Új Ifjúság, 1972. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1972-11-21 / 47. szám
10 új ifjúság A JÓ ÖREG IIPäIIIÍ A VILÁG LEGMÉLYEBB TÁVNÁL Bajká-l-tavat először A repülőgépből láttam. Tiszta szép őszi reggel szálltunk át felette. Lenyűgöző látvány volt Magas begyek közé é- ikelődött azúrkék víztömegnek látszott, afféle óriási tengerszemnek. Úgy látszott, felülről, nincs is messze ír- kutszktöl. A távolság a térképen pedig még kisebbnek látszott. Miikor aztán Mongóliából visszafelé jövet, megszakítottuk utunkat Irkutszkban, •kiderült, hogy csalódtam. Maga Irkutszk vagy harminc kilométerre esett a repülőtéritől, a Sajkáidé pedig még vagy kétannytoa. Aki azonban vállalkozott e távolság leküzdésére, fejedelmi látványban részesült. Már a írepülőtéran sok érdekeset hallottam a tóról, illetve tengerről, mert majd nem mindenki tengerként, sőt híres tengerként emlegette. Azt mondották, ez a világnak nemcsak legmélyebb, hanem egyik legrégibb tava is. Egy vadász bukkant rá. Megsebzett kutyáját visszahagyta a parton, és az meggyógyult az egyik part menti meleg forrás vizétől. Aztán tovább érdeklődtem ezek felől az érdekességek felől. Megtudtam, hogy az amerikai tavak és a Ladoga- meg az Onyega-tó életkora mindössze pár ezer év, a Baj-kál- tó vagy 25 millió éves. A té partján valóban pompás gyógyvizek buzognak a forrásokból, szén, és kénsavas, sőt radioaktív források is vannak. Nem csoda tehát, hogy a régi monda vadászkutyája meggyógyult. Megtudtam azt is, hogy a tó egy mélyedésben vagy három egymást átfogó medencéből áll, a mélysége itt 1620 méter. A kiterjedése 31 500 négyzetkilométer. Hossza északtól dél felé 670 km, szélessége 74 km, víztartalma 23 000 négyzetkilométer, ami megfelel 23 Arai-tónak és 92 A- zovi-tengernek. Tehát joggal megilleti a „tenger“ elnevezés. Déli részén halad el Vlagyivosztok felé a transz- szibériai expressz. Bdesvizű tenger. Táplálót az Angsára (ezen a folyón épültek a n„gy:r teljesítményű vízi erőművé-k), a mon- gőliai SzeJemga és a Bar- guztn, vizét az Alsó-Ang-ara vezeti le. A Kaspi-tengerben, lega lábbis Bakunál, Igen kevés vízi élőlényt láttam, míg viszont híres vízi faunájáról. Maga a „bajkál“ tatár szó, . annyit , jelent: haldús. A Szovjetunió legmélyebb és — szerintem — legszebb tavának faunája világhírű. Nemcsak a vándorlazac miatt (Solmo ómul vagy autu- tumnale), mely a Jeges-tengerből a Jenyiszejen és az Angarán kerül ide, sem nem a fókák miatt, melyekre itt rendszeresen vadásznak, hanem azért, mert ebben a tóban 1200 féle állatfaj él — nagyobbrészt olyan, mely sehol másutt a nagy világon nem található. Csak egy példát említek: itt él az átlátszó, pikkelytelen halféle. Az utazók nevezték el a Bajkált híres tengernek. Nos, nem véletlenül jártak erre. Már a XIX. században részletes leírást közölt a tóról I. D. Cserszkij, A. L. Csskanovszkij és B. I. Du- boszkij. A szovjet tudomány még fokozottabb figyelmet fordított a Bajkál felkutatására. 