Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-04-10 / 15. szám
10 új ifjúság A kubai fővárosban a Hotel Habana Libre - az egykori Hilton-szálló - tizenhetedik emeletén, amikor csak otthon tartózkodtam, szólt a zene. A kellemes latin muzsikát időről időre csak azért szakította meg a bemondó, hogy a pontos időt közölje, vagy a híreket mondja be. S ilyenkor mindig felhangzott néhány szó: Itt a kubai rádió beszél: Kuba — szabad föld Amerikában. Szabad föld — terri- torio libre! Ionosén sok szál fűzi össze a szigetországot. Régi és ú] szálak. Vendéglátóink egy alkalommal kedves, hangulatos vendéglőbe, a Bodeguito Del Mediába invitáltak bennünket ebédre. A vendéglő emlékkönyvében bejegyzést találtunk: ■ ■ a az ember huszadH szor vagy századszor hallja, akkor is nagyszerű, felemelő érzés. Pedig nem könnyű az amerikai kontinensen, az USA szomszédságában, szabad földön élni. Nem köny- nyü — Igaz barátok nélkül szinte lehetetlen. Ezt az emI erritorio libre - Szabad fald Amerikában CUKOR ÍS NIKKEL csönös áruszállításokról állapodtak meg; műszaki-gazdasági egyezményt Írtak a- lá, s külön szerződést, hogy a Szovjetunió milyen áron vásárolja meg a kubai cukrot és a nikkelt. Az árak magasabbak a szokásosnál. Akik hallgatták, ezt mondják róla: ■ ■ — Fldelnek meghatott volt a hangja, amikor hangsúlyozta: ki tudja, mennyi szenvedés vár a kubai népre, ha nem kapja meg ezt a hatalmas segítséget. Kijelentette: hiszi, hogy a Szovjetunió és Kuba közötti kapcsolatok ügy kerülnek a történelembe, mint példa és modell az igazán baráti és internacionalista viszonyra. Valóban nem kis segítségről van szó. A Szovjetunió 27 jelentős kubai ipari ágazat, illetve létesítmény fejlesztésében vesz részt. Felépítenek például két új- textílgyárat, elvégzik további hét teljes rekonstrukcióját. Teljesen felújítják a jelenlegi kubai nikkelbányákat, olyan kombinátot létesítenek, amelyben évi 30 ezer tonna nikkelt, kobaltot termelnek majd. (Castro külön hangsúlyozta: a nikkellel gondok voltak, mert a jenkik befolyásolták a világ nagy acéltermelőit, megtiltották olyan acéltermékek vásárlását, amelyek kubai nikkelt is tartalmaztak.) Kuba — erről személyesen Is meggyőződhettünk — internacionalista politikát folytat. Castro tavalyi európai útja óta — amelyről e- gyébként szép kiállítású, terjedelmes kötet jelent meg nemrég — még Jobban érzik ezt a földrajzilag távoli, de érzelmileg mégis oly közeli kapcsolatot. Kuba úgy fogadja el a baráti segítséget, mint az internacionalista együttműködés reális velejáróját, viszont ahol szükség van rá, saját lehetőségein belül Kuba is kész mások támogatására. ■ ■ Havannában ért az a reggel, amikor — Európában már dél volt — aláírták a vietnami fegyvernyugvási egyezményt Párizsban. Az Egy patinás havannai szálloda aláírás perceiben Havannában megszólaltak a szirénák, s az emberek, ki kocsival, ki gyalog, tömegesen özönlöttek a VDK és a DIFK nagykövetsége, a kubai-vietnami szolidaritási bizottság épülete felé. Köszönten! a nagy pillanatot. Fáklyás felvonulások, gyűlések követték egymást, s már fogalmazódtak a tervek, hogyan segítik a békés Vietnam felépítésének munkáját. Jártunk üzemben, ahol éppen akkor írták alá a felajánlásokat: egy, Fidel Castro vezette nagygyűlés javaslatára minden kubai havi egy font (45 dekagramm) cukorról