Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-05-22 / 21. szám
A Téli Palota 10 új ifjúság--------eningrádba utazni a város nevezetest ségelnek Ismerete nélkül nem Is érdemes. Azok, akik elmulasztották az előzetes felkészülést, már a városnézés alkalmával (ez a turisták elsőnapi programja) érezték, hisz a le- nlngrádl idegenvezetőknek szinte lélegzetvételnyi Idejük sincs, mert rengeteg a közölnivalójuk. Csakhogy ezeket meg is kell jegyezni, el kell raktározni magában az embernek. NAGY PÉTER A VÄROSALAPITÖ És van mit. A belvárosban például állítólag nincs olyan utca, amelyben legalább egy emléktáblás ház ne lenne. A legtöbb Nagy Péterrel, a város alapítójával kapcsolatos, ezenkívül 230 Lenin emlékét őrzi, s emléktáblák jelzik, hogy itt élt és alkotott Puskin, Gogol, Goncsarov, Xurgenyev, Dosztojevszkij, a zeneszerzők közül pedig Rtmszkij-Korzakov, Muszorgszkij, Csajkovszkij és még sokan mások. Ha csak futólag Is, a város 125 kultúrpalotája és 82 múzeuma közül Is meg kell tekinteni jó néhányat, továbbá templomokat, könyvtárakat... Bár Lentngrád fiatal város — csak 1703-ban kezdték építeni (pontosan 1703. május 27-én) —, mégis rengeteg történelmi esemény1 színhelye volt, kezdve a lázadásoktól egész a szocialista forradalomig, majd a második világháború alatt a 900 napos blokádig. Mindennek emlékeit látni kell, csak... nincs rá idő. Művelődéstörténeti szempontból Nagy Péter cár tevékenysége a legizgalmasabb. — Azt, hogy ő a város alapítója, úgyszólván szó szerint kell érteni, hiszen a városalapítási munkát maga irányította — meséli idegenvezetőnk. — Elsődleges célja az volt, hogy kulturális téren felszámolja az európai hatalmak mögötti lemaradást. De nemcsak a kulturális, hanem a gazdasági lemaradást is. Nagy Péternek pontosan kidolgozott tervei voltak az ország fellendítésére. A várost azért építette a Balti-tenger partjára, hogy „ablakot nyisson Európa felé.“ A kitekintés pedig meghozta az eredményt. A leningrádi látogató meglepődve tapasztalja, hogy a város európai stílusban épült. Nem is csoda, hiszen megalapítója az „ablakon“ kitekintve látta, milyen Európa, s ennek mintájára építette a leendő fővárost. Főleg olasz és francia építészeket hozatott, akik művészi szempontból utánozhatatlan várost varázsoltak a Néva szigeteire. A XVIII. század elején hozott reformok megvalósítása után lett Oroszország is nagyhatalom, egyelőre Inkább politikai, mint gazdasági. Nagy Péter fényűző életet folytató cár volt. Bizonyítja ezt a rengeteg gyönyörű kastély, A Fontánka partján sétálunk, éjjeli 11 óra. A gyerekek még kint játszanak a játszótereken, az emberek viszont nagy odaadással olvassák a városi hirdetőtáblákon a Pravda és az Izvesztyija kiragasztott hasábjait. Egyébként itt is, mint mindenütt a Szovjetunióban, aki nem akar két-három kopekot adni egy újságért, az napközben elolvashatja: ezekre a hirdetőtáblákra minden napilap ki van ragasztva. A hazai látogató természetesen az itthoni időszámításhoz igazítja a lefekvést és étkezést, s mivel a leningrádi éjfélkor Itthon még csak esti tíz óra van, bár az utcák elnéptelenedtek, közülünk még senki sem gondol lefekvésre, annál Is Inkább, mivel az éjféli órákat a turistának a Néva partján kell töltenie. A folyón 21 hatalmas híd van, amelyek azonban alacsonyak, úgyhogy napközben a tengeri hajók nem tudnak közlekedni alattuk. Ezért éjjeli 2 órakor, amikor már erősen virrad ebben a hónapban, lassú morajjal 45 fokos szögben kinyílnak, hogy a hajók közlekedni tudjanak. Impozáns látványt nyújtanak a felnyíló hidak, hisz nem tudni, hogyan s mi nyitja őket. Egyszerre csak az égbe merednek, s megindul a hajóforgalom. Egy órán át tart a hajóközlekedés, s mire az utolsó hajók is bejutnak a kikötőbe, már napsütésben indulhatunk a szállodába, de ezúttal gyalogszerrel, mert a taxisok csak éjfélig dolgoznak. Bár az utcákon le-föl suhannak a T jelzésű kocsik, nem állnak le, vagy ha mégis Igen, akkor ez legalább 5 rubeljába kerül az embernek. Egészen kellemes az „éjjeli“ séta, alkalmunk van közelebbről szemügyre venni egykét gyönyörű monumentális épületet, több nagy művészi értékű szobrot, emlékművet stb. Mire hazaérünk, és ágyba kerülünk, bár fáradtak vagyunk, mégis az az érzésünk, mintha csak délutáni pihenőre térnénk. Süt már a nap, s párás levegőben a szálloda átforrósodott falai között ez a pihenés valóban csak egy délutáni alvásnak felel