Új Ifjúság, 1972. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1972-08-01 / 31. szám

Vallomások Zoltán barátomról Hétvége, avagy „víkend“ 2 új ifjúság-------------------------­T alán nem múlik el nap, hogy ne ta­lálkoznék Zoltán barátommal, de még eddig sohasem volt alkalmam fogsorá­nak épségéről úgy meggyőződni, mint a múlt hétfői találkozásunkkor. Jókedvű, vigyorgő arcáról az elégedettség sugár­zott. — Barátocskám — kezdte áradozását —, örökre sajnálhatod, hogy a „víken- det“ nem velünk töltötted — pillanatnyi szünetet tartva tgy folytatta —, phű, micsoda murit csaptunkl A „kicsinek“ — így becézi üdülőjét — eddig még so­hasem nyílt alkalma ennyire víg tár­saságot falai közé fogadni. A két nap úgy eltelt, hogy észre sem vettük. Tu­dod... — és csak úgy pergett a nyel­ve. Zoltán barátom széles Jókedvét^ il­lendően megcsodáltam. Jót „murizni“ én is szeretek. De azt a hétvéget kényte­len voltam komolyabb „szórakozással“ eltölteni. Feleségem szobafestőket ren­delt a két napra, ezt a „murit" csak az ismeri igazából, aki már legalább egy­szer átélte. De így is elégedett voltam a kétnapos hétvéggel. Vasárnap délután­ra minden bútordarab a helyén volt, és egy kis pihenésre is Jutott idő a rend­kívüli Izommegerőltetés után. Valóban, érdekes volna egyszer vala­mi népkutatás formájában megtudni, ho­gyan töltik el az emberek a két szabad napot. Nem is olyan régen kétnapos ün­nepünk csak 2-3 volt évente; a kará­csony, a húsvét és talán még egy. Meny­nyire vártuk akkor ezeket az ünnepe­ket, mennyi mindenfélét tervezgettünk ezekre az alkalmakra! Most pedig min­den hétre esik egy „karácsony“ vagy egy „húsvét“. Gyakran nem is tudatosít­juk, mennyivel gazdagodott az életünk azzal az idővel, amelyet saját va­gyonúnknak“ vallhatunk, testünk és lel­künk ápolására fordítahtunk. A heti egy szabad napnak ősrégi gyö­kerei vannak. Eredete gyakorlati szük­ségletre verethető vissza: hatnapi ke­mény munka megköveteli, hogy a hete­dik napon megpihenjünk, új erőt gyújt­sunk a következő hétre. Állítólag az Is­ten is csak hat napig dolgozott, ami­kor a világot teremtette, a hetediken megpihent. Ha pedig ő a világ „terem­tője“ úgy cselekedett, akkor nekünk >s, az ő „gyermekeinek“ szintén úgy kell tennünk. Szocialista társadalmi rendszerünk a munkahetet módosította, csak öt napig „teremti“ a világot, kettőt pedig pihen. Természetesen nem annak az árán, hogy a „világ“ tökéletességéhez szükséges va­lamely részt kihagyná, hogy nem vá­lasztaná el — például — a sötétséget a világosságtól, hogy ne „alkotná“ meg a holdat és a csillagokat, hogy ne for­málná meg Ádámot és Évát. A szocia­lista világ teremtője öt nap alatt végzi el teendőit anélkül, hogy a termelés ez­zel bármely szakaszon is csökkenne, sőt előtte elért színvonalát túl kell szár­nyalnia. A hétvégi két szabad naipnak ezzel párhuzamosan változik az eredeti kül­detése is. Most már a két nap alatt nemcsak a dolgozó testi erejének a fel­újításáról van szó, hanem szellemi ere­jének a gyarapításáról is. Az, hogy öt napra csökkent a munkahét, elsősorban azért volt lehetséges, mert érvényesült édesapáink ama bölcs mondása, hogy „többet