Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-08-28 / 35. szám
10 új ifjúság A Villányi-hegység keleten kiugró emelkedése a kúp alakú „ördögszántotta“ Har- sányi-hegy. Ezt is, mint az egész hegységet, tengeri eredetű mészkövek alkotják. A mészkőben vándorló vízre jellemző, hogy egy része nem talál utat a felszínre, egyre mélyebbre húzódik, ahol a Föld belső heve felmelegíti ásványi anyagokkal telítődik: ásvány-, illetve hévízzé válik. A harkányi gyógyvíz a Dráwa-Iapály alluviá- lis hordalékrétegéből tör fel. Hőmérséklete 62,2 C° -fok. A gyógyvíz rendkívül magas hőfokából a geológusok arra következtetnek, hogy Itt egy feltételezett vetővonal nagy mélységig megnyitotta az elsüllyedt mészkő alaphegységét, így a törés mentén feltörő for- Vó víz hígulás és keveredés nélkül jut a felszínre. Másfél évszázaddal ezelőtt szlttyős lápok terpeszkedtek a Dráva mentén. A siklósi vár és uradalom akkori birtokosa, Batthyány Antal mocsaras földjeit csa- tornáztatta. A napszámosok között kubikolt dagadt térddel, lábszaggatástől gyötörve a szomszédos Gyüd községben laké Pogány János Is.'Mélyült az árok, haladt a munka. Ásás közben hol itt, hol amott melegvíz tört fel. És ahogy múlt az idő, ügy szűntek meg a kul- bikus szaggató fájdalmai is. 1823 őszén elsőnek a gyüdi napszámos köszvényét gyógyította meg a harkányi meleg víz. A jő hír gyors röptű madár. Tódult a nép a gyógyvízhez, amelynek hírét Má- riagyüd zarándokai is mesz- sze földön terjesztették. Rövidesen a hatóság is tudomást szerzett a népvándorlásról. A Pécsi Állami Levéltár az időtől fogva számos dokumentumot őriz a gyógyfürdőről. Birtokosok és bérlők viszálya, egyént önzés és nemzeti érdek, harácsoló pénzébség és bölcs előrelátás, fiskális furfang és kényszerű megalkuvás között vergődött-fejlődött a fürdő első évszázadában. Egy 1824 novemberében kelt jelentés arról tudósított hogy „a fürdő köszvényes, reumatikus és sömörös betegségeket gyógyít. Patko- vics József másodorvos a fürdőbe többízben kiutazott, szorgalmasan megvizsgálta és néhány kísérletet Is végrehajtott. Ennélfogva neki a víz alkotórészeiről és orvosi erejéről tudomása ri másodorvos érdeme Harkány fürdőtani feltárása. 25 éven keresztül lankadatlan szorgalommal hirdeti a gyógyhely balneológia! jelentőségét, Munkássága nyomán Harkányról megemlékeznek a nagy víláglexiko- nok, az orvosi enciklopéHarkányfürdő madártávlatból A 150 ÉVES HARKÁNVPÜRDÖ MAGYARORSZÁGI LEVÉL vagyon. • Felkérjük tehát, hogy harkányi víz minemű- ségéröl és remélhető hasznáról részletes tudósítását bemutassa.“ Patkovics Józsefet Pécs városa 1837-ben díszpolgárává választotta. Az egyko diák, a fürdőgyógyászati szakmunkák, így a fürdő világszerte ismertté vált. A község neve azonban a mélyfúrások szakértői e- lőtt sem ismeretlen. Zsigmondy Vilmos bányamérnök és geológus. -.1866 nyarán kezdte meg a harkányi artézi kutak fúrását. E mestert dicsérő mü megalapozta Zsigmondy hírnevét és nem kevésbé a fürdő jövőjét. Az immár csövekbe kényszerített gyógyvíz ösz- szetételéről Than Károly vegyészprofesszor 1868-ban tájékoztatta a Magyar Tudományos Akadémiát. Vegy- elemzésének tudományos szenzációja egy új gáznemű test, a szénoxid-szulfid felfedezése volt. Az artézi kutak fúrásával és a víz vegyelemzésével Harkány belépett a jelentős gyógyfürdőhelyek sorába. Ma már napi öt és fél millió liter 62,2 C fokú rádioaktív gyógyvíz tör a felszínre. A fürdő forrásai látják el a gyógykórhá zakat is, de orvosi tanácsban a fürdőterület vendégei, is részesülnek. Az úgynevezett reumás tünetcsoportba tartozó betegek célszerű ellátása