Új Ifjúság, 1972. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1972-08-08 / 32. szám
10 új ifjúság Moszkva területe majdnem 880 km2, lakosainak száma hátmilliá. A város lakásállománya fél évszázad alatt hatszorosára nőtt, több tucat filmszínház, több száz iskola, sokezer bölcsőde és óvoda, üzlet, étterem épült, sok áj parkot és ligetet telepítettek. Ennek a hatalmas munkának az alapja a szovjet főváros első általános rekonstrukciós terve volt, amelyet 1935-ben fogadtak el. Azóta a lakosság száma megkétszereződött. Es nemrég elfogadták Moszkva fejlesztésének a következő 20-25 évre szóló általános tervét. Ez idő alatt nagyon sokat kell tenni azért, hogy a lakosság számára a munkához, a mindennapi élethez, a pihenéshez optimális körülményeket lehessen teremteni. A városból kitelepítik az egészségre káros és tűzveszélyes üzemeket. Az utcák tisztaságáról légelszívásos gépek gondoskodnak — ezekkel portalanít- ják a város levegőjét is. Több szemétfeldolgozó gyár építését tervezik, közülük kettő már épül. A városépítészet történetében először tűztek ki ilyen nagyméretű városfejlesztési feladatot. Felvételünkön a szovjet főváros számtalan éj lakóháza közül látható egy különösen szép ház — nemrégiben épült a Svernyik éton. FELDSEROV felvétele Moszkvai kaleidoszkóp A SZOVJETUNIÓBAN AUGUSZTUS 13-ÄN ÜNNEPLIK AZ ÉPÍTŐK NAPJÁT Friss malterszagú sorok A szovjet fővárosba érkező külföldi turista elsősorban a nagyszerű városrendezési koncepcióban gyönyörködik. Minden olyan óriási körülöttünk, a széles sugárutak — egész furcsán hangzik oroszul: proszpektok — lenyűgözőek. A huszadik emeleti hotelszobából az emberáradat nyüzsgő hangyabolyra hasonlít. A közelmúltban érdekes cikket olvastam az ezredfordulóig beütemezett városrendezési tervekről: új arculatot kap Moszkva. A tervek megvalósítása máris folyamatban van. Ott-tartózkodásom alatt is néhány érdekes új épületkomplexum átadásáról olvastam a Pravdában és az Izvesztyijában, a két legnagyobb orosz nyelvű újságban. A televízió is szinte estéről estére beszámol arról, hogyan épül-szépül az ötvenéves jubileumát ünneplő szovjet állam fővárosa. Jegyzetfüzetem kusza, rendezetlen sorai között válogatok, s e válogatásból állítom össze az épülőfélben levő világváros mozaikképét. A Pjervomajszktj kerületben a minap adták át száz boldog családnak az új lakások kulcsát. Szerény ünnepség keretében az Izmailovszki] parkban gyűltek össze az új lakástulajdonosok és vették át a kerületi tanács elnökétől a lakáskulcsot. A kerületi tanács elnöke gratulált a fiatal családoknak az új lakáshoz, és sok boldogságot kívánt nekik. A tévéközvetítésből tudtam meg, hogy Moszkvában ez év első felében 15 ezer lakás é- pült, s ezzel mintegy félmillió moszkvai lakos lakáskérdése megoldódott. Egy nappal később helyezték el a Krazsirszko- je úton a Szovjetunió központi rákkutató intézete új épületének alapkövét. Az oroszok szeretik az ünnepi külsőségeket. Erről a jelentős eseményről is helyszíni riportban számolt be a moszkvai televízió. A rákkutatásban a szovjetek már eddig is sok szép eredményt értek el, s ha fél év múlva ja tervek szerint január elsejérej átadják az intézet új székházát rendeltetésének, a Szovjetunió közös kutatóprogramot kíván felajánlani az Egyesült Államok és Franciaország hasonló intézeteinek. E két ország ért el a legtöbb sikert a rákkutatás terén, s az oroszok véleménye szerint az intellektuális erők egyesítése az egész emberiség javát szolgálná. A rákkutató központ legnagyobb érdekessége, hogy társadalmi összefogásból épül. Az 1969. április 12-én törvényesített úgynevezett „kommunista szombatok", egyévi bevételét fordítják a szovjet munkások e jelentős egészségügyi létesítmény építési költségeinek fedezésére. A következő napon az újságok arról számoltak be, hogy megkezdték Moszkvában a „Lebed" (Hattyú) nevű közművelődési központ építését a Ktmkij gyüjtőmedence tőszomszédságában. A húszemeletes épületóriásban hangversenyterem, két mozi, egy iskola és egy hatalmas gyermekotthon kap helyet. Előreláthatólag 1973 második felében adják át rendeltetésének. A feltartóztathatatlan építkezési hullámot e néhány példával még egyáltalán nem érzékeltethetjük. A Kijevszkij kerületben