Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-05-22 / 21. szám

6 új ifjúság FURCSA KIS KUPA! Újságjainkban évek öta azon kesergünk, hogy a közönség elfordul a focitól, nem érdeklik a bajnoki mérkőzések és a ku­patalálkozók. A Csehszlovák Kupa első dön­tőmérkőzését láttam, és látom valószínű­leg a visszavágót Is. Lehettünk vagy négy­ezren a pálya körül, a hangulat amolyan átlagos volt, mint egy közepes Ugamérkő- zésen. Bezzeg Angliában! — sóhajtoztunk. — Ott aztán esemény a kupadöntői Persze Angliában (és egyebütt) nem e- gészen Így csinálják. Nem mondok mást, csupán annyit, hogy a kupadöntőre még a Labdarúgószövetség Illetékesei sem voltak kiváncsiak. El sem Jötteki Olyan volt ez, mintha a hold felé In­duló űrhajót szerelése végső szakaszában meg sem nézné a főtervező. Hát nem fur­csa? EGY NAPPAL A DÖNTŐ UTÁN Csütörtök van, délután fél négy, a VSS pályája fölött sötét az ég, papírhulladékot görget a hideg szél, amikor a játékosok edzésre készülődnek. A pálya gyepét jő né­hány hatalmas lyuk csúfítja, a „perzsasző­nyeg“ szakadozott. Kék melegítőben egy­más után szállingóznak ki az öltözőből a futballisták. Nincs közöttük Pollák, Daöko és Jutka, ők pihennek, mert rendbe kell hozni kisebb sérüléseiket, hisz néhány óra múlva Itt az újabb bajnoki. Az edzést hárman nézzük. A fényképész, Sárközi Ferenc, a riporter és a riporter lánya. Igazi hétköznap ez, talán a felvé­telekből Is kiderül, a játékosok arca boros­tás, szemük alatt talán még a tegnapi ne­héz találkozó okozta karikák. STRAUSZ még mindig félelmetes lövő, sajnos, a kupadöntőn nem sikerült a háló­ba találnia, s mire belemelegedett volna, edzője lecserélte, pedig ott volt a lábé­ban a gölt GALLIS, a martini szerzemény állt be a helyére, neki viszont nem volt lehetősége az igazi belelendülésre, bár a második göl az ő érdeme. STAFURA élete első válogatott mérkőzésének fáradalmai­val és tapasztalataival lépett pályára. A kiváló játékos még sokra viheti, ha nem száll fejébe a dicsőség, és olyan szerény marad, mint pályafutása elején. ANDREj- KO Boroät pótolja a balszélen, sikerült már a ligában fontos gólokat lőnie, a döntőn sajnos ő sem csillogott. SVAJLEN külön fe­jezet, ha visszavonul, többrészes folytatás­ban foglaljuk össze gazdag pályafutásának történetét. KRÄLKA Plvarník utódja a vé­delem jobb oldalán. Keményebb, mint vá­logatott elődje, fokozatosan ő Is beleépült az együttesbe. KISS mostanában tartalék, nehéz a középpályások között kiharcolni helyet, egy másik csapatban a kezdő felál­lításban szerene'betne ANGYAL Imre és Angyal Imre BATTYANY! Béla a VSS két olyan erőssége, akikről mostanában sokat beszélnek, őket ezúttal mutatjuk be olvasóinknak, SZÉLES Lajossal, akiről háromszor Írtunk már az Oj Ifjúságban, arról beszélgetünk, milyen a sárga-kék együttes a kispadről? KI EZ AZ ANGYAL? Amikor megjelenik a pályán, nem lebeg feje fölött az a bizonyos kis glória, amely tévébeli névrokonát, a mindenkin diadal­maskodó „Angyalt“ Jellemzi. „Magyar hangja“ viszont van, persze nem a szink­ron és Láng József jóvoltából, hanem pusz­tán azért, mert Angyal Imre dióspatonyi. Innen került a már SpiSská Nová Vesen szereplő Brányik rábeszélésére a kelet­szlovákiai csapathoz, itt fedezték fel, és igazolták le az elsőligás VSS-be. — Legszívesebben a balösszekötő poszt­ján játszanék, de hát jobbszélre tettek, mert amikor Hoholko berukkolt, megüre­sedett ez a