk. A fiatalok egy kis csoportja már nem : elégedett meg a Csehszlovákiában fellelhető Afrika-anyaggal, amely könyvesboltokban, könyvtárakban irodalmi művek, kastélyokban, múzeumokban pedig vadásztrőfeák, dísztárgyak és használati cikkek, , régészeti leletek vagy kitömött állatok alakjában, mutat be vajmi keveset a titokzatos kontinensből. ' Ezzel már nem értők be. Annak a módját keresték,' • hogy közvetlen kapcsolatba kerüljenek a mai, e- ; leven Afrikával. így alakult meg 1970 őszén a Szocialista Ifjúsági Szövetség támogatásával Tynec . nad Labem városában az AFRICAN KLUB ■; — hazánk egyetlen olyan egylete, amelynek nemcsak 17 rendes tagja, hanem ország- és világ- sezrte 40 levelezője és 50 komoly, tevékeny barátja és támogatója van. Karel Smíd, az African Club alapítója Írja e cikk szerzőjéhez címzett egyik levelében: „...Sohasem számítottam a 17-55 éves emberek ily nagy érdeklődésére. S hozzáteszem, hogy csak azokat vesszük be, akik Igazi érdeklődést mutatnak." Az aránylag kisszámú gárda szerény keretek közt teljesíti vál- : iáit küldetését. A SZISZ járási bi- ■ zottságtól csupán évi ezer korona támogatást kapnak, sok mindent a befolyt tagdíjból, és nemegyszer bizony a klub vezetőinek a zsebéből kell fizetni. Ennek ellenére terveikből és céljaikból már több szép akciót valósítottak meg. Mombasza kenyai kikötő WtöJlMI Kolín, Kut-ná Hóra, Telöice, Tynec nad Labem lakossága számára kiállítást rendezett az African Club. Az épülő afrikai szafariba, Dvúr Králové állatkertiébe ifjúsági kirándulást szervezett, de meglátogatták a Nemzeti ' Múzeumnak Kunraticén levő entomológiai osztályát is. Természetes, hogy a klub tagjai és más érdeklődők a dr. Emil Holub cseh utazó, nevét viselő holicej Afrtka-múzeúmot- is megtekintették közösen. A lehetőségekhez mérten mindeddig csak sokszorosítva fűzött formában TAM TAM címmel évente hatszor folyóiratot is megjelentet a klub, A kolj- ni TESLA ifjúsági szervezete segíti őket ebben. A lapot nemcsak a tagok kapják meg, hanem minden érdeklődő; külföldre is elküldik, még Afrika különböző tájain élő, csehszlovák dolgozók címére is kézbesíti a posta a tyneci TÁM TAM-ot. Egyes rovataiban hazánk és Afrika népeinek barátságával, Afrika fővárosaival, személyiségeivel, kultúrájával, állatvilágával, politikai változásaival foglalkozik; ez lett a csehszlovák Afri- ka-barátok elismert, kapcsolatteremtő, ismeretterjesztő és véleménycsere-fóruma. A TAM TAM „hasábjairól“ megtudjuk, hogy Hynek Burda prágai létére megtanulta a kelet-afrikaiak szuahéli nyelvét, s ezen a nyelven közölt cikkét egy afrikai lapban sok bennszülött olvasta el, sőt többen írtak is neki. Franti- sek Cerntj 1949-től levelez afrikai barátaival. Ezek a példák arra ösztönöznek, hogy több időt és figyelmet szenteljünk az idegen nyelvek elsajátításának. Erre serkent a TAM TAM „Levelezni akarnak“ c. rovata is, ahol lányok és fiúk, de felnőttek ,is bizalommal közük címüket, hogy francia, angol, portugál nyelven levelező- partnert leljenek, akivel bélyegek, képeslapok, gyűjtéséről, zenéről, sportról vagy egyébről cserélhessenek véleményt, tapasztalatot. Az Afrloan Club nemcsak folyóiratában, hanem más kiadványaiban is igyekszik elmélyíteni minden érdeklődő tudását Afrikáról. Afrika ma már nem az a régi, sötét világrész, amelyet az elmaradottság és babona jellemez. Ma az ellentétek kontinense, amelyen a civilizáció számtalan régi és új sebet ejtett, amelynek lakossága részben a oivilizáció nyomában Jött háborúskodások miatt mérhetetlen nyomornak, éhségnek és fertőzések pusztításának van kitéve, s ahol ugyanakkor a műveltségre törő bennszülöttek és külföldi barátaik hatalmas