Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-05-08 / 19. szám
2 új ifjúság A KONTAKTUS ROVATA Áprilisban ötször jelentkezett műsorunk, a Kontaktus. A kérések és kívánságok mellett egyre több beszámoló, tudósítás is érkezik hozzánk. A beküldött levelek azt bizonyítják, hogy ahol a pártszervezet, a nemzeti bizottság, a tömegszervezetek, a vállalatok és az üzemek felkarolják, segítik a fiatalokat, élénk SZISZ-élet folyik. „A felvételi vizsgák margójára“ HOZZÁSZÓLÁS „A felvételi vizsgák margójára“ c. cikkhez szo- retnék néhány gondolatot hozzáfűzni. Szükségesnek tartom elsősorban azért is, mert egy ember észrevétele, tapasztalata alapján nem lehet általánosítani. Az általános iskolák tanulóinak a megfelelő iskolába való elhelyezése, legyen az szakiskola vagy gimnázium, a kilencedikes osztályfőnökök, a szülök felelősségteljes feladata, problémája. Sok szülő abba a tévedésbe esik, hogy a legdivatosabb iskolák valamelyikét ráerőszakolja gyermekére, ha van képessége, tehetsége hozzá, ha nincs. Valóban igaz. hogy a szülő mindent megtesz, hogy gyermeke a kiszemelt iskolába bejusson, néha még a cikkben említett megvesztegetésre, protekciószerzésre is képes. De — ez az, amit nagyon szeretnék hangsúlyozni — kinél, melyik iskolaigazgatónál, vezetőnél lehet protekciót szerezni? Csakis ott, annál, aki enged a megvesztegetésnek, a pénznek, az ajándéknak. Egy jó tanács: az ilyen igazgató próbáljon három embert határozottan elutasítani, ha ilyen céllal mennek hozzá, rövid idő alatt szárnyra kap a hír: az „X“ iskolában csakis a tudás fontos, a tehetség számit. Csakhogy emberi „gyarlóság“ az is, hogy az illető képtelen ellenállni a csábításnak. Ahogy átolvastam a cikket, arra a következtetésre futottam, hogy írója szerint a felvételin el ért gyenge eredmény a jólét rovására írható. Szerintem más a helyzet. Sok a jelentkező, nagyobbak a követelmények. Abból, hogy a Dunaszerdahelyi Egészségügyi Iskolában a 112 felvételiző tanuló pl. matematikából majdnem négyes átlagot ért el, nem vonhatunk le messzemenő következtetéseket a tanulók felkészültségéről. Matematikából a felvételi példák közepes nehézségüek voltak, de ha figyelembe vesszük, hogy a felvételik terminusát majdnem három hónappal előbbre hozták, a szakosoknak nem maradt más választásuk, mint a tananyagnak csak egy részét átvenni, vagy az egészen csak felületesen átfutottak. Nem jutott idő a gyakorlásra, pedig „gyakorlat teszi a mestert“. Ezen elgondolkodhatnának az Oktatásügyi Minisztérium illetékese) is, ha változásokat eszközölnek a felvételi terminusokban, az iskolákat pedig már szeptemberben kellene értesíteniük, nem január végén. Anyagtorlódás miatt áprilisi műsorainkban nem szólhattunk például a Ko- Sice-vldéki járás Haniska (Enyicske) községének a fiataljairól. Pedig megérdemlik a dicséretet, hiszen a 34 SZISZ-tag nemrég saját erőből a helyi iskola egyik helyiségét ifjúsági klubbá alakította át. A klub azóta második otthona lett az e- nyicskei fiataloknak. Tevékenységük sokrétű. Kiterjed az eszmei-politikai oktatásra és községük választási programjának teljesítésére is. Haniskán a község vezetői bíznak a fiatalokban. S a bizalom nagy szó. Megszerezni. élvezni nehezebb, mint elveszíteni. Ezt tartsátok továbbra is szem előtt, enyicskei fiatalok! A Luőeneci (Losonci) Pedagógiai Középiskola II. M osztályos tanulóitól hasonló tartalmú levelet kapott a Kontaktus. „Osztályunk SZISZ-tagjainak fokozódott az aktivitása az