Új Ifjúság, 1972. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1972-12-12 / 50-51. szám
% 10 úi ifjúság tudományos-műszaki forradalom alneA vezés a legjobb ötön vám, hogy napjaink leghasználtabb kifejezésévé váljék. Nem a divat és nem is a véletlen kérdése ez. Szükségszerűség! Annak a külső, formai jele, hogy az emberiség (legalábbis az emberiség nagy része) évszázadunk utolsó harmadában egy új, eddig nem ismert minőségében magasabb fejlődési fokra léoett. Vajon milyen hatása lesz a tudományos-műszaki rorradalomnak a tudományra, a technikára és a társadalomra az ezredfordulóig? Milyen világban él majd az ember időszámításunk harmadik évezredének hajnalán? A „jövőbe látás“ új tudománya, a prognosztika viszonylag pontos képet tud ma már erről vázolni. Tudományos-műszaki ' forradalom Századunk első felének nagy tudományos felfedezései, és a felfedezések gyakorlati alkalmazása a század felétől olyan egyre gyorsuló, belső és külső jeleiben az eddigi fejlődéstől eltérő áramlatba sodorta a civilizációt, amilyent eddig ,az emberiség történetében nem ismertünk. E folyamatot a mai tudomány már pontosan elemezni és körvonalazni tudja. Ez a fejlődési folyamat kapta a tudományos-műszaki forradalom megnevezést. S a tudományos- műszaki forradalom az emberi élet minden területére hat, sokrétű ismérvei olyan széles skálán jelentkeznek, hogy megnevezni, leírni őket csak több kötetes könyvben lehetne. Itt csak néhány alapvető jellemvonásáról szólhatunk. A neve abból a jelenségből származik, hogy ez a forradalom egyszerre sodorja magával a tudományt és a technikát. Nem mindig volt ez Így az emberiség fejlődése során. Kopernikusz Miklós és követői például mérhetetlen forradalmi mozgásba hozták korunk tudományát, és ez a világról alkotott felfogást teljes egészében megváltoztatta. Korukban azonban ez semmiben sem hatott a technikára. Ugyanígy további nagy természettudományos felfedezéseket sorolhatunk fel, mint az anyag és az energia megmaradásának törvényszerűsége. a sejt felfedezése, a darwinizmus és még sok más. Mindegyik külön-külön forradalmi változást jelentett a tudományban, de koruk technikája nem volt képes a gyakorlatban alkalmazni őket. Ez fordítva is érvényes. james Watt, a gőzgép felfedezője autodidakta volt, és korszakalkotó felfedezését csupán gyakorlati megfigyelések alapján állította össze. A gőzgép működésének elméleti kérdéseit jóval később f. Camot fizikus magyarázta meg. Az első szövőgépet J. Hargreaves szövőmunkás szerkesztette. A tudományos és a műszaki haladás tehát nem volt „szinkronban“. Ez megszűnt. A tudomány és a technika „kéz a kézben“ fejlődnek. Ugyanilyen jellemzője a tudományos-műszaikl forradalomnak a tudomanyos-műszakd Ismeretek mennyiségének robbanásszerű növekedése. A tudományos világban nagy szaktekintélynek örvendő Chemical Abstracts folyóirat, amely 1907-től Jelenik meg, rendszeresen közöl bibliográfiai jegyzékeket a világban megjelenő tudományos könyvekről és dolgozatokról. Harminc évig tartott, amíg ezeknek a száma elérte az egymilliót. A másik milliót 18 év alatt közölték, a harmadikat 7 év alatt és a negyedik millió közlésére már csak négy év volt szükséges. Ft. Oppenheimer szerint az emberiség egész története folyamán élő tudósoknak a kilenctizedé a jelenkorban él. A történelem alatt felfedezett összes tudományos ismeret fele az utolsó húsz év alatt látott napvilágot. Oj energiaforrások, az automatizáoió elméleti kérdéseinek megoldása és az automaták gyakorlati alkalmazása, a matematika kiterjesztése a társadalmi tudományokra, a tudomány „iparosítása“ és termelőeszközzé válása, az ember szellemi tevékenységének „gépesítése“ az elektronika és kibernetika segítségével, új, eddig nem ismert tudományok raletkezé- se és még sok más jelenség mind egy-egy oldala ugyanazon folyamatnak, amelyet egyszerűen tudományos-műszaki forradalomnak nézünk. Nos, milyen világba vezeti el az az újszerű fejlődési folyamat az emberiséget 2000-ig? Érdemes fellibbenteni a jövőt takaró fátyol csücskét. Hiszen a ma élő emberek nagy része még szemtanúja lesz ennek az új világnak. Läkss A jövő lakását a célszerűség fogja