Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-06-05 / 23. szám
10 új ifjúság_________________ Magyar statisztikai tükör Milyen a magyarországi átlagos lakos? •— Többet aszik, mint a svéd? — Analfabetizmos. mi az? — Több a nő, mint a férfi, de... — Az átlagos magyar sokat eszik, iszik és sok gyógyszert szed Milyen az átlagos magyar- országi lakos, az átlagos fogyasztó, az átlagos család? A nem létező, a soha nem volt, és akire mégis azt mondjuk: jellemző. Hogyan él, menyit keres, mire költ, milyen szokásai vannak? Az átlagos magyarországi családban az egy főre jutó jövedelem évi 21894 forint. Az átlagos magyar fiatalok 20—24 éves korban házasodnak, főleg májusban, augusztusban vagy októberben. Magyarországon 2 909 000 házaspár van. A házaspárok 30,7 százalékának nincs gyermeke, és legtöbb családnak f35,4 százalék) egy gyermeke van. Négy gyermeke a családok 1,1 százalékának van. A gyermekek születésekor a magyarországi anya áltagban 20—24 éves, az apa pedig 25—29. A gyermek születésének hónapja általában május, július vagy augusztus. Az átlagos magyar család kétszobás lakásban él. Jelenleg 3 254 736 lakás- van Magyarországon, ennek 44 százaléka egy-, 44 százaléka kétszobás, 12 százaléka három- vagy több szobás. Magyar átlagéknak van rádiójuk, televíziójuk, hűtőszekrényük, igen sok újságot olvasnak, és sok könyvet vásárolnak, gyakran járnak moziba és sporteseményekre. Az ezer háztartásra jutó hűtőszekrények száma 389, a televízióké 579, a rádióké 757, a személygépkocsiké 88. 1972 őszén Magyarországon kis híján 300 000 magángépkocsit és 693 000 motorkerékpárt tartottak nyilván. Az országban 29 napilap jelenik meg. és tavaly, az első háromnegyed évben 581 millió példányban kerültek az olvasók elé. A rádióelőfizetők száma tavaly szeptember 30-án 2 544 000, a televízió-előfizetőké pedig 2 052 800. Az átlagos magyar család feltűnően sokat költ élelmiszerre, ennek ellenére, viszonylag egészségtelenül táplálkozik. A család jövedelmének 33 százalékát költi kenyérre, lisztre, húsra, zöldség- és gyümölcs- félékre, 2534 forintot személyenként évente italra, kávéra és teára I Az egy főre eső napi kalóriafogyasztás Magyarországon 3194. Az egész világon csak az Egyesült Államok előzik meg a magyarokat, ahol egy személy naponta 3290 kalóriát fogyaszt. A magyarok túl sok zsírt fogyasztanak, évente személyenként 27,30 kilót. Ennél többet Európában csak a németek használnak. Az átlagos magyar évente 57,6 kiló húst eszik meg, többet mint a svédek. E- mellett bőségesen fogyaszt még tejet, tejterméket és. tojást, valamint főzelékfélét és gyümölcsöt. A fentiek alapján megállapítható, hogy a magyarok szeretik a zsíros ételeket, a kenyeret, tésztát, a kávét és a bort. Viszont az átlagos magyar család aránylag keveset költ ruházkodásra, jövedelmének mindössze 11 százalékát. A ruházkodásban nagyon alacsony a korszerű szintetikus alapanyagok aránya. Az egy főre jutó szintetikus szál mindössze 10 dekagramm. Az átlagos magyar keveset költ testápolási cikkekre. A statisztikusok szerint Magyarországon elképesztően kevés fogkrémet vásárolnak. Igen magas gyógyszerfogyasztás. Különösen a nyugdíjasok szednek sok orvosságot, de általában mindenkiről elmondható ez. Részint ennek, de nem kevésbé az általános egészségügy í helyzet jóvoltából ma már Magyarországon szinte ismeretlen a morbus hun- garicus: a tbc. Az utóbbi évtizedek új betegsége a szívbaj és a magas vérnyomás, amint nem ts kell csodálkozni, ha ismerjük a magyarok táplálkozási módját. Magyarországon az általános iskola nyolc osztályának elvégzése kötelező, az analfabetizmus hovatovább ismeretlen fogalom. A lakosság 51,7 százaléka elvégezte az általános iskolát, 15,6 százaléka érettségizett, 4,3 százaléka pedig egyetemet végzett. Összehasonlításul: 12 évvel ezelőtt a lakosságnak mindösz- sze 2,7 százalékának volt diplomája. Nem mondunk el vele mindent, nem ért azonban tudni, hogy a világ népességének 75 százalékában kisebb az egy főre jutó nemzeti jövedelem, mint Magyarországon. A nemzeti jövedelemhez legnagyobb arányban — 40 százalékkal — az ipar járul, amelynek fejlődését bizonyítja, hogy a munkások 22,6 százaléka 2000-nél nagyobb létszámú üzemben dolgozik. Harminc európai ország összehasonlításában az ipart