Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-08-21 / 34. szám

új ifjúság 5 A KÖNYV SZERETETE ______________________________________> ^____________________________ A jú könyvet is szeretni kell. Erre a szeretetre pedig nevel­ni kell á fiatalokat. Stúrovúban (Párkányban) járva találomra feltettük a kérdést: — Milyen a könyvtáruk? — A járásban talán a leg­szebb ... — hangzott a felelet. A válaszadó egy karcsú, sző­ke lány volt. Modern, mai lány. Arra a kérdésre, vajon gyakori látogatőja-e a járás legszebb könyvtárának, igen bizonytala­nul válaszolt. Talán nem helybeli, a könyv­tárat viszont ismeri — gon­doltuk. — Idevaló? — Nem itt születtem, de most már itt lakunk... Amikor behatóbban érdeklőd­tünk az olvasmányai Iránt, ha­mar elköszönt. Akkor még azt hittük, hogy rendhagyó az eset. Feketekávét kavargatva be­szélgettünk Bitter Károlynéval, a könyvtár igazgatójával. — Már vagy húsz esztendeje vagyok a könyvtárban — mondta bevezetőként. Húsz esztendő hosszú idő. Ennyi idő alatt ki lehet tapasz­talni, mit olvas a nép. Fiata­lok, öregek egyaránt. — Amikor Idekerültem, gyengén állt a könyvtár. Egy éve már működött ugyan, de csak körülbelül 300 könyvünk volt, főképp a szlovák klasszi­kusok, Hviezdoslav, Vajansky, Kukuöln müvei. Ojabb munka és magyar könyv semmi. Alig volt olvasója a könyvtárnak, vagy száznyolcvanán — két­százan jártak be. 1953-ig alig volt itt élet, újra kellett kez­deni a szervezést. Kaptunk egy kis segélyt a jnb-től, kevés volt nagyon, később aztán ja­vult a helyzet. Az iskolaügytől és a kultúrától kaptunk támo­gatást. Talán 1955-től aztán magyar könyveket is kaptunk a Magyar Kultúrán keresztül. Eleinte Jókai, Mikszáth, Móricz Zsigmond müveit, a régi ma­gyar klasszikusokat. Jelenleg igyekszünk minden magyar könyvet beszerezni. Igen sze­retik a Berkesi-könyveket, so­kan olvassák Illyés müvét, a Puszták népét, és kedvelt író Németh László, Passuth, az idősebbek pedig történelmi re­gényeket olvasnak. Sajnos, a fiatalokról nem mondhatom el ugyanezt... A hallottak felidézték a fő­téri beszélgetést. — Sajnos, a fiatalok több­nyire csak a kötelező olvas­mányokat viszik ... Azt pedig tapasztalatból tudjuk, hogy a kötelező olvasmányoktól ide­genkednek a fiatalok. Hogy miért? Talán azért, mert köte­lező. Elolvassák az elő- vagy utószót... Mit szeretnek olvasni a fia­talok? — Szlovák nyelven megjelent detektívkönyveink és kaland­regényeink is vannak. Ezeket ők is viszik. Magyar nyelvű kalandregényünk és detektív- könyvünk kevés van, ezért a magyar fiatalok is a szlovák könyveket viszik. Versesköte­teinket csak akkor kérik, ha irodalmi estet rendeznek ná­luk. Az irodalmi estekre rend­szerint egyszerre több író, köl­tő jön el, ezért úgy látszik, a fiatalok fel akarnak egy kissé készülni. Különben gyéren ke­resik. Prózában Lovicsek Béla és Ordódy Katalin a „menő“, főképpen az idősebbek viszik, de a gimnazisták is. Az ő mű­veik az olvasottabb könyvek, szinte nem is kerülnek vissza a könyvtárba, átírják egymás nevére. A szlovák nyelvű köny­vek közül a „divatosakat“ ol­vassák, a Hotelt, a Repülőtért, a Teremtés nyolcadik napját. Szép könyvtár a párkányi, sok könyv van benne. Mennyi is? — Több mint 16 400 köny­vünk van Ennek körfHb°i''ii fele magyar. Sok a magyar szakkönyv, de nem nagyon ke­resik őket, a főiskolások szlo­vákul tanulják az anyagot, e- zért inkább a szlovák könyve­ket kérik. Hogy mennyien jár­nak be a könyvtárba? Naponta 35—40 érdeklődő jön, persze közülük sokan egyszerre több könyvet, néha hatot-tízet is visznek. Tavaly 1780 rendsze­res olvasónk volt, 33 000 köny­vet adtunk ki. Ez