Új Ifjúság, 1972. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1972-07-18 / 29. szám
10 fij ifjúság Plock, az iparváros Az, ami nekünk a Slomaft, a lengyeleknek Plock. Ide torkollik a Barátság Kőolajvezeték. Itt épült ki Lengyelország legnagyobb vegyipari bázisa, amely egyúttal a szocialista országok gazdasági együttműködésének egyik láncszeme. Plock ezenkívül Lengyelország egyik legrégibb és legjestőtbb városa. A Visztula menti település már a XI. századtól Mazovia feudális urainak székhelye, jelentős gabonakereskedelmet folytat, kapcsolatot teremtve Gdanszk és Kö- zép-Lengyelország vidékei között. Ma is számos műemlékkel büszkélkedik,’ ilyen a XII. század elején épített román stílusú katedrá- lis, a hercegi palota gótikus tornyai stb. Később, a fejlődő Varsó jelentőségének növekedésével Plock veszít fényéből. S lényegében egészen az utóbbi évtizedig, a vidéki kisváros egyhangú életét éli. Ekkortól azonban a szocialista építés sodrában, Mazovia tartomány fontos íparközpontjává nőtte ki magát,’ a kőolajipar és a pe- trokémia városává. Tegyünk itt egy kis kitérőt a mai Lengyelország vegyipara felé. Nagy kombinátok jelzik ennek fejlődését: Oswiecimben, Tarnowban, Pulawyban, Kedzierzynben. Plock is belép ezeknek a sorába; vegyipart kombinátja az utóbbi években az országban felépült 400 új vegyipari nagyüzem közé tartozik, egyik állomás az ország nagy, vegyipari vérkeringésében, Plock termeli például a butadient, amely alapanyaga az Oswiecimben felépült kombinát termékének, a mü- gumtnak, és amelyet eddig teljes egészében behozatalból fedeztek. A plocki berendezés Európában is a legnagyobbak közé tartozik: teljes kapacitással évi 76 000 tonna butadient fog termelni. A gyár építését 1968-ban kezdték és legnagyobb részlegét 1970 végén már átadták a termelésnek. A plocki butadienről beszélve á- zonban, a város vegyiparának csupán egy részletéről szóltunk. A butadién gyár ugyanis egy Óriás- kombinát része csupán, amelynek alapjait 1960-ban rakták le. Az első részlegek — a petróleumfinomítók — 1965-ben kezdtek termelni, 2 millió tonna feldolgozó kapacitással. Fokozatosan épült fel a többi üzemegység — valamennyi a korszerű vegyipar egy-egy fontos termékének gyártására. A butadién részleg után kezdeti termelni a polietilén gyár — tavaly, — majd pedig a polipropilén nevű műanyagot termelő részleg, a- hol japán licenc alapján gyártják ezt az igen széles körben alkalmazható vegyipart alapanyagot. Ilyen nagyarányú iparosodás mellett Plock sem maradhatott az egykori csendes kisváros. Lakosainak száma az utóbbi tíz évben megduplázódott, és ma több mint 70 000-es lélekszámmal lép az ország közepes városai közé. Fejlődésnek indultak a Visztula parti hajóépítő telepek, több élelmiszer- ipari vállalat is létesült. S ez a- zért is fontos, mert a lakók szempontjából nem elhanyagolható, hogy nemcsak vegyipari központ, hanem sokoldalú iparváros Is a mai Plock. Az, ami nekünk a Slovnaft, a lengyeleknek Plock. A Barátság Kőolajvezeték. Ä Kasprzak tizemben húsz évvel Jzelőtt gyártották az első lengyel rádiókészülékeket. Svéd licenc alapján. Melódia és Tonetta — ebből állt az üzem szerény gyártmánylistája. Igaz, nem sokáig. A Pa- sprzak üzem úgy növekedett, ahogy az egészséges fa terebélyesedik évről évre, más városokban is létesültek alegységei, amelyek idővel önálló üzemekké nőtték ki magukat. A varsói Targovak negyedben televíziós készülékeket, a Sluzewlec negyedben a rádiógyártáshoz szükséges kerámíaá- rut állít elő az egyik gyárrá fejlődött részlég. Külön gyárban készülnek az elektrolitlkus kondenzátorok, egy másik egység, a goclawekl, távközlést felszereléseket, s a néhány hónappal ezelőtt üzembe helyezett lunartowi gyár autórádiót gyárt. A részlegek számánál gyorsabban már csak a választékskála gyarapodott. Ilyen szempontból határkövet