lemond a chileiek javára. Kubában — éppen, mert ez a legfontosabb valutaszerző eszközük — a cukor jegyre van, s egy-egy személyre öt-hat font Jut egy hónapban. A következetes, Internacionalista külpolitika, s különösen az utóbbi Időkben kifejtett tevékenység mindinkább megnyitja Kuba e- lőtt az utat a nemzetközi porondon is. A szocializmust építő Kuba — nem kiszolgáltatottja többé az USA blokádpolitikájának, habár az USA a mai napig is terheket ró rá. Ezt legjobban maguk az egyszerű kubai emberek érzik. SÄRDI MARIA Városkép a modern Havannáról „Éljen a szabad Kuba, Chile remél... Allende, 1961. június 28.“ Chile nemcsak remélt, hanem elindult — ha másfajta módon is — egy olyan úton, amely ugyancsak az igazi függetlenséghez vezet. Ebben nem kis része volt Kuba példájának. ■ ■ Havannai barátaink sokszor elmondták: nem volt könnyű ez az első évtized. Ám amlpta hatványozott e- rővel érzik a szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió támogatását, segítségét, még bizonyosabbak benne, hogy elérik céljukat. Nemrég Fidel Castro beszélt a havannai televízióban. A beszédet kubai értékítélettel két okból is szokatlannak mondják: alig több mtiH egyórás volt, s amire — így hallottuk — aligha akadt példa. Fidel egy-egy részt papírról olvasott. Olvasta, hangsúlyozva: milyen fontosnak tartja, hogy a nép betű szerint is megismerje azt az öt gazdasági megállapodást, amelyet decemberben a Szovjetunióval kötöttek. Az öt szerződés: a Kubának eddig adott hitelek visszafizetésének időpontját 1986-ig elhalasztották; a Szovjetunió újabb, 300 millió rubeles hitelt folyósít Kubának, amelyet szintén csak 1986-tól kell visszafizetni, huszonöt éven át, minden kamat nélkül; kölber akkor érzi a legjobban, amikor ott jár a szépséges szigeten, amelynek egy kis darabját, Guantanamót most is amerikai támaszpont foglalja el. (Az Egyesült Államok egy régi szerződésre hivatkozva tartja birtokában.) Hogy jobban megértsük a mát, lehetetlen nem felidézni az egy évtizeddel ezelőtti eseményeket. A Punta del Este-1 értekezlet határozatainak megfelelően, 1962 októberében az emlékezetes karib-tengerl válság idején, Mexikót kivéve, minden latin-amerikai ország megszakította diplomáciai kapcsolatát Kubával. Az Amerikai Államok Szervezete ettől kezdve gazdasági és diplomáciai blokáddal vette körül a 111 ezer négyzetkilométer területű, 1200 kilométer hosszan elnyúló sziget- országot. Voltak, akik később azt tanácsolták, Kuba próbáljon visszalépni az AÄSZ-be. Fidel Castro és az ország többi vezetői határozottan kijelentették: soha nem lépnek vissza az Amerikai Államok Szervezetébe, mert ez ellenkezik forradalmi elveikkel. Az idő őket igazolta. Kubának a forradalom előtt 49 országgal volt diplomáciai kapcsolata, ma 57 országgal nagyköveti, 36 továbbival pedig konzuli szinten tart diplomáciai kapcsolatot. (S bár az USA és Kuba között ma sincs diplomáciai kapcsolat, a napokban, a légi és tengeri kalózkodás megelőzéséről, a bűnösök megbüntetéséről a- láírt megállapodás figyelmet keltett.) Alig valamivel ottjártunk előtt négy karib- tengeri ország — Barbados, Guayana, Trinidad-Tobago és Jamaica — létesített diplomáciai kapcsolatot a forradalmi Kubával. Chilével — túl a diplomácián — küA kép lSÍ7-ben készült: katanalány áll őrséget egy követség előtt