Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-06-19 / 25. szám
10 új ifjúság A földrajzi távolságok jelentősége rohamosan csökken. Ezt a tényt talán még bizonyítani sem kell, hiszen a távközlő bolygók és 4, szuperszónlkus repülőgépek korá- bán élünk. Prága — Phenjan légvonalban is minimálisan 10 ezer kilométer. Ezt az utat egy modern repülőgép pihenőkkel együtt vagy 15 óra alatt teszi meg. Vonaton persze még ma is 11 napig döcög az utas. Kőreávaí kétszer ismerkedtem meg. Először az ötvenes évek elején, ügy mint kor- társaim többsége, hazulról figyelve a kórsat háború fejleményeit. Később lehetőségem nyílt, hogy saját szememmel is lássam a romjaiból újjáépült országot. Emlékszem az 1951-es berlini VIT-en i* gén népszerű volt AN-Son-Chl, aki egy kó- réai anya című tánccal lépett fel a nagy- közönség előtt. A tánc mondanivalója megrázó volt. Egy anya bombázás közben elveszíti gyermekét. An-Son-Chi a távol-keleti nemzetek tánckultúrájának minden tökéletességével képes volt érzékeltetni az a- nva végtelen fájdalmát. És mi nézők valóban csaknem fizikailag éreztük a szörnyű tragédiát. An-Son-Chl tánca azonban nemcsak az anya tragédiáját akarta kifejezni. A mélyen sújtott asszony felvételét kéri a népi felszabadító hadseregbe, hogy fegyverrel a kézében küzdjön az Idegen beto- lákodók ellen. A táncban kifejezett tragikus események a valóságban 1950 és 1953 között nap mint nap megtörténhettek. Az amerikaiak és még további 15 ország zsoldosai pusztították az országot. A kóreal árva gyerekek e?rel a szocialista országokban találtak 1- deíglenes otthonra. Ezek közül sokan szereztek nálunk magas szakmai képesítést és ma otthon, Kóreában fontos beosztásokban dolgoznak. Időközönként nyelvtudásukat Is hasznosítani tudják, sőt nélkülük a távolbél érkező ember a sző legszorosabb értelmében elveszhet. Ezért gondolok ma is Pák-Hjong-Bo-ra, aki egész kóreal tartózkodásom alatt kísérőm volt. Pak-Hjong-Bo közel tíz évet élt Prágában és mondanom sem kell, hogy nyelvtanilag tökéletesen beszél csehül. Alkalmam volt megismerkedni egy magyar tolmáccsal Is, elég nehezen ejthető kőreai neve volt, ezért ajánlotta, hogy hívjam csak Gábornak. Pesti diákévei alatt mindenki csak Gábornak szólította. Az Eötvös Lorand Egyetemen magyar-szakos tanári diplomát szerzett. Tolmácsommal ellentétben Gábornak még a kiejtésén sem volt érezhető, hogy kóreal. Ezen azért csodálkoztam nagyon őszintén, mert egy Pben- jan-i diplomatánktól tudom, hogy ötévi nagyon Intenzív kóreal nyelvtanulás eredményeként már eljutott az újságolvasásig. Feltételezem, hogy egy kórsainak sem A Kóreai-Csehszlovák Barátság Földműves- szövetkezet óvodája előtt A phenjani pionírok palotája könnyebb megtanulni csehül vagy magyarul, mint egy csehnek vagy magyarnak kóreaául. Kóreában ma már a háború pusztításának nyoma sincs. Phenjan egy komoly milliós nagyváros, széles utcákkal, modern é- pületekkel. Húsz évvel ezelőtt, amikor a háború befejeződött az egész városban csak egyetlen egy ház állt sértetlenül. Mindent elölről a 0 pontról kellett kezdeni. A Kóreal Népi Demokratikus Köztársaság többi városa, egész Ipara hasonló helyzetben volt. Egy kis cikk keretében nehéz lenne ezt a lenyűgöző méretű újjáépítést mégcsa-k érzékeltetni Is. De Így is van valami, ami szimbóltkusan jellemzi az építés célját. Phenjanban sokezer lakóház és intézmény épült. Á legnagyobb ezek közül a Pionírpalota, több mint 500 helyiségből, laboratóriumból, klubhelyiségből, tornatermekből