az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb orvosi és szociális kérdése. A megbetegedések oka különböző lehet: egyrészt általában gyulladásos, hurutos góc váltja ki a bajt, másrészt kopásos, elhasználódásos eredetűek. A reumás szervezet kénigénye fokozott, ugyanis a porcfelépítésben a kénvegyületeknek jelentős szerepe van. A harkányi gyógyvízben levő rádiumemaná- ciónak ugyanúgy, mint a kénnek sejtfunkciót serkentő hatása van. Ezért az e- rősen kénes radioaktív hévíz győgyítőlag hat a reumás izom- és izületi megbetegedésekre, továbbá az i- deggyulladásokra, az idült izzadmányokra és nőgyógyászati bajókra. Nem csoda hát, ha mesz- -sze földről is egyre többen keresik fel a zamatos villányi vörös bort termő és vizével is gyógyító vidéket. A korszerű Napsugár-hotel, a meghitt Baranya-szál- ló épületeiben jó előre kel! szobát foglalni, bár agyógy- vízben egész éven át für- dőzhetnek a vendégek kint a szabadban Is. Aki csak egyszer is járt ezen a tájon, feledhetetlen emlékekkel távozik. Subák Ferenc Címünket H. G. Wehs egyik, jövőbe tekintő regényének magyar nyelvű kiadásától kértük kölcsön. Mi lesz holnap, a következő évtizedekben? Miként vélekednek a tudósok? Egy részük aggódik. Utalnak arra, hogy a Földön óránként 14 000, évenként százhuszonöt-millió gyermek születik, és így a gazdaságilag elmaradt országok népeinek már a hetvenes években komoly gondokkal kell majd megküzdeniük. Mások — és ezeknek van igazuk — bizonyítják, hogy a tudomány és a tehcnlka az utóbbi száz év alatt többet haladt, mint az azt megelőző tízezer évben! Hatalmas gyárakban vonják ki majd a nyersolaj paraffinjában élő baktériumokat, és ezekből állítják elő az életünkhöz nélkülözhetetlen proteint. Víz alatti farmokon több csigát tenyésztenek, mint amennyi most az évi halfogás. Szociológusok szerint a városiasodás ütemé nyésztenek, mint amennyi most az évi halfogás, sokban, 2000-ben a lakosság 80-85 százaléka, mintegy négy és fél mill-iárd ember lesz városlakó. Kétszázötven-háromszáz kilométer átmérőjű várostájak épülnek, harmincmillió vagy ennél is több lakossal. Egyre nagyobb szerephez jutnak a komputerek, az elektronikus számítógépek. Hatalmas komputerekbe előfizetők tízezreit kapcsolják, akik ügy érdeklődnek meg számukra fontos adatokat telefonon, mint mi most a pontos időt. A szállítás is elképesztő ütemben fejlődik. Félmillió tonnás óriás olajszállító-tankhajók részére épülnek kikötők, az olajvezetékek behálózzák a földrészeket. A jövő vasútjának nyomtáva 4 méter, vagy ennél is szélesebb lesz, és e vágányokon óráiv ként 300 kilométerrel robogó szerelvények viszik a személy- és megrakott tehergépkocsikat, amelyek csak útjuk utolsó kilométereit teszik meg az autópályákon. A darabárut mát csak konténerekben szállítják. Óriási ütemben fejlődik a légi szállítás. Az új termékeket előállító iparban foglalkoztatottak száma az automatizálás következtében egyre csökken, ez2©l szemben ugrásszerűen e- melkedik a szolgáltató iparban dolgozók száma. Ez a szám végül is elért majd az összdolgozók számának a 75-80 százalékát. A jövő embere csökkentett munkaidőben dolgozik, viszont kénytelen szakmai ismereteit állandóan bővíteni, mert a technika olyan ütemben fejlődik, hogy a megszerzett szakmai tudás egyharmada tíz év alatt elévül. Ez az oktatás folyamatos átszervezését és kiterjesztését vonja majd maga után. Egy-egy állam gazdasági értékmérőjét már nem annyira a nyersanyagforrásai határozzák meg, hanem tudományának színvonala, dolgozóinak képzettsége. <Az ember testalkata egyre magasabb, ő maga szellemileg egyre fejlettebb lesz. Az orvostudo- a ma leggyakoribb kórokat, a