a szám év­ről évre emelkedik. Hárman vagyunk a könyvtárban, 1954- ben megkaptuk a „Példás könyvtár“ kitüntető címet, és ezt évről évre megtartjuk. Az igazgatónő nyíltan be­szélt mindenről. Mit tegyük hozzá a hallottakhoz? Talán csak annyit, érdemes eljárni ebbe a szép könyvtárba, elol­vasni azt a sok szép könyvet! Párkányi fiatalok, tanuljátok meg szeretni a könyvet. A jó könyv jó barát. Szórakoztat, gyarapítja tudástokat, tágítja látókörötök. Érdemes hát vele .'I - nil —os. A jó könyv a strandon is leköti a figyelmet. Fejes Endre népszerű szerzőnek a Rozsdatemető című regénye immár nyolcadik kiadásban jelenik meg, ezúttal a Magvető Zsebkönyvtár sorozatában. Hasonlóan népszerű regény új kiadása jelent meg az Európa Zsebkönyvek sorozatban is, Borisz Polevoj: Egy igaz ember című világhírű könyve. E kötet nem a fantázia szülöt­te. Hőse. Mareszjev pilóta (a könyvben Mereszjev) ma is élő személy, életének kalandos eseményei mind va­lóságosak. Az emberi akaraterő és kitartás, a szenvedélyes győzniakarás és hősiesség krónikája ez a könyv. A le­írt események óta csaknem három évtized telt el, de a mindvégig lebilincselő, mélyen emberi történet ma is ugyanolyan elevenen hat, mint keletkezése idején. Az Európa Kiadónál jelent meg Michel Oedina: Szőrmetolvajok című bűnügyi regénye is, Fournier hadnagy Izgalmas kalandjairól. Dávid Antal: Háromszék nem alkuszik című történelmi regénye viszont az 1848-as 49-es sza­badságharcról szól. „A népdal megőrizte a rézágyúk emlékét, s a tör­ténelem a szabadságért lángoló szenvedélyt. Három- széki csodának is mondták, hogy egy megyényi nép hadba szállt a császári haderővel... A nép megszülte a kor hőseit, s ők furfanggal, szorgalommal, haraggal és szenvedéllyel formálták a történelmet. A világ egy ideig bámulja a szabadságért küzdő népet, aztán elfe­lejti. Késői hódolat ez a könyv a szülőföld és hősei i- ránt“ — írja regényéről a szerző, Dávid Antal. Sok éfdekes Ifjúsági könyv jelent meg az utóbbi he­tekben. Török Sándor: Hahó, Öcsi című irodalmi forgatókönyve „egészen kis gyerekeknek és egészen nagy felnőtteknek“ az Öperencián innen és túli kalandozásokról szól. Charles Baudeliere: Versei A modern költészet atyjának tartják^az 1821-ben született Baudeliere-t, „A romlás virágai“ s a „Fájó Párizs“ című kötetek költőjét. A „Magyar Baudeliere“ is klasszikus könyv már: „A romlás virágai“-t a költő születésének századik évfordulóján nem kisebb mes­terek fordították, mint Babits Mihály, Tóth Árpád és Szabó Lőrinc. A mostani kiadvány, amely a „Lyra Mundi“ legújabb kötete, az ő fordításaikban közli új­ra a legszebb Baudeliere-verseket Az előfutár Száztíz évvel ezelőtt — 1863. augusz­tus 13-án — halt meg Párizsban Eugéne Delacroix, a romantikus festészet első és legnagyobb alkotója, aki' azonban ugyanakkor ‘a rometitláa egyik ellen­fele és legyőzője volt. A romantikával törvényszerűen kellett szembekerülnie, hiszen a 19. század embere volt, a ro­mantika pedig a 18. század stíluskor­szaka. A 19. század embere' már nem hitt rendszerekben és programokban, nem akarta a valóságot átalakítani, a teljes életet akarta élni és élményeit, ha művész volt, a lehető leghívebben ábrázolni. Ennek ellenére Delacroix, a diploma­ta fia a romantika vezéralakja volt. A rőmal nők áldozatkészsége című első Jelentősebb müvén érezni a klasszika — elsősorban Veronese és Rubens hatását, de az Igazi nagy sikert az 1822-ben kiállított Dante bárkája című festménye aratta, ezzel vált a művész a romantika leghatározottabb képviselőjévé. De ismét hangsúlyozzuk, hogy nem Illeszthető be egyértelműen a roman­tika