ai Létraház Az építészek fantáziája nem ismer határokat. Abban az i- gyekvésükben, hogy minél e- r'edetibbet alkossanak, még a szélsőségektől sem rettennek vissza. Egy nyugatnémet építész olyan harmincemeletes „létra" tervével hozakodott elő, amelyben lakni lehet. A lakásokat a tervező három oszlopra függesztette, az oszlopok belsejébe tervezte a felvonót, a lépcsőházat, a csővezetékeket, a csatornákat és a szemetesaknákat. Bár az épület nagyon utópisztikusán hat, még így is akadt vállalkozó, aki ezt a tervet megvalósítja. A ház majd Saarbrücken mellett egy új városban épül fel. ÁPRILIS 12-E AZ ÜRHAJÖZÄS NAPJA A szovjet és az amerikai űrhajósok nyáron megkezdik az előkészületeket az 1975. július 15-ére tervezett közös űrvállalkozás részleteinek kidolgozására. Az űrhajósok első közös edzései nyáron kezdődnek, amikor a szovjet problémáját is. Ismeretes ugyanis, hogy az amerikai űrhajósok eddig csökkentett nyomás alatt levő tiszta oxigént lélegeztek be, a szovjetek viszont egy levegőhöz hasonló gázkeveréket, mégpedig normális nyomás a- latt. A NASA közleményében most az űrhajósok több hétre Amerikába látogatnak. Amerikai kollégáik az év végén szintén néhány hetet töltenek majd a Szovjetunióban. A NASA közleménye néhány részletet is tartalmaz az űrvállalkozásra vonatkozóan. Ezek szerint a küldetés egy Szojuz űrhajó felbocsátásával kezdődik, majd hét és fél óra múltán a Cape Kennedyről egy Apollo követi. A két űrhajó a Föld körüli pályán csatlakozik egymáshoz, annak az egyetemes rendszernek alapján, amelyet közösen dolgoztak ki az amerikai és a szovjet' szakértők. A csatlakozás után a két űrhajó legénysége látogatást tesz egymásnál. Megoldották a légnyomáskülönbség áll, hogy a szovjet űrhajóban szintén csökkenteni fogják a légnyomást, úgyhogy az amerikai űrpilótáknak nem o- koz majd zavart az átkelés a Szojuzba. Az űrvállalkozás részleteiben a szovjet és az amerikai szakértők Moszkvában tartott tárgyalásaik során állapodtak meg. Az űrhajósok biztonsága érdekében a megállapodás előirányozza, hogyha az űrlátogatás ideje alatt valamilyen hiba következne be, akkor az az űrhajós, aki éppen látogatóban van, vendéglátóinak űrhajóján ereszkedik vissza a Földre. Nem engedhetik meg vendégüket azáltal, hogy esetleg az űrben lebegve legyen kénytelen visz- szatérni a saját hajójába. Andrian Nyikolájev szovjet űrhajós szerint nincs messze az az idő, amikor az űrkutatás költségei kétszeresen-há- romszorosan megtérülnek. Máris hasznot hoznak a meteorológiai műholdak, a távközlési műholdak lehetővé teszik rá- diókapcsolat megteremtését a Föld bármely pontjával, a te- levizióadások sokezer kilométer távolságra valö közvetítését. A legénységgel fellőtt űrhajék is végeznek gazdasági vonatkozású megfigyeléseket, kutatásokat. Nyikolájev — Vi- talij Szevasztyijanovval együtt — a Szojuz-9 tizennyolc napos a hegyekben felhalmozódott hőmennyiséget, megállapította, melyik óceáni övezetek kínálnak nagyobb zsákmányt a halászhajóknak. Novoszibirszk lakosságát figyelmeztették a közelgő ciklonra, a kelet-szibériai tűzoltókészültséget értesítették a tajgában keletkezett tüzek- röl. A gazdasági szükségletekkel kapcsolatos űrhajózási feladatok állandóan gyarapodnak, teljesítésük pedig a költségek megtérülését eredményezi. Az űrrepülések gazdasági haszna