ésszel, mint erővel“. E mondás azonban csak olyan társadalmi rend­szerben valósítható meg maradéktalanul, melyben ki lett küszöbölve az embernek ember által való kizsákmányolása. Itt már nem a kapitalista magántulajdon­jog törvényein alapuló „egyéni“ ész e- reje áll szemben a társadalom többi tag­jaiéval, hanem a szocialista köztulajdon­jog törvényein nyugvó kollektív ész e- reje érvényesül az egész társadalom tá­mogatásával. Ebből ered annak a szükséglete* hogy a hétvéget szellemi erőnk gyarapítására is használjuk ki. Természetesen testi e- rőnk felújítását nem szabadna elhanya­golnunk, de szellemi ismereteink szaka­datlan gyarapítása nélkül képtelenek volnánk öt nap alatt „teremteni a vilá­got“. A „víkend“ kitűnő lehetőség ar­ra, hogy a különböző esti iskolákat lá­togató dolgozó tanulók könnyebben el­sajátítsák az előírt anyagot. De ma már a „kitanultak“ sincsenek olyan helyzet­ben, mint valamikor, mondjuk a szabó, aki inaskorában megtanulta mestersé­gét, azután pedig már élete végéig tu­dott varrni. Ma legyen az ember gé­pészmérnök, orvos uagy akármilyen más foglalkozású, hivatása állandó tanulást követel. Ellenkező esetben a tudomá­nyos-műszaki forradalom korszakában — minden foglalkozás hamarosan elavul, elveszti egykor szerzett minősítését. Nincsen már életfogytiglanra kitanult mesterség. Elhatároztam, hogy ha legközelebb ta­lálkozom majd Zoltán barátommal, el­mondom neki is, mi mindenre lehetne kihasználni a hétvégi szabadnapot. Le­het, hogy üdülőviskóját a „murikon“ kí­vül talán szellemi erőnk gyarapítására is fel tudjuk egykor használni. Lehet. Pali «S smrég zajlott le Prágá­N ban a forradalmi szak- szervezetek VIII. orszá­gos kongresszusa, melyen örvendetes volt látni és tapasztalni, hogy a szak- szervezeti tagok soraiban ma már sok á fiatal, akik a gyárakban és a földeken, a tervezőirodákban és a kutatóintézetekben idősebb munkatársaikkal együtt veszik ki részüket a fejlett szocialista tár­sadalom építésében reájuk eső feladatok teljesítéséből. Egyre több a fiatal a szocialis­ta munkabrigádokban, egyre töb­ben töltenek be felelős munkakört. Az üzemi szakszervezeti bizottsá­gokban ma a harminc évnél fia­talabbak részaránya tizennyolc és fél százalék. Főleg most, a SZISZ I. országos kongresszusa előtt nem hányha­tunk szemet a fiatalok magatar­tásában tapasztalható káros jelen­ségek felett. „Az az ember, aki jó irányban fejlődhetett volna — mondotta a szakszervezeti kongresszuson Hú­súk elvtárs —, de akit nem fi­gyelmeztettek idejekorán vagy nem hatottak rá . pozitívan, aszo­ciális elemmé válik.“ A fiatalok gondolkodásmódjáért vívott harc tehát még nem feje­ződött be, ezért különös figyel­met kell, fordítani napjainkban is a politikai-nevelő munkára. A SZISZ KB plenáris ülése is leszö­gezte, hogy az oktatás rendszeré­nek megszervezésénél tekintetbe kell venni az egyes karcsoporto­kat és a fiatalok bizonyos réte­geinek gondolkodásmódját. Arról van tehát szó, hogy a bevált for­mákat újakkal kell gazdagítani, a- melyek az eddigieknél hatéko­nyabbak lesznek. A politikai-eszmei művelődésnek elválaszthatatlan része az olvasás. Még a CSISZ idején a különböző