nyomvonalába, mert bár gondolat- világában rendkívüli erővel és terjede­lemben jelentkezett a romantika teatra­litása, démonizmusa, ugyanakkor minden erejével harcolt a romantikus életfor­ma ellen. A festők számára szinte kö­telező és hagyományos rőmal űt helyett Keletre utazott, az ókori klasszikusok helyett a régebbi és újabb romantika költői, Dante, Shakespeare és Goethe voltak a forrásai. Gyűlölte az álmodo­zókat, súlyos depressziókban szenvedett, emberkerülő — sőt néha az az érzésünk, hogy embergyűlölő — volt, annyira, hogy soha nem nyitott mások számára is hozzáférhető műtermet. Viszolygott a bohémektől, a holdfényromantikátől, Schubert zenéjétől; művészi és emberi példaképe Rubens volt, nagyűri hajla­mai voltak, és ebből eredt az a bohé­mekkel közös vonása, hogy megvetette a közönséget. Mindez érthetővé teszi, hogy magányos volt. Voltak barátai, pártfogói, nagy megbízatásai, de a kö­zönség soha nem értette meg, sohasem szerette. Legnagyobb érdeme, hogy a színtelen, " mesterkélt * akadémiai festészettel tuda­tosait szembehelyfette a szenvedélytől tzző, színekben gazdag festői festést, az éles rajzoló művészettel ellentétben feloldotta a formákat, fellazította a körvonalakat, sejtelmes árnyhatásokkal, a tér kimélyítésével emelte ki az ér­zelmi elemeket. Rubens — Delacroix közvetítésével másodszor is forradalma­sította a francia festészetet, árasztotta a klasszicizmussal szemben ható irra­cionális szenzualizmust. A formák vib­ráló dinamizmusa, a vonalak és a szí­nek mozgása, a testek barokkos izga­tottsága — mindez csak annak a szen- zualizmusnak az eszköze volt, amely a romantikát a naturalizmussal egyesítve mindkettőt szembeállította a klassziciz­mussal. Forradalmi romantikus korszakának legszebb alkotása a Szabadság vezeti a népet c. festménye, amely az 1830-as forradalom barlkádharcalnak egyikét ábrázolja. A szép vonalat, az átlagti- pust, a kieszelt beállítást elfújta az idők szele, az akadémiákon annyira mel­lőzött szín pedig átvette a képalakítás­ban a vezetést. És ez nagyon fontos momentum, hiszen éppen Delacroix szín­elmélete volt az impresszionizmus elő­készítője, ezért tartjuk a modern fes­tészet egyik előfutárának. O fedezte fel a komplementer színek és az árnyékok színességének a törvényét, vele kezdő­dött a látás dinamizálása, ami végijl ,ís' az Impresszionizmus lényege. Nem tartozott a plktúra legnagyobb­jai közé, de elévülhetetlen érdeme, hogy ő volt a mindig mindent újrakezdő. PETERFI gyula A REGÉNY JOBB... Villáminterjú Déry Tiborral Déry Tibor is dedikálta könyveit Budapesten az ünnepi könyvhéten. A Blaha Lujza téri könyvsátorban délre jelezték jövetelét, 11 óra ntán azonban már szép számban ott to­porogtak az olvasók Déry-könyvekkel a kezükben. Déry pontosan 11-kor megjelent, elfoglalta helyét egy kis iróasztaika előtt, és átvette az első könyvet. Pontosan egy óráig fel sem emelte a fejét. Egy órakor a Liszt Ferenc téren kellett megkezdenie a dedikálást. A sorban állók egy őrá előtt — látva, hogy itt már nem kerülnek sorra — a Liszt Ferenc tér felé tartattak. Ott megismétlő­dött az iménti jelenet. Fáradhatatla­nul, komolyan és kitartóan dedikált. Vizsgálgatva ezt a fegyelmezettséget, felötlött bennem a kérdés: vajon nem az Íréi műhelybe pillantottam-e be egy pillanatra? Vajon nem elő­feltétele-e a nagy müvek megszüle­tésének a toll ilyen fegyelmezett tartása? Kettő felé a rendezők több­ször figyelmeztették Déryt: elkésik a Képzelt riport egy amerikai pop- fesztiválról clmü regénye színpadi változatának vitájárél. A rendezők már bizonyosan várják ... S amikor felkelt az asztaltól, az olvasók még mindig érkeztek, kezükben a köny­vekkel. Kocsiba ültünk. Felkértem az Írét egy villáminterjúra. — Nem vagy fáradt? Sokat kellett dedikálnod — mondta a felesége. Déry belenyugvőan bólintott. — Ez a dolgom — mondta. Az interjúnak a Liszt Ferenc és az Engels tér között kellett megszület­nie. Pár perc csupán, ennyi idő ju­tott rá az Íré zsúfolt programjából.