meg, mert az ember nem Is tud nagyot aludni. De erre nincs Is idő, mert reggel 8-kor már az étteremben kell ülni, ha az ember nem akar lemaradni a délelőtti városnézésről. Márpedig ezt egyetlen turistának sem szabad elmulasztania, hiszen ebben a városban heteket, sőt éveket lehetne tölteni, ha mindent részletesen meg a- karunk nézni. A statisztikusok például kiszámították, hogy ha a látogatő naponta 8 órát töltene a világhírű Ermítázsban, és minden tárgy előtt csak egy percet Időzne, akkor 11 évre lenne szüksége, a világhírű képzőművészeti múzeum teljes megtekintésére. De hol van ennyi ideje egy turistának?! Bordás Győző a téli palota, a várostól nem 'messze levő Petrodvorec, a cár nyári rezidenciája és számos más épület Is. Miért volt minderre szükség az akkor még elmaradott országban? A választ Is megkapjuk. Nagy Péter, akárcsak elődei, majd utódai is, a fényűzés tekintetében nem akart lemaradni Nyugat-Európa mögött. A Finn-öböl partján épült nyári palota kertjébe például azért kellett 180 hatalmas szö- kőkutat állítani, hogy a „nyárllak“ méreteiben és szépségében meghaladja a versailles-i kastélyt. A Vaszilij-szíget egyetemi rakpartjáról kémleljük a várost. Balra, a Péter Pál-erőd közepén álló, 122 méter magas, aranyozott tűhe- gyű templomtorony még ma Is a város legmagasabb pontja. A monumentális épületek mind a cári hatalom nagyságát Illusztrálták. Persze mindegyiknek más célja Is van. Az erőd közelében épült az ország első múzeuma, de mivel kezdetben nemigen akadt látogatója, Nagy Péter elrendelte, hogy a múzeum kijáratánál a nőknek cukrot, a férfiaknak pedig pálinkát kell adni. Bár a rendelet nem sokáig volt érvényben, az emberek megszokták a múzeumba járást. Ez a példa ts azt bizonyítja, hogy Nagy Péter látszólag nevetséges intézkedései nem Is voltak annyira megmosolyogni- valók. ■ LENINGRAD! fEHÉR ÉJSZAKÁK A2 első Ismerkedés a várossal a buszbői történik“ amíg a repülőtérről a szállodába viszi az utast. Az, amine már ekkor felfigyeltünk, a_ nagy széles sugárutak, a gyönyörű, különféle stílusú épületek, a hatalmas parkok, a szobrok sokasága, a hatalmas diadalkapuk és nem utolsósorban a hidak. Másutt a folyó vagy a híd biztos tájékozódást nyújt az Idegennek, Lenlngrádban azonban megtévesztő- leg hatnak. Hogyisne, amikor a mindössze 74 kilométeres Néva folyó torkolatánál sok mellékágra oszlik, és 110 szigetet alkot (ezeken épült fel a város), amelyeket 700 (!) híd köt össze. így ezt a 4 milliós várost joggal nevezhetjük a hidak városának. A júniusban vagy júliusban érkező turista kíváncsian várja, milyen is a híres leningrádi fehér éjszaka. Ekkor ugyanis a késői naplemente és a korai napkelte között csak félhomályban van a város. Petrovdvorec 117,5 hektáros parkjával, szám tálán szökőkútjával. AZ ÓCEÁNOK „LUNOHODJA“ A Lunohod holdjármünek tengerjáró párja született. A Szovjet Tudományos Akadémia mellett működő Oce- anológiai Intézet munkatársai szerkesztették. A Krab (rák) névre keresztelt tengeralattjáró feladata a tengerfenék tanulmányozása. Az erős fényszórókkal felszerelt Krab kábelek közvetítésével éles tv-képet sugároz és a képek szerint a kísérő hajó fedélzetéről 1- rányítható. A tengeralattjáró úgy van megszerkesztve, hogy a tengerfenék fölött pár centiméterrel lehorgonyozhat. Az első kísérletet a Lipa- rl szigetektől északra a Xir- rén-tengerben végezték, ahol a tenger mélyében levő hegy csúcsai majdnem 60 méternyire nyúlnak ki a vízből. A hegy lábánál a Krab 2000 méteres mélységet mért. (mb) HIDAK - JUGOSZLÁVIÁNAK A Jugoszláviában pályázatot, írták ki olyan híd tervére, amely a szárazföldet, a Szent Márk- és Krk-szigetet köti össze. A pályázatok közül a csehszlovák pályamunka került ki győztesként. A bíráló bizottság sokkal nagyobbra értékelte a csehszlovák tervrajzot, mint a további három pályázatot, amelyeket jugoszláv mérnökök és külföldi cégek nyújtottak be. A bíráló bizottság egyik tagja a kohószerelő vállalat képviselője, Vekoslav Kebo mérnök volt. A híd szerkezetének megépítését a V2KG 6 üzemre bízták. A híd teljes összeszerelését a kohószerelő vállalat végzi. Az első hid, amely a szárazföldről vezet, függőhíd lesz, 472 m hosszú, egyike a leghosszabbaknak Európában. A második, a Szent Márk-szigetről Krkbe vezető híd oszlopos megoldású lesz és 4611 méter hosszú, A képen az építendő híd rajza látható. (mb) WOOD \-l. «ŐW ...... leva parti városrésziet