utóbbi időben. A tanév kezdetén több mint 1200 brigádóra ledolgozását vállaltuk, a felén már túl is vagyunk. De nem feledkezünk meg az eszmei oktatásról sem. Nemcsak az előadásokat látogatjuk rendszeresen minden második héten, hanem beszélgetéseket is szervezünk kommunista pártunk gazdag tapasztalatokkal rendelkező régi tagjaival, harcosaival“ — olvashattuk a luőeneci diákok levelében. Pukkai Márta Dőlné Sali- by-i (alsószeli) hallgatónk műsorunkhoz szólt hozzá. „Tapasztalom, hogy a Kontaktus műsorai egyre gazdagabbak, érdekesebbek. Sok olyan hasznos riport és beszámoló hangzik el benne, amelyből más falvak, városok fiataljai is tanulhatnak. Személy szerint nagyon elégedett vagyok a zeneszámok kiválasztásával is, mivel az újabb felvételek mellett régebbi, közkedvelt dalokat is besorolnak műsorukba". Köszönjük az elismerő szavakat, ígérjük, hogy a jövőben is az egyre színvonalasabb műsorokra fogunk törekedni. Persze néha magunk is nehéz, sőt megoldhatatlan probléma o- lőtt állunk. Egyesek csak a kért dalt akarják hallani, mások pedig inkább nevük és címük bemondásához ragaszkodnak. Ezt pedig néha még a legjobb akarat mellett sem tehetjük, mert akkor műsorunk — például egy-egy igen népszerű dal közvetítésekor — név- és címfelsoroló adássá válna. Ez viszont nem célunk! Válaszolnunk kell még Kovács Márta magyarországi hallgatónk levelére is, aki azt kérdezi tőlünk, hogy az Oj Ifjúság kapha- tó-e őnáluk. Igen. kapható, de csak korlátolt mennyiségben, Budapesten. Ezért azt tanácsosuk, hoey a Hírlap Irodán keresztül rendelje meg az Üi Ifjúságot. Es végül felhíviuk még figyelmeteket, hoev a Kontaktus mábis 9-éo. hazánk felszabadulásánál' 28. évfordulóién 13 órától 14 óráig ünnepi köntösben jelentkezik. RÉGEN KASTÉLY, MA MEZŐGAZDASÁGI SZAKTANINTÉZET Az országút mellett magas kőkerítés, mögötte kastéiy. Pontosabban régen kastély volt, ma pedig mezőgazdasági szaktanintézat. Kelet-Szlovákia metropolisától, Koéicétól (Kassától) mintegy 20 km-re, Ceöejovce (Csécs) községben van ez a kastély. A tanári szobában Szombatin László és Árvái jános tanárok fogadnak. — Mikor alakult az iskola? — 1958-ban mezőgazdasági tanonciskolaként Indultunk — válaszol Árvái János —, 1961- töl pedig mint mezőgazdasági szaktaíntézet működünk. — Milyen szakot tanulhatnak itt a növendékek? — A mezögazdász-gépesitő szak kétéves — kapcsolódik a beszélgetésbe Szombathi Lász ló. — Tavaly szeptemberben pedig ú) szakot nyitottunk, a gépesítő szakot. A tanulmányi idő három év. — Mi a kettő között a különbség? — A mezögazdász-gépesitő szakon általános mezőgazdasági tudnivalókat oktatunk. Növendékeink növénytermesztést, állattenyésztést tanulnak, és elsajátítják egyes mezőgazda- sági gépek kezelését és e gépek kisebb hibáinak javítását, valamint hajtási jogosítványt szereznek traktorra. — A gépesítő szak kisebb szakmai területet tárgyal, de alaposabban. Állattenyésztéssel és növénytermesztéssel ezen a szakon már nem foglalkoznak, feladatuk a mezőgazdasági gépek kezelésének és a nagyobb javításoknak az elsalétítása. A mostani elsősök ezen a szakon jogosítványt szereznek traktorra, teher- és személy- gépkocsira, kombájnra, ezenkívül hegesztői államvizsgát tesznek. Egyelőre csak magyar nyelven oktatunk ezen a szakon, és csak kilencedik osztályból veszünk fel jelentkezőket. A három év .elvégzése u- tán, akik akarnak, tovább tanulhatnak. a régebbi szakon erre nem volt tehetőségük. A közelben levő Moldava n/Bod- vou-i (Szepsi) Mezőgazdasági Szakközépiskolába jelentkezhetnek, a kétéves felépítményi tagozatra, esetleg más hasonló jellegű iskolába, és érettségi bizonyítványt szerezhetnek. Összegezve: a három év után a végzős diák mint járművezető dolgozhat, vagy pedig javítóműhelyben, és ha kedve van rá, tovább is tanulhat. — Diákjaink már első évben kapnak úgynevezett zsebpénzt, az első félévben 120, a második félévben 190 koronát. Az osztályok, folyosók falain elismerő oklevelek, ezek Is arról tanúskodnak, hogy a fiúk aktívak és dolgoznak. — Iskolánkban különböző szakkörök működnek. A sport- és sportlövészeti kör tagjai Járási versenyen első helyezést értek el. Van színjátszó-, fényképészkörünk, diákjainkat érdekli a turisztika, motorosturisztika, és szakkört alakítottak az üvegházi munkákra is — sorolja Juhász István mester, a SZISZ iskolai alapszervezetének a védnöke. — A tavalyi országos szén tóverseny győztese a mi nővén dékünk lett. Reméljük, ezt a helyet sikerül kivívnunk ebben az évben is, már készülünk a versenyre. — Iskolánknak lehetősége van, hogy tanulóink minden évben hazánk legszebb helyein üdüljenek, Marianské Lázné- ban, Karlovy Varyban és még másutt. A tavalyi szünidőt Bru- nyánszky István a Fekete-tenger partján töltötte. — Saját autóbuszunkon gyakran kirándulunk. Voltunk Br- nóban, Prágában, a Duklán. Legutóbb Dolná Stregován jártunk, megnéztük a Madách- múzeumot. Kasko Gyula, a SZISZ alel- nöke most futott be traktorral. — Hol jártatok? — A községben kultúrháznt építenek, ott voltunk segíteni. A SZISZ iskolai szervezete a februári győzelem, valamint a X. Világifjúsági Találkozó tiszteletére 1500 brigádóra ledolgozását vállalta. Hogy vállalásunkat teljesítsük, a község szépítésében veszünk részt, iskolánk körül parkot létesítettünk, ás az iskola átépítésénél is segítünk. — Mikor alakult a SZISZ iskolátokban? — 1970-ben alakult, jelenleg 57 tagja van, vagyis a diákok létszámának majdnem a 70 százaléka. — Milyen gondokkal küszködtök? — Nincs klubunk, de hamarosan ez is megoldódik. Iskolánk egyik részét átépítik, és ott mi ts kapunk helyet. Remélem, hogy ez majd elősegíti alakuló zenekarunk és színjátszó csoportunk fejlődését. — Terveitek a nyárra? — Már harmadik éve tartunk kapcsolatot egy hajdúsgo- boszlói hasonló Iskolával, nyáron ők látogatnak el hozzánk, aztán meg ml megyünk hozzájuk. Három hetet töltünk majd Magyarországon, egy hetet bri- gádozunk, két héten át meg Magyarországgal ismerkedünk majd. Gyula elsős, Jó tanuló, a SZISZ alelnöke. Eláruljuk róla, hogy kerületi szavalóversenyre készül, a járási versenyen első lett. ö erről nem beszél, mi is a társaitól tudtuk meg... A magas kerítéssel körülzárt „kastélyban“ tehát a jövő mezőgazdászai, aktív fiatalok készülnek szép hivatásukra. Milicky Jolán A NÉVTELEN BRIGÁD Az ősi mesterségek legtöbbje nem halt ki, csupán az ipari fejlődés folyamán forradalmian átalakult. És átalakultak a fogalmak is. A hajókat hajdan hajóácsok építették, de nem lennénk pontosak, ha napjaink hajóépítőit is ugyanezzel a „titulussal“ Illetnénk. Komáromban mindig is sok volt a hajóáos. A múlt század végén vagy másfél százan összefogtak, üzemet a- lapitottak, és sok tudással, kevés szerszámmal ácsolták száz, százötven tonnás szállitóhajólkat. Természetesen fából. A vaskorszak a hajóépítésben nem váratott sokáig magára. 1907-ben bekövetkezett, s ekkor már ötszáz tonnásnak épültek a komáromi hajók -- vasból. Napjainkig hazánk legnagyobb hajóépítő üzemévé fejlődött — és méltón viseli nagy névadójának, Steiner Gábornak a nevét. Steiner Gábor Hajógyár. 