Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-01-23 / 4. szám
új ifjúság 5 MÉLTÓ MEGE1 KEZES Petőfit ünnepli a villáig. A költőt, a soha nem hajló embert. A maga s népe Igazát körömszakadtálg, halálig védőt. Most, halálának 150. évfordulóján nálunk is felhangzik itt-ott az ünneplő szó. De ezek közül is magasan kiemelkedik a Duna utcai magyar tannyelvű Iskola igazgatósága, Ifjúsági és pionírszervezete által rendezett Petőfi-emlékest. Miért? Azért, mert igaz és őszinte volt. Azért, mert a diákok értő ragaszkodással közeledtek hozzá. Az előadás után leültünk Gálán Gézával, a műsor összeállítójával, és egyben rendezőjével, hogy tovább beszéljük Petőfit. — Az iskola vezetősége fölkért, hogy segítsek nekik — kezdi Gálán Géza a beszélgetést, kérdést sem várva. — Abból indultam ki, hogy elsősorban olyan műsort kell összeállítanom, amelyet magükének vonhatnak a gyerekek, és persze olyat, amely méltó Petőfihez. Így esett a választásom Petőfi diákkorára. Persze végig vittük egész életét, de a diákkort hangsúlyoztuk elsősorban. Már folytaik a próbák, amikor rádöbbentem, hogy nagyon jó így, gyerekekkel dolgozni, mert őszín ték. Petőfi is mindig az! Egyetlen cél vezetett csupán, hogy a gyerekek értsék, amit mondanak, hogy Petőfi tiszta lobogása rájuk is átragadjon, hogy igaz Petőfi- Képet vigyenek tovább magukban. Hogy a szelleme tisztán lobogjon bennük, hogy ne csak a nevét Idézzék, ahogy Juhász Gyula is megfogalmazta: „Nevél idézik, de szellemét nem! Az él és gyújt szivekben észrevétlen Mint a futó tűz korhadó avarban, Terjed titokban és nő láthatatlan...“ Úgy érzem, a fenti gondolatoknak a megvalósítása maradéktalanul sikerült. Nem fényes produkciót láttunk, hanem gondolatgazdag „beszélgetést“. Petőfi Igazi arcát mutatták fel ezek a fiatalok. Azét a Petőfiét; aki eszményi egységet tudott teremtem elvei és tettei között. Ogy gondolom, ma is tanulhatunk tőle. Aczél György mondja Engelst idézve: „Az 1848-as forradalom nem volt szocialista forradalom, mégis e- gyengette az útját és előkészítette számára a talajt.“ Petőfi, aki eljutott arra a magaslatra, hogy a nép, a nemzet, az emberiség emelkedésének célját az egyetemes emberi boldogságban, az egyenlőségben jelölje meg, egyengette az utat nekünk, akik sokat tettünk már azért és továbbra is azon munkálkodunk, hogy emberhez méltó életet éljenek az emberek. A népért tűzön vízen át lobogó, tudatos, művelt és állandóan művelődő forradalmárnak szólnak a fenti szavak. Sajnos iskoláinkban még mindig gyakori az a sablon-kép, amely Petőfit a nemzet vadvirágaként tünteti fel, és ha esik is róla szó más vonatkozásban, arra már se tanárnak, se diáknak nincs elegendő ereje, hogy mélyebbre ásson Petőfiben. Ezért jelentett kü lön örömet ez a Petöfi-emlé'kest, mert ezeket a sablonokat elkerülte. Mert igaz Petőfi-képet mutatott fel mind a diákoknak, mind a közönségnek, s mert egyben azt is mutatta, hogy a Duna utcai magyar tannyelvű iskolában jő kezekben van az irodalomtanítás. Végezetül meg kell még említenünk Fonód Zoltánná nevét is, aki az iskola énekkarával csodálatosan szólaltatta meg a Petőfi-dailokat. összegezve, nagyszerű estét köszönthetünk a Duna utcai diákoknak. Jó lenne elgondolkodni, hogy egy-egy irodalmi (vagy más) nagyságunkat nem lehetne-e máskor is így, ilyen szintem ünnepelni. Hasznára válna a diákoknak, az iskolának s nekünk is mindamnyiunk- nak. Tóth Elemér A televízió kétségkívül a legelterjedtebb és legnépszerűbb tömegtájékoztató és közvélemény-formáló eszköz. Hazánkban a televíziónak 3 miliő 187 ezer előfizetője van, ami a legszerényebb számítások mellett is legalább még egyszer annyi, többé-kevésbé rendszeres nézőt jelent. E nagyszámú tévénézőt bizonyára érdekli, hogy mit várhatnak a televíziótól az 1973-as évben. A Csehszlovák Televízió vezetősége szeptembert ülésén foglalkozott e kérdéssel, és jóváhagyta az 1973. esz- meipolitikal tervet. Egész társadalmunk igyekezetével összhangban, a jövőben a Csehszlovák Televízió még következetesebben támogatja majd a párt programját műsorpolttlkájával. Elsőrendű feladatának tekinti a sokoldalúan fejlett szocialista embertípus nevelését, a marxizmus-lenintzmus tanításának alkotó módon való propagálását és a társadalom mozgósítását a XIV. pártkongresszus feladatainak teljesítésére Az új évben a műsorszerkezetben is lényeges változások történnek. Bő vül a II műsor adásideje. A 4500 órát kitévő teljes adásidőből 950 óra esik a második műsorra, január elsejétől a második műsor hetente öt napon át jelentkezik. Május 9-töl pe dig a Csehszlovák Televízió rendsze rés színes műsort sugároz. Az alábbiakban rövid áttekintést nyújtunk a televízió heti műsorszerkezetéről. Az áttekintés természetesen az alapvető műsortípusokat tünteti fel. Következésképp a műsor összetétele nem mindig lesz összhangban e hibrid műsorszerkezettel. Bizonyos jelentős politikai és sportese mények, lntervíziós kapcsolások alkalmával sor kerülhet e müsorszer kezet operatív megváltoztatására. Lényeges eltérések lesznek a műTÉVÉELŐZETES. 1973 sorszerkezetben a téli és a nyári Időszakban. A nyári időszakban például a délutáni műsoridő a 19 órakor való kezdés felé tolódik el. Március közepétől oktőbe*,„közepéig szünetel a pártoktatás. Júniustól szeptember végéig megszűnik a mezőgazda- sági dolgozók oktatása. Vonatkozik ez továbbá az iskcűatelevízlóra és a nyelvtanfolyamokra Is. A nyári Időszakban — szombat és vasárnap kivételével — elmarad a délelőtti mü- sorközvetítés. Mlyen lesz tehát főbb körvonalaiban a műsorszerkezet a legközelebbi téli Időszakban. Hétfő: — Az első műsor jegyében zajlik. Az adás havonta kétszer 14.15 órakor a pártoktatással kezdődik. A többi hétfői napokon a müsorközve títés 16.35 órakor kezdődik a napi hírekkel és 22.25 órakor zárul. A Tv-hfradó műsorideje változatlan. A fő-műsor — tévéjáték, színházi köz vetítések — minden hétfőn 20 órakor kezdődik. Kb. 22 órakor minden hét fon lntervfzlós műsort közvetít a televízió. Ugyancsak hétfőn, 16 óra kö ,rül sugározzák a nyelvtanfolyamo kát. KEDD: — A műsorközvetítés délelőtt 8.55-kor kezdődik, a nyelvtan- folyam és valamelyik főműsor Ismétlésével. A kedd esti főmüsor a 20 órakor kezdődő fllmközvetítés. Kedden 18.30 órától 21.55-ig a második műsor Is sugároz. Központi műsora a 19.30-kor kezdődő fiatalok vetélkedője. Szerda: — A televízió délelőtt is sugároz műsort. A délutánt közvetítés 14.20 órakor kezdődik. Az esti föműsorban (20.00 órakor) tévéjáté kokat, zenés darabokat mutatnak be. Csütörtök: A délelőtti müsorközve- tltés után 14.55-kor hírekkel kezdő dik a délutánt adás. A fómüsorban (20.00 órakor) filmsorozatokat mutatnak be. A második műsor 18.30- tól 21.20-lg közvetít, 19.30-tól 20.45- lg színesben. Főleg színes filmeket, zenés darabokat és publicisztikai műsort. Péntek: — Az első műsor 15- őrétől 23.50 lg sugároz. E napon a főmű- sor szórakoztató adas 20 órától, vetélkedők 21.20-töl és éjszakai íllm- eloadás 22.20-tól. A második műsor 18.30-től kezdődő adásában megismét lik a nyelvtanfolyamokat és a második műsor egy évvel korábbi fő- müsoralt. Szombat: — A délelőtti előadás 8.25-kor a délutáni 14 órakor kezdődik. A MATES sorsolását kísérő műsort havonta kétszer, ezentűl 18 órá tői sugározzák. 