jelentett az üzem húszesztendős történetében előbb 1968, amikor megkezdték a magnetofongyártást, aztán pedig az együttműködés kiépítése a nemzetközi hírű Grundig, Thompson és Telefunken cégekkel. Ma a mágneses szalagra valő hangrögzítéshez használatos egészen bonyolult berendezések is készülnek Itt a tízféle csé vés és kazettás magnetofontípus mel lett. A legújabb gyártmányok között van egy olyan készülék is, amelyet teljes egészében lengyel szakemberek terveztek és kiviteleztek. Egy másik szép sikerük az, hogy elkészült ax első húsz vídeomagnetofon, és sikerrel kiállta az üzempróbát, úgyhogy rövidesen megkezdődik a sorozatgyártás. A Kasprzak-üzemben még vannak olyanok, akik az induláskor a Melódiát és Tonettát gyártották. Persze, kevesen. A munkások többsége fiatal, és olyan szenvedéllyel alkotja meg az egyre újabb készüléktípusokat, amilyennel csak fiatalok tudnak dolgozni, különösen egy olyan munkaterületen, mint a magnetofongyártás. Számtalan sorozat került le a futószalagról az elmúlt négy esztendőbei); az 1968-ban gyártant kezdett Grundig magnetofon jelenleg már öt változatban készül, s mfg kezdetben a Grundig cég alkatrészeit használták, most a készülék minden egyes alkotó eleme a Kasprzak üzemben vagy vele együttműködő lengyel Iparegységeknél készül. A szerelőszalag mellett s az azt megelőző gyártási folyamatnál összesen hatezren dolgoznak. Közülük 300 felsőfokú tanulmányokkal rendelkező szakember. Kezük a- lói tavaly már 300 000 magnetofonkészülék került ki — a rádiógyártást időközben áthelyezték a Dióra üzembe —, s ennek mintegy 40 százalékát exportálták. Az idén százezer darabbal kívánják növelni a termelést, és megkezdik a saját modellú ZK—240 típusú magnetofon sorozatgyártását Is. Az első rádiólicenctől a saját magnetofonig VAROS A SÁTOR alatt Eszaknyugat-Szibériábun merész, rendkívül modern megoldással épül egy új település. Hatalmas, műanyagból készült kupolaszerű sátrat vonnak a város fölé, hogy megvédjék lakóit a zord időjárástól. A le- ningrádt tervezők a strandtól az üzletsoron át a könyvtárig és a hotelig mindenről gondoskodtak, amire csak egy korsze rü város lakosságának szüksége van. A téli mínusz 40-50 fokos legalacsonyabb hőmérsékletet a városban sikerül majd kellemes tavaszi 5-10 fokra „szelídíteni.“ IISZO HALGVAR Naponta 3000 mázsa halat képes feldolgozni ez az óriási — negyedkilométer hosszú, 28 méter széles és 13 ezer tonna teherbírású — úszó „halgyár“, a Vosztok Leningrádban készítették a szovjet halászflotta új büszkeségét, amely 14 kis halászhajét és egy helikoptert is fedélzetére vess — s fgy indul a messzi óceánra. ÚJDONSÁG A LÁTHATÁRON 1918 óta repülőgépiparunk több mint 23 ezer repülőgépet gyártott. A gyártmányok kjSzüi a legelső helyen a sportrepülőgépek állnak Tud nunk kell, hogy 36 országban 1600 gyakorló és akrobatikus L—13 Blaník jelzésű gép rep ked. Ez a gép már 12-szer Irta be nevét a vitorlázó repülőgépek csúcsteljesítményeinek könyvébe. Egy chilei pilóta például 5000 m magasságban átrepült vele az Andokon. Az utóbbi Időben ax egész világon híre ment a Z 526 jelzésű repülőgépnek és egy Zlln Z— Tréner nevű speciális, kétüléses akrobata gya- korlőgépnek. Egy további típus a Z 526 L, amely Lycoming-raotorra! van felszerelve, és a hannoveri aeroszalonban nagy sikert ■ aratott — már megkezdték a sorozatgyártását. A Moravan n. v. Otrokovtcében egy újabb típusú csúcsteljesítményű akrobata repülőgépet szerkesztett, jelzése Z 526 AFS, gyári neve Akrobat speciál Feltűnést keltett a legutóbbi brnői vásáron. Egymotoros, egy üléses repülőgép, kitűnő tulajdonságai miatt bizonyára újabb csúcsteljesítményeket ér el és öregbíti repülőgépiparunk hírnevét. Élénken érdeklődnek iránta Lengyelországban, az NDK-ban, Olaszországban éss másutt is, úgyhogy hamaros*® új rekordoknak nézhetünk elébe. 1«)