jellemezni. Méretei, formája, arányai, szine és a lakások elhelyezése a tudományos kutatómunka eredménye lesz. Minden, ami fölösleges és szükségtelen, eltűnik. Ha a kutatás bebizonyítja, hogy az a néhány könyv, amelyet otthon tartunk, nem a dolgozóasztalon van a legszerencsésebb helyen, hanem jobb lenne őket inkább egy elsüllyeszthető szekrénybe elhelyezni, akkor bizonyára a szoba közepén egy gombnyomásra eltűntethető szekrény lesz a „könyvtár“. Nyilvánvaló, hogy az ágyak a falban lesznek elrejtve. De Így lesz ez valószínűleg a székekkel asztalokkal és a (leverőkkel Is. Gombnyomásra, tetszés szerint azt a bútordarabot „vesszük elő“, amelyre éppen szükségünk lesz. Az ember veleszületett vágyát a változatosság után mozgatható falakkal elégítik majd ki. Ezek segítségével a lakás beosztását tetszés szerint lehet majd változtatni. A családi életet a háztartási robotok tömkelegé teszi majd könnyebbé. A gyermekek tanulását magnetofonok és „tanító gépek“ segítik elő. Kevesebb lesz a házastársi veszekedés. Hangosabb szóváltásnál önműködően kapcsolódnak majd be a rejtett hangszórók, melyekből nyugtató szavak vagy idegcsdUapító melódiák szólalnak meg. Megszűnnek a szomszédok közötti viszályok, mert a korszerű é- pítési anyagok biztosítják a lakások közti tökéletes hangszigetelést. A széles képernyőjű televíziós készüléken és a videotelefonon <ce resztül lakásunk állandó kapcsolatban lesz az egész világgal. les Ha 2000-ben majd a műszaki múzeum látogatói megállnak egy mai korból származó autó előtt, nyilván értetlenül csóválják majd a fejüket. Érthetetlen lesz, hogy az autó motorjának több tucatnyi lóerős energiáját 1970- ben 4-5 személy szállítására pocsékolták el. Szemléletük szerint a mai autó kis távolságokra túl nagy, közepes távolságokra túl bizonytalan és hosszú távolságokra nagyon lassú. De hogyan is közlekednek majd? A városi forgalmat elsősorban a föld aiail, ■■■■■■■■■ ■HHH alagutakba épített mozgójárdák biztosítják. Valószínűleg hat párhuzamos, állandóan mozgó sávot létesítenek. A sávok sebessége nem lesz egyenlő. Leggyorsabban mozog majd a belső, hatodik sáv. Ez lehetővé teszi, hogy veszély nélkül átjuthatunk — fokozatosan sávról sávra a leggyorsabbra, és utunk végén ugyanígy vissza a peronra. A felszínen két lehetősége marad az embernek. Vagy gyalogosan közlekedik a járdákon, vagy érem bedobásával villamoshajtású autót bérel magának. Az út befejezése után az autót leállítja a legközelebbi automatabérlönél. A gyalogosközlekedés sehol sem keresztezi majd a városi forgalmat. A forgalmat irányító szemaforok megszűnnek. Egy időben azt gondoltuk, hogy a vasút elérte „nyugdíjas“ korát. Valószínűleg nem így lesz. A vasút alkalmazkodik a korhoz. Formája természetesen teljesen megváltozik. Elsősorban az egvsínes, függővasutaké a jövő. Megjelennek a földalatti vasútvonalak, ahol hatalmas csővezetékben, lövedékszerű, légpárnán mozgó szerelvények 800 kilométeres 6- ránkénti sebességgel közlekednek. A tengereken atommeghajtású óriáshajók szállítják az árut, a személyszállítást légpárnás gyorshajók biztosítják. A leghatalmasabb fejlődés a légi közlekedésben várható. A lakosság növekedési arányszáma 2000-ig 2. Ez azt jelenti, hogy a maihoz képest az emberiség száma megkétszereződik. Az élelmiszer-termelés arányszáma 4 és a lég! közlekedésben a személyszállítás a- rányszáma 60, a légi áruszállításban 1400. E- zek a számok sejtetik a fejlődés óriási Iramát. 2O0O-ben ezer utast befogadó óriásgépes, a hangsebességnek hatszorosává! közlekedve két-három őrá alatt kelnek át az Atlanti-óceánon. a Holdoin, automatikus űrszonda leszállása a Vénáson —- röviden így lehetne megrajzolni az űrkutatás fejlődési vonalát. De csak való ban nagyon röviden. Hiszen a különböző cél zattal a világűrbe röpített berendezések és műszerek száma az elmúlt 15 év alatt meghaladja a másfél ezret. Az űrkutatásnak megvan már a földi „haszna“ is. A meteorológiai mübolygók segítségével sokkal tökéletesebbé vált az időjárás prognosztikája. A telekommunikációs bolygók se-; gítségével a világ bármelyik részén lejátszó dó eseményt ugyanabban a pillanatban láthatjuk odahaza