Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-04-24 / 17. szám
6 új ifjúság CSAK VESZTENI TUDNAK (VÄCLAV JEZEK, A LEGSZOMORÜBB SZÖVETSÉGI KAPITÁNY?) Arcát szinte mindenki ismeri már az országban. Václav Jezek szövetségi ka pitány, a Sparta, majd az ADO den Haag sikeres edzője. élete egyik legnehezebb feladata előtt áll. Be kell juttatnia a csehszlovák futballistákat a világbajnoki döntő mezőnyébe. Sokan sajnálják is az ősz férfiút, mert — véleményük szerint — soha nem futkosott még a csehországi és szlovákiai pályákon ennyi közepes tehetségű labdarúgó, mint éppen manapság. A merész, de mégiscsak reálisnak tűnő felfedezést ja- roslav Vejvoda. a Dukla edzője tettel fezek fiai mind ez ideig szinte csak veszteni tanultak meg. Akár itthon, akár idegenben mérkőztek, két- vállra fektette őket az ellenfél, és ha ez így megy tovább, a szövetségi kapitány arcáról végképp lehervad a mosoly. Egyébként rendkívül érdekes, amit fezek elkezdett: megpróbálja a Hollandiában sikert ara tott, legkorszerűbbnek vélt játékniodort és játék $ blool a hazai, csehszlovák viszonyokra alkalmazni. Nagy kérdés persze, hogy jó-e ez az elképzelés, nem kellene- e mégis a másik utat járni, azaz a legegységesebb és legjobb klubcsapatra alapozni a válogatottat? A töprengésre most már szinte semmi idő sem maradt. Közeleg május máso- dika, és ez a nap azt jelenti, hogy Csehszlovákia válogatott együttese rajtol a világbajnoki selejtezőkben Nincs az országban ember, aki meg tudná nftmdani.-el- jut-e a csapat az NSZK-ba, vagy sem. A borúlátók vannak többségben. Nem tudni, mit hoz a jövő, de annyi bizonyos, hogy már nagyon régen volt i- lyen nehéz, zilált helyzet ben a csehszlovák foci. Vagy tálán már túljutottunk a mélyponton és megkezdődött a felemelkedés? Ezt még nem tudjuk, s talán nem tudja maga jelek sem. A választ majd az egyes mérkőzések adják. zt már rég megszokA tuk, hogy a világ sportjának nagy eseményei előtt egyre- másra Jelennek meg a beharangozó írások a lapokban, az újságírók megkísérlik felvázolni a várható eredményeket, latolgatják az esélyeket. Mire a világbajnokságok befejeződnek, általában nem is emlékszünk már rá, ki mit várt, ki mit tippelt. Sokkal izgalmasabbak viszont maguknak a főszereplőnek a nyilatkozatai. Igaz, többnyire nem önszántukból tippelnek, s ha felkérik is őket rá, nem szívesen tesznek eleget a kérésnek, de kijelentéseikre okvetlen oda kell figyelnünk, hiszen mégiscsak ők a vérbeli szakemberek, a- kik sokszor a kulisszatitkokat is ismerik. A közelmúltban ért véget a Jégkorong és asztalitenisz világbajnokság. Az e- redményekkel Valamennyien tisztában vagyunk. Tudjuk, hogy akadt meglepetés bőven Moszkvában és Szarajevóban is. Pörgessük hát vissza az idő kerékét, és nézzük meg, mit várt a két világbajnokságtól Kostka és Pitner, Svenson és Bengts- son, Kiampár és Jőnyer? A SVÉD EDZÍÍ : — Mindössze fél esztendeje vagyok szövetségi kapitány, s az újságírók szerint csapatóm eddigi legnagyobb sikere Göteborgban következett be, amikor is legyőztük a világbajnok csehszlovák válogatotatt. A győzelemnek természetesen én is nagyon örültem, de nem ezt tartom eddigi leglényegesebb lépésemnek. Engem az elégít ki elsősorban, hogy sikerült áttérnünk az új, 2-1-2 játékrendszerre. Igazi javulást akkor várhatunk csak, ha átszervezik a svéd bajnokságot, ha legjobb együtteseink tcírnaszerűen mérkőznek egymással a bajnoki címért. Be kellene vezetnünk továbbá a félprofesszionalizmust, mert a jégkorong hovatovább több edzésórát kíván, és a játékosoknak több időt kellene szentelniük a pihenésre és családjukra. A moszkvai világbajnokság nagy megterhelés lesz, ezért valamennyi játékosomat gyakran cserélem majd az egyes mérkőzéseken. Először készültünk közös >-* romhetes edzőtáborban és én ettől sokat r.etnélek. Ügy érzem, nem utazunk rémé nyék nélkül a szovjet tóvá rosba. A csehszlovák csapat nem lesz