poszt. Eljátszom itt is, a szé­len, de ha lehetne, viszamennék eredeti helyemre, bár játszottam már szinte min­denütt. Angyal jól kezdett, gólokat Is lőtt, az­tán egy kissé megtorpant, sőt, az Inter Bratislavához szeretett volna szerződni. A téli alapozása, úgy látszik, nagyon |ól si­került, mert a csapat erősségeihez tarto­zik, számos használható labdát tálalt be középre, nem rajta múlott, hogy a belső­csatárok nem mindegyiket használták ki. — Egy csapat bonyolult gépezet, na­gyon sok függ nemcsak az edző szaktu­dásától, hanem attól is, hogy milyen a játékosok és a vezetők viszonya, érzi-e a játékos, hogy áll mögötte valaki, s tapasz­talja-e, hogy az ígéreteket beváltják? VengloS edző, aki maga Is jő futballista volt, menet közben is tudott a taktikán változtatni, megmagyarázta, hot követjük el a hibákat, s lelket tudott önteni belénk. Nem ijedt meg az ellenféltől, hanem azt mondta, ne féljetek, tudtok ti is annyit, a- mennyit ők, rajtatok múlik a siker. Angyal mondataihoz nincs mit hozzáten­nünk, pontosan úgy van a helyzet, ahogyan ő látja. A szőkésbarna hajú futballista 1946-ban született, vagyis ebbep az eszten­dőben tölti be huszonhetedik évét, igazi sikerei tehát még csak most következhet­nek. Amióta a VSS-ben szerepel, higgad­tabb lett, több csele „jön be“, a Tátrán PreSov ellen lőtt gólját pedig (a Szlovák Kupa döntőjének visszavágóján) tanítani le­hetne, olyan hibátlan, mesteri munka volt. — Az ostraval döntőn valószínűleg a pszichikai felkészítésén múlik majd min­den. Ha felszabadultan, higgadtan, nyugod­tan tudunk pályára lépni, vagyis ha azt tudjuk majd játszani, amire képesek va­gyunk, miénk lehet a kupa. ÉS „BArTÄNYr? Miőta a VSS-ben szerepel, nem a teljesít­ménye, hanem a neve okozza a legtöbb gondot. A napilapok kommentárjaiban a kettős té után következő ipszilont lespórol­ják, a helyen leírt és kiejtett Battyáni he­lyett rendre Battányit írnak és mondanak a kommentátorok. Lapunk olvasói Is Jól Ismerik már a nevét, azt azonban talán nem tudják, hogy a riportban szereplő három VSS-beli játé­kos, Angyal, Battyányi és Széles olvassák az Új Ifjúságot! — Huszonhárom esztendős múltam már­ciusban, egy kelet-szlovákiai községből, Bodrogból származom. A Krélovsk? Chlmec- 1 (Ktrályhelmeci) Alapfokú Középiskolában végeztem, innen mentem a KoSicei (Kassai) Magyar Tannve'víi Oénészetl és Elektro­Battyányi Béla technikai Ipariskolába. Eleinte a VSS ifjú­sági csapatában szerepeltem, majd beruk­koltam Banská Bystricára; egy év múlva Kroméi-íZbe helyeztek. A Dukla a divízió­ban játszott, és én tulajdonképpen nem is bánom, hogy Így történt, mert sokat tanul­tam Itt. Meglepett például a csapat és a vezetőség között lévő nyílt, őszinte viszony. Nemrég levelet írtak KroméffZből, amely­ben beszámoltak a csapat szerepléséről, és megkérdezték, nincs-e katonának készülő hátvédünk, mert szívesen látnák. Amikor Pivarnlk a Slovanba, Desiatnik a helyi VS2-be, Bomba egy kis kényszerszü­net után Bardejovba került, mindenki azt hitte, hogy ezzel a VSS kiváló védelme tel­jesen szétesett. Nem így történt, és ebben nem kis érdeme van Battyányi Bélának Is, aki szilárd oszlopa a csapatnak, szinte mindig képes jól játszani, és úgy szerepel, mintha évtizedek őta szerepelne ezen a poszton. — Én mindig gőlokra vágytam. Kény­szermegoldás volt, hogy a védelembe ke­rültem, még az ifiben bízott meg ezzel a szerepkörrel Mátyás edző. Aztán