Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-03-06 / 10. szám
10 új ifjúság NŐNAPI KÖSZÖNTŐ HELYETT A HÖLGYEK VÁLLALJÁK A VESZÉLYT AZ ÉRCES HANGÚ KÜLÜGYMINISZTER Jelen sorok írójának alkalma volt Binh asszonyt személyes közelségből szemügyre venni. A Kiéber sugárúton álltunk, Párizsban, a vietnami négyes konferencia színhelyének bejárata előtt. Binh asszony fekete Citroenen érkezett. Világos, földig érő, hagyományos ázsiai ruhát viselt. A nadrágból és kötényszerü szoknyából álló, testre simuló öltözék kiemelte alakjának törékenységét, mozgásának könnyed voltát. Fellépése ugyanakkor lenyűgözően határozott volt, ahogy kiszállt a kocsiból és a mikrofonhoz lépett. Franciául szólt. Érces hangja erősítők nélkül is betöltötte a térséget. Szenvedély izzott a szavaiban. Még az is hatásuk alá került, aki történetesen nem értette a francia beszédet. Az ázsiai emberek tulajdonsága, hogy kevéssé állapítható meg a koruk. Binh asszonyról sem gondoltam volna, hogy 45 éves. Az ismert hazafi, Phan Chu Trinh unokája, a hivatalnokcsalád sarja Saigon egyetemén szerzett tanári oklevelet. A matematlkatanárnőt, aki már egészen fiatalon bekapcsolódott a hazája függetlenségéért harcoló mozgalomba, 1951-ben letartóztatta a francia gyarmati rendőrség, és súlyos kínvallatás u- tán börtönbüntetésre ítélte. A genfi egyezmény megkötése után, 1954-ben szabadult. Három évvel később, férjével titokban elhagyta Saigont, és csatlakozott a fegyveres szabadságharcosokhoz. Egyik alapítója a fennállásának 12. évfordulóját nemrégen ünnepelt Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Frontnak. Thang (Győző) nevű fia 16, Mai (Tavaszi virág) nevű kislánya 12 éves. Már a DNFF 55 tagú központi bizottságának egyik tagjaként is világszerte képviselte népe ügyét, s a párizsi béketárgyalások megkezdése óta vezeti először a DNFF, később a megalakult DIFK küldöttségét. BÖRTÖNBEN EDZŐDÖTT i Angela Davis már-már személyes jó barátja a fiataloknak, hiszen a megmentéséért indított mozgalomban majdnem minden fiatal részt vett. Neve azonban nem a perével kapcsolatban vált ismertté nálunk, hiszen a bátor és elméletileg is jól képzett (és nem utolsósorban szép) kommunista filozófusnő már korábban, a négerek jogaiért küzdők első soraiban is nevezetessé vált. Nézetei és előadásainak haladó gondolatai miatt kitiltották a kaliforniai egyetemről, a kormányzó, Ronald Reagen személyes ellenségének tekintette. Nevét akkor kapta fel a világsajtó, amikor az Egyesült Államok igazságügyi szervezete megindította ellene az eljárást és hírhedt pert. A börtönhónapok során a 29 éves lányról bebizonyosodott, hogy a fentiek mellett elvhü is, bátor, kitartó, egyszóval-.pkarakán. Tudjuk, igazsága — ha nagy nehezen is — végül győzött. Joe Hill, Sacco és Vanzettl hazájában ez •asm’ szó, s ebben nem kis szerepet vállalt maga Angela, bár jelentős a nemzetközi támogatás is, amelyet kapott, Kiszabadulása óta sok helyütt megfordult, hogy — A munkában nem vagyok no! — Indira Gandhi vallott ilyen szenvedélyesen-önmagáról, egy vele készített interjú során. Erről egyébként leginkább a vele tárgyaló férfiak tudnak beszélni, hogy mennyire így van. A mi századunk tanított meg rá, hogy politikusok megítélésében nem lényeges szempont az illető nembeli hovatartozása. S mégis: nehéz közömbösen tudomásul venni, ha a világpolitika színpadára női főszereplő lép. Mert igaz, hogy a női egyenjogúság