erőművek, gyárak, kórházaik és iskolák építésével igyekszenek népünk boldogulását biztosítani. IRÁNY — TUNISZ Saját gondjaik mellett — pl. klubhelyiségért kell küzdeniük — az African Club tagjai részt vállaltak más szervezetek és intézmények munkájából is. Tavaly a 750 órányi társadalmi munkából 250 órát a Dvűr Králové-i szafari építésén töltöttek. Nevelő és propagandamunkájukkal a városuk és a kollni járás népművelő tevékenységébe illeszkednek bele, vállalkozásaik jelentősége azonban sokszor túlnő a kerületük „határain“ is. Közel háromesztendős előkészületek után az idén megvalósult az African Club első nagy útja. Július 31-én- Indultak el vonaton, Olaszországon át nagy útjukra: a terv szerint Palermo kikötőjéből augusztus 2-án hajóztak át a Tuniszi Köztársaság fővárosába. Kitűzött céljuk El Kef városának környéke és a Nagy-Atlasz hegység vidéke. A négytagú kutató- csoport kéthónapos tanulmányút- jána-k tetemes részét tölti itt rovartani kutatásokká!. Ásatásokon vesznek részt, de társadalmi munkával egy lakótelep és Iskola é- pítését is -segítik. A résztvevők vállalták utazásuk költségeit, de tudják, hogy élményekben gazdagon térnek majd haza. Mire ez az írás megjelenik, talán már Itthon is lesznek, annak idején pedig megígérték, hogy az Oj Ifjúság olvasóival is megosztják élményeiket. Szántó György Házépítés Dél-Tanzániában Kelet-afrikai kávészüret (Szántó Olga felvételei) A SZOVJETUNIÓ ! AZ ERDŐK ORSZÁGA Oroszországban emberemlékezet 6- 1 ta nagy figyelmet szenteltek az erdészetnek, a fakitermelésnek. A v XVIII. században l. Péter cár Tagan- - rog határban saját kezűleg ültetett el jó néhány tölgycserjét, és elrendelte az egész környék erdősítését. Oroszországban már száz évvel ezelőtt alkalmazták a mezőkkel váltaI kozó fásított övezetek rendszerét. A szovjet kormány azonban csak a második világháború után, 1948-ban láthatott hozzá az igen bonyolult, de rendkívül hasznos feladathoz: az erdők védelméhez, nemesítéséhez és széles körű kiaknázásához a Szovjetunió egész területén. A minisztertanács intézkedése a- lapján hatalmas területeket erdősítettek nemcsak az ország európai részében, hanem az Urálon túl is, a Bajkál-tó környékén és a közép-ázsiI ai szovjet köztársaságokban is. Ezek a sok helyütt merész kísérletszámba menő erdősítések hatalmas beruházásokat igényeltek. A tudások és , közgazdászok számításai azonban beváltak. Az esőt vonzó erdőségek révén a növénytermelés hozama megkétszereződött, sőt bizonyos területeken a régi mennyiség három-négyszeresét Is elérte. A Szovjetuniónak évenként annyi fára van szüksége, amennyit 2,5 millió hektárnyi erdő képes adni. Az utóbbi negyedszázad folyamán a Szovjetunióban 44 milliárd köbméter fát vágtak ki. Ez Svédország, Norvégia és Finnország teljes faállományának felel meg. Igaz, hogy azokban a körzetekben, ahol ezt a famennyiséget kidöntötték, egy esztendő alatt 3,7 milliárd köbméter új fa \ terem, A legutóbbi ötéves terv során az- erdőgazdaság dolgozói 4 milliárd 357 millió hektárnyi területet (ásították. A Szovjetunió ezenfelül hosz- szú történelmi korszak szükségletét fedező óriási fatartalékkal rendelkezik. A Szovjetunió erdőségei egyébként az egész világ faállományának egyharmadát alkotják. Túlnyomó részben bükk, borókafenyő, feketefenyő, nyírfa és nyárfa nő a szovjet erdőségekben. A fatermelés és a faértékesítés e- gyik központja Arhangélszk, ahonnan a nyári hónapokban a Dvina vizén a Fehér-tengerig szállítják, és ott német, holland, angol, francia és más hajókra rakják a szovjet erdők termésének egy részét. Az északi fakitermelés már az első ötéves tervek - idején is a Szovjetunió számottevő devizaforrása volt. HlilillWW