ottragad­tam, pedig igazán a csatársorban szeretnék szerepelni! Ez után a meghökkentő vélemény után mondjuk még el, hogy Battyáni Béla na­gyon szereti a focit. Egyik íalubélije sze­rint vasárnaponként — ha éppen otthon volt —■ szívesen állt a kis falu csapata rendelkezésére! Mit vársz te az Ostrava! döntőtől? — Az általános vélemény szerint az egy gól nem elegendő. De azért: a kupát még nem vesztettük el, elvégre jelen pillanat­ban nekünk van előnyünk, nem Ostravá- nak. Tavasszal, amikor 3:0-ás vereséget szenvedtünk tőlük, nagyon kemények vol­tak, s tulajdonképpen nem Is Játszottak jól, bár azóta nagyot javultak. Úgy tudom, a visszavágót közvetíti a tévé. Az ország nyilvánossága előtt a bíró Is tárgyllagosabb lesz, s ha nem lesz túl kemény a harc, miért ne lenne nekünk Is esélyünk? SZÉLES: EGYSZER CSAK JÖN A KRÍZIS... Széles Lajos, azaz Széles Öcsi a véde­lem tagja volt berukkolása előtt. A kato­naévek alaposan megviselték, olyan sú%ros térdműtéten esett át, hogy sokáig az is két­séges volt, sportolhat-e egyáltalán. A mű­tét szerencsére jől sikerült, és Öcsi ma is­mét edz. Az utóbbi hetekben kisebb sérü­lések is zavarták, de bizonyosra vehető, hogy ha az edző alkalmat ad neki a sze­replésre, kihasználja helyzetét, mert becsü­letesen edz, végeredményben pedig ügves labdarúgó. Hogyan látta ő a kispadről tár­sait a döntőmérkőzésen? — Szinte senkinek sem ment úgy a já­ték, mint vártuk. Nem hinném, hogy a fiúk lebecsülték volna az ellenfelet, vagypedig fejükbe szállt volna az utóbbi sikerek di­csősége. Inkább idegesek voltak, sokat ron­tottak. De hát ezzel számolni kell, a jó tel­jesítmények után következik a krízis, s kisebb hullámvölgy. (Ezt az AC Nitra el­leni bajnoki fényesen igazolta!) Most az a fontos, hogy Ostraváig rendbejöjjön a csa­pat, és akkor talán nem lesz baj. Ha na­gyobb előnnyel utazhatnánk, miénk lehet­ne a kupa, s vele együtt egy nagyszerű eu­rópai verseny rajtengedélye! KI SZERETI JOBBAN \ PEZSGŐI? A VSS játékosai vagy az ostraval futbal­listák? Ki veszi át a kupát, hogy aztán pezsgőt önthessen bele, és valóban megíz- ielje a győzelem édes mámorát? Napokon belül választ kapunk a kérdés­re, napokon belül eldől, melyik csapat raj­tolhat a KEK-ben. Országszerte a VSS él­vezi most a labdarúgást értők rokonszen- vét, mert ez a csapat időnként vérbeli fut­ballt produkál. Sajnos, csak időnként, és sajnos, nem az első kupadöntőn. Mivel zárhatja riportját az újságíró? Sportszerű, nagyszerű, izgalmas mérkőzésen a jobbik csapat győzzön. Olyanon, mint a- mtíyet legutóbb Angliában játszottak, vagy hB lehet, még szebbenl BATTA GYÖRGY Sí' iföri Ferenc fe'vélelei Széles Lajus AZ OLIMPIAI REMÉNYSÉGEK SEREGSZEMLÉJE: A moszkvai llniverziádc Idén augusztusban heted­szer gyűlik össze Moszkvá­ban a világ sportoló ifjú­sága. A szebbnél szebb sportlétesítmények, a gyö­nyörű történelmi emlékmű­vek egyaránt vonzzák a résztvevőket a szocialista világ metropolisába, Mosz­kvába. Ez a város doku­mentumává vált a réginek és az újnak, amely meg­nyilvánul az emberek gon­dolkodásában, az életfelfo­gásukban, az építészetben és a sportban Is. A Lenin- hegyen épült egyetem 10 napig nyújt otthont 56 or­szág 5000 sportolójának. A legnagyobb esemény lesz ez két ollmplász között, részt vesz rajta lord Kllla- nin is, a NOB elnöke, a védnökséget pedig a Szov­jetunió Minisztertanácsa vállalta. A rendezőség hatalmas stábja a szakszervezetekből