reprezentáló egy lakosra jutó áramtermelésben Magyar- ország a 19., acélgyártásban a 13., a kénsavgyár- tásban a 14. A világ élvonalában van Magyarország gyógyszer- és autóbuszgyártása. A magyarországi statisztikai kimutatás szerint a 30 európai ország egy főre jutó mezőgazdasági termelési mutatóinak ösz- szehasonlításban előkelő helyet foglalnak el. Kukoricatermelésben elsők, búza- termelésben pedig a második helyen állnak. Az Esti Hírlap alapján HOGYAN FOGUNK BESZÉLNI A VILÁGŰRBEN? Napjainkban, amikor űrhajók koringének a világűrben, a tudósok már azon gondolkodnak. hogy milyen is lesz a bolygóra érkező ember és az ottani értelmes . lények közös nyelve. A világ jeles tudósai, köztük a szovjet, amerikai, svéd és francia kutatók már egyetemes vflágürnyelvről beszélnek. amelynek megvalósítása ma még szinte lehetetlennek tűnik, és sok tudományos problémát vet föl. PÉNYNYELV? Az ismeretlen űr titkait kutató neves tudósok feltételezései szerint több olyan égitest van, amelyen hozzánk hasonló értelmes lények élhetnek, s egy napán rádióhullámok útján érintkezésbe léphetünk velük. Ezekről az égitestekről ugyanis valószínűleg válasz is érkezik, amelyet a. modern technika készülékei fel is fognák, a tudományos probléma az üzenetek megfejtésében jelentkezik. Nem tudjuk, ' hogy e- zek a lények hogyan fejezik ki .magukat — beszéd útján-e vagy pedig teljesen más módon. Ma még nem tudhatjuk, hogy ezek a lények érzékszerveik közül melyikkel szaglószervükkel vagy tapintó érzékeikkel közlik, mert esetleg látó- és hallóérzékeik nincsenek. ‘ A világűr nyelvét kutató tudósok egy része azt javasolja, hogy rádióhullámok helyett fényjelekkel közöljük gondolatainkat űrbéli szomszédainkkal. E kérdésnél tudnunk kell, hogy a korszerű rádiótávcsövek hatósugara ma már tízmilliárd fényév távolságra terjed. Ennek ellenére a nagy Tejútrendszer közepéig még a legmodernebb rádióteleszkópok sem hatolnak el. A csillagok száma abban a térségben, ameddig a modern műszerek hatótálvalsága terjed — 150 milliárd. A "kutatók feltevései szerint ezek közül minden tizediknek van bolygórendszere, vagyis olyan csillaguk, mint a Napunk. Számuk tehát hozzávetőlegesen tízmilliárdra rúg. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy legalább tízmilliárd olyan égitest van, amelyen élet alakulhatott ki. Tisztában kell lennünk azzal, hogy Földünkön az első értelmes lény hozzávetőleg egymilliárd évvel azelőtt jelent meg. A tudósok feltételezik, hogy ez a folyamai lejátszódott más égitesteken is. A Földön élő népek közötti megértés ma már nem ütközik nagy akadályba, annak ellenére, hogy. egyes kontinensek, lakóinál a fogalmak között lényeges eltérések mutatkoznak. Erre nagyon jellemző például, hogy egy távol-keleti néptörzsnél, á niva- hóknál, az egy „szarvas“, egy „ujj“, egy A tudósok, akik az egyetemes ür nyele — linkos — megteremtésén dolgoznak, határozottan állítják, hogy az anyagi uiiág törvényei egyformán érvényesek az egész Tejútrendszerben. A világegyetem építőkövei mindenütt ugyanazok az anyagi részecskék. A fény sebessége ugyanaz az Androméda-ködben, és a mi Tejútrendszerünkben is. A -tudósok úgy vélik, hogy ha a természettudomány' törvényei egységesek az egész világűrben, akkor feltehető, hogy a gondolatközlés jelei is egységesek, törvényszerű szabályokhoz igazodnak az értelmes lények között. A kutatók egy csoportja szerint a matematika a legalkalmasabb arra, hogy a világűr értelmes lényei és Föld emberei megértsék egymást. A szovjet tudósoknak az a véleményük, hogy a Mars-lakókkal — ha egyáltalán léteznek: —, úgy is érintkezésbe léphetnének, hogy a hatalmas kiterjedésű szibériai mezőkön .