gerontológia any- nyit halad. ' hogy az átlagos várható életkor 85 esztendőre nő! Az öregedés folyamata lelassul, nemcsak hosszabb ideig él az ember, hanem tovább is marad fiatal. A gépkocsiba elektronikus alkatrészek kerülnek, a vezeetö munkája részben automatizálódik. Az energiaszükséglet tíz év alatt mégduplázódik. Vezet továbbra is az elektromos energia, amelynek előállításában egyre nagyobb szerep jut az atomerőmüveknek, A metallurgia leheletvékony fém- és szénszálakat ál lit elő. Ezek szilárdsága meglepően nagy, úgyhogy műanyagok, ba, fémekbe ágyazva új fejezetet nyitnak a repülőgép-építésben. Az újságokat televíziós úton sugározzák az otthonokba, ahol önműködő berendezések rögzítik fényérzékeny papírra. A szupravezetők fejlődése lehetővé teszi a mágneses felfüggesztésű gyorsvasutak közlekedését. Lézersugarakkal továbbítják az energiát, és a Föld körül keringő laboratóriumokban, nehézségi erő nélküli térben, új technológiai eljárások születhetnek. A műanyagok tovább hódítanak, főleg az építőiparban és a gépkocsigyártásban. A valódi bőr luxuscikk lesz, helyét a műbőr foglalja el. A textilipar nemcsak szálból fon, hanem részben áttér a vegyi úton, sík formában előállított szövedékre. Eddig a tudósok. A ma oly népszerű fantasztikus-tudományos regény, a „science-fiction“ műfaj szerzői ennél sóikkal tovább mennek. Hőseik más bolygókra telepítik át a Föld emberfeles. legét, nyersanyagokat hoznak interplanetárts óriás űrhajókon a Földre, vagy a szerényebbek városokat alapítanak a tengerfené ken. Az én nemzedékem nem mosolyog rajtuk, mert mi gyér inekkorunkban utópiaként olvastuk Verne Gyulát, és megértük, hogy tengeralattjárók hatolnak át a Sarkok jégpáncélja alatt, és emberek jártak a Holdon. Mi már csak egyben nem hiszünk. A lehetetlenben. h. Gy. mány leküzdi A GYILKOS SZENVEDÉLY A marihuana a Cannabis satíva L. var. in- dica kenderfajtából készített drog, amely különböző kereskedelmi névvel kerül a piacra (hasis, charasz, bhang, ganja, dagga, yamba, kif, ca- nabis). Szaga bődító, íze fűszeres, keserű. Kelet-Indiában és Iránban honos, de termesztik, Kelet- és Dél-Afrikában, Kis-Ázsiában és Észak-Ameri- kában is. A természet szomorú ellentmondása, hogy ajándékát egyszer mint gyógyszert, egyszer pedig kábítószerként kínálja fel. A gyógyszeripar a növényi kivonatok egész sorát használja a gyógyításra, ámde ha nagy mértékben, oktalanul fogyasztják, a „páciens“ hozzászokhat és kábítószerként használja majd. A kábító hatású anyagok közül a legnagyobb figyelmet a marihuana „érdemelte ki“, jelenleg a világ legelterjedtebb kábítószere. A statisztikusok szerint 200—300 millió ember a rabja. Az utóbbi időben rendkívül gyorsan terjedt el az Amerikai Egyesült Államokban (New Yorkban nyilvánosan árusítják) és Kolumbiában, ahol 1962-től évente 100 százalékkal növekszik a marihuánáé! vezők száma. A Közel- és Távol-Kelet országaiban már több mint 5000 éve használják ká bítószenként. A kereskedelembe több fajtája kerül. A használati formák is eltérőek. Az evésre használt hasis Indiában különböző módon készül. Áz e- gyik készítménye a lekvárszerű anyag, amely a különböző növényt magvakon és virágokon kívül cukrot, tejet Is tartalmaz. Itt a kenderlevelekből italt is készítenek. Iránban tű- leg a tejjel kifőzött levelek kivonatát isszák, a kivonatot rózsa- vagy jázminolajjal sza- gosítják, esetleg fűszerezik, és édesítő anyagokkal keverik, sőt még klorofillal zöldre is festik. Egyiptomban meg kőrisbogarat adnak hozzá. Szíriában az indiai kender gyantájából különböző növényi eredetű anyagokkal vegyítve golyókat formálnak, és