Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-04-03 / 14. szám
A magyar tájak közül nemzetközi hírnevet jóformán csak a Hortobágy szerzett. Közép-Eu- rópa legnagyobb füves pasztája még a jelenlegi, erősen átalakulóban levő állapotában is szinte egyedülálló idegenforgalmi attrakció. A világ minden részéből vonzza azokat, akik kereáik az egyre fogyó természeti tájakat, az ősi népélet, az elhaló pásztorvilág környezetét, másfelől azokat, akik a tudományos érdekességeket keresik a szűzi érintetlenségében megmaradt ősgyepen. A Debrecen tőszomszédságában elterülő Hortobágy valóban rendkívüli táji élményt nyújt. Itt még valóban . érzékelni lehet a végtelent, az eke fel nem törte határrészeken nincs egy halom, egy facsoport, egy árva kútgém sem, csak ritkás gyepű őslegeJő a távoli égaljig. „Az ember úgy érzi magát itt, mint széles tenger közepén — írje a Hortobágyiéi Jókai. — A teljes semmi uralkodik itten.“ Eg.y- egy pásztortanya, sárból készült karám, kontyos nádkunyhó tűnt csak fel itt- ott jó félnap! járásra. Aztán megint csak a komor fen- ségű őspuszta, amely még a 30-as években is ilyen élményt kelt Móricz Zsig- mondban: „Megrendítő, mikor az ember megáll a közepén s körülnéz. Az ősidők végtelensége, komor vigasztalansága, mely azonban nem lehangoló, hanem fölemelő. Az ember először nagyot lélegzik. Teleszívja tüdejét szabadsággal, békességgel, tömör nyugalommal. Az ég tiszta, és valami véghetetlen mélységű. Szédület és álomhoz hasonló érzés fog el, s le kell dőlni, le kell heverni a száraz fűbe, s bele kell borulni a léleknek ebbe a rettenetes nagy égbe, mely uralkodik és minden pórusunkat magához ragadja .. A Hortobágy azonban nem volt mindig puszta. A török idők előtt viruló, gazdag táj, melyet népes falvak ülnek meg. Vízjárta legelőin tízezerszámra hízik a szürke magyar marha, és tömött erdőségek láncolata húzódik a Tiszától Debrecenig. A Hortobágy falvai mind porrá égtek a hódoltság idején, az erdőket rendre kiirtották, de a vizek még sokáig tovább öntöz- gették a tájat. Fazekas Mihály a múlt század elején még Kánaánnak mondja a Hortobágyot, ahol a pásztornépségnek „szép zöldellő mezőben legel a marhája.“ A Tisza szabályozása és a belvízrendezés szárította ki a századforduló idejére a Hortobágyot, mivel a lecsapolást nem követte nyomon az öntözés megszervezése, miként Széchenyi nagy nyomaték kai javasolta. A vizét vesz tett Hortobágyon nyár dere kára már minden évben ki égett az egész roppant mező, ilyenkor esengett a „szegíny pásztor“ az egekhez: Istenem, teremtöm, adj egy lami gazdasága végzi, amely több mint 12 000 hektárt fogott szántóföldi művelés alá. De az érintetlen puszta is nagy területeket foglal még el ma is. A kilenc- lyukú hídon túl tízkilométereken át feltöretlen ősle- gelök húzódnak, s tovább őrzik a Hortobágy termé szeti érdekességeit. Estén ként a végtelenség peremén fel-fellobbanak a pásztor- tüzek, forró nyári napokon zavartalanul űzi ma Is tűnzeti parkká alakításáról. A nemzeti park bizonyos nemzetközi normáknak megfelelő természetvédelmi terület; olyan ősi, eredeti állapotban megtartandó tájegység, amelynek földrajzi sajátossága, növény- és állatvilága különösképp jellemző egy bizonyos országra. Államilag védetté nyilván! tott kisebb-nagyobb terület Magyarországon már eddig is több van — a Tihanyifélsziget, a Badacsony, a körű tudományos munkát igényel. Gondoskodni kell azoknak a területeknek sértetlen állapotban való megőrzéséről, ahol a Tisza-sza- bályozás ősi állapotra jellemző mocsári növénytársulások és az ártéri ligeterdők maradványai még fellelhetők. De védelemre érdemes a száraz puszta növény- és állatvegetációja is, a szikes laposok gyeptársulásai s a jellegzetes sziki madarak, amilyen a széki szelíd esőt, — Az szegíny baromnak jő legelő mezőt“. Hogy teljesüljön a jámbor pásztori őhaj, vissza kell adni a pusztának