olvasókörök tevékenysége, a Fu­čík vagy a Jilemnický-jelvény megszerzése fontos kulturális, ne­velő, de főleg politikai munka volt, annak ellenére, hogy láttuk a hibákat is: mindenekelőtt az al- kalomszerüséget, a kampányszerű­séget. A veszély, hogy a legjobb szándék is formálissá válhat, ma is fennáll. Ezt elsősorban a SZISZ tisztségviselőinek kell tudatosíta- niok, mert a fiatalok sokkal ér­zékenyebben reagálnak minden be­folyásra, minden eseményre, mint az idősebbek. A fiatal nemzedék neveléséért a szülők, az iskola, a társadalom és a társadalmi szervezetek a felelő­sek. Az itt-ott előforduló, kirívó esetek nem általánosíthatók, ám tegyük kezünket a szívünkre: hányszor tépi a haját az idősebb mester, a brigádvezető, mert né­hány rábízott fiatal lassú, közöm­bös és figyelmetlen?! Ezek láttán persze itt-ott el­hangzik a mesterek szájából, hogy „régen“, az ő idejükben bi­zony nem tűrték a lazaságot, a hányaveti munkát. A fiatalok kö­zül viszont néhányan úgy visel­kednek, hogy társadalmunk mai fejlettségi fokán ők már lazíthat­nak és munkához való viszonylá- kényelmesebb megoldásokat. Nos, e káros jelenség elleni kö­vetkezetes harc az egyik alapvető legfontosabb feladat, amelyet • szakszervezeti kongresszus kitű­zött. Tény ugyanis, hogy a fiatal dolgozók jellemének és köteles­ségérzetének kialakításában nem kis szerepe jut osztályöntudatunk­nak és a munkához való viszonyo­suknak. E viszonyosnak pedig az üzemek forradalmi hagyományai­ból kell kiindulnia. Arról van tehát szó. hogy a „kicsapongó“ és a lazán dolgozó fiatalok kis csoportjára eredmé­nyesen hasson egy minden téren szilárd, nagyszámú kollektíva. És hogy az ilyen Jól dolgozó kollektí­vákból ma már van bőven, annak ékes bizonyítéka a fiúk és a lá­nyok egyre dicséretesebb aktivitá­sa az egyes munkahelyeken és a kötelezettségvállalások megvalósí­tásában. A komárnói járás Brestovec (Szilas) a galántai járás Veiké Olany (Nagyfödémes), de más já rások további községeiben is a fiatalok számtalan brigádórát dol­goztak le a faluszépítési akció­ban. Eleinte itt is csak három­négy fiú és ugyanannyi lány szor­goskodott, de később számuk egy­re nőtt. És ebben van a kollek­tíva ereje, a siker záloga! A kez­detben munkakedvükkel, lelkese­désükkel csak a legközelebbi mun­katársukra vannak befolyással, de később az egész kollektívát, mű­helyt, üzemrészleget magukkal tudják ragadni. De ennél az aktivitásnál még fontosabb, hogy a fiatalok tuda­tosítsák magukban, miért is dol­goznak jobban, munkájuknak mi a végső célja, milyen szerep há­rul rájuk népgazdaságunk fejlesz­tésében. Jó példa erre a Zenit vagy a Fényszóró mozgalom, az if­júsági építkezések, napjainkban pedig az aratás. Éppen ezzel sze­reztek tekintélyt a fiatalok ma­guknak, ezzei vívták ki a Szocia­lista Ifjúsági Szövetség jó hírne­vét. Mindenki láthatta és tapasz­talhatta, hogy az adott szót tet­tek követik! És ez a legfontosabb — nemcsak most, a SZISZ első országos kongresszusa előtt, ha­nem a távolabbi jövőben Is. Nagy Árpád AZ ISKOLÁK KEZDTEK A prievidzai Vavrinec Benedikti-Nedoíerský Gimnázium már évekkel ezelőtt jelvette a kap­csolatot a pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium­mal. A szlovákiai és a magyarországi iskolák ta­nárai és diákjai már többször meglátogatták egy­mást, sőt már brigádmunkán is részt vettek. A hivatalos és baráti levelek — amelyek sűrűn vált­ják egymást újabb ötletekkel és javaslatokkal gazdagítják a szövetséget. Nemrég az iskola kezdeményezte kapcsolatot a prievidzai és pásztói járás társadalmi és gazda­sági szerveinek, intézményeinek kapcsolatává szé­lesítették. A jelentősebb ünnepségeken, közéleti eseményeken hol Prievidzán, hol pedig Pásztón jelennek meg ennek, ill. annak a baráti népnek a küldöttei. Legaktívabb még ma is az ifjúság, de igen sok élményt és tapasztalatot szerzett nem­rég Magyarországon pásztói látogatása alkalmával a nőszövetség küldöttsége. Pásztóról e napokban arról tudósították Prie- vidzát, hogy Mikszáth Kálmán születésének 125. évfordulója alkalmából a gimnázium épülete előtt leleplezték a nagy palóc elbeszélő mellszobrát, a- mey Andrássy Kurta János alkotása. A szoborava­tás után az országos prózaelőadók versenyének győztesei adtak műsort, s az iskolában tudomá­nyos konferenciát is rendeztek az író életéről és müvéről. Szántó György NAGY NYÁRI VERSENYÜNK!NAGY NYÁRI VERSENYÜNK? NAGY NYÁRI VERSENYÜNK? NAGY NYÁRI VERSENYÜNK! NAGY NYÁRI oOgress*0< feltételek teljesítésével jogot szerezhessetek az értékes dí­jakért folyó sorsolásban való , részvételre. Ismételten felhívjuk a íl- ftj gyelmeteket, hogy a társada­lomépítő és egyéb feltételek teljesítői jutalompontokat kap­nak, és előnyben részesülnek az értékes díjakért folyó sor­solásban. Dugjátok ezért össze a fe­jeteket, süssétek ki a helyes válaszokat — meglátjátok, nem is olyan nehéz feladat — és küldjétek be késlekedés nél­kül szerkesztőségünk (Bratis­lava, Pražská 9.) vagy a Kon­taktus (Československý roz­hlas, Hlavná redakcia madar- ského vysielania, Bratislava, Zochovä 3.) címére. „ „ . , A KONTAKTUS és az ÚJ Nagy nyári versenyünk a IP-,T-Isir nanv nvá­végéhez ért. Lapunk mai és ír JUbAu Közös nagy nya következő számában megismé- ri versenyének kérdéséi teljük a nyolc forduló összes kérdését és feltételét. Most rajtatok a sor, hogy a helyes válaszok beküldésével, illetve a I. FORDULD 1. Hogy hívták a hazánk te­Oj Ifjúság, a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Köz­ponti Bizottságának lapja 0 Kiadja a Smena kiadóvállalata • Szerkesztőség és adminisztráció: Bratislava, Pražská S Telefon: 485-41-45 Postafiók 30 • Főszerkesztő dr. STRASSER GYÖRGY. Nyomja. Západoslovenské tlačiarne 01 0 Előfizetési díj egész évre 52 Kčs félévre 26 - Kčs • Terjeszti a Pos ta Hírlapszolgálata. Előfizethető minden pnstakézbesítönél vagy postahivatalnál £ Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza • A lapot külföldre a PNS Ústredná expe dfcia tlače. Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 48 útján lehet megrendelni. rületén alakult első marxista ifjúsági szervezetet? 2. Hogy hívják a SZISZ-szer- vezetben folyó mozgalmat, a- mely a rejtett tartalékok és elfekvő készletek feltárására, az energiával és tüzelőanyag­gal való takarékoskodásra, a munkaerkölcs és a fegyelem megszilárdítására összponto­sul? II. FORDULD 1. Dolgozó népünk februári győzelme után egységes szer­vezetbe tömörültek a hazánk­ban működő haladó ifjúsági szervezetek. Hogy hívták ezt a szervezetet, Szocialista Ifjúsá­gi Szövetségünk elődjét? 