Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-06-19 / 25. szám
2 új ifjúság Irka -firka ÖNTÖZÉS HAZAI MÖDRA Az Időjárás az utóbbi években ugyancsak megtréfálgat bénnUket. Hol azért „imádkozunk", hogy jaj csak ne esne már, hol meg az ellenkezőjéért, essen, essen végre. Az idei tavasz is borzasztóan csapadékszegény volt, nem csoda hát, ha az utóbbi „fohász“ gyakran elhangzott. Persze attól még eső nem esett, mit tehettek hát a szövetkezetekben és állami gazdaságokban — bekapcsolták az öntözőberendezéseket, és műesővel áztatták a földeket, a szomjas növényeket. Eratislavában is az öntözés pótolja a csapadékot. Szerencsére az új lakónegyedek már úgy épülnek, hogy sok-sok zöld pázsit veszi őket körül. Már olyankor, amikor az időjárás nem ennyire szeszélyes. Mert most csupán szürke, kiégett, fütelen területekkel találkozhatunk mindenfelé. Nem, nem tévedés, Az öntözés ellenére is. Ugyanis fentebb elfelejtettem hozzátenni, hogy Bratislavában nem a füvét, hanem az aszfaltot öntözik. Ez még nem is lenne baj, bár én sose tudtam, hogy a mi aszfaltútjaink ennyire vízigényesek. A baj ott kezdődik, hogy a hatalmas öntözőkocsik, a város legforgalmasabb utcáin pontosan hét és nyolc Óra között „villognak" végig. Akkor, amikor a bratislavaidk tömegei „rohannak" munkába. Amikor az utcákon az autók ezrei hemzsegnek. Hogy miért érdekes ez? Mindjárt rátérek. Jönnek az öntözőkocsik és alaposan megöntözik az utcák aszfaltját. A mi utcáink pedig olyan speciálisan készültek és készülnek, hogy a víz tócsákban marad rajtuk. Nos, ekkor jönnek az autók ezrei, és ezeket a kisebb-nagyobb tócsákat szétfröcskölik. E reggelt öntözések előnyei: t Aki reggel álmosan indult munkába, és kap a szeme közé egy ilyen hideg zuhanyt, bizonyára azonnal felébred és a munkahelyére beérve frissen, vidáman kezdheti a munkát. 2. Mivel az autók kerekei alól felfröccsenő víz nem a legtisztább, munkát biztosítunk ezáltal a tisztító' üzemeinknek. 3. A dolognak bizonyos fokig gyógyhatása is van, mert mondjuk ha egy alacsony vérnyomású egyént ér a „megtiszteltetés", annál is ügy felmegy a „pumpa“, hogy aznap már nem lesz szüksége semmiféle gyógyszerre. Tehát a reggeli öntözések takarékos- sági szempontból is előnyösek. Ezek tehát nagyjából a reggeli öntözés előnyei. Csakhogy délután két és három óra között, amikor újra legtöbb az ember és legtöbb az autó az utcákon, a locsolókocsik újra kivonulnak ... Ezeknek az öntözéseknek a hátrányait nem említettük. Minek?! A köztisztasági hivatal illetékesei nem babonásak. Nagyon jól tudják, hogy az átkok úgysem jognak rajtuk. Mert mi tagadás, akad azért néhány ezer felelőtlen és hálátlan alak, aki naponta elátkozza ténykedésüket. Olyasmit hangoztatva, hogy miért nem lehet, ha már az aszfaltnak annyira szüksége van a vízre, éjszaka elvégezni ezt a munkát, amikor az utcákon nem járnak se autók, se gyalogosok. Állítólag a világ minden táján így csinálják. Persze, ahogy már mondottuk is, e- zek csak a hálátlan akadékos- kodók... Esetleg azon lehetne elgondolkodni, hogy ha már megvannak azok a zöld területek, néha talán nekik sem ártana egy kis üdítő víz — mondjuk úgy reggel hét és nyolc között. Mert az aszfalt az öntözéstől még dúsabb nem lesz, a fű esetleg .., —tő— SZÉP HAGYOMÁNY Immár hagyományosnak mondhatjuk a falusi fiatalok fesztiváljait, amelyeket az ifjúsági szervezett járási, kerületi, központi bizottságai rendeznek. Mozgalmas találkozúk ezek. A járás, a kerület vagy az egész ország fiataljai összemérhetik erejüket, a legjobbak pedig országos hírnévre tehetnek szert. Május utolsó napjaiban, 25-27-én zajlott le az ifjúsági szervezet nyugat-szlovákiai kerületi bizottságának rendezésében a falusi fiatalok kerületi fesztiválja. Mintegy négyszáz versenyző vett rajta részt, és elmondhatjuk, valóban szép és hasznos találkozó volt. A sportversenyeken és kulturális vetélkedőkön tetőfokéra hágott az izgalom, hisz bőven voltak olyan fiatal versenyzők, akiknek szinte egyik naprél a másikra válhatnak híressé. Hogy tehetségesek, már itt is bebizonyították. Persze, nem elegendő a tehetség, szorgalomnak is párosulnia kell hozzá. De ezt egyelőre hagyjuk, inkább azt mondjuk el, valójában mi minden is volt ezen a szép mozgalmas fesztiválon. A sportban sor került a lányok és fiúk háromtusa-, a fiú- és leánycsapatok röplabdaversenyáre, és asztaliteniszben Is összemérték erejüket a fiatal sportolók. Az eredmények megoszlanak ez egyes járások versenyzői között, mert a nltrai, a trenőfni, a senicai járás képviselői mellett egy-egy első, második vagy harmadik díját elhódítottak a déli járások versenyzőt is. Vittek díjat a Bratislava-vidékt, a levicei, a galantaf, a komáméi járásba is. A kulturális versenyekben még jobban kitettek magukért a déli járások képviselői A komáromi Modific-együttes nyerte a beatzenekarok versenyét, a legjobb gitárosnak a Podunajské Bisku- pice-i (pozsonypüspöki) Botié Tibor bizonyait, a népdalénekesek közül pedig jarmila Lavrovová a Nővé Zámky-i (érsekújvári) járásból nyerte az első díjat. A kerületi vetélkedő befejeződött, a győztesek nemcsak szép díjakkal, hanem azzal a tudattal tértek haza, hegy rövidesen újra szfnre léphetnek, s országos versenyen mérhetik össze az erejüket a többi kerületek legjobbjaival. Sok sikert és szép eredményeket. __nth— ni K nelmi gyík Ján Petik, a SZISZ nyugat-szlovákiai kerületi bizottságának a dolgozója interjút készít a fesztivál! újságnak. Leánycsapatok röplabdaversenye. *dCűOól^^-.jav,Sö elet-Szlovákia második metropolisában, Preäovon (Eperjesen ) vagyok. Még mielőtt körülnéznék a csodálatos törtévárosban, betérek az e- tegnagyobb gyárába, a Nálepka kapitányról elnevezett ruhagyárba. Nem kell sokat keresnem a gyárat, hiszen Itt van a vasút- és autóbusz- állomás tőszomszédságában, elég átmenni az úttesten, máris a divat konyhájában vagyok ... Már a portán megsejtem, mi a legjellemzőbb a gyárra: Itt többségükben nők dolgoznak. Az egykor kimondottan férfiszakmában ma már Inkább nők dolgoznak. A tágas előcsarnokban föl-le járnak a nők, jókedvűen futnak a gyár üzemi étkezdéjébe és a büfébe. Az üzemből kíhallatszik a szüntelen zakatolás, zümmögés. Az Igazgatótól Is gyorsan megérkezik az engedély, hogy beléphetek a ruhagyárba. Most már nemcsak sejtem, hanem A Csonkavár Klrályhelmec (Kráfovsk? Chlmec) jelképe. Romjai a Nagyhegy oldalában évszázadok 'óta némán őrködnek a város fölött. Azért a Nagyhegyet nem kell komolyan venni, mert amit Itt nagynak neveznek, azt máshol dombnak Is alig minősítenék. Persze minden relatív, és ahol olyan tükörsima a táj, mint itt a Bodrogközben, ott még egy domb Is nyugodt szívvel nevezhető Nagyhegynek. Elég keveset Járunk a Bodrogköz székhelyén. Hiába, távol esik még az olyan magamfajtának Is, aki Itt születtem ezen a tájon. Pedig Itt is élnek emberek, fiatalok szép számban — gondjaikkal, bajaikkal, örömeikkel. Például a híres gimnáziumban és középiskolában, amely már számtalan híres-neves embert nevelt a világnak. Az Igazat megvallva, oka Is volt annak, hogy elkerültük az Iskolát. Valahányszor arra jártam, mindig panaszkodtak, ős ki szereti manapság a panaszos embert? A panasz oka többnyire maga az Iskola é- pülete, egy Jobb sorsra érdemesiilt, viharvert — az elmarasztaló jelzőkben lehet válogatni — földszintes épület. Ebben zsúfolódik közel négyszáz tanuló. Kétségtelen, hogy nem felel meg a legelemibb követelményeknek sem. Ha a SZISZ tevékenységéről és az iskolán kívüli munkáról érdeklődtünk, rendszerint az volt a válasz, hogy még tanítani sincs hol, nemhogy szervezett foglalkozást űzni. Annál nagyobb volt a meglepetésem, amikor Legutóbb ott jártam. A körülmények Időközben sem javultak, az oktatás továbbra is abban az épületben folyik, amely korban és kivitelben Immár vetekszik Az iskolában nagy figyelmet szentelnek a honvédelmi nevelésnek is. A SZISZ is gyakran rendez honvédelmi vetélkedőket, többprőbákat: Képünkön Lattá Michal tanár, Beniak Gabriella és Detrik Mária egy honvédelmi gyakorlaton. Ml ÚJSÁG A CSŐNKAVÁR ALATT? a Csonkavárral. Csakhogy míg emezt már csak a letűnt Idők emlékeztetőjéül őrizték meg, az Iskolában emberek, emberpalánták nevelkednek. Legfőbb Ideje lenne méltó otthont teremteni nekik. Eddig azonban csak tervek készültek az iskola építésére. De maradjunk Inkább a meglepetésnél! Vártam a szokásos panaszt, de azt mondták, hogy az Iskolára mér nem érdemes szót vesztegelni. Ehelyett alaposabban körülnéztek a saját soraikban, minden erőt mozgósítottak, és egyszeriben fellendült a SZISZ-alapszervezet tevékenysége. Az Idén egymást érik a különböző akciók; elsősorban a szakkörök jeleskednek. Többek között két irodalmi kör működik, egy magyar és egy szlovák, jől dolgozik továbbá a képzőművész-szakkör és a tudósítók köre. Rendszeresen tartanak- különböző társas összejöveteleket, tánccal,, -vetélkedővel. Nagyszabású előadások hangzottak el a NOSZF és a februári győzelem évfordulója alkalmából. Rácz Gusztáv tanárt az örvendetes fordulat eredetéről faggatom. Mellesleg a SZISZ ügyeivel megbízott tanár, és az egyik Irodalmi kör vezetője. Szerinte minden érdem az új vezetőségé, amelyet az Iskolaév elején választottak. A saját érdemeiről szerényen hallgat, pedig hallottam, hogy minden szabad Idejét az Ifjúsági szervezetnek szenteli. Befio Ivan személyében ügyes, lelkes és fáradhatatlan elnököt választottak. Vele Is elbeszélgettem a szervezet gondjairól, bajairól. Elmondta, hogy kezdetben ő is majdnem abba a hibába esett, mint elődjei, akik túlságosan általánosított