17.15-kor minden héten gyermekfllmsorozatokkal jelentkezik a televízió. A 20 órakor jelentkező föműsorban tévéjátékokat, színházi közvetítéseket, szórakoztató a dóst láthatunk. Ezt 21.55-töl filmelö adás követi. A második műsor 18.311 tói 22 óráig — a stúdióból közvetített híreken kívül — teljes egészé ben színesben sugároz. Vasárnap: — Délelőtt 9-töl 11.30 ig, -délután 14 órától sugároz műsort a televízió. Az esti fömüsor a 20 ó rától kezdődő filmelóadás. A második műsor vasárnap túlnyomórészt szintén színes műsort sugároz. A tornasor — színes filmsorozat, tévéjá ték — 19.30 órakor kezdődik. f P. L. magad s néped dicsőségére 1848 júniusában Kiskunság képviselőjeként lép tel a nemzetgyűlési választásokon. Nem Igyekszik hízelgéssel megnyerni választól, a nép kegyelt, sőt, őszinte szóklmondással tudtukra adja, miként vélekedik ró luk. Ilyen „bemutatkozás“ után nem tellett sok igyekezetébe a reakció nak, hogy választól szembeszegülje nek a költővel. 0 azonban rendű letlenül bízik a népben. „De én azért nem a népet kárhoztatom, hanem az árulóit... a nép előttem szent . . Dlcsértessék a nép neve most és mindörökké!“ Amjkor jellaSió seregei a magyar fővárost veszélyeztették, a költő épp azon a müvén dolgozik, amelynek húsz fejezetében leírja élete keserves tapasztalatait, emléket állít az eszméihez hű, bebörtönzött Táncsics Mi hálynak. Petőfi nemcsak papírra ve ti a zsarnokságról, nyomorról. Igazságtalanságról feltörő gondolatait, hanem rámutat a megoldásra is — ez a megoldás pedig a fegyveres harc. „Mert csak akarni kell“ — vallja, s elmondja a főhős sorsát, hogy annak példáján okulva merítsenek erőt az elnyomottak. Az elbeszélő költemény „ ... a költő eszmélnek szótára! — olvashatjuk róla Illyés Gyula Petőfl-tanulmányában. Minden benne van, amiért a költő harcolt, a demokratikus eszme, a re publfkanízmus, az antiklerlkallzmus és a világszabadság eszméje. Az események kellős közepén kezdi a történetet. Kész helyzet tárul elénk: a padlásszoba lakóinak keserves élete. Majd vlszakanyarodunk odáig, ahonnan a mű hőse elindul, végigkísérjük Útját. Tizenhat évesen így fakad ki az elfojtott keserv: „S én többé tűrni nem fogok.“ Ezek a szavak már egy lázadó Ifjú szavai, akiből a nyomor forradalmárt formált. A világtörténelmet tanulmányozza. s hisz az emberiségben, és tudja, miként kell cselekednie: „Szabadságért kell küzdenem mint küzdtek érte oly sokat. Es hogyha kell, elvéreznem, mint elvérzettek oly sokan.“ — Itt a hős és a költő nagyon közel kerülnek egymáshoz. Az elbeszélés menetét megszakítják a költö lángoló heves kitörései. A mű formája Is ezt a hevületet tükrözi: rövldebb — hosz- szabb sorok váltakozása, és versszakok sem kötik merev tormába a gondolatáradatot, rímek sem lágyít ják az oly kemény mondanivalót, sőt a költőt képek méginkább elmélyítik. Ezt a müvet a költő nem láthatta meg kiadásban, teljes kiadására csak 1874-ben került sor. A forradalmi hang elegendő magyarázat a miértre, sőt arra Is választ ad. miért nem látták volna szívesen Pe torit abban a nemzetgyűlésben, ahol a nemesi társadalom képviselőt ültek. i 22. kérdés: Ml a címe ennek a forradalmi hangú elbeszélő költeménynek? Az év őszén a magyar nemzetre Ismét nagy próbatétel vár. jellaóló serege Pest felé vette előrenyomulásának Irányát. Szövetkeznl-e Béccsel, vagy pedig a szakítást vállalni, és fegyverrel kivívni a nemzeti függetlenséget? A forradalmi ellenzék tisztán látta, a megalkuvás romlásba döntené a nemzetet, ezért a szakítás mellett döntött. Ekkor írja Petőfi azt a tömegmozgósító versét, a mely a szabadságharc küszöbén u- gyanazt a szerepet játssza, mint a forradalomkor a „Nemzeti dal“. Legyen szabadság először, „Kardot a nemzet kezébe!" És azután legyen béke.“ — harsogja a költö. Az események érlelik benne a király Irént érzett gyülöle- I tét, ezek hatására Írja meg az „A- kasszátok föl a királyokat“ című költeményét. Nem ez az egyedüli királyellenes versé, s valamennyi a francia forradalom monarchiaellenes radikalizmusából táplálkozik. A fentebb említett versben azonban tudjuk, melyik király ellen forr benne a gyűlölet, a JellaClC-sereg felbérlö- je, a népe ellensége és pusztítója tránt. 