Új Ifjúság, 1972. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1972-11-28 / 48. szám
6 új ifjúság AHOL A SPORT AZ EGÉSZ FALU SZÍVÜGYE „Rendkívüli figyelmet kell szentelni a tömegsportnak, a testnevelésnek és a hcmvédelmt nevelésnek, a Csehszlovák Sportszövetséggel, a Néphadsereggel és a Polgárt Honvédelmi Szövetséggel karöltve arra törekedni, hogy a testnevelés az alapszervezetek és a pionír- csapatok mindennapi munkájának részévé váljon, elősegítse testi fejlődésünket, szilárd erkölcsi és akarati tulajdonságokra neveljen." („A Szocialista Ifjúsági Szövetség és Pionírszervezete fő feladatai a CSKP XIV. kongresz- szusa után“ című dokumentumból, amelyet a SZISZ I. kongresszusa fogadott él.) A kézilabdázók: Brinzik Tibor, Horváth Ferenc, Kélig Karol, Let:kési László, Nagy Péter (a kézilabda-szakosztály elnöke). Guggolnak: Halász Béla, Ujj Gáspár, Lnkovics László, Lády Ödön és Török Benedek, a csapat edzője. Sajnos, fa/luhelyen több nyíre csak a labdarúgás jelenti a sportot. De az Is gyakran előfordul, bogy még egy valamirevaló labdarúgócsapatot sem tudnak összehozni. Széthúzás, kö zöny uralkodik a fiatalok körében. Sok helyen puszta kézlegyintéssel Intézzük el a dolgot, hogy nincsenek megfelelő feltételek. Mintha a feltételek bárhol is eleve adva lennének, mintha a fel tételeket nem nekünk kelle ne megteremtenünk. Sze génység! bizonyítvány ez bármelv község fiataljairól ha Így leegyszerűsítve tndo tolják meg a helyzetet. Szerencsére vánnaz ese tek, amelyek egyszersmind bizonyítják, hogy egy kis Jóakarattal még a legeldugottabb faluban Is lehet érdekes, pezsgő sportéletet teremteni. Különösen kedvező eredményeket érnek el ott, ahol a tömegszervezetek szorosan együttműködnek. Bátran idesorolhatjuk OkoC (Ekecs) községet. OkoC látszólag semmiben sem különbözik a többi csallóközi falutól. De csak látszólag, mert ebben a községben a tömegszervezetek rendkívül élénken működnek és lépten-nyomon segítik egymást. Különösen vonatkozik ez az ifjúsági és a sportszervezetre. A két szervezet rendszerint összehangolja munkáját. Olykor nem is lehet választóvonalat húzni a SZISZ és a sport- szervezet tevékenysége között. De nem is kell, elvégre mindkét szervezetnek egy a célja: sokoldalúan képzett, edzett emberekké nevelni a fiatalokat, gondoskodni arról, hogy szabad idejüket hasznosan töltsék el. Az együtt műi ö- dős olyannyira elmélyült, hogy a sportszervezet tagjai SZISZ-tagok is. A kettő nem zárja ki, sőt segíti egymást, a fiatalok és az egész falu Javára. Melyik fialu dicsekedhet azzal, hogy a labdarúgókon kívül rangos kézilabda-, asztalitenisz- és sportlövészcsapata van? A labdarúgócsapart a já rási bajnokság III. osztályé ban játszik. Az őszt Idény ben a tabella élcsoportjában végzett, de a játékosok képességeiből többre Is te Ili. A csapat átlagos életkora mindössze huszonhá rom év, így — ha valami közbe nem jön — csücsfor má|át még csak a követke ző években éri el. !gy vélekedik Köles János edző Is aki a közelmúltban még ma ga Is játszott, csak az őszt idény elején vette át a csapat Irányítását. A község eddigi sporttörténetének legkimagaslóbb sikere azonban a «cézilabda- csapat szerepléséhez fűződik. A kézilabdázók a kerületi bajnokság 4. helyén