írigylésremél- tó helyzetben, hiszen ő az újdonsült világbajnok, a szovjetek viszont Idegenben eredményesebbek, mint saját közönségük előtt. Én a- zonban reális ember vagyok: megvédjük a Prágában kiharcolt harmadik helyünket KOSIRA és PITNER: Gyakran kapunk Ilyen levelet: „Az egész ország szurkol jégkorongozóinak. Maguk, mint edzők teljes mér* tékben felelősek a csapatért. Elhiszem, hogy ez nem mindig könnyű. De kérdem önöket: mi változott az u-' többi húsz esztendőben? Semmi, ' illetve rengeteg. Még lassabban és még primitívebben játszunk mint azelőtt! Maguk azt állítják, hogy Bengtssun, aki nem tudta megvédeni aranyát. aáéSBSi KLAMPÁK: Ez a világbanokság a kínaiaké lesz, de a svédek, a jugoszlávok és talán mi ts beleszólunk. A ping-pong egyre gyorsabbá válik, egyre több erőt igényel, vagyis egyre többet edzünk. Nekünk Is a gyorsaságunkat kell még fokozni. A US BRONZ ES A NAOV EZÜST: A jégkorongozók harmadikok lettek és ezt a prágai aranyhoz viszonyítva általában visszaesésnek minősítik, de talán nem is a helyezés, hanem maga a Játék okozott Igazi csalódást. A svédek edzője örült — a remélt bronz helyett a még fényesebb ezüst lett csapatáé. Szarajevóban szinte az következett be, amit Kiampár és jónyer várt. Csehszlovákia számára Allca Grófová jelentette a legkellemesebb meglepetést, vele nem számolt senki és csaknem világbajnok lettl „Fél évet ki kellett hagynom a térdem miatt. Me- niszkuszgyanús a térdem, nem tudtam igazán edzeni, és amikor Kisházit sorsolták ellenfelemül, tudtam, hogy mindennek vége. Ezt a magyar játékost négy esztendeje nem tudom megverni, miért sikerülne éppen itt? Aztán, amikor a második játszmát elvesztettem, még sírva is fakadtam. Ebben az Ideges elkeseredett, zsörtölődő hangulatban álltam aztán újra asztalhoz, és — győztem. Ettől kezdve már ment minden, mint a karikacsapás. A döntőig meg sem álltam. Ilyen felszabadultan soha nem játszottam még. A döntő előtti éjszakát végigtöprengtem, hogyan is Tehetne megragadni a nagy lehetőséget? Igyekeztem, de nem ment. így is elégedett vagyok, erre álmomban sem gondoltam!“ Lám, két világbajnokság van mögöttünk megint, váratlan, furcsa eredményekkel. Legyen csak így mindig, minden világbajnokságon. Legyen csak ilyen izgalmas és feszült minden nagy és kis verseny! Nem tudok reális erőviszony-felmérést végezni Szarajevó előtt, mert nem ismerem a kínaiak erejét. Bonyolult egyéniségek ők, hol egészen lezserek, hol pokolian koncentráltak, de lebecsülni sohasem szabad őket. A japánokról sokat tudok, ők kiválóak. Európa viszont még erősebb lesz, mint Na- gojában volt. A világbajnoki cím megszerzésére legalább húsz játékosnak van egyenlő esélye. Az európai játékosok már elsajátították a topspln-stílust, gyorsab1H37, Moszkva. Az akkori világbajnokságul nyitott jég pályán játszották, azért van a játékosok fején sapka, Történelmi felvételi Alica Grófová, a szarajevói asztalitenisz világbajnokság ezüstérmese. csapatunk technikás. De mit értenek önök technika a- latt? Emlékeznek még Sap- porőra? A finneknek lehetünk hálásak, hogy nem lettünk negyedikek! Remélem, elismerik, hogy csapatunk az önök „bábáskodása“ miatt játssza ezt a primitív hokit! Rosszul és lassan korcsolyázunk, rossz a bot- technikánk, játékosaink görcsösek, nem tudnak felszabadulni ...“ íme, Ilyen levelet is kaptunk Moszkva előtt. Ki tudja, ml lesz Moszkva után? Tudjuk, hogy nem sétafiká- lás vár ránk a Luzsnyiki- ben. A bajnoki dímet nehéz megvédeni, rnT pedig az oroszlán barlangjábas utazunk. Vigasztal viszont az a körülmény, hogy a szovjeteknek otthon mindenkeppen győzniük kell, mert ezt várja tőlük a közvélemény, s a nagy akarásban esetleg görcsössé válhat a játékuk. Nekünk Is van egy-két meglepetés a tarsolyunkban, de erről most nem beszélhetünk ... bak, dinamikusabbak lettek. Én megnyertem az utóbbi időben szinte mindegyik versenyemet. Ettől egy kis