a Komszomolből, az állami testnevelési szövetségből, a minisztériumokból, a kato­naság köréből és az utazási irodákból került ki. Az elő- mukálatok lassan már be­fejeződnek. A VII. Univer- ziáde felülmúlja az eddi­gieket, a legnagyobb lesz a sporttörténelemben, nem­csak a résztvevők számá­ban, hanem a sportteljesít­ményekben is. A Nemzetkö­zi Olimpiai Bizottság az Univerziádét főpróbának te­kinti, a fiatal reménységek seregszemléjének. A Szov­jetunión kívül nagyszámú versenyzőt küld az NDK, Lengyelország, Magyaror­szág és Csehszlovákia; az Egyesült Államok 450 ver­senyzővel vesz részt az Univerziádőn, de Olaszor­szág és Franciaország is szép számmal képviselteti magát. Hazánkból 151 versenyző utazik Moszkvába. A birkó­zókon és toronyugrókon kí­vül férfi sportolóink min­den versenyszámban szere­pelnek. Igen nagy lesz a konkurrencla. A legjobba­kat kell tehát kiválasztani, és erről Banská Bystricán a hazai nyári Univerziádén való szereplés dönt majd. A SPORTPÁLYÁK MÁR KÉSZEN ÁLLNAK — a követlező napokban már csak az utolsó simítá­sokat végzik rajtuk, és ün­nepi köntösbe öltöztetik ő- ket. A Luzsnylkl sportpá­lyán lesz az ünnepélyes megnyitás és a záróünne­pély, ugyanitt folynak majd a könnyüatlétiakl verse­nyek Is, az úszás, a tenisz- bajnokság, a vízipoló és a sportgimnasztika. A vízi ug­rásokat a Csajka uszodában, a röplabdamérkőzéseke: Szokolnylkiben bdhyolítják le. A sportolók soraiban igen sok világbajnok, olimpiai győztes is lesz. Nem titok, hogy a Szovjetunió és az USA Is éppen az Univerziá- dék győztesek közül válo­gatja utánpótlását. NEMCSAK SPORTOLÓK készülnek Moszkvába. A Szputnylk Ifjúsági Utazási Iroda egész sor társasuta­zást szervez, és nagy mun­kában van a szovjet utazási iroda, az Inturlszt is. Au­gusztusban az összes moszk­vai szálloda csakis az Unl- verziádé vendégeit fogadja. A* Univerziádé nemcsak sportversengés, hanem a nemzetek közötti barátság manifesztáciéja és egyben kitűnő művészi programok fesztiválja is lesz. Nagyon sok kiváló művész készül Moszkvába, hogy biztosítsa az Univerziádé művészi színvonalát. A műsorokat a Lomonoszov Egyetem nagy kultúrtermében és több moszkvai színházban mutat­ják be. Nehéz lenne meg­mondani, hogy hány embert lát majd vendégül azokban a napokban Moszkva. Egy azonban biztos: az Univer­ziádé főpróbája lesz az 1980. évi ollmpiásznak, ennek megrendezését pedig épp a Szovjetunió szeretné vállal­ni. A Szovjetunió Miniszter- tanácsa mellett működő Testnevelési Szövetség Köz­ponti Bizottságának elnöke, Szergej Pavlov ezeket mond­ta: „A nemzetközi olimpiák demokratizálódási mozgal­mának az élén akarunk áll­ni, a nemzetek közötti őszin te barátság hívei vagyunk; és ki akarjuk venni ré­szünket az olimpiai mozga­lomból, mégpedig olyan o- olimpiász megrendezésével, amelyen mindenki jő! érzi magát, amely szerény lesz ugyan, de mégsem hiányoz­hat semmi, ami veszélyez­tethetné a sportolók telje­sítményét, nyugalmát, el­ronthatná hangulatát. Az Univerziádé nagy próba lesz. Moszkvát a békö és barátság, egy fejlett spVt ország városaként akartuk mutatni, olvan ország vám saként, amelvazelözó ol;m piai játékokon is kitűni te. jesítményeivel.“ A Start nyomán —MB ­Ki szereti jobban a pezsgőt? (Néhány nappal a Csehszlovák Kupa döntője előtt ■ Bemutatjuk Angyal Imrét és Battyányi Bélát ■ Széles Lajos véleménye ■ Tíz viUátnportré a VSS játékosairól)

Next

/
Thumbnails
Contents