áll. A színházterem befogadó- képessége 1300 személy. Ezt a néhány számot azért írtam le, hogy érzékeltessem a gondoskodás középpontjában a jövő nemzedék, a pionírok állnak. Néhány sorral feljebb említettem, hogy a háborúnak még a nyomait sem látni. Ez így van, de a háború mégis vissza-vissza- térő beszédtéma minden Kőreába érkező külföldi számára. Kórea kettéosztott ország, közel 20 évig a Kóreal Népi Demokratikus Köztársaság és Dél-Kórea között semmi kapcsolat nem létezett. Rokonok nem érintkezhettek, nem volt még postaforgalom sem. Mint Ismeretes, 1972 júliusában bejelentették Észak- és Dél közös nyilatkozatát és ebben rögzítették a kettéosztott Kórea békés egyesítésének Irányelveit: az önállóság, a békés egyesítés és a nemzeti egység alapját. A KNDK legfelsőbb népi gyűlése, nemrég nagy visszhangot keltő felhívással fordult a világ országainak parlamentjeihez, kormányaihoz és külön az E- ' gyesült Államok kongresszusához. E felhívásban Ismét előterjesztette a Kőreán be- ; lül! problémák megoldásának reális és konkrét programját. A KNDK kormánya az elmúlt 20 év alatt több mint 130-szor terjesztett elő konkrét terveket az ország békés egyesítése érdekében. A KNDK kormánya, amely kezdeményezője volt a kóreal félszigeten megkezdett fontos tárgyalásoknak észak és dél közös nyilatkozatának, ismét reális és konkrét programmal jelentkezett az ország békés egyesítése érdekében. Javasolja, a haderők növelésének és a fegyverkezési versenynek a megszüntetését. A külföldi csapatok kivonását Dél-K6reáb61. A hadsereg létszámának északon és délen egyaránt 100-100 ezer főre valő csökkentését. A fegyverek, katonai felszerelések külföldről történő behozatalának beszüntetését, az Észak és Dél közötti békeszerződés megkötését e javaslatok alapján. Kőrea különböző társadalmi rendszerű két részének egyesítése Pák Hjong Bo szüleit a háborúban veszítette el. Csehszlovákiában tanult természetesen nem könnyű feladat. A több mint két évtized éta létező demarkációs vonal megszüntetése azonban a kóreal nép legfőbb érdeke és vágya, ugyanakkor a békeszerződés megkötését az ország egyesítését támogatják a világ haladó erői. A hajnali üdeség országában — ahogy költőiesen Kóreát nevezni szokták — ma már nem tombol a háború, a földműves visszatért az ősi röghöz, az anyák békés álomba ringatják gyermekeiket, a szabad ég alatt gyerekek játszanak és bombák he- ; lyett csillagok hullanak. A kóreal táncosok mai nemzedéke új táncokat mutat be, egyszerű kifejezéssel érzékelteti a mai é- letet: „Egy kóreal fiatal virágos mezőn járkál, letelepszik a virágok közé és kék kendőjével megérinti a virágok szirmait. A kendőt leány, hímezte. Vajon mit varrt ki színes selyemszállal? Fehér galambot. A táncos tekintetével végigjárja a látókört, mintha át akarná ölelni az egész világot. Magasba emeli a kendőt, mintha csak azt akarná súgni a békegalambnak, repülj galamb Laoszba, Kambodzsába, Portugál-Gui- neába, mert ott még dübörögnek a fegyverek, s embereken keresztül nyomulnak előre a tankok. Siess galambocskám, siess!