1928-ban kezdte el itt munkáját a 1 Unnál égi al állomás, ma pedig a szibériai akadémiának külön Intézete van itt. A parti meleg vizek helyén ma a szovjetállam pompás fürdőket épített ki. Turk halászfalu közelében már 1751-ben megala-. kult Gorjacsinsak fürdőtelepe, de ma persze már mindenütt találunk fürdőket, a- hol gyógyvizek vannak. Kádfürdőket is. A pompás hegyi levegő, az egészséges vidék és a kitűnő vizek azt eredményezték, hogy a Bajkál lassanktnt a Szovjetunió második Kaukázusává vált. Elutazásom előtt figyelmeztetett egy barátom a Bajkál-tő természeti szép- szégelre. Annak idején, az első világháborúban errefelé volt hadifogoly. Sok év telt el már azóta, de a táj szépségeiről máig sem feledkezett meg. Joggal. A Baj- kál-té egyaránt szép nyáron és télen. A Peshanaja öböl, a Malaja Kolokolnya szikla a Szelenga-folyó lapos deltája, mind felejthetetlen tájak — nyaranta a part telve strandolőkkal. A Bajkál-tő novemberben befagy, és vagy hat hónapig jégtakaró meg hó borítja a tó vizét, a jég gyakran . egy méter vastag. Nagyón szép a Bajkál viharban, ami itt elég gyakori. Nem csoda, hogy szépségével meg ragadja a környező lakosságot, és nem véletlenül nevezték el a mongolok a Bajkált. szent tónak. **>• '»*»»; ' Természetesen tengert nem lehet elképzelni hajó nélkül. A Bajkálon a halászcsónakok és vitorlások töm kelege mellett már 1845-ben megjelent az első gőzhajó Ma a modern hajók sora járja a híres tengert, s nagyszerűen kiépített kikötői vannak. A Bajkált sok szép orosz népdal örökíti meg. Szépek ezek a mélabús dalok, de még szebb a Bajkál a valóságban. Mártonvölgyi László ISMERJÜK MEG A SZOCIALISTA MEZŐGAZDASÁG DIADALA Közvetlenül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után a szovjetek II. összo-rosz kongresszusa elfogadta a földről szóló dekrétumot, amelynek értelmében a földnek földesúri tulajdonát azonnal és minden váltság nélkül eltörölték. Ennek az utasításnak megfelelően a magántulajdonjogot a földre örökre eltörölték, és helyébe az egész népre és az államra ruházták át a föld tulajdonjogát. A Szovjetunió mezőgazdasági területe ma több mint 38 ezer közös gazdaság, kolhoz között oszlik meg. Egy-egy kolhoz átlag 6000 hektáron gazdálkodik. A kolhozokon kívül az országban több mint 13 ezer mezőgazdasági nagyüzemet, szov- fiozt létesítettek. A messzemenően gépesített szovjet mezőgazdaság — egy kolhozra átlagosan 50 traktor és számos további gépi eszköz jut — a változatos éghajlatnak megfelelően igen sokféle növényi és állati terméket szolgáltat. Legfontosabbak a kalászosok, ezek termesztése a vetésterület több mint 60 százalékát foglalja el. Az egy főre eső gabona-, cukorrépa-, napraforgó-, len-, burgonya- és gyapottermesztésben, valamint a tejtermelésben a Szovjetunió világviszonylatban az első helyen áll. Az állam messzemenően támogatja a mezőgazdasági termelés fejlesztését. Óriási beruházásokkal sivatagokat tesznek termővé, mocsarakat csapolnak le. Az 1971—75-ös ötéves tervidőszakban mintegy 80 milliárd rubelnyi álami beruházást (ebben ninCs beleszámítva a kolhozok saját beruházása) fordítanak a mezőgazdaság fejlesztésére, tehát másfélszer annyit, mint az előző ötéves tervben. A Szovjetunió mezőgazdasági termelése szigorúan tudományos alapokra épül. A teljesen állami eszközökből fenntartott Qssz-szüvetségi Mezőgazdaságtudományi Akadémiának több mint 200 tudományos kutatóintézete és 150 kísérleti állomása működik A szovjet tudósok műhelyében újabb és újabb nagy hozamú növénykultúrák látnak napvilágot. Elég, ha megemlítjük a nagy hozamú búzafajtákat — bezosztája, mironovská stb. —, amelyek