Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-04-24 / 17. szám

10 új ifjúság 25 éves a csehszlovák - bolgár barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés A második világháború befejezése után Bulgária Is a szocialista fejlődés útjára lépett. A szocialista országépítö program gyökeresen megváltoztatta az ország gazdasági és társadalmi struktúráját. Elma­radt agrárországból fejlett ipari-agrárországgá változott. Ehhez jelentős segítséget nyújtott a szocialista tábor, köztük ha­zánk. Éppen a napokban, április 23-án ünnepeljük az első csehszlot vák-bolgár kölcsönös barátsági és segélynyújtási szerződés megköté­sének 25. évfordulóját. A szerződés értelmében hazánk jelentős részt vállalt Bulgária iparosításában. A csehszlovák gépek és ipari beren­dezések vetették meg az önálló bolgár nehéz- és gépipar alapját. Cse­rébe mezőgazdasági termékeket és nyersanyagot kaptunk. A baráti együttműködés nyomán Bulgária kétségkívül egyedülálló fejlődésen ment át. Kifejlesztette az ipar olyan ágait, amelyek azelőtt teljesen ismeretlenek voltak az országban. Megvetette a lábát a vi­lágpiacon. Március végén a szófiai Technoexport bratislavai kiállí­tásán a saját szemünkkel is meggyőződhettünk arról, mily átütő si­kerrel dicsekedhet Bulgária a világgazdaságban. Beruházásokat esz­közöl, teljes gyáregységeket szállít négy földrész 25 államába. Élel­miszer- és feldolgozóipari gépeket Európa, Ázsia, Afrika és Latin- Amerika számos országába. |f Á közelmúltban a szófiai Technoexport és a plzeni Skoda, illetve a Skódaexport között megegyezés jött létre a dohányipari gépek gyár­tásában való szorosabb együttműködésről és szakosításról. Ezenkívül Bulgáriában több alkoholmentes italt, gyümölcsszörpöt gyártó gépsort állítunk üzémbe. Az utóbbi években kétoldalú kapcsolataink is a KGST keretében fejlődnek, mindkét feí előnyére. V ^ Bulgáriában egyébként figyelemre méltó eredményeket értek el a gazdaságtervezés és irányítás tökéletesebb módszereinek bevezetésé­ben, a termelés összpontosításában. Erről szól alábbi cikkünk. P. L. ájos lakodalomba f~Jfcsöppentünk. Daliká- m zók gyűrűjébe kerül- m «tünk. A bolgár bará- ■ ■■■tóm csak legyintett egyet, jelezte, hogy kár minden fáradságért, addig innen nem moccanhatunk, míg nem koccintunk az ifjú pár e- gészségére. Elmenni nem lehet, sőt, aztán is csak furfanggal. A násznép lefoglalta a fél ho­telt, valóságos népünnepélyt csináltak a lagziből. Így van Szófiában, Plovdivban és a fal­vakban is. Az állam és a tár­sadalom ugyanis afféle védnök­séget vállal, külön kedvez­ményt nyújt az új házasoknak. A terven kívüli vendégeske­dés azonban nem zavarta meg beszélgetésünket. Mintha mi sem történt volna, zeneszó mel­lett folytattuk a csevegést. Sok kérdeznivalóm volt még, mert ahogy mondani szokás, csak kívülről láttam Bulgáriát. Or­szágjárás közben roppant meg­tetszettek például a hegyek és a dombok mögül elénk bukka­nó piros cserepes falvak. Meg­babonáztak a pazardzsiki és zvanicsevói hatalmas üveghá­zak. Zvanicsevón például több mint 150 holdat borítottak be üveggel. Impozáns objektum. Minden parcellán látható a szakosított termelés, nagy táb­lákban van a kukorica, és a cukorrépa meg a többi növény, hogy a silótornyokkal ellátott istállókról, ólakról ne is be­széljünk. Noha a közutaik kes­kenyek, de aszfaltozottak, a forgalom nem túl nagy. De az egészségügyi szakszolgálatuk kiváló, minden hatszáz polgár­ra jut egy orvos. Hogy ebből a szerfölött érdekes külső je­lekből tudjak „olvasni“, azért volt szükség a hosszas beszél­getésekre. Bolgár barátom tü­relmes volt, pedig sok olyan kérdésre kellett válaszolnia, a- mely már a könyökén jött ki. Megvallom, azért nem voltam annyira járatlan, mert nyolc esztendővel ezelőtt már meg­fordultam Bulgáriában. Igaz, az akkori szerzett ismereteimmel nem sokra mentem, de ahhoz, hogy összehasonlíthassam az eredményeket, éppen elegendő volt. EGY