-i- Láttuk a dedikálok nagy surát. Érdekes találkozása ez az Írónak az olvasóval. Hogyan érezte magát lát­va az olvasók ilyen elismerését? — Az elismerés kicsit későn jött. Tudja, már 80 éves vagyok, és az ol­vasóim szeretetét mostanában kap­tam meg. Nem tudom, hogy ez mi­nek köszönhető. — Melyik könyvét dedikálja leg­szívesebben? — Az utolsót. — Miért? — Nézze, az ember sokat téved, s az Íré saját munkája értékelésekor általában azt hiszi, hogy az utolsó könyve a legérettebb. — Olvastnk az Oj írásban a Ked­ves bépeer ...! c. regényének első részét. 0j regény született tehát, jelenleg min dolgozik? — Nyugdíjas vagyok, és csak ir­kátok magamnak egykét sort — hordalékokat ... Ismeri ezt a mű­fajomat. — Hatott-e regényfról munkássá­gára valamely elméleti koncepció, elméleti mnnka, vagy csupán a köz­vetlen valósággal való szembenézés formálta regényeinek világát? \ — Lehet, hogy Ilyen hatás volt, én nem tudnám megállapítani. Nem szeretem az esztétákat. — Lukács György személyisége, é- letmüve.., — Hogy a munkámra közvetlenül hatott-e, azt én nem tudnám eldön­teni. Emberi viszonyunk azonban na­gyon Is hatott rám, én fit rendkívül szeretem, rendkívül tisztelem. — A Képzelt riport... szfnhári bemutatója nagy sikert aratott. Ogy tudjuk, 17 ország színpada kéri a szerzői jogot. A kritika, a közönség egyhangú elismeréssel szél a darab­ról. Egy kérdésről vitáznak azonban igen kitartóan: a regény és a szín­padi változat viszonyáról. — Nézze, amikor nekem előadták a javaslatot, hogy a regényemből színpadi mü készül, akkor én azt mondtam, hogy ez lehetetlen. Ma Is azt hiszem, hogy két műről van szó. En a színházi előadáshoz csak a nyersanyagot adtam. Az előadás si­kere az egész együttes érdeme. — Önre hogyan hatott a színházt előadás? — Amikor néztem a darabot, ak­kor valami szklzofrénlás állapot ra­gadott meg. Állandóan összehasonllt- gattam a regénnyel, és láttam, hogy itt két párhuzamos dologról van szó. S megbocsátható talán, ha az író a méricskélés alapján arra a kö­vetkeztetésre Jutott, hogy a regény mégis jobb. Az előadás nagyon tet­szett, de a regény jobb. Ez talán ért­hető. V. L. TISZTELET A KÖNYVNEK ____ ' 15. MÉG EGYSZER A KÖNYV ÜNNEPÉRŐL A beharangozó cikkünkben megígértük, hogy a könyvhéthez a későbbiekben még visszatérünk. Most Íme ezt tesszük. Né­hány hete ért véget a magyar könyvkultúrának nagy sereg­szemléje, az ünnepi könyvhét, amelynek ezúttal a magyaror­szági könyvnyomtatás 500. évfordnlőja külön jelentőséget a- dott. Megtörtént már a könyvhét előzetes mérlegelése is. Ezek szerint Budapesten a könyvhéten 22 millió forintért adtak el könyvet. Ez a szokásos vásárlásnak a kétszeresét jelenti. Kü­lönösen nagy volt a forgalom a főváros külső kerületeiben és az üzemekben. Az idei könyvhetet a színesség, a látványosság jellemezte. Minden üzemben és minden könyvsátorban voltak kisebbfajta rendezvények. A tavalyi könyvhéthez viszonyítva több mint másfélszeres forgalmat bonyolftottak le vidéken Is. A könyvhét első hat napján a tavalyi 6 millió forintos vásár­lással szemben 10,5 millió forintért adtak el könyvet a vidéki városokban. A Müveit Nép Könyvterjesztő Vállalat tizenkét megyeszék­helyen rendezeti be reprezentatív