Új Ifjúság, 1972. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1972-12-12 / 50-51. szám
2 új ifjúság •Lapunk karácsonyi száma minden évben rendkívüli körültekintés. igyekezet, a szokásos munka kétszeresének eredménye. Körültekintéssel foglalkozunk az Új Ifjúság tartalmával, és azt lehet mondani, hogy az olvasó a szerkesztőségi •fiókos legjobb anyagait kapja kézhez. A legjobb szócska nem- ; csak az anyagok szakmai kivitelezésére,' az újságírás művészetére, hanem a riportalanyokra és a cikkek mondanivalójára is vonatkozik. • Minderről azért szóltam, hogy olvasóink tudják: nem a vé letien játszott közre, hogy a SZISZ galantai járási szervezete elnökének, Éles Károiynak a neve bekerült az Oj Ifjúság karácsonyi számába. Amikor először találkoztunk, még nem szólítottam elnök elvtársnak. Tudtam róla, hogy képviselő és hogy falujában a nemzeti bizottság kulturális komissziőjában működik. Arröl beszélt, mi minden szükséges ahhoz, hogy egy falu-, lakossága ne a tévé előtt begubőzva ülje át a téli 'estékA, Azt is mondta, hogy egy falu kulturális élete fellendítésében legnagyobb szerep és a legtöbb feladat az ifjúságnak jut. Ezt fölösleges tagadni, és könnyebben megy ott a munka, ahol ezt a fiatalok tudatosítják. Persze e célhoz vezető út eleinte rendszerint járhatatlan, és sok türelmes munka az ára egy jól sikerült előadásnak, színdarabnak, teadélutánnak. Erről azonban Éles Károly nem szívesen beszél. Az idén februártól aztán gondjai jócskán megnövekedtek. Addig csak faluja ifjúságának gondjait-sorsát viselte szívén, de a SZISZ járási konferenciája óta a ga.l-antai járás összes fiatalja gondjaival, bajaival, sikereivel él. Hogy miből van több? Az egyik kezén a sikereket, a másikban a gondokat számolja. Még jó, hogy a természet csak öt ujjat szabott ki minden kéznek. — Galanta lakosainak háromnegyed része harminc éven aluli, még, sincs hol szórakozniok; ennek ellenére tevékenységük semmivel sem marad el a többi kedvező körülmények között dolgozó szervezőt mögött. Egy pillanatra sem marad egyedül. Elfoglalt, különösen most, az évzáró gyűlések idején egymásnak adják nála a kilincsét az alapszervezetek elnökei, de sok a flfatal, aki csak '„úgy“ beugrik... ' *? ' Nem panaszkodik, pedig igazán megvan rá az oka. Az épület, ahol a SZISZ JB működik, dűlőfélben van, és akárhányszor átlépem a küszöbét, mindig az óletbizosításra gondolok: feltétlenül megkötöm. Éles Károlyról akartam pár szőt szólni, és igazán nem az éri hibám, hogy mégis munkájáról és' azokról írtam, akik kérték, mutassuk be elnöküket az Oj Ifjúságban. Megérdemli... Valaki valamikor azt, mondta, a nagy emberek nagysága mindig szerénységükben rejlik. Én ehhez még hozzáteszem, hogy kis társadalmaknak, kis munkahelyeknek, sőt családoknak is megvannak a maguk hagy emberei, • —z— Karácsonykor a gyerekekért Neve: Uhrinová Marta. Ha találkozom vele az utcán, mindig siet. Vékony, kislányos termetű. Rendszerint szomorú, csak néha láttam mosolyogni, de az arca akkor sem örömöt tükrözött vissza. Először ö jött hozzám, kedvesen, biztatón. Leült az ágy szélére, mert fotelünk nincs, de nem is keresett ilyesmit, nézte, mit művel kéthónapos lányom a gyerekágyban. Kenőcsöt adott a fenekére, és elment. Azt mondta, három hét múlva mi menjünk öt megnézni. Most, két év után látom, hogy ez a találkozásunk volt a legszebb. Nem szívesen járok „látogatóba" hozzá, mert olyankor nem engem kínál, hanem a lányomat, és nem is csokoládéval, hanem valamilyen ronda orvossággal. A lakótelep, ahol lakom, új, sok itt a gyerek, ezer és ezer, naponta újak születnek, ez nem is baj, de sok köztük a beteg. Ősszel és tavasszed