azokat nyelik le. A szeszes tinktúrák is gyakoriak. Algériában pedig süteményekhez és édességhez keverik. Amerikában leggyakrabban tisztán vagy dohánnyal pipázzák. A marihuana élvezete leginkább a mohamedánok körében terjedt el, mivel vallásuk tiltja az alkoholfogyasztást. Milyen a marihuana hatása? A macskák és a kutyák nem ismerik meg gazdáikat, a ma- gasabbrendű emlősöknél hallucináció lép fel. Az embereken pedig súlyos átmeneti elmezavarokat vált ki. Leggyakrabban a szárított növényt használják szétmetélve,, cigaretta formájában. Rövid időn belül hat, és viszonylag gyorsan el is múlik a hatása. Egykét cigaretta eufóriát, örömittasságot, lelki megnyugvást, önbizalmat idéz elő, majd az álomsság és a gondolatzáva- rok kerülnekel ötérbe. Nagyobb adag (több cigaretta vagy esetleg gyanta) élvezete után hallucinogén hatások, agresz- szivítás és nehéz alvászavarok lépnek fel. Jellemző még a beszédes jókedv, az embertársakkal való barátságos viszony, az emlékező- és ítélőképesség elvesztése, az ingerlékenység, a képek és a zene iránt fokozott érdeklődés. Gyakran az eltűnési vágy Is fellép. A ma- rihuanaélvezők gyerekesen viselkednek, sokszor csillapíthatatlan nevetési rohamot kapnak, majd ezt a kellemesen jó kedvet az elalvás előtti sírás váltja fel, az ébredés után pedig lelkiismeret kemény önfegyelmezése ' kínozza az e- gyént. Ismert tény, hogy az a húszéves fiatal, aki három évig marihuánát szív, az éretlen gyermek lelkivilágába sodródik vissza. Elveszti a környezetével való összeköttetést, majd megszokott társasága ts elhagyja, és értéktelenné válik. Mint minden toxikománia, a marihua n aé 1 vezet is a szervezet tőnk remenéséhez vezet. Az érzékszervek gyakran erősen reagálnak az ingerekre. A kábítószer — élvező a kisebb zörrenéseket mint ágyúlövéseket fogja Fel, viszont gyakori a hallás tompulása is. Az íz érzékelése is sokrétű, a látás pedig színes látomásokkal tar- kálódik. Szakemberek véleménye szerint a klasszikus „kemény“ kábítószerek (ópium, morfium, heroin, kokain) társadalmi szempontból nem olyan veszélyesek, mint a marihuana, a- mely kegyetlen erővel ébreszti fel a lelki betegségeket, és az egyes negatív emberi érzéseket. Aki például nem akar dolgozni, annak a munka a marihuana után még ellenszenvesebbé válik, aki nem akar iskolába menni, annak a marihuanacigaretta szinte barikádot állít az úton. Amint látható, a marihuana (és hasonlóan a többi kábítószer is) az egészséget teljesen aláássa, a fizikai és lelki képeségek a minimumra csökkennek, és az életkor is jelentősen megrövidül. Társadalmi, erkölcsi és egészségügyi szempontból rendkívül veszélyes. A gyógyítás kb. csak a 20 %-nál sikerül, a többek ín kább a „kemény“ drogokat keresik. A marihuana veszélyessége talán éppen abban rejlik, hogy „ugródeszka“ az erősebb drogokhoz. A szakem berek szerint a legjobb védekezés a kábítószer-kereskedés és -csempészés megakadályozása lenne. Dr. Philip, a Kolumbia Egyetem neves kutatója, aki a „drogok pszichológiájával“ foglalkozik, azt a nézetet valja, hogy a kábítószerélvezet fő okait a családi körülményekben kell keresni. A zoknak a fiataloknak, akiket a szülők felelősségérzetre, becsületességre neveltek, és ehhez ők maguk is jő példával járultak hozzá, nincsen semmi okuk arra, hogy e drogokkal igyekezzenek az álombéli „paradicsomba“. A szociális pszichiátria ezt a nézetet azza. egészíti ki, hogy a kábítószer- élvezők a társadalomnak abból a rétegéből kerülnek ki, amelyben nem tudtak elképzeléseik szerint érvényesülni, de nem is képesek újból beleilleszkedni a hasznos társadalmi életbe. BOGDANY ISTVÁN, gyógyszerész