könyvutcái, könyvteret. Gaz­dag programjával kiemelkedően sikeres volt Debrecen város könyvutcája — az országos vidéki megnyitó színhelye —, ahol a könyvhét minden napján színes, változatos zenei, irodalmi műsor várta az érdeklődőket. Nagy tetszést aratott a szolnoki könyvudvar is, ahol a szépirodalmi müvek szerzőin kívül nép­szerű szakírók is részt vettek a szakmai napokon. A szolnoki könyvudvarban az első két nap alatt kétszázezer forintért ad­tán százezres forgalmat bonyolítottak le. Kazincbarcikán a tán százezres forgalmat bonyolítottak le. Kazlnkabarcikán a múlt évi könyvhétnek mintegy háromszorosára, Sajőszentpéte- ren és Várpalotán ötszörösére emelkedett a kereslet. Sokan keresték a Möricz-életmüsorozat első kötetét, amely a könyvhétre jelent meg, valamint a most induló Magyar Re­mekírók sorozat Csokonai minden munkái clmü kötetet. Az Eu­rópa Kiadó könyvei közül nagy sikert arattak a Lyra Mundi- sorozatban megjelenő verseskötetek, különösen Majakovszkij verseit keresték számosán. De hamar elfogyott Csehov A csi- novnyik halála című társadalmi regénye is. A könyvbét im­már nemes hagyományához tartozik, hogy néhány éve téláron adnak évről évre megjelenő antológiákat. Így most is nagy sikere volt a Szép versek clmü Ural antológiának, a Körkép című prózai antológiának és a Rivalda című drámai antológiá­nak. Ezek a mai magyar irék legfrissebb és legszebb alkotá­sait gyűjtik egybe minden évben. Sőt, az idén mintegy ráadás­ként a Tengeri szél clmü szovjet novellaantolégiát is féláron árusították a könyvhéten. Sikernek számított továbbá Fekete Sándor Petöfi-életrajzának első kötete, Örkény István Időrendben című könyve, Radnóti Miklós Ikrek hava című prózai kötele. A tudományos könyvek közül sokan keresték Hegel A szellem fenomenológiája cimű munkáját. A könyvvásár negyedik napján borsos ára ellené­re mind elfogyott a magyar könyvnyomtatás 500. évfordnlőja alkalmából megjelent Chronica Hungarorum fakszmile kiadása. Nagy sikere volt a gyönyörű, színekben gazdag Magyar An- jou-lcgendárinm fakszmile kiadásának is. Az Idei könyvhétnek volt egy érdekessége, vagy ha úgy tet­szik, egy bestsellerré vált kiadványa Is. A kitűnő és általunk is jól ismert Író, Moldova György Titkos záradék cimű, kül­sőre jelentéktelennek látszó, mindössze 8 forintos könyvecské­jéről van sző, amely 4 rövid és egy hosszabb elbeszélést tar­talmaz. A legérdekesebb kétségtelenül a Hitler Magyarorszá­gon című kisregénynek is beillő több mint 100 oldalas Írás, a- mely egy merésznek és fantasztikusnak mondható történelmi helyzetbe ágyazva mond véleményt a mai élet egyes visszás­ságairól, az emberek túlzott közömbösségéről, hiszékenységé­ről és a nyugatimádat megnyilvánulásairól. Moldova György könyvét a Magvető Kiadé adta ki, és egy nap alatt elfogyott. Végezetül pedig minden kommentár nélkül hadd idézzem Dar­vas József szavait. Az író Így értékelte az idei könyvhetet: „Az ünnepi könyvhét szervezésében, rendezésében, s ami a leg­fontosabb, a hatásában szemmel látható a fejlődés. A könyv­hét egyre inkább megleli a maga természetes helyét, szere­pét a közművelődés általános folyamatában. Mind jobban ér­vényesül az az eredendő törekvés, hogy a könyvhét ne éven­ként visszatérd, egyszeri ünnepi alkalom legyen, ne néhány napra összesfirftett propagandakampány, amelynek a sikerét el­sősorban az eladott könyvek számával, vagy az Ilyen-amolyan rendezvényekkel, Iró-olvasá találkozókkal lehet mérni, hanem a könyvkultúra, az olvasási kultúra, az általános műveltség fejlesztésében betöltött szerepével.“ —ar—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents