Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-06-12 / 24. szám
6 új ifjúság Még tavaly decemberben történt, közvetlenül a müncheni o- limpia után. A statisztikusok már évvégi értékeléseiket készítették: csend honolt az atlétikai pályákon. Es akkor Afrikából érkezett jelentés, hogy egy tanzániai futó nyerte Kelet-Afrika atlétikai bajnokságát az 1300 méteres síkfutásban. A fűtő neve: Filbert Bayi. A döntőben 3:38,9 perces idővel győzött. Sokan legyintettek a decemberi hír olvastán vagy hallatán. A szakemberek sem hittek Bayinak, mert tudták rőla, hogy a müncheni olimpián már az első előfutamban kiesett, és ideje hét másodperccel rosszabb volt. Nem sokkal ezután azonban ismét bejárta a világ hírügynökségeit egy afrikai hír. Ez arról tanúskodott, hogy Bayi lett a Lagos- ban megrendezett afrikai játékok győztese, természetesen ismét az 1500 méteres síkfutásban. A hírhez még egy elgondolkoztató jelentés is kapcsolódott: Bayi két másodperccel legyőzte Keinét, a fekete bőrű fiatalok bálványát! A sajtóügynökségek most már nem siklottak el a dolgok fölött. Ki ez a Filbert Bayi? Ki ez a fiú, aki legyőzte Keinót? A 183 cm magas, de mindösz- sze hatvan kilogramm súlyú fiú Tanzánia lakója. A Kilimandzsáró erdőségei közelében született egy Arushi nevű várostól nem messze. Ez a vidék csupa tó. Itt látta meg húsz évvel ezelőtt a napvilágot Bayi. Akárcsak Keino és Akii-Bua, ő is a bantu törzs tagja. Gyermekkorát az oroszlánok között töltötte: nyolc kis testvérével együtt segédkezett apjának az oroszlán vadászatokban. Versenyszerűen három éve atle- tizál. Azóta, hogy a tanzániai légierő alkalmazottja lett. A mai napig ott dolgozik mint technikus. Már kiskorától kezdve figyelte Keinót. Nyelte a róla szóló híreket. Amikor egy évvel ezelőtt személyesen is megismerhette, könny szökött a szemébe. Tanzánia most egy olyan tehetséges atlétával dicsekedhet, akinek szinte nincs Is párja a világon. Már Bayi is a fekete bőrű fiatalok példaképe. Keino igazi u- tódja lesz, úgy látszik. TsSajdon- képpen eszményi helyzetben van, mert tehetséges is. szorgalmas is, és megfelelő támogatásban is részesül. Érdekes meghallgatni azokat az európai és amerikai szakírókat, a- kik látták lagosi győzelmét. E- zek a sportújságírók azt állítják, hogy Bayi rövidesen megdöntheti ]im Ryun világcsúcsát az 1500 méteres síkfutásban. Azonkívül azt is kijelentették, hogy ő lehet az a futó, aki képes a hihetetlennek tűnő 3:30 körüli időre. Keino is így látja a tényeket. Ezért elbúcsúzott az amatőr versenyzéstől. Nem a dicsőségét félti. hiszen abból bőven kijutott neki. De azt tudja, hogy a feltörő fiatalok nem tisztelik majd a salakon vagy a tartánon nagy elődjüket. Legyőzik, mert van bennük gyözniakarás és tehetség. Klochan Károly neve nem mond sokat. Nem A ls mondhat, hiszem az Ifjúsági versenyzők eredményeit éppen hogy csak nyilvántartjuk. — Na írjanak ezekről a gyerekekről — mondja Jancsi edzője, Székely István, a Somorjal Magyar Tannyelvű Iskola tornatanára. Nem szenet!, ha az újságok foglalkoznak a tanítványaival, mert ezzel csak elrontjuk a fiatalokat, vélekedett. Megnő a mellényük, elkapatják magukat, az eredmények meg elmaradnak. Reméljük, ez nem következik be. A somorjai legénykék hamar megismerkednek a kajakkal, kenuval. Még csak csöppnyi emberkék, mégis rámerészkednek a vízre. A nagy vízre is, a