önbizalmam lett; többet bírok és keményebbeket ü- tök. Véleményem szerint Európa kivágja a rezet, sokkal jobban, mint Nagojában, bár ml ott angyalian éréz- tük magunkat, hiszen világ- bajnokságot nyertünk. A mi versenyszámunkban Johan- son és Bengtsson lesz veszélyes, meg a Jugoszlávok. Az utóbbi időben egyre na-, gyobb a küszködés a pingpongban Is, rengeteget szenvedünk az edzéseken. MÉGISCSAK LÉTREJÖN AZ EURÓPAI LABDARÚGÓ-LIGA? „A NEMZETI BAJNOKSÁGOK MÄR NEM VONZZÁK AZ EMBEREKET. A BARÁTSÁGOS NEMZETKÖZI TALÁLKOZÓK SEM ELÉG ATTRAKTÍVAK. A FOCIT CSAK EGY TÖKÉLETESEN MEGSZERVEZETT NEMZETKÖZI BAJNOKI VERI SENY MENTHETI MEG!“ Hugo Meissl, 1972 Az osztrák futbbal akkori legjobb szakértője, Í Hugo Meissl már 1927-ben kimondta a jövőbe mutató utat. fviégis, sok-sok esztendőnek kellett eltelnie — közben egy borzalmas világháborúval —,'amíg az európai labdarúgás korifeusai újra I gondolkozni kezdtek ötletén. Előzőleg azonban el kellett hangoznia három nagyon érdekes és súlyos nyilatkozatnak. Wilhelm Neudecker, a Bayern München elnöke: A Bundesliga rövidesen koldusbotra jut. A klubok adóssága huszonkét millió márkára nőtt. Az egyes bajnoki fordulókat átlagosan nyolcvanezerrel kevesebben nézik ebben az évben, mint tavaly. Jaap van Praag, az Ajax Amszterdam elnöke: Csapatom nagyszerű, de nagyon ritkán tudok számára jó ellenfelet találni, és ez a drága, sok pénzbe kerülő együttes nem tudja mindig azt nyújtani, ami benne van. Szuparbajnokságra lenne szükségünk, mielőbbi Helanio Herrera; A kishitűségnek és a nacionalizmusnak okvetlen a háttérbe kell szorulnia ahhoz, hogy a futball nagysága kidomborodhasson. Az európai futballnak gyógyinjekclóra van szüksége. Európai ligát kell játszanunk, akármibe kerül is ez a verseny! HOL ÁLLUNK MOSTANÁBAN? Ott, hogy ismét tárgyalni kezdtek az ötletről az Illetékesek. Eleinte mindenki — kivéve a mammutklubokat — ellenezte a javaslatot, hiszen ez valóban csak a legnagyobbakat szolgálná, a kisebb egyesületek tönkremennének, nem kétséges. Most azonban változott a helyzet, mert nyilvánvalóvá vált, hogy az egyre érdektelenbbé váló, és némely helyen már szinte közönség nélkül lebonyolódól hazai bajnoki mérkőzések veszélyt jelentenek az egész foci számára. Amikor a Bayern és az Ajax csapatait összehozta a sors az idei BEK során, a két klubelnök, a csapatok mecénásai több órás tárgyalást folytattak erről a témáról, és az eredmény nem Is olyan rossz, hogy na lehetne a közeljövőben kivitelezni. Wilhelm Neudecker és jaap van Praag kisütötte, hogy a leghasználhatóbb megoldás a kompromisszumos lehat, vagyis: egyelőre ne jöjjön létre m önálló európai labdarúgó bajnokság, de reformálják meg a BEK-et. A gyakorlatban mindez azt jelentené, hogy az egyes országok bajnokai a megszokott és elfogadott szisztéma szerint mérkőznének továbbra is egymással egészen addig, amíg ki nem alakulna a legjobb nyolc együttes mezőnye. Ez a nyolc csapat viszont most már megmérkőzne egymással úgy, mintha külön kis bajnokságban szerepelnének együtt, méghozzá mindenki mindenkivel, kétfordulós alapon. Aki a legtöbb pontot gyűjti, az a BEK győztese, vagyis az a legjobb európai klubcsapat. A mérkőzéseket szerdán játszanék, a hazai bajnokikat a hét végén. Az utazás nem probléma — állítja a két pénzember —, mert repülővel ma már nincsenek távolságok, és Münchenből Hamburgba éppen anv- nyi ideig tart az út, mint mondjuk Münchenből Milánóba. A javaslat megszületett, a lapok sűrűn foglalkoznak vele. Mikor valósul meg? Erre az Idő adja meg a választ, az az Idő, amely könyörtelen, és amelyről mostanában azt jegyezzük fel, hogy nem kedvez a hazai bajnokságoknak, fogynak a szurkolók a lelátókról, egyre fogynak, szinte mindenütt, és éppen ezért tenni kell ellene valamit! (Az oldalt Irta és összeállította: BATTA GYÖRGYJ EGY „KIS** BRONZ MOSZKVÁBÓL, EGY „NAGY“ EZÜST SZARAJEVÓBÓL (TUDNAK-E JÓSOLNI A SPORTEMBEREK?)