úgy állnak a rendelője e- lött, mini anyáink valamikor a húsüzlet előtt. Sokszor kicsiséggel jönnek utána, sokszor úgyszólván az utolsó pillanatban. Fáradhatatlan. Minden mozdulata komoly megfontolás eredménye. Azt mondja, felnőtteket nehéz gyógyítani, gyerekeket nehezebb, hát még az egész kicsinyeket, aktk még bajukat nem tudják megnevezni. De — őszinték, sosem szimulálnak, és gyorsabban gyógyulnak, mint a felnőttek. Szereti munkáját, mégis annak örül a legjobban, ha nincs munkája, ha rendelése előtt csak két-három páciens ül a váróteremben. Dél félé, amikor a következőt kéri, hangja fáradt, munkájában azonban u- qyanolyan következetes, pontos, mint reggel nyolckor. Keze gyakorlott mozdulatokkal tapogatja ki a gyerek manduláját, vagy törli le a szepegó Éviké könnyeit. — Ne félj, esak egy kicsit telefonálok a szivecs- kéddel... Azt írtam, gyakorlott mozdulatok, pedig mindössze huszonkilenc éves. Van egy hatéves kislánya, aki hónapok óta csak karácsonyi és mikulási játékokat hajlandó játszani. Anyukája, hogy sok gyereken segíthessen, karácsonykor fehér köpenyben, az elmaradhatatlan sztetoszkóppal a nyakában fogfa kémlelni a hóesést. December 24-én kislánya nélküle gyújtja majd rpeg a karácsonyfa gyertyiáit. —IK épes Gyurka vasutas, mozdonyvezető. — Apám hajógépész, én gépészeti szakközépiskolában érettségiztem, de amióta az eszemet tudom, mindig mozdonyvezető szerettem volna lenni. Mozdonyvezetők! Róluk álmodtam őket irigyeltem. , A középiskolában volt két barátom, akik ugyancsak azt a szakmát választották ma goknak. Az egyik annyira szerette a mez donyokat, hogy lrobbyként már akkor állandóan fényképezte, katalugi2á!ta magának a mozdonyfélék különbőzé típusait, egyes adataikat. Ha volt egy kis időnk, mindig csak a mozdonyokról és a vonatokról beszélgettünk. „Haj, ha mi egyszer igazi mozdonyt ve zethetnénk! Ha gyorsvonatot, vagy neta a Tatran-expresszt vihetnénk!“ Aztán még jóval az érettségi elötl olva tam az újságban a mozdonyvezetőkről A riport végén az újságíró azt is megírta, hogy hol és kik jelentkezhetnek erre a szakmára. Gépészeti, elektrotechnikai szak középiskolások... Azonnal jelentkeztem. Érzékszervi vizsgálatok, pszichológiai vizsga, szakvizsga... Még le sem érettségiztem, kezemben volt a papír, hogy alkalmas vagyok a mozdony- vezetői munkára. Most mér csak ezért ia le kell érettségiznem — folytatta akkor Gyurka, mintha talán valami baj lett volna a tudásával. Pedig nem fgy volt. Tanulmányi eredményei alapján arra ösztönözték tanárai, hogy jelentkezzék főiskolára. — Nem, nem megyek főiskolára — mondta és hozzátette: — Én csak akkor fogom magam igazán jól érezni, ha egyszer mozdonyt vezethetek. És nemsokára, 1970. június 21-én már zsebében volt a felvételrőt szőlő okmány. Ezután általános tanfolyam, vizsgák és rövidesen pedig az első utak és prőbavezeiésiek. — Mégis sikerűit, mondogattam magamnak, és mindig nagy kedvvel mentem munkába. Sőt, talán nem veszik túlzásnak, ha azt mondom, hogy most is ez nz első számú hobbym. A mozdonyvezetőnek reggel korán kell indulnia; este vagy későn éjszaka ér haza, de én ezt mindig természetesnek találtam. Még a legfárasztóbb szolgálatok után is elég volt egy rövidke kis pihenés, hogy máris vidám és jókedvű legyek. Ven az úgy néha, például ha köd van, hogy csak szalad, szalad az emberrel a mozdony, mintha faiba szaladna. Ilyenkor Képes Gyurka mozdunyvezeto ÜNNEP, NEM ÜNNEP minden idegszálammal figyelek, állandó készenlétben vagyok, de amint letelik a szolgálat. máris megnyugszom. Olykor mondta is az anyám, látod, ha hallgatsz ránk, és elmágy hajéra, mint az apid, akkor nem kellene ilyen