felfogásban kezelték a szervezet munkáját. Aztán rádöbbent, hogy a kampányszerű rohammunka helyett sokkal célravezetőbb a rendszeres, a tagság minden Igényelt és az élet apró rezdüléseit is figyelőmmel kísérő munka. Nyolc alapszervezetet alakítottak, két párhuzamos osztály alkot egy alapszervezetet. Az alapszervezetek munkaterve messzemenően figyelembe veszi a tagok igényelt, s az alapszervezetek között egészséges versengés alakult ki. Jó eredményekkel zárult például a faliújságok versenye. Jómagam Is láttam néhány szép és tartalmas, ún. Irodalmi faliújságot. A tanulók fejlett Irodalmi jólzléséről tanúskodtak. A legnagyobb meglepetést azonban a végére hagyták. Jogos büszkeséggel mutatták meg a SZISZ-klu- bot, amelyet szintén ebben az iskolaévben nyitottak. A pedelluslakás mellett találtak egy helyiséget, az Iskola Igazgatósága megértéssel fogadta kérésüket, a többi már az ő munkájuk. A klub reggeltől-esttg nyitva áll. A tanulók a szünetben, és bármikor 1- génybe vehetik. Egész sor lapot és folyóiratot, társasjátékot találnak benne. Csak ügy találomra szólítottam meg az egyik fiút, szeret-e a klubba járni: „Ternlészetesen, válaszolta. — Legalább elolvashatom a lapokat és folyóiratokat, mindegyiket nem ve- hetném meg úgysem. Máskülönben vidékről járok be. és az autóbuszok indulását sem az órarendhez Igazítják. Itt kellemesen telik a várakozás Ideje.“ Ottjártamkor egyébként egy ügyes kis kiállítás Is volt a város munkásmozgalmának múltjáról. Megtudtam továbbá, hogy egy kézikönyvtárat szeretnének még Itt létesíteni, több folyóiratot és társasjátékot venni. Azelőtt a tagok meglehetősen ímmel-ámmal vállalták a SZISZ-munkát. Most őszintén lelkesednek érte. Nagy győzelem ez, akárhogy Is vesszük. A SZISZ programjának győzelme. Izgalmas napokban jártam közöttük. Várakozással teli légkör uralkodott az Iskolában, mint akkoriban sókfelé áz országban. A végzősök érettségi előtt álltak. Bizarr ötletem támadt. Megkértem a III. D osztály tanulóit, vessék papírra, hogyan rendeznék be az életüket, ha pusztán rajtuk múlna, ha történetesen egy másik bolygón vagy egy lakatlan szigeten kezdhetnék elölről. A válaszok néha érdekes életfelfogást, szemléleletet és álláspontot tükröznek. Érdemes lesz elolvasni őket. De erről majd legközelebb, Palágyi Lajos Molnár felvételei Benő Ivan és Rácz Gusztáv, oszlopai a SZISZ-alapszervezet Felhívás az ország kombájnosaihoz Az aratás a mezógadasági munkák legigényesebbjei közé tartozik. Mi, a Vrakuni Egységes Földmüvesszövetkezet fiatal kombájnosai ezt tudatosítjuk, e- zért a következő felhívással fordulunk hazánk kombájnosaihoz. Tudjuk, hogy országunk évente 1 millió 300 ezer tonna gabonát kénytelen vásárolni. Sokat megmenthetünk az idei termésből, jelentősen csökkenthetjük a szemveszteséget, ha jó gépekkel, de főleg ügyes emberekkel fogunk az aratáshoz. „Egy szem gabona se vesszen kárba“ jelszóval versenyt hirdetünk. Kapcsolódjatok be ti is, kombájno- sok, SZISZ-tagok ás az ifjúsági szervezeten kívül álló fiatalok, válaszoljatok felhívásunkra. Bizonyára tudjátok, hogy sok múlik rajtunk. Előzzétek meg a műszaki hibák miatti kieséseket, vagy csökkentsétek számukat. Dgy