Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-08-28 / 35. szám
6 új ifjúság------MÉG EGY ÉV CIPRUS SZIGETÉN (BESZÉLGETÉS SVATOPLUK PLUSKALLAL) Üdvözöljük Csehszlovákiában, Svá- fo. A Oukla egykori játékosa talán sohasem jött haza külföldről ilyen megérdemelt szabadságra, mint most, edzőként két évet töltött Ciprus szigetén. Ottani működéséből már csupán egy esztendő van hátra ... — Egy ötezer lakosú városban, Paralimniben működöm. Az ottani klub neve: Enosis Neon. Az együttes az első ligában szerepel. Én akkor szegődtem ide edzőnek, amikor a csapat egy éve játszott a legfelsőbb bajnokságban. Azt szokás mondani, hogy minden kezdet nehéz. Én ezt nem állíthatom. Ott az egész város a futballnak élt és él. Ügy viselkedtek az első pillanatban velem, mintha a legközelebbijuk lettem volna. Az emberek megállítottak az utcán. Mindenki görögül akart tanítani, mert angolul nem lehet velük beszélni. Maguk a játékosok példásan fegyelmezettek. Egyik figyeli a másikat, nehogy vétsen a sportszerű é- létmód normái ellen. Nagyszerűen lelkesednek az edzéseken. Pedig ők a- munkájuk ntán, délután jöhetnek csak tréningezni. Nem is csoda, hogy mindig versenyben vagyunk a bajnoki elmért. Az idei ötödik helyünket a bajnokság hajrájában csupán két váratlan vereség eredményezte. Cipruson most kezd fejlődni a labdarúgás. Mit mondana a mostani színvonalról és a várható jövőről? — Az ottani első liga a mi harmadik ligánkkal ér fel színvonal tekintetében. Egyes találkozók azonban egészen rendkívül színvonalasak, pedig a pályák többsége agyagos. A bajnokságra talán az a legjellemzőbb, hogy nagy a színvonal-ingadozás. Ez pedig a ciprusiak mentalitásából ered. Nagyon robbanékony, temperamentumos emberek laknak itt. Ilyen a játékuk is. A közeljövőben azonban fellendül az ottani futball. A csapatok zöménél külföldi edzők működnek. Mindenki hozott magával a hazájából valami újdonságot. A bajnoki mérkőzések is tulajdonképpen az edzők közötti taktikai harcok. Én a technikás stílusra ta- nítgatom a fiúkat. Ez tetszik nekik is, a nézőiknek is. Egy esztedő múlva lejár a ciprusi szerződés. Visszatér Csehszlovákiába, Prágába. Mit szólna egy Maso- pust—Pluskal edzői kettőshöz? — Ez egyelőre a jövő zenéje, de hát ki tudja... Az edző munkája elsősorban a tapasztalatok gyümöl- csöztetése. Tény az, hogy ciprusi tartózkodásom alatt rengeteg élménynyel gazdagodtam. Igazi „iskola“ ez nekem, sokat tanultam, tapasztaltam. Szinte minden munkát egyedül végzek. Nincs segítségein. így aztán sikerül betartanom azt az elvemet, hogy mindig a saját utamon haladjak. Ott nem befolyásolja munkámat a csapat vezetősége. A szurkolók sem izgatnak. Az eredménynek tehát szükségszerűen be kell következnie! (S-Klocban) Ha meg akarjuk vonni az Universiade első felének a mérlegét, megállapíthatjuk, hog az Universiade most már mindenképpen a világ fiataljainak rendszeresen ismétlődő, második legnagyobb sporteseménye lett. Ez nem azt jelenti, hogy az Universiade versenyre akar kelni az olimpiával — nem Is ez a rendeltetése —, inkább azt, hogy átveszi és magába olvasztja annak minden nemes, jő és haladó hagyományát. Moszkva városának vezetői egy pillanatig sem titkolják, hogy az 1973. évi moszkvai Unlversiadé- nak kettős célja van. Egyrészt alkalmat ad a világ fiataljainak, hogy az Universiadék hármas jelszava jegyében — sport, barátság, béke — találkozzanak egymással, másrészt pedig bemutatni az egész világnak, hogy Moszkva már most meg tudna rendezni egy olimpiát, így tehát mindenképpen jogos és indokolt lesz, ha Moszkva város vezetősége is benyújtja kérelmét az 1980, évi olimpia megrendezésére. Az olimpiai gondolat jegyében A moszkvai Universiade sport- politikai jelentőségét pedig legjobban talán az a tény bizonyítja, hogy nem volt még Universiade, ahol annyira hangsúlyozottan összefonódott volna az olimpia és az Universiade gondolata. Nemcsak jelképesen, hanem személy szerint is. Mert itt van Moszkvában Lord Klllannln, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, van Kamebeek, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság holland alelnöke, és rajtuk kívül nagyon sok ország NOB-tagja., Senki előtt nem volt kétséges, hogy az 1980. évi moszkvai olimpia megrendezése szempontjából döntő jelentőségű volt Lord Klllaonlnnaik, a NOB elnökének az Universiade megnyitó ünnepségén mondott beszéde. De ugyanígy élénk visszhangra talált Primo Neblolőnak, á FISU elnökének megnyilatkozása, aki a spci Uörténet legnagyobb Uníver- siadéjának minősítette a moszkvait. Moszkva rengeteg sportlétesítménye közül természetesen a legszebbeket és legkorszerűbbeket választották ki az egyes sportágak versenyeinek szín he Ívé ül. Érthető, hogy az első héten a legnagyobb érdeklődés