éltető elemét, a vizet. Ezt a nagy munkát már a mi nemzedékünk végezte el. 1956 júliusában indult meg a Keleti-főcsatornán a Tisza vize, s ez időtől kezdődik a Hortobágy történetének ű], mai fejezete. A puszta egy részének mező- gazdasági művelésre való alkalmassá tételét az ország legnagyobb kiterjedésű áldérjátékait a délibáb. Ezt a maradék pusztát is egyre jobban veszélyezteti azonban az emberi beavatkozás: növény- és állatföldrajzi nevezetességei, természeti szépségei, ősi magyar háziállatai, egy sajátos pász- torkodási forma, néprajzi emlékei védelemért kiáltanak. S a magyar állam ezt a védemet megadja az ország legjellegzetesebb pusztai tájának. Ezért született 1968-ban kormányhatározat a Hortobágy jelentős részének nemKis-Balaton, az Aggteleki- cseppkőbarlang, a szegedi Fehértó —, de nemzeti park valóban egyedül a Horto- bágyből formálható. Erre a célra az UNESCO keretében működő World Wildlife Fund (Nemzetközi Természetvédelmi Alapítvány) megfelelő anyagi támogatást helyzeti kilátásba; ezzel is jelezve, hogy a puszta védelme nemcsak hazai ügy, nemzetközi érdeklődés kíséri. A Hortobágyi Nemzeti Park megszervezése igen széles lile, a széki csér, a széki pacsirta. Az öntözés révén kialakuló legújabb tájinformáció máris sok érdekességet mutat fel. A vtzelárasz- tások, a halastavak, erdősávok létesítése megjavította a vadszárnyasok fészke- lési és táplálkozási viszonyait, megszaporodott azoknak a madaraknak a száma, amelyek a Tiszántúl hajdani ősmocsaraiban fészkeltek utoljára. Visszajöttek a szárcsák, a cankók, a gojzerek; vízicsibék népesítik be at öntözött réteket. A Hortobágy ismét hatalmas nemzetközi madárszálló, ahol ószidőben óriási tömegben találnak átmeneti otthonra a dél felé vonuló lúdfélék. O ltalmat adna a Hortobágyi Nemzeti Park az ősi magyar háziállatállománynak, amely legnagyobb létszámban itt maradt meg napjainkig. A hortobá- gyon él ma is a hatalmas termetű, villás szarvú, szürkésfehér magyar szarvas- marha, amely a honfoglalókkal került a Kárpát-medencébe, a pödrött szarvú racka juh, a sárgás, a fehér és a kendermagos színű magyar tyúk. A rezervátumban helyet kapnak a magyar kutyafajták: a komondor, a kuvasz, a puli és a pumi is. A Máta és Papegyháza közötti pusztarészen létesítendő rezervátumban az ősi magyar háziállatokat természetesen helyükön mutatják majd be, a jellegzetes pásztorépítményekkel — a természetes és mesterséges enyhelyekkel, szárnyékok- kal, karámokkal, aklokkal, hodályokkal, nádkunyhők- kal — együtt. A Hortobágyi Nemzeti Park egyik alapvető feladata a puszta pásztor- művészeti emlékeinek ösz- szegyüjtése és bemutatása. A nagycsárdával szemben álló, népi műemlékké nyilvánított szekérállásban berendezett Pásztormúzeumot szkanzennal is kiegészítik. Mellette természettudományos múzeumot létesítenek a Hortobágy élővilágának bemutatása céljából. A Nemzeti Park keretén belül létrehoznak egy Tájkutató Intézetet is, a puszta természeti adottságainak, környezettani viszonyainak tanulmányozására, beleértve a hortobágyi szikeseknek a gyakorlati mezőgazdálkodás vonakozásában történő vizsgálatát. Ez lesz Magyarországon az első kutatóintézet, amely a Nemzetközi Biológiai Program céljainak megvalósítását is feladatának tűzi ki. z Országos Természetig védelmi Hivatal még ebben az évben nemzeti parkká nyilvánítja a Hortobágyot. A megmaradt puszta egyedülálló európai érdekesség és tudományos kincs; még fellelhető és konzerválható természeti, néprajzi, népművészeti, népi építészeti értékeinek megmentésére irányuló munkát érthetően nemzetközi figyelem kiséri. Az előkészítő munka befejezéséhez közeledik, és igényessége biztosíték arra, hogy a Hortobágy a híres nemzetközi parkok rangsorába fog e melkedni. ANTALFFY GYULA 10 ÖfifjBSéf! HORTOBÁGYI IDILL — CSIKÓS PÁNYVAVETÉS KÖZBEN HÍD EURÓPA ÉS ÁZSIA KÖZÖTT Az utóbbi időben gyakran olvashatunk a