ügyének világméretű offenzíváját tapasztalhatjuk, de például a diplomácia jórészt még a férfiak területe, akárcsak a szélesebb kört felölelő közélet, a politika is. S ha mégis egy-egy női arc tűnik fel ebben a körben, érthetően nagyobb érdeklődés kíséri. Különösen olyan országokban, ahol a női politizálás egyfajta, konzervatív eszméket sért. Az alábbiakban az 1972-es év nő politikusai közül kívánunk közelebbről bemutatni négyet: NGUYEN THI BINH asszonyt, a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány külügyminiszterét, a párizsi béketárgyalások egyik főszereplőjét, ANGELA DAVIST, a kommunista filozófus- nőt, a néger polgárjogi mozgalom egyik vezér- egyéniségét, JEANNE MARTIN CISSÉ asszonyt, a Biztonsági Tanács 1972 novemberében kinevezett soros elnökét és SHIRLEY CHISHOLMOT, a tavalyi amerikai elnökválasztás néger nőjelöltjét. köszönetét mondjon a szolidaritásért. Nálunk Is járt. Személyében a néger polgárjogi mozgalom és az Egyesült Államok Kommunista Pártja olyan harcostársra, vezéregyéniségre lelt, aki felkészültsége és elvi szilárdsága mellett most már a börtönben szerzett harci tapasztalatokkal is rendelkezik. A MANHATTANI JEANNETTE Nagy szenzációt keltett, amikor a Biztonsági Tanács soros elnökéül Jeanne Martln-Cissét választották. Személyében — a szervezet történetében — először került erre a fontos posztra asszony és guineai. Nyomban becenevet is kapott: manhattani Jeannette (az ENSZ-palota New York Manhattan nevű részén áll). Tagja a Guineai Demokratikus Párt központi bizottságának és a nemzetgyűlés alelnöke. 1926-ban született Conakryban, apja postás, anyja pedig szülésznő. Abban a szerencsében részesült, hogy a szenegáli Ru- fisqe Iskolába járhatott (ez Afrika egyik legszínvonalasabb iskolája). Jó eredménnyel végzett 1944-ben, és kiváló tanítónőnek bizonyult. Első férje autóbaleset áldozatául esett. Másodszor is férjhez ment, és követte férjét Dakarba. Az afrikai nők egyenjogúságáért Vívott küzdelemben hamarosan kitűnt szónoki tehetségével. Nem vesztette el kapcsolatát hazájával sem, a guineai asszonyok követeként járta a világot, és szenvedélyesen hirdette a női egyenjogúságot. így tett akkor is, amikor később, harmadszor férjhez ment Mail egyik, Szenegálhoz közel eső területének jelenlegi kormányzójához (aki egyébként pollgámiában, többnejű- ségben él). Hat gyermek anyja. A FEKETE ELNÖKJELÖLT — Azért, mert nő vagyok, legalább annyi megaláztatás ért, mint azért, mert fekete vagyok — így ösz- szegezte Shirley Chisholm az amerikai választásokon vállalt szerepét. Az Egyesült Államok történetében 6 volt a harmadik nő, aki megpályázta a Fehér Ház elnöki bársonyszékét. Nyilván nem valós reményekkel indult, s ennek tudatában volt ő maga Is. így lehetett ez 1884-ben és 1888-ban is, amikor a Belva Bennet Locwood nevű ügyvédnő próbálta Ily módon felhívni a figyelmet arra, hogy az amerikai nőknek még szavazati Joguk sincsl Amikor Margaret Chase Smith „bedobta a kalapját“ 1964-ben, ismét a Women's Ltb, az amerikai nők egyenjogúságáért küzdő szervezet harcára kívánta irányítani a figyelmet. (Margaret Chase Smith egyébként szenátor volt egészen 1972. november 7-lg. Az utóbbi választásokon kibukott a szenátusból, amely így elvesztette egyetlen — igaz 75 éves, hófehér hajú — nőtagját.) Shirley Chisholm még nincs ötvenéves sem. A törékeny termetű, halk szavú, mindig elegánsan öltözködő tanítónőt „harcos Shlrley“-nek nevezik mégis, mert nagyon is fennhangon követeli a faji és szociális megkülönböztetés felszámolását, beleértve a nők hátrányos megkülönböztetését Is. Lakását vastag kőfal veszi körül, és csak annak nyit ajtót, ak! a megbeszélt módon csönget. Egy alkalommal ezt meg is indokolta: — Manapság állandó veszélyben vannak azok, akik az emberi jogokért harcolnak. Az óvintézkedésre szükség van. Mert másképpen nem vagyok hajlandó a fenyegetésre reagálni, nem adom fel elveimet, nem tagadom meg azt, amivel választóim megbíztak. Elnök nem lett, de beválasztották a kongresszusba, amelyben első ízben foglal helyet néger nő. Tulajdonképpen a véletlen hozta egy felsorolásba a négy női politikust. S lám, mégis mennyi közös lelhető fel sorsukban. Kettejüknek a börtönceilával is meg kellett Ismerkedniük — ök képviselik a haladóbb ügyet. Ám a másik kettő élete sem mentes a veszélytől. Mert nemcsak Shirley Chisholm véteti körül házát magas fallal, hanem Martín-Cisse asszony is szembenéz az állandó veszéllyel. Hiszen ő is New Yorkban dolgozik, ahol a színes bőrű soha sincs biztonságban... H. P. A* amerikai négerek helyzetének jelképe. Angela Da vie a rácsok mögött Nőnapi ajánlatunk: Óvodákat A HÁZTETŐKRE! Az ötlet első olvasásra meglehetősen bizarrnak tűnik. Mire valö bolondéria ez? — kérdezhetné valaki. Nos, bolondéríának nem éppen bolondéria. A dolgozó nók a megmondhatói, milyen problémát jelent nap mint nap loholni a gyerekekkel az óvoda ha, onnan a munkahelyre, majd dolguk végeztével megint az ó- vadába, bevásárolni és haza. Nos, ez a napi létás-fntás elmarad — vagy legalábbis részben —, ha az óvuda házhoz jön, mondjak a munkahely tetejére. Az ötlet nem új keletű, a Német Demokratikus Köztársaság Suhl városában épült Centrum Aruház tervezőjének az agyéban született. A hatalmas áruház tetején egy 9U gyermeket befogadó óvoda épült, az összes hozzávalókkal. játszóterekkel. fürdőmedencével, és természetesen a megfelelő szociális berendezésekkel együtt. Azt mondják, hogy az új áruházban példásan betartják a zárórát. Nem is csoda, az a- nyukáknak nem kelt rohanniuk, nyugodtan végezhetik a kötelességüket, mert tudják, hogy csemetéik jé kezekben vannak. Kedves hölgyeim, a hóvirágcsokor mellé nőnapra kérjenek tervezőinktől egy-egy óvodát I* a háztetőre. fpjl MANGÁNÉRC A TENGERBŐL Huszonöt cégből álló nemzetközi konzorcium a Csendes-óceánon új eljárással mangánérc bányászé - sát kísérli meg. A rezet és nikkelt is tartalmazó mangánércet 4 500 méter mélységből 12 000 méter hosszúságú műanyag kötél segítségével vonóvederrel hozzák felszínre. Az új eljárást ezer méter mélységben már sikerrel próbálták ki. Ha a kísérletek eredménnyel járnak, a számítások szerint mindegyik ú- szó bányaberendezés évi teljesítménye 3 millió tonna érc lesz. ELVONÓKÚRA HIPNÓZISSAL A pszichológusok münsteri nemzetközi kongresszusán a nyugatnémet szakértők kifej tették, hogy a megrögzött alkoholisták maguk is le tudnak szokni az ivásról, ha azt sugallják nekik, hogy képesek ezt meglenni. Az eickel- borni klinikán már igen szép eredményeket értek el ezzel a módszerrel. Érdekes hangszert kezdett nemrégiben árusítani Tokióban a Nippon Columbia társaság. A szerkezeten nyolc színes korong van, mindegyik — rálépve —- a C-dúr skála egy-egy hangját szólaltatja meg. Gyermekeknek ajánlják, zenei hallásuk tökéletesítésére. Test- gyakorlatnak sem rossz. {z%)