korán kelned, nem kellene Ilyen időtlen időben útnak Indulnod. De én még most Is csak azt vilassoiha tóm. hogy az én életem itt teljesedett ki. itt érzem magamat a legjobban. Ünnep, nem ünnep, én mindig szívesen megyek... Mi pedig azért látogattnnk el a bratisia- vai nagyállomás fűtőhiziba. hogy épp az ünnepekről kérdezzünk. — Szoktál karácsenykor is szolgálni? — Még mennyire, hogy szoktam. Tavaly Adám—Éva napján voltam szolgálatban. Reggel gyorsvonatot vittem Brnóba, délután pedig személyvonatot hoztam ugyanonnan. Nagyon pontosan emlékszem az egész szolgálatra, mert magam is kíváncsi voltam, hogy utazik-e ilyenkor valaki. Utaztak. Aki csak tehette, sietett haza. Az ünnepek hangulata már benne volt a levegőben. Boldog iinnepeketl-től visszhangzottak az állomások. A kollégák és a forgalmisták is egészen mások voltak. Viszontlátásra ás Boldog ünnepeken — szavakkal engedték útnak a szerelvényeket. Este mindenütt világítottak az ablakokban a karácsonyfák. Egyébként még én is időben hazaértem, és a szüleimmel fogyasztottam e) az ünnepi vacsorát. Másnap szabadom volt. de harmadnap ismét utaztam. Ugyanazon a vonalon ugyanazokat a vonatokat vittem és hoztam. Ennek a napnak megint egészen más volt a hangulata. Az emberek vidámabbak, fesztelenebbek voltak; főleg rokoni és baráti látogatásokra utaztak. Délatán vagy este már siettek is haza. — És az idén? — Átképzésen vagyak, január 1-től as eddigi Diesel-mozdonyok helyett villamos- mozdonyokra szállók. Tehát jelenleg nara utazom, de könnyen meglehet, hogy az ünnepek alatt beosztanak, esetleg önként vállalkozom szolgálatra. A vasutasok foglalkozása között a mozdonyvezetői az egyik legmegbecsültebb foglalkozás. És főleg az Idősebb, tapasztaltabb mozdonyvezetőknek van nagy tekintélyük. Mi fiatalok ezt természetesnek tartjuk, s ha egy Idősebb mozdonyvezető esetleg megkér, hogy vegyük át helyette a szolgálatot, nagy kitüntetésnek tartjuk, és sohasem utasítjuk vissza. Egész künnyan meglehet, hogy az Idén is utazom majd az ünnepek alatt. Ünnep, nem ünnep, én mindig szívesen szállók mozdonyra.-nthogy roham az Idői Mintha csak a minap köH szöntöttük volna a Csehszlovák Rádió magyar szerkesztőségének „újszülött“ ifjúsági műsorát, a Kontaktust. Pedig lassan már két éve szól a csehszlovákiai magyar fiatalokhoz, tanítja, neveli, szórakoztatja őket pártunk politikájának és a SZISZ programjának szellemében. A közelmúltban közvetítette a rádió a népszerű Kontaktus Jubileumi, 100. műsorát. A rádióban a századik műsort éppúgy kezelik, mint a kileucvenkilencBdiket vagy a százegyediket. A műsorszerkesztők természetesen mindig igyekeznek minden tőlük telhetőt megtenni, hogy érdekes és hasznos szórakozást nyújtsanak hallgatóiknak. A Kontaktus szerkesztői azonban mégiscsak szerették volna egy kicsit ünnepélyessé tenni a századik műsort. Meghívták ezért körükbe a brestoveci (Szilas) SZISZ-alapszervezet tagjait. Hogy miért éppen őket? Egyszerűen azért, mert a rádió Ifjúsági szocialista munkabrigádját kerek egy éve*- baráti kapcsolatok fűzik a brestoveci fiatalokhoz. Annak Idején mi is beszámoltunk arról, hogy a rádió ifjúsági szocialista munkabrigádja védnökségét vállait az akkor nehézségekkel küzdő brestoveci SZISZ-alapszervezet fölött. Ma a kontárnál (Komárom) járás legjobb alapszervezetei közé tartozik, s ebben része van a r4dió munkaközösségének Is. Különösen nagy segítséget nyújtanak a politikai nevelésben és a kulturális munkában. Politikai előadásokat tartanak, műsorfüzeteket állítanak össze a brestoveci fiataloknak, szakmai tanácsokkal látják el az ifjúsági szervezet esztrádcsoportját. Minden eddigi közös akciónál