a sport királynője, az atlétika felé irányult, de joggal állíthatjuk, hogy Moszkvában minden sportágnak megvan a maga vonzereje. A mieink, alibi elindultak, mindenütt igyekeztek legjobb tudásuk szerint versenyezni, és ha ez az igyekezet az Universiade első felében nem eredményezett Is annyi érmet és helyezést, mint amennyire esetleg titokban számítottunk, fiatal főiskolásaink küzdőszelleme és magatartása ellen semmi kifogás nem lehet. Rajta kívül senki a világon Különben ezen a találkozón csapta meg először a nagy világ versenyek szele a sportág rajonSPORT BARÄTSÄG BÉKE ff góit. A szovjet együttes Olga Kor- buttal az élén olyan teljesítményt nyújtott, amely méltó lett volna bármilyen olimpiai vagy világbajnokság színvonalához, Korbut, akit „minszki verébnek“ becéznek, most a felemás korláton és a gerendán Is bemutatta azokat a gyakorlatelemeket, amelyeket rajta kívül senki a világon nem tud és amelyeket a Nemzetközi Torna Szövetség „mint veszélyes és egészségre károst“ be akar tiltani. Ezeknek az elemeknek a bemutatásakor most mindenki arra gondolt, hogy mindnyájunk örömére és gyönyörködtetésére van a világnak egy olyan tornásznője, aki új utat mutat a női tornasport fejlődésének. A versenyek tovább folynak a Luzsnyiki park nagyszerű sport- kombinátjában és a többi kitűnő sportlétesítményben. Öj ismeretségek szövődnek, és üf barátságok jönnek tétre. De nemcsak a sportolók között, hanem Moszkva népe és a világ minden tájáról Moszkvába sereglett külföldi fiatalok között is. A Luzsnyiki parkban például versenyre igyekvő, vagy onnan hazatérő sportolókat lépten-nyomon megállítják az autogramkérő moszkvai diákok. AMg akad olyan sportoló, aki az autogramot meg ne to’daná néhány jelvénnyel, és máris kész a barátság. Természetesen a fényképezés is örök téma. Két kubai fiatalember unszolására az egyik sportlétesítményen dolgozó kőműves lányok malteros nadrágban, mosolyogva álltak a fényképezőgép lenö'é'e elé, és kölcsönös cím cserék után néhány hét múlva egész bizonyosan megérkezik Kubából a Szovjetunióba néhánv emlékezetes 3zép fénykép ezzel az aláírással: Universiade, Moszkva, 1973. ARCOK A LIGÁBÓL 1. Takács Rudolf, Inter Bratislava. A tehetséges hátvéd idei ligarajtját megzavarta egy kellemetlen orrsérülés. Kívánjuk, jöjjön rendbe mielőbb, hogy ismét játszhasson! 2. Farkas Géza, Lokomotíva KoSice. A vasutasok egyik kulcsembere nemrég ünnepelte első gyermeke, egy kislány születését. Az őszi idényben újra a régi formájába lendül majd? 3. Egy „vadonatúj“ arc a VSS-ből. Tamás László egyre gyakrabban szerepel a balhátvéd posztján. A Kosicei (Kassai) Magyar Tannyelvű Ipari Szakközépiskola egykori sportfeielöse ügyes labdarúgó! Kolár Péter felvételei Gondolatok a tanulóifjúság testnevelésiről és sportjáról Több irányú vizsgálódások bizonyították már és bizonyítják, hogy az Iskolai testnevelés színvonala alacsony, követelményrendszere elavult, inkább taszítja, mintsem részvéteire serkenti a tanulókat. Sajnos, sok az olyan, a felszabadulás előtt épült iskola, amely régi, elavult, hiányoznak belőle a testedzés és a sportolás minimális elemi feltételei is. Az eltelt negyedszázad alatt több Intézkedéssel igyekeztünk a feltételeken javítani, mégis elmaradtunk az igényektől. így természetesen hiányzik az Iskolai testnevelés egymásra épültsége. Az általános iskolákban a tanulók nem kapják meg azt az alapot, amelyet a közép és .felsőfokú iskolákban magasabb szinten fejleszthetnének. Ennek következménye, hogy a közép- és felsőfokú iskolákból kikerülő »fiatalok nem viszik magukkal a testnevelés és sportolás iránti igényt. A többi között ez is az egyik oka annak, hogy évek óta nem emelkedett jelentősen a tömegtestnevelésben és a sportban résztvevőik száma. Az iskolai sportmunkával kapcsolatban fordítsunk fokozottabb figyelmet az .agttációra, a propagandatevékenységre, ugyanakkor biztosítsuk, hogy az iskolákban egész éven át legyen lehetőség a különféle sport- akciókban való részvételre. A fentiekből kitűnik, hogy a tanulóifjúság testnevelése és sportja nehéz helyzetben van. A gondok, problémák megoldása elsősorban gazdasági kérdés, és csak hosszú távon megvalósítható feladat. Legalább ilyen fontos azonban az a szemlélet- formálás, amely a sport iránti érdeklődés felkeltését és a testnevelés igenlését szolgálja, s amelynek megoldása társadalmi feladat. A szocialista állam biztosítja a testneveléshez és a sportoláshoz a jogot, fejleszti a jogok érvényesítésének feltételeit, elősegíti a szabad idő kulturált felhasználását. Ugyanakkor elvárja, hogy az állampolgárok — különösképpen a felnövekvő ifjúság — törödjönek a testkultúra fejlesztésével, éljenek a biztosított jogokkal és lehetőségekkel a társadalom és a maguk hasznára. (t)