nálunk és a világ többi részében is valósággal forradalmasítják az élelemtermelést. A termelés ugrásszerű növekedése mellett gyökerestől megváltozott a szovjet falu kulturális arculata is. A legkisebb településre is eljutott a villany, tágas, korszerű kultúrházak, mozik és egyéb intézmények szolgálják a kolhozparasztok kultúrszomját, szórakozását és pihenését. Idestova teljesen elmosódik a különbség a város és a falu között. Következik: Milyen szervezetek képviselik a népet Meddő méregháború az egerekkel Egérvész fenyegeti a világot, mert a rágcsálók szervezete I mindinkább ellenállóvá válik a hagyományos mérgekkel szemben — állapították meg londoni kutatók legújabb laboratóriumi kísérleteikkel. Az Angliában használatos „War- farim" méregkészítmény már teljesen hatástalannak bizonyult: az egerek nem pusztulnak el a mérgezett táplálék élfogyasztása után, hanem nyugodtan futkostak ketreceikben. A korábban kitűnő egérpusztítónak tartott aljaklorálóz preparátum is „megbukott“ a laboratóriumi vizsgákon. Ez a készítmény oly módon pusztítja el az egereket, hogy leszállítja testhőmérsékletüket — bizonyos lehűlést elérve megszűnik az állatok vérkeringése. A vizsgálatokból kiderült, hogy a megmérgezett egerek az első tünetek jelentkezése után a meleg csatornákba, garázsokba, pincékbe menekülnek, s ezzel kivédik a méreg végzetes hatását. A környezet nagyarányú felmelegedésre vezethető vissza, hogy Londonban az egerek rendkívül elszaporodtak. Az angol főváros egészségügyi hatóságai most olyan nagy hatású mérgek bevezetésére gondolnak, az egérvészedelem visszaszorítására, amelyeknek felhasználását veszélyességük miatt eddig nem engedélyezték. SIKERES VESEÁTÜLTETÉS A rijekai orvosprofesszor, dr. V. Franciskovií és dr. Zdravka Kučič vezette sebészkollektíva sikeres veseátültetést hajtott végre. A beteg — Vlado CakardiC 34 esztendős rijekai cipész, az átültetett vesét 49 éves édesanyjától kapta. A beteg állapota igen jő, a műtét után öt nappal már egy lépést is tett. Az orvosok szerint a műtétet követő első krízis ideje már letelt. Képünkön dr. V. Franéiskoviő orvosprofesszort látjuk. —si — VÍZBEN oldódd fólia Vízben oldódó fóliát állítottak elő Novoszibirszkben. Az egészségügyi, mezőgazdasági és háztartási cikkek csomagolására használható rugalmas műanyag tartós, a benzin és az olaj nem támadja meg. Megsemmisítése nem gond: forró vízben pillanatok alatt oldódik. UEM SCI-FI... Lézersugaras „űr-vízvezeték” Szovjet tudósokat már régóta foglalkoztatja: miként lehet ellátni ,friss vízzel a hosszabb űrkutatásra induló űrhajósokat. Elegendő ivóvizet — különösen egy népesebb személyzettel induló űrhajón — nem képesek magukkal vinni, mert az edény túlságosan nagy helyet foglalna él, s nagyobb időtartamú ürklsériet esetében a vizet csak vegyi anyagokkal lehet konzerválni. Most égy érdekes megoldás lehetősége vetődött fel: Mint arról a szovjet sajtó beszámolt, tudósok egy csoportja elképzelhetőnek tartja „űr-vízvezeték“ létrehozását. Lézersugárral vízgőzt bocsátanának fel a világűrbe, s egy erre a célra kikísérletezett lepárló segítségével ebből nyerhetnének akár hónapokra is elegendő friss vizet. A tudósok hangsúlyozzák: mindez egyelőre csak elképzelés, de az űr-vízvezeték létrehozásának alighanem egyetlen járható útja.