“ Strasser György“" Lakóházak a Phenjant átszelő Podchong folyó partján. „BOMBÁK HELYETT CSILLAGOK HULLANÁK“ A nagyothalló mnbereknek valóságos áldást jelentőnek a különféle miniatűr hallókészülékek. Bármennyire is miniatürizálták azonban okét, viselésük — különösen a nők számára — kellemetlen és kisebbségi érzést idéz elő. A Siemens cég éj hallőkésziiléke azonban áj korszakot jelent a nagyothallók életében Tervezői fülbevalóba építették, mindössze nyolc grammot nyom Semmiben sem különbözik a szokásos, kedvelt ék szereknél fp) Befejezte munkáját a Lunohod—2 A Lunohod-2 szovjet automatikus holdjáró befejezte tudományos és műszaki kutatásait a Hold felszínén. Először fordult elő, hogy a Hold felszínén mérték a Lunohod lézer segítségéve! történő helyzetmeghatározására. A kutatások eredményeképpen kiderült, hogy a Holdat homokrészecskék rétege veszi körül, s ezek a részecskék szétszórják a napfényt, a Föld visszatükröződő fényét. A Lunohod-2-t a Luna-21 űrállomás juttatta a Hold felszínére. A holdjáró öt Hold-nappal alatt, nehéz terepviszonyok között mozogva, 37 kilométert tett meg, három és félszer annyit, mint a Lunohod-1. A másodtk holdjáró 86 panorámafelvételt és 80 ezer televíziós képet továbbított a Hold felszínéről a földre. Közvetítette a Hold domborzatának legérdekesebb sajátosságait tükröző térhatású felvételeket is. A Lunohod-2-n Rubin-1 elnevezésű lézerberendezést helyeztek el. A holdjáró működése Idején a Szovjetunióban több csillagvizsgálójában optikai kvantumgenerátorok segítségével kísérleteket végeztek a Lunohod lézerrel történő helyzetmeghatározására. A holdjáró fedélzeti felszerelése és teste jelentős dinamikus terhelést viselt el, jól bírta a nagy mértékű hőmérséklet-ingadozásokat is. A Lunohod-2 műszerkamrájá- ban állandóan a megadott mikrolégkör volt: a hőmérséklet plusz 12 és 32 Celslus-fok között Ingadozott, a nyomás pedig 770 és 830 higanymilliméter között. A Lunohod-2 befejezte tevékenységét. Az általa szolgáltatott adatok elősegítik a Holdról és a világűrről szerzel ismeretek bővítését. ______ AZ ŰRHAJÓSOK NÉGY HETET TÖLTENEK A VILÁGŰRBEN Conrad, Komin és Weitz, a három amerikai űrhajós kényelmes űrlaboratóriumukból zavartalanul tanulmányozhatják a világűrt. A tudósok sokat várnak megfigyeléseiktől, különösen a Napon lejátszódó folyamatok természetére vonatkozó kísérletektől és megállapításoktól. Az űrlaboratóriumban tartózkodó űrhajósok megfigyeléseit ogyan- is nem akadályozzák a különböző légköri zavarok. Az érdemi munka az űrhajósok egészségi állapotának vizsgálatával, valamint az első távcsővel végzett megfigyelésekkel kezdődött. A Skylab-kísérletet már-már lemondták, de Conrad. Kerwin és Weitz vállalkozott a kockázatos útra, és elvégezték a szükséges javításokat az űrlaboratóriomon. Sikerült elhelyezniük a napernyőt a Skylabnak azon a részén, amelyről a fellövéskor lepattogott a hőszigetelő réteg. Ennek következtében az űrlaboratóriumban elviselhetetlen volt a hőmérséklet, s noha még mindig 30 fok körül ingadozik, az űrhajósok folytatják kísérleteiket. Egy valami azonban nem sikerült nekik: mindeddig nem tudták kinyitni a szárny alakú napelemek egyik ágát, amelyek a Nap sugarait alakítják át árammá. így némi nehézségek támadtak a Skylab energiaellátásában. A NASA szakemberei azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy a Skylabra induld következő ürhajóscsoport magával visz egy új napelemet, hogy kicserélhessék a megrongálódott szárnyat. Most már senki sem kételkedik benne, hogy az űrhajósok a terveknek megfelelően 28 napig maradnak az űrállomáson. Túljutottak a kezdeti nehézségeken, s aggodalomra most már csak a szervezetük működéséről érkező szokatlan adatok adnak okot; ezek pedig houstoni körök szerint az űrutazás kezdetén jelentkező nyugtalanság és izgalom következményei. mum