1947. április 27-ig, míg csak le nem rakták az új, a nagy hajógyár alapjait, sok évtizéden ment keresztül a gyár, megért két világháborút, hanyatlásokat és felvirágzásokat, de igazi virágokra csak a felszabadulás utáni években, évtizedekben következett be. Azóta is szakadatlan fejlődik. Ma Európa legnagyobb és legmodernebb folyami hajókat építő gyárai közt tartják nyilván. A környék lakosságának nagyon jelentős része itt dolgozik, a legnagyobb többségük bizony húsz-huszonöt esztendeje vallja magáénak a gyárat. Kitűnő szakemberek generációit nevelték fel azóta. Igazi nagyüzem. Nagy munkáslétszám, nagy feladatok, nagy teljesítmények... Emberek, brigádok, gépek fognak össze, és épülnek a hajók. —OFarkas István egy a sok közül. A napokban volt húsz esztendeje, hogy belépett dolgozni a hajógyárba. Azóta állja a sarat, s a legkiválóbbak közé tartozik. Ma az üzem legjobb újítója, s egy névtelen, de annál jelentékenyebb szocialista munka- brigádnak a vezetője. A brigád törzsgárdéja 1962 éta dolgozik együtt, az átlagéletkor azonban így sem haladja meg a harminc évet. A régi tagok fiatalok, az újabbak náluk is fiatalabbak, és az az igazság, hogy sokan szeretnének lehorgonyozni ebben a brigádban, a legtöbbjük fiatal: köztük tanulták ki a szakmát, s köztük is szeretnék folytatni. Ez a legjobbaknak sikerül, is. Huszonkét emberből és egy gépóriásból áll a brigád. S bizony, ha huszonkét jó szakember, lelkiismeretes dolgozó egy okos, nagy teljesítményű géppel összefog — nem kis eredmények születhetnek. A gépet 1967-ben vásárolta a gyár. Mindaddig az óriási hajóelemeket, a mozdíthatatlan vaslemezeket nagy szaktudású fémvágók kézi gázpisztolyokkal darabolták fel a kellő formákra. Azóta a gép és ez a huszonkét ember végzi ezt a munkát — ugyancsak alapos szaktudással, állandó összefogásban. ök szabják tehát a hajót. Jókedvű emberek. Beszélgetés közben azon tréfálkozunk, hogy most hajóácsoknak vagy hajószabóknak nevezzem-e őket. Megegyezünk az utóbbiban. Elmondják, hogy ennek a munkának a gyárban ök végzik el a hetven-nyolc- van százalékát. A gép kihasználása végett egyszerre négy hajótest elemeit állítják elő szériában. Most négy darab, 2700 tonnás tengeri-folyami vontatóhajón dolgoznak. Egy ilyen típushoz hatezer elemet kell kiszabniuk a másfél centiméternyi vastagságú óriási vaslemezekből. Három műszakban dolgoznak, hogy folyamatos legyen a szomszédos szerelőműhely anyagellátása, hiszen nélkülük leállna, megbénulna a munka. A huszonkét tagú brigád többsége a délelőtti műszakban dolgozik, de az éjszakai műszak létszámát és a lépcsőzetes munkakezdés fokozatait az szabja meg náluk, hogy milyen a szerelőműhely anyagigénye, melyek a drága gép kihasználásának a legjobb módszerei. A gépet komputer irányítja. Mielőtt a nyers lemezek a gép alá kerülnének, betáplálják a programot, s a nyolc vágó lángpisztoly e program szerint halad, tekereg a lemez felett, vágja, szabja a hajóelemeket. Okos gép, szeretik is a brigád tagjai, de az emberek tudása, akarata nélkül nagy képességeivel semmire se menne, kezelői nélkül semmit, hozzáértő, jó kezelők nélkül pedig csak selejtet tudna készíteni. Márpedig itt drága luxus lenne a selejt. Nagyon kell vigyázni, hiszen egy-egy munkadarab óriási pénzbe kerül, s ahhoz, bogv a nagy értékek Csóka Gyula és kollégája a gép vezérloszerkezete előtt NAGY ÁRPÁD