megkezdték egy divatáruház építését. A hétemeletes áruházban állandó jellegű divatbemutatókat tartanak majd — külön e célra épített színházteremben. Az épület egyik emeletén pedig állandó divatcikk-kiállítás kap helyet. A Moszkvába érkező turisták kényelmét szolgálja majd az l szír a nevet viselő új üdülőtelep, amely elsősorban az autós turisták befogadásává készül. Itt korszerűen berendezett sátortábor lesz a főváros peremén, 30 vlkendházzcd és hetven családi sátorral. A saját sátorral érkező turista természetesen felállíthatja a pázsiton a maga kis ,iházát‘. A rekreációs központban csónak- és jachtház áll a turisták rendelkezésére. Bede Béla* A METRÓ A minap kezdték meg Moszkva századik metróállomásának alapozását. Az új állomás neve: Beljavevo (Beljavevo — Bogorod- szkoje a szovjet főváros új óriás lakónegyede). Tanúja voltam annak Idején, 1934 ószén a moszkvai metró első állomásai felavatásának. Lassan, méltóságteljesen kúszott be a próbajárat első szerelvénye a Komszomolszkaja állomásra, s néhány perces várakozás után Indult tovább a Krasz- noszelszkaja és a Szokolnyiki állomások felé. Ezek voltak Moszkva első metróállomásai. Most pedig hamarosan a századikat avatják. Jelenleg kilencvenegy állomás működik a 142 kilométeres hálózaton, 263 szerelvény járja naponta a föld alatti acélutakat. Háromezerötszáz fordulót tesznek meg. összesen naponta, s mintegy ötmillió utast’ szállítanak, A Beljavevo állomás most elkezdett építkezésével együtt összesen kilenc metróállomás épül jelenleg Moszkvában. v A metróépítkezések Is jelzik: Moszkva évről évre terebélyesedik, új lakónegyedekkel gazdagodik. Tervezők, építészek, várospolitikusok szigorú következetességgel őrködnek azon, hogy a gyors fejlődés ellenére a város lehetőleg ne lépje túl a mostani határvonalat, a 109 kilométer hosszú au- tókörpályát, s a természetes szaporulaton kívül lehetőleg ne növekedjék Moszkva lé- lekszáma. Most — a legutóbbi népszámlálás adatai szerint — 7 millió 61 ezer lakosa van Moszkvának, amely Tokio, New york és London után a világ negyedik legnagyobb városa. A nagyvárosi élet azonban nemcsak kényelemmel, nemcsak előnyökkel, hanem megannyi gonddal, problémával Is jár: A város vezetőinek egyik Ilyen gondja például a moszkvai ipar fejlesztése. Sem lé- lekszámban, sem területileg nem akarják elviselhetetlen mammutvárossá fejleszteni Moszkvát. Ezért gátat szabtak a íőváro» iparfejlesztésének. Mindemellett nem mondhatnak le azonban arról, hogy Moszkva a legfejlettebb iparral rendelkező szovjet város legyen. Egy út van tehát: új üzemek telepítése helyett a régiek rekonstrukciója, modernizálása, automatizálása. A város- fejlesztési tervek szerint elsősorban azoknak az iparágaknak a maradását és további fejlesztését ösztönzik, amelyek nem igényelnek nagy mennyiségű vizet, fűtőanyagot, villanyáramot és nem rontják a város levegőjét. A jövő Moszkvájának a precíziós műszergyártás, a rádióel'ektronika, a kevés anyagot, nagy szakértelmet és sok munkát kívánó iparágak lesznek a sajátos ipari névjegyei. Ezeken kívül csak a helyi szükségleteket kielégítő szolgáltató ágazatok fejlesztését engedélyezik. Sok a jövendő Moszkva profiljába nem illő és a város életéhez nem nélkülözhetetlenül szükséges iparvállalatot pedig kitelepítenek. Az elképzelések szerint az ipari főiskola, kutatóintézetek közül is csak azok maradhatnak Moszkvában, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak a városhoz, amelyek máshol csak hátrányosabb körülmények között tudnának működni. Moszkvában hosszú évek óta hatalmas erőfeszítéseket tesznek azért, hogy egészségesebb, jobb lakásokhoz juthassanak az emberek. Oj lakónegyedek, új városrészek egész sora Jelzi az ezzel kapcsolatos hatalmas munkát. Ügy tűnik, lassan kezd beérni az erőfeszítések gyümölcse: Moszkvában ma már nincs pincelakás, mint a világ oly sok nagyvárosában. Az egészségügyi és szociális szempontból legszükségesebb lakásigényeket kielégítettük. A lakáskérdés azonban még mindig nagyon eleven társadalmi gond a szovjet fővárosban ts. A közlekedés fejlesztése mellett ez követelt a legtöbb anyagi áldozatot. A lakást kérők között viszont ma már mind többen vannak azok, akik egyszer vagy esetleg kétszer Is