nagyobb esemény volt azonban — legalábbis a brestoveci fiatalok számára — a legutóbb! látogatásuk a rádióban. Teljesülhetett régi vágyuk, a saját szemükkel láthatták, hogy készül az a műsor, amelyet sok ezer csehszlovákiai magyar fiatal vár türelmetlenül hétről hétre. Ködös, hamisítatlan őszi nap fogadta Bratislavában a brestoveci SZISZ-alapszervezet tíztagú küldöttségét, élén Panyi Gyula SZtSZ-elnökkel. A jő hangulatot azonban még a hideg sem tudta elrontani. A vendégek először megtekintették'Bratislava új lakótelepeit, az Ost red- kyt, Strkovecet, majd'véglghajtottak a „kacsalábon forgó hídon“, ahogy a küldöttség egyik tagja a pompás új hidat nevezte. A vár szem re vét ele után a Slavínom kegyelettel adóztak az elesett szovjet hősöknek, majd felmásztak az őrségi Dévény várának ormára. Annyi látnivaló egyszerre, hogy a brestoveciBk egy kicsit talán bele is szédültek. A JUBILEUM E$ VENDÉGEI A brestoveci vendégek a szovjet hősök emlékműve alatt a Slavínon. A kép bal szélén Panyi Gyula, a brestoveci SZISZ alapszervezet elnöke és Csóka Ferenc, a rádió szerkesztője Ezt követőem rövid baráti beszélgetésre gyűltek ősz sze a rádió magyar szerkesztőségének munkaközösségével. Beszámoltak a szervezet legutóbbi megmozdulásairól, a művészeti alkotóverseny kiállításának örvendetes sikeréről, az évzáró taggyűlésről, amely ismét Panyi Gyulát, ezt a rokonszenves fiatalembert választotta az alap szer vezet elnökéül. Az elnök elmondta, hogy a legtevékenyebb tagakat megjutalmazták. Karácsonyra pedig egy kis meglepetést készítenek szeretetcsomag formájában az alapszervezet katonai szolgálatot teljesítő tagjainak: Rácz Lajosnak, Kosa Istvánnak és Koncz Pistának, a szervezet előző elnökének. Megbeszélték a további együttműködés formáit, aztán következett a nap fénypontja, a Kontaktus 100. jubileumi műsorának felvétele. A rádió kettes stúdiója, amely az egyessel felváltva nyújt a legtöbbször „menedéket“ a Kontaktus fhunka- fársainak, ezúttal szűknek bizonyult. Nehéz lenne eldönteni, kik voltak a lámpalázasabbak, a műsor szerkesztői, akik ekkora nyilvánosság ©lőtt még nem készítettek belső felvételt, vagy a brestoveci fiatalok, akik ámulattal szemlélték a vágóasztalt vagy a legalább fél tucat magnetofont, amelyek készségesen engedelmeskedtek a technikusnak, aki a szerkesztő vagy a rendező utasítására a megfelelő pillanatban zenét, hangfelvételt, zörejt, stúdióbeszélgetést vagy egyéb hangeffektust kevert a müsorszalagra. Megfigyelhették, hogyan lesz a nyögdécselő megszólítottból hibátlanul nyilatkozó riportalany, s a rádió munkatársai a többi rádió- trükköt is megmutatták nekik. Mindennek vége szakad azonban egyszer, a Jubileumnak és a vendégségnek Is. A brestoveci fiatalok bizonyára sok szép, érdekes élménnyel gazdagodva tértek haza. A Csehszlovák Rádió magyar szerkesztőségében dolgozó ifjúsági szobialista munkabrigád vaskos krónikája pedig újabb fejezettel gazdagodott két SZISZ-alapszervezet gyümölcsöző munkájáról. Palágyl Lajos Új Ifjúság a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának lapja • Kiadja a Smena kiadóvállalata • Szerkesztőség és adminisztráció: Bratislava, 89714, Pražská 9. Telefon: 485 41-45. Postafiók 30 • Főszerkesztő dr. STRASSER GYÖRGY. — Nyomja a Západoslovenské tlačiarne 01# Előfizetési díj egész évre 52.— Kčs, félévre 26,— Kčs • Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Előfizethető minden postakézbesítönél vagy postahivatalnál • Kéziratokat nem őrzttnk meg és nem küldünk vissza • A lapot külföldre a PNS Ústredná expedície tlače Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 48 útján lehet megrendelni. ~S