Duna-ágra, sőt a Dunára. Pedig a könnyű csónakok tojástáncot járnak a Duna hullámain, nem köny- nyű felborulás nélkül bennmaradni a kis lélekvesztőkben. ' A Meixnerék Janija is korán kezdte. — Osztályunkban Is toborozta a srácokat Székely, a tornatanár. Hatan jelentkeztünk, hárman maradtunk — mondja a Meixner fiú. Székely edző toborzása sikerrel járt Meixnerék osztályában. Hat fiú jelentkezett, három megmaradt a kajakozás mellett, ötvenszázalékos e- redmény, de állíthatjuk, ebben a sportágban felér száz százalékkal. A körtvélyesi Duna-ág mellett beszélgettünk Meixner Jancsival. Éppen Szlovákia-bajnokságra készülődnek. — Rövid és hosszú távon indulok — mondja Meixner. A magyar gimnázium J. B osztályának a tanulója, tizenhat éves. Három éve kajakozik, eddig is szép sikerrel. — Az első versenyemen utolsó voltam, nem sikerült a rajt — vallja be férfiasán Jani. Az első rajt nem sikerült, annál jobban ment a többi. Csakhamar rákapcsolt a negyedik sebességre. — Kajak egyesben szlovákiai bajnokságot is nyertem... Ez már szép siker! Kajak kettesA z Internacionál Slovnaft Bratislava mostanában is u- tazott, de Hongkong helyett Jablonecbe vagy Dééínbe! 1. Amikor megtörtént a megtörténhe- tetlen, amikor a bratislavai Inter búcsút mondott az első ligának, sokan tragédiának minősítették a kiesést. Annak idején mi is letettük voksunkat a „tragédia-témához“. Megírtuk, véleményünk szerint nem az a szomorú, hogy egy sárga-fekete mezben játszó csapat elhullt a legjobbak között. Inkább az a kétségbeejtő és elgondolkoztató, hogy egy o- lyan együttes mondott búcsút az elittársaságnak, amely körülményeit, játékosanyagát, hagyományait tekintve akár a bajnoki címért is versenyezhetett volna! Minden csoda három napig tart, mondja a közmondás. Igazsága, úgy látszik, érvényes a labdarúgásra is. A közvélemény és maguk a játékosok is megszokták a megmásíthatat- lant, amikor azzal kezdtek foglalkozni a szurkolók, visszakerülnek-e Szikoráék. 2. Hiányzott-e az Inter az első ligából? Pótolta-e játékát, játékosait más csapat? A kérdésekre egyértelműen válaszolhatunk: az Inter nélkül színtelenebb volt a bajnokság. Mások meg nem tudták felejtetni a naftáso- kat. Talán a hórihorgas és kőkemény, gyakran a durvaságig merészkedő brnói futballisták szereztek volna ö- römöt, vagy az erőtlenül vergődő Slávia Praha? Örülhetünk, hogy Svec irányításával ismét láthatjuk ősszel és tavasz- szal az Intert. Az egyik újságíró barátom mesélte a múltkor, hogy Romániában járva a vonaton megismerkedett két romániai törökkel. A két munkás, miután megtudta, hogy Bratislavából van, megkérdezte tőle: Ismeri ön Szi- korát, a futballistát? Mi van vele? Miért nem játszik a válogatottban? A két török munkásnak ezúttal válaszolunk: Szikora időközben néhány nagyon fontos vizsgát tett le a jogi MEIXNER JANCSI .EZÜSTÉRMES* BÁNATA ben bronzérem a trencséni regattán, a Diós! Kornél-emlékversenyen egyes kajakban pedig harmadik helyezés. — Eddigi legérdekesebb versenyemet a trencséni regattán vívtam, mégpedig legveszélyesebb ellenfelemmé!, Jirásekkel. Meixner Jani Jirásek mögött a második helyen végzett. Olykor azonban a második hely Is szép eredmény, kivált ha idősebb és fejletteb ellenféllel kell megvívnia a fiatal versenyzőnek. — A rajt nem sikerült, bennragadtam. Lehettem vagy hatodik. Háromszáz méternél erősítettem, n- mennyíre csak tudtam. Desz, ami lesz alapon. Gondoltam, legfeljebb lemaradok egészen, és utolsó leszek. Mindent egy lapra tettem fel. Amikor láttam, hogy az előttem haladó hat versenyző közül egyik-másik már el- eüankad, ez újabb erőt adott. Behoztam az ötödiket, majd a negyediket. Akkor már felötlött a gondoSzikora. Kolár Péter felvétele. karon, tavasszal megsérült, de lassanként ismét bekerül a csapatba. Csak rajta múlik, hogy ősszel, az első liga küzdelmei során bebizonyít- ja-e Bozsik tételének helyességét, hogy a labdarúgók zöme huszonhat esztendős korában válik igazán éretté, s harminc-harminckét éves koráig nyújtja legjobb teljesítményeit. A pontosság kedvéért teszem hozzá, Szikora március másodikán töltötte be huszonhatodik évét. 4. Most pedig lássunk egy kérdezz- felelek játékot az Interrőll Aki válaszol: Szikora György. — Amíg az első ligában szerepeltetek, sok panaszt hallattunk szurkolóitokról. Egyrészt kevesen jártak ki a mérkőzésekre, másrészt nem voltak eléggé lelkesek. Mi történt azóta, amióta kiestetek? — Furcsa módon megszaporodtak a szurkolóink. A PovaZská Bystrica elleni mérkőzésünkkor ötezer emiíer ült a lelátókon, és ami feltűnt, sokkal „hangosabbak“ lettek a nézők. Ennek talán az a magyarázata, hogy a mi mérkőzéseinken általában estek gólok, és mégiscsak ez a szurkoló öröme. A Sióvá rínak meg nem nagyon ment tavasszal. Székely István edző a tanítványaival. Középütt az evezővel az aranyérmes kisebbik Meixner, jobb oldalt ezüstérmes bátyja, iáaá shrd lat, hogy esetleg még érmet is nyerhetek. Aztán a harmadik helyen haladó Matocha is fáradni kezdett. Ráhajtottam, centiméterről centiméterre közelítettem meg, beértem, majd elhúztam mellette. Már csak Jirásek és Sinka volt előttem. No még egy kis erősítési Láttam, hogy Sinka Is lankad, gyorsítottam az Iramot. Gyerünk rá! öt is sikerült befognom. Egy ideig szoros versenyt vívtunk, nem adta egykönnyen a bőrét, de aztán elé kerültem, és vagy másfél méterrel megelőztem. Jiráseket már nem sikerült utolérnem, egy jó fél csónakkal végzett előttem. Az Idén |1- rásekkel már nem találkozom versenyen, ő már a serdült ifjúságiak közé került. Minek tagadjam, örülök, hogy elment. Persze jönnek az újak. Hogy mi lesz most ezen a versenyen? Én is kíváncsi vagyok rá. Majd meglátjuk. XXX Elérkezett a verseny napja. A koEGYÉVI SZÁMŰZETÉS UTÁN ISMÉT AZ ELSŐ LIGÁBAN — Kialakított-e Svec új játékmódon a csapat részére? — Nem, maradtunk a régi formánál, de azt sikerült még jobban begyakorolnunk. Hogy valóban így van- e, az majd az őszi elsöligás találkozókon dől el. — Amikor legutóbb szerepeltél lapunk hasábjain, megemlítetted, hogy új, tehetséges játékosok épülnek he a csapatba. például jurkemik és Bajza. Ez a két fiatal fiú azóta állandó tag lett az Interben. Mit szólsz most hozzájuk? — Azt, amit akkoriban, sőt, még megerősíteném a mondottakat. Engem is meglepett, milyen nagyot fejlődtek a rövid egy év alatt. Jurkemik a csehszlovák labdarúgás egyik nagy reménysége, és Bajzával együtt rövidesen kiharcolják helyüket valamelyik válogatott csapatban. — Nyújtott-e az Inter olyan jő teljesítményeket a második ligában, mint mondjuk legjobb napjaiban az első ligában? — Igen, rögtön említhetnék is három mérkőzést: legutóbb Jablonecben játszottunk nagyon jól, azelőtt pedig otthon a Bohumín és a Treníín ellen. Ezeken a találkozókon bőven potyogtak a gólok. máromt hajógyár nagydíjáért hirdetett verseny keretében rendezték a szlovákiai ifjúsági bajnokságot. Meixner Jancsi szereplését %z 500 méteres távon nem kísérte siker, csupán negyedik lett a piesfafcyi Trnka, a komárnói Rozsár és a trenőíni Sinka mögött. Pedig előzőleg a fiatalabb Meixner a tapulók 300 méteres táv- ján aranyérmet szerzett. — Magam sem hittem volna a verseny előtt — mondta örömtől ragyogva az öcs. Jani a 2500 méteres táv rajtja e- lőtt sápadtan járt-kelt. — Idegileg gyenge egy kicsit — mondta rőla Székely edző. Elindultak a kajakok, nagy mezőny, sok versenyző. Forgatták a lapátot, nem akart lemaradni senki. Aztán egy kissé széthúzódott a mezőny. Az 500 méteren második helyezett a komárnói Rozsár csakhamar megmutatta, hogy győzelemre tör. ötszázon ezüst, ezen a távon arany. Fényes siker. Nyomta, tolta mögötte Meixner Jani a kajakot, küzdött keményen, de Rozsár ezen a távon is jobb volt. A többieket sikerült megelőznie. Rozsárral nem bírt. Az idén is „csak“ ezüstérem jutott neki. — Látod, ebből tanulhatsz — oS- tatta az edzője. — Szívvel kell mindent csinálni. Az edzést is. Át kel! nedvesed nie a meznek. Nem elég letudni az előírt edzésadagot. Edzéskor is hajtani kell. Hogy aztán a versenyen ne törjön le a fáradtság. Jani öccse aranyat nyert. Büszkén tartva az evezőt állt a fényképezőgép lencséje elé. Jani egy kissé szomorúbban. Szertefoszlott az aranyérmes álom. Arany helyett ezüst. Pedig Szlovákiában hány Meixner Jan^- korű fiatal versenyző lenne büszke az ezüstéremre! Majd legközelebb, Jani! De addig sokat kell edzened. Keményen. Elszántan. Semmilyen sportágban sem ad iák ingyen az aranyérmes sikert. De még az ezüstérmest sem. Ezüstök már vannak. Rá kell hajtani az aranyra! —-os— — Tavasszal jobban megy nektek a játék, mint ősszel. Miért? — Erre én-sem .tudnék pontos választ adni. Talán azért, mert ez már hagyomány nálunk, mindig a tavasz volt az igazán eredményes idényünk. — Volt-e az Inter külföldi portyán, mióta kiesett? — Nem, de a többiek sem jártak. Lehet, hogy rövidesen elmegyünk valahová, a vezetők megígérték. — Ért-e téged a második ligában meglepetés? — Talán csak a bírök leptek meg. Nem hittem volna, ha nem tapasztalom, hogy néha egészen gyenge játékvezetők is fütyülnek a második ligában! — Utolsó kérdésünk a nagy port felvert Csehszlovákia — Anglia találkozóval kapcsolatos. Te is játszottál ellenük, méghozzá a híres Wemb- ley-ben. Mit szólsz a prágai 1:1-hez? — Véleményem szerint az utóbbi két esztendő legjobb teljesítményét láttuk, illetve Marseille óta a legjobb csehszlovák játékot. Azonnal hozzátenném viszont azt is, hogy í- lyen gyenge angol válogatottat nem láttam még. Hatvan százalékkal e- sett a játékuk színvonala, nem kockáztattak szinte semmit, és nem a- kadt közöttük ember, aki például Bobby Charltont pótolni tudta volna, ilyen egyéniségek nélkül viszont nincs nagy játék. 5. Az Internacionál Slovnaft Bratislava tehát újra az első ligában szerepel. A szlovák fővárosnak újra két ei- sőosztályú csapata van. Jót tett-e az Internek az egyesz- tendei száműzetés? Tanultak-e valamit az alsóbb régióban? És főleg: kamatoztatni tudják-e a tapasztalatokat? A kérdéseket most csupán feltesz- szük. Az idén augusztus elején rajtol a labdarúgóliga. Néhány héten belül választ kapunk minden kérdésre. Batta György 4 KEINO UTOPIA?