telelnek át, de Török Benedek edző véleménye szerint feljebb törhetnek. Tavasz- szal kedvezőbb a sorsolásuk, a mérkőzések túlnyomó részét hazai pályán játsszák. Az asztaliteniszezői legutóbb a jó képességű topof- níkyí (Nyárasd) csapat mögött a járási bajnokság 2. helyén végeztek. Említést érdemel továbbá a SZÍSZ női labdarúgócsapata. A futballozó lányok a falu kedvencei. OkoC nem tartozik a nagy községek közé, hogy győzik energiával, anyagiakkal, u- tánpótlással? Török Benedek szerint — aki egyúttal a kilencéves iskola igazgatóhelyettese — a legfőbb hajtóerő a lelkesedés. — Elsősorban a kézilabdázókról mondhatok véleményt, ók állnak hozzám a legközelebb. Lelkesedésük úgyszólván nem Ismer ha tárt. Két játékosom, egy or vostanhailgató és a Slov naft alkalmazottja hetente kétszer Bratislaváből jár haza, hogy részt vehessen az edzéseken. Ilyen áldozatra csa.i csupa szív sportember képes. Sokszor egyenesen csodálom a fiúkat, mert azért azt is meg kell jegyezni, hogy a kézilabdázás faluhelyen még mindig nem tartozik a népszerű, tömegeket vonzó sportágak közé. A fiúk tényleg csak kedvtelésből és a dicsösé gért Játszanak, ahogy azt az amatör szabályok kimond jái. Magáról szerényen hallgat. Pedig elmondhatná, hogy ö is Topofnikyról jár be naponta a munkahelyére. A bajnoki évadban pedig szombatjait és vasárnapjait is feláldozza a spor- ért, jóllehet ülhetne otthon a családja körében. De vajon nincs-e káros vetélkedés az egyes csapatok között? — Nincs. Sőt, kitűnő az együttműködés. Rendszerint mindig megegyezünk, hogy játsszon, melyik sportágat játszik, melyik sportágat űzze. Természetesen elsősorban az adottságait és salát óhaját vesszük fiev° Az asztaliteniszezők: Kiss Vendel, Krastenics Vince, Nagy Tibor, Polacsek Sándor, Horváth Vendel és Zemanek Vince lembe. A SZISZ-szervezet valósággal összehangolja az egyes szakosztályok tévé kenysógét Kiss Vendel, az alapszeirvezet elnöke példá ul a lányok labdarúgécsa- patát edzi, ezenkívül az asz - talitentszezők kapitánya és a labdarúgócsapat egyik e- rőssége. Az egyik sportág éppúgy szívügye, mint a másik. Sző sem lehet részrehajlásról Hogy győzik anyagiakkal? — A község elöljáróságától messzemenő támogatást Kapunk. Nyugodt szívvel mondhatom, hogy a nemzeti bizottság, a szövetkezet vezetősége, sőt még a pártszervezet is szívügyének tekinti a falu sportját. Az ekecs! és az apácasza- kállasi szövetkezet díjmentesen rendelkezésükre bocsátja járműveit. A szövetkezet, csakúgy, mint a nem- bizottság hnr.rätárult * labdarúgópálya építéséhez Is. Meg kell azonban emlí teni a sportszervezet elnö kének, Molnár Bélának az érdemeit, aki a zuhanyozó és a mosdó építésénél példamutató mun iával járt elöl. A sportlövészekről is sok jót hallani. — A Polgári Honvédelmi Szövetség mellett működó sportlövészek eddig elsősor ban egyéni versenyben tűntek kí. E szervezettel is jé az együttműködés. Hogyisne, hisz én vagyok a szervezet elnöke és a híradós szakosztály vezetője. Ügy vélem, hogy mind a Zvä- zarm, mind a SZISZ és a sportszervezet összehangolt jő munkájának köszönhető, hogy az ekecsi fiúk jól helytállnak a hadseregben Rengeteg dicséretet kapunk parancsnokaiktól. Erre az e- gész falu büszke lehet. Palápví raius A