IWiüMllil inden gépi berendezés, mielőtt üzembe helyezik, alapos ellenőrzésen esik keresztül. Ezek ■ közül a legfontosabb az anyag szilárdságának j a próbája, mert sok esetben a hiba mérhetetlen következményekkel járna. Némely berendezés azonban olyan hatalmas — pl. az atomreaktor nyomótartálya, amely nagy acéllemezekből készül —, hogy az ellenőrző próbát nem végezhetik az „élet- nagyságú“ példányon, csak kicsinyített másán. A kapotteredményeknek az eredeti nagyságra való átvitele a- zonban körülményes. Márpedig a biztonsági ellenőrzés egyre fontosabbá válik az olyan nagy méretű berendezéseknél, amelyeknél az ún. leheletnyi repedés is óriási károkat okozna. A Skoda nemzeti vállalat figyelemre méltó és napjainkban teljesítményét tekintve egyedülálló próbaszerkezetet gyárt. A ZZ 8000 jelzésű berendezéssel eredeti nagyságú acéltesteken is elvégezhető a vontató próba. A vontató próbakor kifejtett maximális erő 800 Mp. A lemez alakú próbatest 800—1300 mm széles, 1-2 m hosszú, vastagsága pedig 350 mm Is lehet, ezt az ún. rögzítőhorgonyhoz forrasztják. Az ellenőrző berendezés 8 m hosszú, a rögzítőhorgonyok súlya pedig egyenként 15 500 kg. Szakító szilárdság 8 tonna. Ezt a berendezést hazánkban először az atomerőművek nyomőtartályánaik az ellenőrzésekor alkalmazták, *• " A szovjet tudósokkal együttműködve szakembereink a nagy teljesítményű WER típusú atomreaktorok nyomótartályainak a biztonságát ■ kutatják; a nagy csavarkötések ellenőrző próbáját szintén vele végzik majd. —es— Érkeznek-e jelentéi Dr. Harry Ruppe, az Apollo- program atyja válaszolt a Tanju-g munkatársának kérdéseire — Megfelel-e a valóságunk, hogy a világimndenség egyes csillagai felől már évek óta jelzések érkeznek bolygónkra? — kérdezte a Tanjug riportere dr. Harry Ruppétűl, az Apollg-prog- ram terveinek szerzőjétől aki nyilvános vitát folytatott Cirkve- nieában Erik von Dänikennel, több tudományos-fantasztikus regény Írójával. Ruppe elmondta, hogy Duncan Lundin brit rádiócsillagász csakugyan huzamosabb ideje fog egy szabályos rádiójelzést az űrből, amelyet a tudománynak még nem sikerült megfejtenie, semmilyen ismert sugárzással azonosítania. Duncan Lundin rádiócsillagász a jelzések szabályosságából arra a következtetésre jutott, hogy más bolygóbeli lények kísérleteznek üzenetet továbbítani a Földre. Ruppe szerint a brit csillagász arra alapozza elméletét, hogy azok a rádiójelzések, amelyeket a Földről sugároznak az űrbe, héttized másodperc múlva verődnek vissza az ionoszférábél (a légkörön túli övezetből), az ionoszférán áthaladó jelzéseket viszont mintha valahol, messze kinn a* űrben valami felfogná, és lényegesen hosszabb idő (3— 20 másodperc) után vlsszaküidené a Földre. Impulzusaik mindig ugyanazt a képet rajzolják a föl di grafikonra. A jelzések irányából ítélve az impulzusok az Ipsilon csillagképből érkeznek, az pedig 103 fényévnyi távolságra van a Földről. Mindent összevetve Ruppe úgy véli, hogy Lnndin elmélete esetleg helytállónak bizonyulhat. Hozzáfűzte, lehet, hogy már a jövő év magyarázatot hoz a rádiócsillagászat e nagy rejtélyére, ugyanis egy tudóscsoport a legkorszerűbb műszerekkel esetleg meg tudja majd állapítani, mi ről is van szó: tévedésről-e, vagy csakugyan valamilyen űrbéli civilizáció hívőjeléről. NOVEMBER 9-ÉN RAJTOL AZ ÜRLABORATÖRIUM HARMADIK LEGÉNYSÉGE Az amerikai Skylab árlaboratórium második legénységének tágját lassan készülnek a Földre való visz- szatérésre.- Houstonban közölték. hogy a harmadik legénység ez év november 9- én rajtol. Előzőleg, úgy tervezték, hogy az űrhajó közvetlenül a mostani legénység Földre való visszatérése után emelkedik magasba, azaz szeptember 25-én.