sajtóban arról az építkezésről, amely Európát és Nagy-Britanniát köti majd össze szárazföldi úton. A La Manche- csatorna alatt alagutat építenek, amely 50 km hosszú lesz, és megkerüli a Dnweri-tengerszorost. A legutóbbi hirek szerint a Franciaország és Anglia közötti alagutat a jövő esztendőben fejezik be, amiből persze nem következtethetünk arra, hugy mikor kerül sor egy ájabb hasonló építkezésre, mert hiszen ez hatalmas és költséges vállalkozás. Sokkal kevesebbet hallunk viszont olyasmiről, hogy esetleg más földrészeket akarnának ilyen módon összekapcsolni. Mondjuk Ázsiát Európával, holott ez a terv sokkal közelebb áll a megvalósuláshoz. mint a La Manclie-i alagút. Ez a 30 km hosszúságú, de csak 560—2900 méter szélességű híd a Boszporusz-tengerszo- rost szeli át. A Boszporuszt két tenger vize mossa, és nemcsak két világrészt választ el egymástól, hanem Törökország európai és ázsiai részét, sót annak fővárosát. Isztambult is kettészali. Ezért a török kormány elhatározta, hogy a Boszporusz felett az isztambuli Beylerhey és Orta köy között másfél km-es hidat épít, és ezzel véglegesen leküzdi a nehézségeket, amelyeket a tenger gördít az ország gazdasági fejlődése elé. A mu technikai érdekessége, hogy acél függöhidat terveztek, a hídpályát hatalmas sodrott a- célkötelek tartják; vastagságuk eléri a 60 cm es átmérőt. A híd- test a 165 méter magas két fo- pilléren függ majd. ezért a hid alatt a 64 méternél alacsonyabb hajók mind átúszhatnak, tehát még a legnagyobb tengerjárók is közlekedhetnek alatta. Európai különlegességszámba vehető, hogy a pillérek közötti középső híd- test hossza 1074 méter. Ez lesz a negyedik leghosszabb függőhíd a világon. (A csúcsot a New York i híd tartja 1296 méterrel.) A középső hidtesten kívül a két szélső rész egyike 231 méter, a másik 255 m hosszú, mindkettő a viaduktokhoz hasonlóan a szárazföld felett épül. Ez a megoldás tette lehetővé, hogy híd szerkezetét nem kellett a vízben lehorgonyozni, minden munkálatot a szárazföldön végeztek el — kivéve a középső hldtest szerelését, amelyet hajó segítségével ol- duttak meg. Az aránylag kedvező geológiai feltételeknek köszönhe tő, hogy a betoncölöpöket az egyik oldalon csupán 5 méternyire, a másik oldalon Is 16 méternyire kellett beverni e viz színe alatt. A 33 m széles hidtesten három 3 és fél méter szélességű közieké dési pálya lesz mindkét irányban, Egy egy gyalogjáró 2 és fél méter széles — szintén mindkét irányban. Az új híd teherbírása 18(1 tonna. A híd lényegében már elkészült. büszkén feszül az Európát Ázsiától elválasztó víztömeg fölött. A tervek szerint júlinshen nyitják meg a forgalom számára. Valószínűleg egy dollár lesz az átkelési dfj. mb 107Am «1m I Az Őrlik folyót átívelő híd Zdtákov mellett hazánk legkorszerűbb effajta építményei közé tartozik. 1958-1967 között készült. Hossza 541 méter, az úttest szélessége 10,5 méter, a hidat tartó ív fesztávolsága 330 méter. (P) Gátrendszer, épül Leningrad körül Már készülnek azok a nagyszabású tervek, amelyek alapján Leningrad védelmére 23 kilométeres gátrendszert építenek a várost szüntelenül fenyegető áradások ellen. Az Idroprojekt vállalat 40, tudóst és szakembert vont be a tervezésbe, s a munkával két éven belül végeznek. „Észak Velencéje“ az elmúlt évszázadokban sokat szenvedett a Néva folyó megduzzadása és a Finn-öböl vizének szélvihartól gyakran felkorbácsolt tükre miatt. A tervek szerint a gátrendszer Kronstadt szigetét Is magában foglalja. Tizennyolcmillió köbméter földet kell majd megmozgatni a munkálatokhoz, 25 ezer köbméter vasbetont építenek be a gátakba. Három nagy. hajózsilip készül, hogy a kikötők ár esetén is zavartalanul működhessenek. A; gátrendszeren autópályát építenek, éttermekkel, osónak- ■ házakkal, üdülőkkel. Ezen az úton kényelmesen elérhető majd Kronstadt szigete, amelyet eddig csak hajóval közelíthettek még. t