óriási méretű, fénylő háromszögei szerkesztenének. A háromszögnek nagy jelentősége lenne, mivel különböző módon szemléltetné VHagorász tételét. Ha a Mars-lakók ezt a fénylő háromszöget észrevennék, akkor megállapíthatnák, hogy a Földön értelmes lények élnek. A világ tudósai eltérő - véleményt képviselnek a világűr nyelvének egyetemes megalkotását illetően. Érmek ellenére mégis egyetértenek abban, hogy a következő évtizedekben az ember el -fog jutni naprendszerünk valamennyi bolygójára, s ott esetleg értelmes lényekkel' fog találkozni. Jelenleg a kutatók azon munkálkodnak, hagy a fennálló gondolatközlési módok különbözőségeit olyan nevezőre hozzák, timely a legeredményesebb lesz a „linkos* megalkotásánál. A tudósok nagy része optimista, és szerintük eljön májd az. a nap — nem is o- lyan beláthatatlan . idő múlva —, amikor a világ távirati irodái a következő hírt röpítik világgá: — létrejött a kapcsolat dz egyetemes világümyelv alapján Földünk lakói és más bolygók értelmes lényei közön. REGÉNYEK MAGNÓSZALAGON Magnótekercset szorongat egyik kezében egy húszéves forma fiatalember, a másikban fehér bot, avval tapogatja a járda szélét a Május 1. úton. A ‘vakok székhazából jön: a magnó-regény könyvtárából kölcsönözte ki az „Észak-nyugati átjáró“ folytatásait. — Tegnap hallgattam végig Fejes Rozsdatemetőjét — mondja a vak fiatalember —, most ezt a regényt ajánlották társaim. Magyarországon a Vakok és Csökkentlátók Országos Szövetségének 10 ezer tagja van, akiknek több mint. a tele nyugdíjaskorú, de a muukaképes tagok nagy réssé dolgozik, részt vesz a termelőmunkán, nemcsak mint telefonkezelő, hanem egyre többen számítógép-programozóként, vagy mint zenészek, kárpitosok, zongorahangolök, könyvkötők keresik a kenyerüket, de szép számmal van közöttük tanító, tanár, gyakorló ügyvéd is. A Május 1. úti székház mögött most nagy építkezés folyik: 9 milliós költséggel hatalmas kultúrház épül. Bőven lesz hely a most eléggé zsúfolt pontírásos-könyvtárnak és a szűk helyén szororígó hangos könyvtárnak Is, ahol a stúdióban hangszalagra veszik a regényeket, és a kikölcsönözhető szalagokat tárolják. A vakok könyvtára 1050 pontírásos művet kölcsönözhet ki olvasóinak, a magnó-könyvtár készlete 660 regény, útleírás és tankönyv, egy-egy műről 3—4 másolat készül. Az elmúlt évben 45 ezernél több magnó-regény tekercset vittek magukkal a magnetofonkészülékkel rendelkező vakok vagy csoportok. Sokan csoportosan hallgatják valamelyik társuk lakásán a regényeket. Főleg az olvasmányos, „cselekményes“ és történelmi regényeket kedvelik a világtalan hallgatók. Jórészt társadalmi munkában, jeles színészek és rádióbemondók olvassák a stúdió mikrofonjába a regényeket. Több felvétele van Simor Erzsinek, Bodor Tibornak, Galamb Zoltánnak és a Déryné Színház két művészének, Komlós Róbertnak és Dombóvári Ferencnek. A rádióbemondók közül Körmendy László kellemesen zengő hangját kedvelik és hallgatják szívesen a magnókönyvtár „olvasói“. R. SZÜRŐANYÁG A PC elnevezésű szóróanyagot elektromos töltésit textilre dolgozott szerves mikrorostokból gyártják. A sxúrd- anyag felfogja az összes 0,1 mikrométer átmérőjű környezetszennyező aeroszolokat. A szerves mikrorostokból készült szűrőréteg víz- és saválló, néni sértik meg Mm a lúgok, sem az alkohol. Nem ellenálló azonban a nerves oldószerekkel — mint példánl az acetonnal, etilacetáttal — szemben. Legelterjedtebb a PC 9a jelzésű szűröanyag. Hansználják légzőkészülékek betétjeként, mert felfogja a légzőszervek szilikózisát okozó port. Az iparban szóró- és klimatizációs berendezésekbe alkalmazzák. Az egészség- ügyben steril közegek létesítésére, antibiotikumok gyártásakor és egyéb speciális szükségletekre alkalmazzák, mert a szürőanyagnak megvan az a kitűnő tulajdonsága, hogy falán a baktériumokat sem engedi'át. — c»— A KGST-tagál 1 amok vasúiéin közelkedb vonatok sebességének növelése végett az érintett- Országok komplex feladatot tűztek maguk elé. Ennek keretében Csehszlovákia azt a megbízatást kapta, hogy á. nagysebességű mozdonyok alvázának tökéletesítében koordinálja a kutató és szerelési munkákat. A fejlesztés célja: a Csehszlovák Államvasutak részére 1973-ban előállítani egy 4000 kW teljesítményű villamos mozdony őspéldányát-, valamint 1974-ben a szovjet vasúti közlekedés számára 'egy 6000 kW teljesítményű nyolctengelyes mozdony 'mintapéldányát. A Skoda-mozdonyok a Leningrád—Moszkva útvonalon 200 km-es óránkénti sebességei közlekednek .majd. —cs— V „labda" teljesen különálló fogalom. Az 8 nyelvükön ugyanis a hosszú tárgyakat külön egységgel fejezik■ ki, s a rövidet ismét mással. Az eltérések ellenére Földünkön a? esetek többségében' megértjük egymást, ha nem beszéd írtján, akkor taglejtéssel, rajzokkal, grafikai jelekkel stb. A gondolatközlés tehát bizonyára más bolygók lakóival is lehetséges. A 'MATEMATIKA MINDENT MEGOLD