2. Mely fogalmak szlovák ne­vének kezdőbetűiből ered a ZENIT-mozgalom elnevezése? Soroljátok fel őket!! III. FORDULD 1. Mikor alakult meg Cseh­szlovákia Kommunista Pártja, és melyik tátraaljai kisváros­ban került sor 1921-ben a szlo­vák marxista baloldal történel­mi jelentőségű konferenciájá­ra? 2. Hogy hívják a SZISZ szer­vezetei és szervei mellett ala­kult tanácsadó szerveket, ame­lyek szakmai szempontból irá­nyítják a ZENIT-mozgalmat? 3. Hogy hívják a CKM által a Szovjetunióba szervezett kü­lönleges társasutazásokat? IV. FORDULD 1. Hol lesz jövőre az ifjúság éš a diákság jubileumi világta­lálkozója? 2. Melyik évben alakult az Oroszországi Kommunista Ifjú­sági Szövetség, a Komszomol? V. FORDULD 1. Melyik cseh származású szlovák íróról, a szlovák szo­cialista realizmus megalapító­járól nevezték el a SZISZ SZKB egyik legmagasabb ki­tüntetését? 2. Mikor alakult meg a Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetsége? 3. Ki volt első munkáselnö­künk és mikortól meddig ült az elnöki székben? VI. FORDULD 1. Soroljátok fel legalább hármat a SZISZ, illetve elődje, a CSISZ nevezetes országépítö akcióiból! 2. Melyik haladó nemzetközi ifjúsági szervezetek székelnek Budapesten, illetve Prágában? 3. Melyik esztendőben írták alá a Szovjetunió és hazánk között az első, és melyik esz­tendőben a legutóbbi barátsá­gi és segélynyújtási szerződést? VII. FORDULD 1.. Hogy hívják azt a moz­galmat, amely a SZISZ-ben bon­takozott ki a CSKP megalapí­tásának 50. évfordulója tiszte­letére? 2. Soroljátok fel a KGST tagállamait! 3. Melyik 15 szövetségi ál­lam alkotja a Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövetsé­gét? VIII. FORDULD 1. A CSKP megalapításának 50. évfordulója tiszteletére ki­bontakozott SZISZ-mozgalom egyik akciója a fatelepítést, az önkéntes, díjmentes véradást és a kis jégpályák építését tűzte ki célul. Hogy hívták ezt az akciót? 2. Nevezzetek meg legalább két honvédelmi versenyt, ame­lyet a felszabadító harcok di­cső csatáiról neveztek el! 3. A SZISZ egyik hagyomá­nyos nemzetközi akciója Vla­gyimir Iljics nevéhez fűződik. Melyik? A KONTAKTUS és az ÚJ IFJÚSÁG közös nagy nyá­ri versenyének további feltételei 1. Vágy részt a község- vagy városfejlesztésben, iskola vagy munkahely takarításában! 2. Végy részt az aratásban vagy ha erre nincs lehetősé­ged, a gyermekjátszóterek vagy sportpályák rendbehozásában. 3. Rendeld meg az Oj Ifjúsá­got, vagy ha járatod, szerezz legalább egy új előfizetőt. A megrendelőlapot szíves­kedjetek az Oj Ifjúság címére beküldeni. A társadalmi munkában való részvételről szóló elismervényt a hnb, vnb, iskola, üzem, efsz, állami gazdaság, szakszervezet vagy SZISZ-alapszervezet Igazo­lásával ellátva küldjétek be a Kontaktus vagy az Oj Ifjúság címére. Beküldési határidő »ne>:«7- t us 15. MEGREN0E10LAP Ne« Lakhely Ulca hsz járás Az előfizetőt szerezte KONGRESSZUS UTÁN KONGRESSZUS ElŐTT

Next

/
Thumbnails
Contents