23. kérdés: Nevezzétek meg az itt idézett tömegmozgósító költeményét! Soroljatok fel, néhányat királyellenes verseiből! Azoknak, akik azzal vádolták a költőt, hogy ö maga csak szavakkal hirdeti, amit másoktól tettekben elvár, nemcsak versben válaszol, hanem rövidesen — útnak Indul Erdélybe. Hívja a kötelesség. Feleségétől gyönyörű szerelmi költeményben bücsűzlk: „Nem a dics- vágy von engem tőled el, ( Tudod: belőlem az régen kihalt, Hazámért ontom véremet, ha kell Hazámért vívok véres diadalt. Isten veled, szép lfjü hitvesem, Szívem, szerelmem, lelkem, életem!“ A forradalom és a szabadságharc vihara sem némítja el lantját, és nemcsak forradalmi tüzű versek fakadnak róla, hanem a családi és leíró költészetet Is megszólaltéba. Költészete ezekben a hónapokban üjabb vonással gazdagodik, a katonaköltő elszántsággal teli, pergő ritmusú versel születnek a harcok tü- zében: „Hogyha el kell veszni, nosza, / Ml vesszünk #1, ne a haza, / Előre!“ — énekli a „Csatadal“-ban. 1848 decemberében fia születését várva hazamegy, majd a kővetkező év januárjában Ismét jelentkezik a harcba. Életének erről a rövid szakaszáról napjaink egyik legnagyobb magyar írója történelmi drámát írt. Bem tábornok oldalán harcol a költő. Lírája világosan tükrözi a szabadságharc küzdelmeit és Petőfinek azt a meglátását, hogy a magyar forradalom az Európát végigsöprő forradalmi sorozat utolsó láncszeme; de nem szűnik meg a szebb "jövőbe vetett hite. Utolsó költeményeinek egyikében arról dalol, hogy az ő népe áll egyedül helyt egész Európában a szabadság szent ügyéért, és ez büszkeséggel tölti őt el: „Emelje ez föl lelkeinket, Hogy ml vagyunk a lémpafény, mely amidőn a többi alszik, Eg a sötétség éjjelén.“ De a költő már nem dalolhat sokáig. Az a rettenetes vég, amelyet még 1846-ben kívánt magának az „Egy gondolat bánt engemet“ költeményében, bekövetkezik: 1849. július 31-én a segesvári csatában hősi halált hal. A társadalmi, a nemzeti szabadságért életét áldozta. Teste katonatársaiéval együtt egy közös sírban nyugszik, de szelleme Itt él köztünk, tanítása, versel halhatatlanok, Petőfi „soká, örökkön él.“ 24. kérdés: Melyik versével vese búcsút feleségétől? Nevezzétek meg az említett drámát és szerzőjét! Mi az idézett költeményének ctme? Versenyünk utolsó fordulójának kérdéseire a válaszokat február 1-lg küldjétek be szerkesztőségünkbe! Most jelent meg a Madách Könyvkiadónál Szeberényl Zoltán: A vox humána poétája című tanulmánykötete A könyv alcíme: Győry Dezső csehszlovákiai költészete Ha arra gondolunk, hogy Győryt a mai napig mini a csehszlovákiai magyar költészet par excelence képviselőjét tartjuk számon, akkor azt mondhatjuk: ideje már bizony. Szeberényi Zoltán nemcsak hézagpótló monográfiát irt, munkája mint irodalomtörténeti tanulmány is figyelemre méltó. Négy korszakban tárgyalja Győry munkásságát. 1. Győry Dezső pályakezdése (1917—1924); 2. Az „újarcú magyarok“ költője (1924—19321; 3 A „vox humana" poétája |1932—1942); 4. Győry Dezső költészete a háborús években és a felszabadulás után (vázlatos összefoglalás|. T mezei Lajos és Csanda Sándor úttörő munkái után pjabb fontos irodalomtörténeti tanulmánnyal gyarapította a csehszlovákiai magyar irodalmat Szeberényi Zoltán. A közös könyvkiadási egyezmény keretében jelent meg az Európa Zsebkönyvek sorozatában századunk nagy amerikai klasszikusa William Faulkner: Vad pálmák című regénye. B. Nagy László kiváló fordításában. Faulkner nem ismeretlen szerző már a magyar olvasóközönség előtt sem. hiszen fontosabb művei, a „Megszületik augusztusban“, „Rek viem egy apácáért", „A medve“, „A szentély“ „A hang és a téboly“, „A sírgyalázők“, „A zsiványok“ s válogatott elbe szélései megjelentek magyarul is. A „Vad pálmák" című kö tete sem teljesen ismeretlen, hiszen e kettős regény egyik fele — Az öreg — évekkel ezelőtt megjelent már. Csakhogy ez a félmegoldás — most látjuk, a teljes regény ismeretében — megmásítana volt a faulkneri világképnek. 