JÁRÁS, EGY KOMBINÁT Azóta ugyanis az állami gaz­daságokból és a termelőszövet­kezetekből nagy élelmiszergaz­daságot létesítettek. Ahogyan ők nevezik, agráripari komple­xumokat hoztak létre. Az or­szágban 170 ilyen óriáskombi­nát működik. Noha a minisz­térium terve szerint dolgoznak a nagyüzemi gazdaságok, min­dent megcsinálhatnak üzemei­ken belül a vezetéstől, a be­takarításon át, a termés feldol­gozásáig. Állítólag ezzel a mód­szerrel a mezőgazdasági ter­melés legnagyobb fokú növeke­dését az ipari módszerek és technológia meghonosítását a mezőgazdaságban és a terme­lés szakosítását akarják elérni. Ezt az igyekezetét mutatja az is, hogy egy-egy falu határá­ban csak búzát vagy csak cu­korrépát, esetleg kukoricát vagy más növényt termeszte­nek hatalmas parcellákon. Az állattenyésztést is ugyancsak szakosították. Vannak ugyanis falvak, ahol csak szarvasmar­hát tenyésztenek, vagy sertést hizlalnak, esetleg baromfit gondoznak. Nyilván így köny- nyebb a szállítás, feldolgozás. magába. Hozzátartoznak a ko­rábbi termelőszövetkezetek, a- melyek most az önálló gazdál­kodási egység szerepét töltik be. A felsőbb szinten nagyob- bára megoldottnak tekinthető a vezetés, viszont a gazdálkodá­si egységek termelésének ösz- szehangolása egyes vidékeken nehezebb. Egy-egy ilyen agrár­ipari komplexum 20-25 üzem­ből és gazdaságból áll. Azonos termelőegységek vannak több­felé is. Öt-hat faluban is ter­melnek például gabonát, ezért nyilván szükség van ágazati ve­zetőségre. Egy-egy ilyen óriás- kombinátnak 10 000-nél is több hektár földje van. Van, ahol több ezer hektáron kertészked­nek, 500 traktor dolgozik a földeken, teherautóinak száma is meghaladja a kétszázat. Az óriáskombinátnak több hűtőko­csija van, és közvetlenül viszi ki az árut. NAGYOBB ÖNÁLLÓSÁG Jól élnek a bolgár szövetkezeti parasztok. Ké­pünkön ATANASZ POPOV szövetkezeti dolgozó háza a tolbuhini járás Balgarevo községében. A munka jobb, ésszerűbb fel­osztásával a munkaerőnek egy része felszabadul. Ezek az i- parban helyezkednek el, vagy pedig ott maradnak a faluban, mert erőteljesen iparosítják a vidéket, az a cél, hogy a fel­dolgozóipar ott jöjjön létre, a- hol megtermelik az alapanya­got. Ezt a célt szolgálják az agrokombinátok, amelyeket nyilván csakis sajátos bolgár viszonyok figyelembevételével vizsgálhatunk, mérlegelhetünk. Azt is elárulták, hogy ezen a téren még nincs elég tapasz­talatuk, némely agrokombinát- ban nem sikerült teljesen meg­oldaniuk a vezetést, irányítást. Nem is csoda, hisz egy-egy t- lyen kombinát majdnem az e- gész járás területét foglalja Nem szeretnék túl hosszú szakfejtegetésbe bocsátkozni, de el kell mondani, hogy nem­csak a mezőgazdaságban tör­téntek ilyen egyesülések, ösz- szevonások, hanem más ipari ágakban is. Az egyesülések ré­vén két év alatt felére csőik­ként a munkaszervezetek szá­ma. Ilyen módon a bolgár i- part, építőipart, közlekedést, bel- és külkereskedelmet stb. tulajdonképpen összesen 64 nagy állami gazdasági egyesü­lésbe tömörítették. Ezek az e- gyesülések közvetlenül a mi­nisztertanácstól kapják a kö­telező érvényű keretterv fela­datokat. Az előírt kötelező tennivalók felölelik a terme­lést, az értékesítést, a műsza­ki fejlesztést, a beruházást, a kiviteli és a behozatali tevé­kenységet. Az óriáskombinátok és az ipari egyesülések kidol­gozzák saját termelési felada­tukat. Egyébként az egyesülé­sek önálló jogi személyeknek tekinthetők. A hozzájuk tarto­zó munkaszervezetek már nem teljesen. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy a bankkal, a költ­ségvetési szervekkel az egyesü­lés központja, s nem az ága­zati minisztérium tartja a kap­csolatot, az anyagbeszerzést és az értékesítést ugyancsak az egyesülés bonyolítja le. Egyes Ilyen mammutkombináthoz nem csupán az alaptevékenységhez kapcsolódó vállalatok tartoz­nak, hanem a mellékágak is. A gépgyártással foglalkozó egye­süléseknek például tervező, ku­tató, fejlesztő, kereskedelmi, szállítmányozási és építési szakosztálya is van. Sőt, a nagV egyesülésekhez kapcsolták a külkereskedelmi vállalatok többségét is. Egyébként a bolgár mezőgaz­daság a múlt két évtizedben megkétszerezte terméseredmé­nyeit. Úgyszólván minden fa­lu újjáépült. A bolgár földmű­vesek munkáját majd százezer traktor és húszezer kombájn segíti. Azelőtt száz hektár föl­det 41 ember művelt meg, most pedig csak 25. Huszonöt évvel ezelőtt a bolgár földmű­velés a termelékenység és a jövedelmezőség szempontjából utolsó volt Európában. Ma pe­dig a paradicsom- és a cseme­geszőlő-exportban megelőzte az eddig világelső Olaszországot, hogy a többi konyhakerti nö­vény termeléséről ne is beszél­jünk. PAP ENDRE AKARATERŐ A MIGRÉN ELLEN A pszichológusok már régóta állítják, hogy akaraterővel ax emberi test számos életfolyamatát befolyásolni lehet. Ezt az elméleti feltevést most a gyakorlatban is sikerült kamatoztat­niuk kansasi orvosoknak. A kutatócsoport azt a feladatot adta a migrénben szenvedő betegeknek, hogy pusztán akaraterővel bírják összehúzódásra fejük ereit. Ha ez sikerül, megszűnnek a migrén fájdalmai. Ehhez villamos mérőműszert bocsátottak rendelkezésükre, amelynek két érzékelője a fejbőr, illetve az egyik ujjhegy hőmérsékletét méri. A műszer skálája a két mé­rési punt hőmérséklet-különbségéről tájékoztatta a betegeket, akiknek tulajdonképpen az volt a feladatuk, hogy pusztán aka­raterővel befolyásolják a két mérési pont közötti hőmérséklet különbséget. Ezt elérve, a kitágult agyi erekből visszafolyik a testbe és egyenletesen eloszlik a vér. a migrén által érintett agyi erek összehúzódnak — megszűnik a fájdalom. Ehhez a betegeknek azt kellett elérniük, hogy ujjhegyük hőmérséklete emelkedjék, a túlzott vérellátástól ..felhevült“ fejbőr viszont lehűljék. A betegeket nem tanították meg rá, hogy miként ér­hetik el a fejbőr hőmérsékletének csökkenését, csupán azt mondták nekik, hogy megtehetik, ha akarják. Az új eljárást azóta már rendszeresen alkalmazzák Kansas államban a migré­nes betegek kezelésére. A bolgár Technoexport és a csehszlo­vák Skodaexport között a KGST keretén belül megegyezés jött létre a dohány­ipari gépek gyártásának szakosítására. A képünkön látható teljesen automa­tizált bolgár gép leválasztja száráról a dohányleveleket és egyben pormentesíti azokat. A gép szívószerkezete megaka­dályozza, hogy a pernietesítés a levegőt szennyezze, A gép a dohányleveleket veszteség nélkül, jóformán 100 százalé­kosan választja le száráról. A gép elvá­laszthatatlan része a dohányfeldolgozó gépsornuk. Kezelése nem igényel külö­nös szaktudást, mert a folyamatot na­gyon leegyszerűsíti. -mb­A LEVEGŐIONOK HATÄSA A leuegöionok a szabadban is, a zárt terekben is keletkezhetnek természetes úton, és a környezet villamos tulajdonságainak megvál­tozása biológiai ingert jelenthet а. szervezet számára. A levegőio- nokat így olyan klímatényezőknek tekinthetjük, amelyek bizonyos kedvező vagy kedvezőtlen hatáso­kat válthatnak ki. Heidelbergi ku­tatóorvosok a közelmúltban beha­tóan tanulmányozták a mestersé­gesen létrehozott kis levegőionok fiziológiai hatását, s kimutatták, hogy például 11 százalékkal nö­velhetik a vérben az oxigén rész- nyomását. Hatásukra a pulzusfrek­vencia 4,2 százalékkal csökken, a magas vérnyomás betegségben szenvedők vérnyomása akár 8 százalékkal is eshet, az optikai ingerekkel kapcsolatos reakcióidő б, 5 százalékkal csökkenhet vagy 3,7 százalékkal nőhet. Érdekes módon az oxigén résznyomásának megnövekedése csak a nem do­hányzók vérében tapasztalható. Éttermek, vendéglők és kantinok száméra készült a KB-325 típusú bolgár burgonyahá­mozó gép, a kétkezi munkát helyettesíti, te­hát ez idő alatt a személyzet egyéb munkát végezhet. A burgonyahámozó gépet a konyha­személyzet mindenütt nagyon szívesen fogad­ja. A gép előnye, hogy a burgonyát hámozás előtt megmossa. —mb—

Next

/
Thumbnails
Contents