labdarúgócsapat: Fónod László, Csicsó László, Kiss Vendel, Durák Miklós, Nagy Zoltán, Németh János, Vörös Vince, Lukovics János, Lukács József, Zuziak Karol és In- czédi Lajos. Hogyan jellemezné az olimpiai mérkőzéseket? Robert Busnel: ,,A szovjet edzők sokat tanultak azokból a vereségekből, amelyeket az amerikaiak ellen az utóbbi mérkőzése ken elszenvedtek, és tökéletesen felhasználták tapasztalataikat. Áttekintéssel, haté konyán és taktikával harcoltak a győzele mért azzal a csapattal szemben, amely va lóban „zöldfülűekre“ emlékeztetett. Egészé ben véve azt mondanám, hogy Európában — kivéve a Szovjetuniót, Olaszországot és ez NSZK-t, a kosárlabda mintha holtpontra Jutott volna Már Augsburgban tetszett ne kik Mexiko és Kanada játéka és München ben, azt hiszem, nem akadt néző, aki ne Kubát, Portorlkót és az ausztrálokai tette volna az első hel\ie Nagyon mutatós játék volt, tele remek mozzanatokkal, tökéletes mozgással és labdakezeléssel. Velük szemben Jugoszlávia, Csehszlovákia, Lengyelország és Spanyolország csapata is csak igyekezetét tudott felmutatni, néhány nagyon jő egyéni akciót, egy-két magas játékost. De semmit többet!“ Milyen jövője van a kosárlabdának? Wtliams Jones Wiliam Jones: „Nagyon mutatós sportág ez, szinte kimondottan „tévés“ játék, éppen ezért a nézők millióit vonzza a nézőtérre természetesen köztük nagyon sok fiatalt. A? olimpiai játékok valóban a különböző kon tinensek játékfelfogásának a seregszemléi! volt, és ezért világviszonylatban járul hoz zá a kosárlabda fejlődéséhez. Az amerikai ak most végre felébrednek, és a szovje kosárlabdázók győzelme után Igyekezne* majd megoldani belső szervezési gondjai kát, amelyek következményeként a legjobb amatőr csapataikat nem küldhetik a mér kőzésekre. Ezért örülhetünk már ma Mon trealnak. Valószínűleg olyan kosárlabda já tékot láthatunk majd ott, amllyei még sr ha azelőtti Milyen a csehszlovák kosárlabda jelenie* helyzete? Dr. Miroslav Kríž: „Szintén vannak belső nehézségeink, bár más jellegűek, mint az Egyesült Államok kosárlabdázóié. Az edzőket kell teljes tekintéllyel felruháznunk, ki kell válogatnunk a legtehetségesebb játékosokat, meg kell velük értetnünk a jelenlegi és jövő kosárlabdázás Igényességét világviszonylatban, de nem utolsósorban át kel, játékosainknak érezniük a játék örömét, harcias szellemét, és fel kell ébreszteni bennük a győzni akarás vágyát! Ha ezt nem érjük el, rosszabbul járunk, mint Münchenben. Esetleg nem Is tudjuk magunkat fel küzdeni Montrealig, és ez nagy kár lenne. Mindenki aki látta a képernyőn a szovjet csapatat, az amerikai csapatot, a kubaiakat, az olaszokat, a portori kóia kát vagy az ausztrálokat, megérti, hogy az említett tulajdonságok nélkül, amelyeke! ezek a csapatok már elsajátítottak — a ma és a jövő csúcs-kosárlabdajátékát lehetetlen elképzelni“. Dr. Jaroslav Krítt A Stadion nyomán M B. MILYEN LESZ A JÖVŐ KOSÁRLABDA JÄTÉKA? Az eltelt Idő távlatából már más szemszögből pillanthatunk vissza az olimpiai kosárlabdamérközé- sekre — amelyek valóban kitűnőek voltak. Három szakértő véleménye — valamennyien végignézték a mérkőzést — számunkra sem lehet érdektelen, bár a kosárlab da Jelenéről és Jövőjéről eléggé eltérőek egymástól. Roben Busnel