tv-készülékünk képernyőjén, nem beszélve a vegytan, kohászat, elektronika és más műszaki és tudományos ágazatok óriási fejlődéséről, melyet az űrkutatás ösztönzött.j 2000-ig az ember állandó tulajdonába veszi! a Holdat. Csillagászati megfigyelők pontosabb! képet tudnak majd szerezni _a világűrről, hí-, szén a Holdnak nincs légköre, amely zavarná az óriási távcsövekkel végzett megfigyeléseket. A Holdról a Föld felének légköri viszonyai egy pillantással áttekinthetők. Ezt bizonyára kihasználja a meteorológia. Lehet, hagyj a vérkeringési zavarokkal küzdő emberek! holdszanatóriumokban gyógyíttathatják betegségüket, kihasználva a Hold kis vonzóerejét. Az automatikus űrállomások elérik a naprendszer határát, ember vezérelte űrhajók Vé- nus körüli pályáról kutatják majd a bolygó felszínét, és az első emberek leszállnak a Mat son. ársadalom O * *. * j. nZílTTIl lOffPlX1 K A tudományos-műszaki forradalom egyik megindítója az elektronikus számológép. Nincs még egy olyan ember alkotta gép, berendezés, amely olyan rohamos fejlődésen ment volna keresztül, mint a számológép. Az elmúlt húsz év során már a számológép negyedik nemzedékét fejlesztették ki (elektroncső, tranzisztor, integrált áramkör, nagyfokú integráció — LSI 1967). A nagyfokú Integrált áramkörök tízezerszer kisebbek, mint az eredeti elektroncső. A számológépek teljesítőképessége az elmúlt 15 év alatt 2-3 évenként tízszerezödött meg. Az Iparban a számológépek átveszik a termelés irányítását és ellenőrzését. A tervezés nagy részét gépek végzik, gyorsabban és pontosabban, mint ma az ember. A tudományos adatok, Ismeretek tárolása is a számológépek feladata lesz. Ma a tudós Idejének nagy részét könyvtárakban tölti, tudományos adatok és Ismeretek gyűjtésével. 2000-ben ez megszűnik, és a könyvtárak is fölöslegessé válnak. A számológép egy gombnyomásra pillanatok alatt a tudós rendelkezésére bocsátja az összes szükséges adatot. A számológépek az emberi élet minden területén használatosak lesznek. Valószínűleg a programozás alapjait az általános iskolákban kötelező tantárgyként tanítják majd. 1957-ben került Föld körüli pályára az első ember alkotta műhold — a Szputnyík. Azóta rohamos fejlődésen ment át az űrkutatás. Az eleó ember Föld körüli pályán, a Hold elfordított oldalának lefényképezése, az első müboly- ffi a Nap körüli pályán, Hold-kőzet, amelyet automatikus űrszonda hozott a Földre, ember Természetes, hogy a tudományos-műszaki forradalomnak lesznek lényegbevágó vetüiete: a társadalom fejlődésében Is. Az egyik leglényegesebb talán a szakműveltség Igényének rohamos növekedése. A kapitalista társadalomban csúcspontját elérő Ipari nagyüzemi termelés fő fejlődési vonala az analízis-felbontás volt. Ennek lényege, hogy a munkafolyamatot minél egyszerűbb műveletekre bontsák fel. A munkás a gyártásban csak egy kis, állandóan egyforma műveletet végzett. Többek között ez a szalaggyártás lényege. Ilyen körülmények között természetesen a termelés a szakképzettség szempontjából nem állított semmilyen igényt a munkással szeipben. A tudományos- műszaki forradalom ezt megfordítja. A fokozódó komplex automatizálás következtében az ember kiszorul a termelés peremére. Az egyes munkaoperációkat automatikus Irányítású gép végzi. Az ember hovatovább inkább operatőr- -irányító szerepet tölt majd be. Ehhez viszont alapos szaktudásra van szükség. A szakképzettség igénye ugrásszerűen növekszik. Oj, eddig nem ismert foglalkozási ágak jönnek létre, a régiek, hagyományosak megszűnnek. Ez a folyamat forradalmi változást von maga u- tán az Iskolarendszerben. Az általános műveltségi szint gyors ütemben növekszik, és fokozatosan elmosódik a fizikai és a szellemi munka közti különbség. A mezőgazdaság is forradalmi változások e- l*tt áll. A tudományos-műszaki forradalom k< hatásai a falun is gyökeres fordulatot hoznak, és megszűnik a falu és város közötti különc ség. Az emberek igényelt tökéletesen kielégítő tömegtermelés, az abszolút szociális biztonság és a fokozott automatizálás által növekedő szabad idő egy új, szabad, müveit embert; eredményez — az eljövendő kommunista tár-j sadalom emberét. —hr—