dolgozzatok, hogy a szemveszteség ne lépje túl a 2 százalékot! Ha felhívásunkat elfogadjátok, válaszotokat a következő címre küldjétek: OV SZM 92S01 Dunajská Streda s. Varga. Meggyőződésünk, hogy az egységes földművesszövetkezetek, állami gazdaságok, gép- és traktorállomások fiatal kambójnosai megértik felhívásunkat, és velünk tartanak. A vrakúni kombájnosok csoportja: Kérdezték-e már valamikor, honnan kerül asztalunkra a tej, vaj és a többi tejtermék? A válasz egyszerű, mondják most sokan, hát az üzletből. Ez eddig rendben, csakhogy a tej egészen más úton jut el hozzánk, mint a többi élelmiszer. Sok adminisztratív intézkedést megkerülve, rövidített úton, nagyon gyorsan. De mi történik ott a tejjel, ahol gépek helyett tejeskannák zörögnek, és ahol mindenkinek kedvenc színe a fehér — a tejüzemben? Wik* ti ItíuX. A Dunajská Streda-1 és komáméi (dunaszerdahelyl és komáromi) járás gyerekei a őalovói (nagymegyeri) tejüzemtől kapják reggeli aperl- tívüket, a tejet. Az üzem 225 — 275 ezer liter tejet dolgoz fel naponta. 40—50 ezer liter teljes és fölözött tejet palackoznak, a többi tejből vajat — naponta 80—90 mázsát —, ízesített aludt tejet, joghurtot és tejport készítenek. Az üzem ez év májusától „A szakszervezeti mozgalom Vili. kongresszusának üzeme“ címet viselt. Körülöttem mindenki fehér köpenyt visel, ez az oka annak, hogy rettentő piszkosnak érzem magam. Egyetlen emberen nincs köpeny. Ebből gondolom, hogy ő az üzem Igazgatója. Nem is tévedtem. — Itt nincs tej, csak számok meg sok gond. Az Uzemrészle- gekbe én Is csak fehér köpenyben léphetek. Mórocz Béla — személyiség. Az üzem kilenc évvel ezelőtt alakult, azóta ő az Igazgatója. Ismert- a munkásokat, technikusokat, tudja, ki mire képes, kt mennyit érdemel. Ebben, ő sohasem tévedett. Az üzem dolgozóinak 85 százaléka nő, lányok és asszonyok. A házasságkötés vagy a „trónörökös“ születése már nem Is számit események. — Igazgató elvtárs, adjon tanácsot azoknak a férfiaknak, akik feleségükre panaszkodnak... — Hogy mit tegyenek? Azt nem tudom. Talán adhatnék tanácsot, ha nem feleségekről, hanem dolgozó asszonyokról lenne szó. Rájuk viszont bizonyára sokkal kevesebb a panasz. Zavartan mosolyog, amikor azt kérdem, ml a véleménye a tavalytól érvényes szociális Intéz kedéséről. — Az Idén ts legalább har mine asszonyunk van vagy készül szülési szabadságra, kétéves gyermekgondozási szabadságra. Hiányozni fognak. Fűzzek ehhez kommentárt? Felesleges. A széttárt karok beszélnek helyette. Tény, hogy az üzemek Igazgatóinak több gondot jelent az új szociális törvény, mint örömet. Foglalkoznak' az asszonyokkal, betanítják a szakmába, aztán egyszer csak kiesnek két évre. Mint a fiúk, ha bevonulnak. Vagy visszajönnek, vagy nem. De mint ember, férj és apa, Mórocz elvtárs Is elismerően szól az új rendelkezésekről. Az asz- szonyok Is mondják, hogy még KEDVENC nem esett csorba az egyenjogúságokon, sem pedig anyai tekintélyükön. Az üzem vezetősége megértéssel kezeli családi gondjaikat. Különben az Igazgató elvtárs ts egészen közelről ismeri ezeket a gondokat: naponta öt gyerek vár rá otthon Fehér László, akit csak az egészen fiatalok szólítanak: Laci bácsinak.