kaptak már lakást évekkel ezelőtt, de most megint tágasabbra, kényelmesebbre szeretnék cserélni. Moszkva várostervezői azt mondják: most kezdenek lélegzethez jutni. Most már nem hajszolja őket annyira a kényszer, elmúlt az az időszak amikor mindegy volt, hogy milyen az a lakás, csak tető legyen az emberek feje fölött. Most már több erőt, energiát, pénzt áldozhatunk a külsőre is: változatosabb, mozgalmasabb városképre lehet törekedni, szebbek, kényelmesebbek lehetnek az új otthonok. Az építészek és más szakemberek nagy energiával dolgoznak azért a lakásépítés ipari módszereinek további tökéletesítésén. Mert a házgyárakról, az előregyártón elemekről nem mondhatnak le, ha a lakásépítés jelenlegi ütemét — az évi 120 ezer lakást — tartani akarják. A megoldás egyik módja: tipizált ház- elemcsaládok felhasználásával szinte „Märklin-szerüen“ építik majd az új otthonokat, amelyeknek csak az építőeleme lesz tipizált, a ház külső formája azonban olyan változatos és gazdag, amilyet csak a tervező fantáziája megenged. Néhány ilyen „Märklln-házba“ már beköltöztek a lakók Moszkva délnyugati negyedeiben. MIHAIL KOZIR1EV EGYMILLIOMOD MÁSODPERC — RÖGZÍTVE Talán már lehetőségünk nyílt látni a modern technika kiállításán a lézerrel folytatott hatásos kísérletet: Az operatőr kilő a műszerből egy láthatatlan sugarat, amely hatalmas robajjal éri el a kitűzött célt, aztán plazmafelhővé válik... Ezek a pillanat töredékében lejátszódó mutatványok már a részletes felvételeken is láthatók. Az ultrahangsebességgel működő kamerák képesek felvenni és megörökíteni a folyamat minden egyes fázisát, például a szikrázás legapróbb részletét is. A bovingtoní John Had- land angol részvénytársaság dolgozói olyan kamerát szerkesztettek, amely a felvételeket 0,000 000 05 másodperc alatt rögzíti. Az elektronikus-optikus kamera, az Imacon HE 700 -*- a képünkön — egy másodperc alatt 50 ezer — 20 millió felvételt tud készíteni. A felvevő- gép súlya 36 kg és kezelése igen egyszerű. A vállalat a szupergyorsaságú filmfelvevőgépek fejlesztésén dolgozik, céljuk egy olyan kamera előállítása, amely egy másodperc alatt 600 millió felvételt készít... KRISTÁLYOK MÉRETRE? nyos Akadémia Fizikai Intézete Prágában egy nagyon ügyes berendezéssel járult hozzá az automatikus kristályosítás irányításához. Nagyon érzékenyen szabályozza az oldat hőfokát, s a fejlődő kristály nagyságát is. A hőfokot az egy század foktól, egészen a 100 Celsius- fokig különböző időtartamig képes fokozni. Václav Svobo- da technikus a szerkezet atyja, még egy külön kis szerkezetet is konstruált, a kristályok forgatására. Az OZK—1 jelzésű kristályosító iránt érdeklődést tanúsít több kutatóintézetünk és a turnovi Mnnokrystal nem* zeti vállalat is, ahol a mi féldrágaköveinket gyártják. (sl) A természet játékos kedvében megteremtette a kristályokat. Különleges mértani alakzatnak, néha szinte bizarr for- májúak ezek a szép kristályok. Megcsodáljuk például az ékszerekben a csodálatos köveket, de épp ilyen csodálatot érdemelnek azok a kristályok is, amelyek különböző műszerek fontos alkatrészei. Hiszen még a modern világ varázsdoboza, a tranzisztoros rádió is kristályszerkezeten alapul. A kristályok különböző folyadékokból mértani törvényszerűségek szerint különböző körülmények között fejlődnek ki sokfajta formában és sokféle nagyságban. Párologtassunk egy pohárban sóoldatot, és a pohár alján nemsokára kikristályosodik a só. De a tudomány és technika számára csak bizonyos fajta kristályok alkalmasak, nemcsak a kristály nagysága, hanem az alakja is mérvadó. Nem csoda tehát, ha az alkotó szellem már régen foglalkozik azokkal a lehetőségekkel, amelyekkel a kristályosodás folyamatát irányítani lehetne. A Csehszlovák TudomáÜRALLOMAS 75-RE Amerikai tervek szerint 1975-re készülne el ez a 12 fős legénységet befugadé űrállomás. A felső részében az irányításra ás ellenőrzésre szolgáié be rendezéseket helyeznék el, a középső részében laboratóriumok és kísérleti célokra szolgáié helyiségek lennének, míg alsó részében, a legénység kondíciójának megőrzéséhez a „tornaterem" és a pihenő — lakóhelyiségek kapnának helyet. Az állomás felső és alsé részén levő nyílások az utánpátlás lehetőségét biztosítanak.