1949 nyarán egy szerzetesrend magyarországi anyakolosto rában húsz fiatalember ölti magára a szerzet ruháját és fe gyeimét, azzal az elhatározással, bogy négy év múltán véglegesen elkötelezi magái a szent engedelmesség, tisztaság és szegénység jegyében a szerzetesi élettel. Hogyan bomlik fe! mégis ez a közösség? Nagy érzelmi és intellektuális vivődé sok, sikeres és elvetélt, de mindenképp öntörvényű emberi sorsok kavarognak mm Muróti Lajos: A kolostor című nagy sikerű regényének a lapjain. Maróti Lajos regé nye második kiadásban jelent meg a Madách és a Szépirodai mi Könyvkiadó közös gondozásában. A közelmúltban jelent meg Walter Scott: Redgauntlet című regénye. Walter Scott neve a romantikus történelmi regény színpompás világát idézi emlékezetünkbe. Aztán egyszerre észrevesszük, hogy a halhatatlan könyveket más erő is él- teti. A Redgauntlet a scotti realizmus legszebb, legérdekesebb példája. Érett, lehiggadt író. tekint benne vissza bölcs rezigná- cióval — ifjúsága nagy ábrándjára. A kiváló regény Bart István és Dávidházi Péter fordításában jelent meg az Európa Könyvkiadó és a Madách Könyvkiadó közös gondozásában. S ha már a romantikánál tartunk, időzzünk még egy ki csit ezen a területen, hisz legfrissebb könyvtermésünkben bőven képviselteti magát. A Móra és a Madách közös gondozásában például Kar! May: Az olajklrály című „vadnyugati története“ jelent meg Szinnai Tivadar fordításában és átdulgozásában, Szecskó Tamás rajzaival. Már az első sorokból látható, hogy a May-regények megszokott színhelyén vagyunk, rövidesen sorra megérkeznek a korábbi re gényekből jól ismert szereplők. Walter Scott regényéhez ha sonlóan Kari May vadnyugati története Is kellemes szóraku zást nyújt majd olvasóinknak. Jókai legismertebb regénye, A kőszívű ember fial — megint új kiadásban jelent meg. Hiába, a romantika, úgy látszik, elévülhetetlen, s a XX. század rohanó emberének mindennapi kenyere. Walter Scott, May, fókái, Dumas: tízezres, százezres példányok jelennek meg évente regényeikből. január elsején ünnepeltük Petőfi születésének 150. évfordulóját. Könyvek serege jelenik meg a jubileumra Petófltól és Petófiról Az utóbbiak közé tartozik Hunyadi József: A vlharmaüár című regénye, alcíme pedig „Mozaikok Petőfi Sándor életéből“. Hunyady könyve voltaképpen ifjúsági történelmi regény. Hasonló kategóriába sorolhatnánk Barabás Miklós: Rákóczi hadnagya cimü, filmről Is jól ismert regényét. Passuth László: Lagúnák című történelmi regénye a XV—XVI. század Velencéjébe vezeti el az olvasót. Nem panaszkodhatnak hát könyvkiadónkra legifjabb olvasóink sem A már említett kötetek mellett is számos újdonságot találhatnak még könyvesboltjainkban: Bakó Ágnes: Fekete szivárvány című regényét, vagy Alaksza. Tamás: Egy utas eltűnt cfmü müvét. A történelem búvárainak Szántó György: Az alapiak kincse cfmü könyvét ajánlhatjuk. A matematikusjelöltek Varga Tamás: Játsszunk matematikát! cfmü kiváló Ismeretterjesztő sorozatának első kötetét forgathatják majd haszonnal, a legkisebbek pedig Weöres Sándor: Télország című gyűjteményének gyönyörű szép verseiben lelhetik örömüket. S hogy a krimirajongók se panaszkodhassanak, ők megtudhatják, KI ölte meg Isolde Cavaltinit? Szép számmal találunk komoly olvasnivalót Is legújabb könyveink között. A „Németh László Munkái“ sorozat legújabb köteteként jelent meg a kiváló magyar író Irgalom clmii regénye Az „Irgalom“ a többi nagy Németh-regényekkel együtt a magyar próza legjobb eredményei közé tartozik. V
