Új Ifjúság, 1972. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1972-11-14 / 46. szám

a& ^TAOOK PARLAMENTJE Hogyan készítsük elő a SZISZ-alapszervezetek taggyűlését? Az alapsaerveeet 'legmagasabb szerve a tagság évzáró közgyűlése. Ez határozza meg a szervezet tevékenysé­gének az irányét, ez dönt a szervezet anyagi eszközei­vel való gazdálkodásról, a szervezet vagyonáról és ugyancsak ez választja meg a vezetőséget. A taggyűlé­seik kozta időszakban a vezetőség Irányítja a szerveze­tet. Milyen gyakran ülésezik a vezetőség é6 mikor hív öez- sze taggyűlést? Elmondhatjuk, hogy ezt a soron levő feladatok ha­tározzák meg. Ügy gondolom azonban, hogy abban a szervezetben, amely jól azar dolgozni, kéthetenként van mit megtárgyalnia a vezetőségnek. A taggyűlésnek egyéb­ként a SZISZ KB határozatának értelmében havonta legalább egyszer össze kellene jönnie. Most magához az előkészületekhez valamit. A sikeres tárgyalás alapfeltétele a jé műsor és a tag­gyűlés ügyes irányítása. Miit iktassunk be a műsorba? A taggyűlés résztvevőit tájékoztatni kell, hogy a ve­zetőség az ülésein miről tárgyalt. Ha a vezetőségi gyű­lésekről jé jegyzőkönyvet vezetünk, akkor ez bizonyára nem okoz majd gondot. Továbbá meg kellene tárgyal­nia a vezetőségi gyűlésnek, hogy a szervezet miiképpen teljesíti az előző ülések határozatait. Nyíltan és bírá- lóan kell szólni azokról az elvtársakról, akik a rájuk bízott feladatokat nem teljesítették. A jogos bírálat még sohasem rombolta szét a kollektívát, hanem ellenkező­leg, megszilárdította. További pontokban meg kellene hogy tárgyalja a taggyűlés azt az anyagot, amely idő­közben a SZISZ járási bizottságáról érkezett. Semmi esetre sem szabad azonban az anyagot úgy felolvasni, ahogy megérkezett a járási bizottságról — ha csak nincs ez egyenesen előírva.. A vezetőségnek már koráb­ban meg kell tárgyalnia az anyagot, és figyelmeztetni kell a tagságot az anyag sarkalatos pontjaira — eset­leg saját feltételeinkhez alkalmazni. A tagság Így sok­kal többet megtud és megért az anyagbői, mintha csak szunyókálna a sző szerinti felolvasás közepette. Ezután kerül sor azokra a pontokra, amiért összejött a tagság, s amelyiket maga a szervezet készít elő. A kisebb tájé­koztató jellegű, kevésbé fontos anyagokat az „egyéb“ pontha soroljuk. Nem szabad elfelednünk, hogy minden tagnak az alapszabályzatok értelmében joga van a taggyűlésen vé­leményt nyilvánítani. Ezért — az önálló véleményért — nem szabad neheztelni a tagra. A taggyűlés köteles fog­lalkozni a megjegyzésekkel is. Vagyis ez annyit jelent, hogy a gyűlés műsorába a vitát is be kell 1 itatni. A kérdés lényege csupán az, hogy hogyan irányítsuk a vitát: azt akarjtik-e, hogy az egyes pontokról külön-kü- iön vitatkozzanak a tagok, vagy hogy összefoglalva, az egész gyűlés anyagáról fejtsék ki a nézetüket? Az ál­talános taggyűléseken jobb azonban, ha minden egyes pontról külön kis eszmecserét indítványozunk. Így a tagak jobban áttekinthetik a vitatott anyagokat. A má­sak módot főleg az ünnepi közgyűlésen alkalmazzuk. A szervezet vezetőségének elő kell készítenie az egyes pontokról a határozati javaslatát is. A Javaslatokkal kapcsolatban a tagság állást foglal, esetleg kiegészíti azokat. Ezzel nem akarjuk korlátozni a tagság aktivitását, ám ha nem készítjük elő a határozati javaslatokat, an­nak a veszélynek tesszük ki magunkat, hogy esetleg órák hosszat csak egyetlenegy pontot vitat majd e tag­ság, s a gyűlés pedig nem jut dűlőre. Mindig tudato­sítsátok: szükséges, hogy a taggyűlésnek jó irama és üteme legyen. Aki vezeti a taggyűlést, ne felejtse üdvözölni a meg­jelenteket, és a gyűlés végéin pedig megköszönni a rész­vételt. De ezt talán felesleges ás hangsúlyoznll Most pár szót arról, hogy hogyan vezessük a tag­gyűlést. Jő, ha a vezetőség saját soraiból már előre megbíz valakit a gyűlés vezetésére. Nem kell, hogy ez a sze­mély mindig az elnök legyen. A gyűlés alatt ő adja meg a szónoknak a szót, 6 vonja meg tőlük a szólás lehetőségét. Ezzel az intézkedésünikkel elérjük, hogy a gyűlésnek rendje és megfelelő menete lesz. És még va­lami — bár talán erről nem Is kellene külön szóit ej­tenünk — valakit meg kell bízni azzal is, hogy vezesse a jegyzőkönyvet. Amikor összeállítjuk a taggyűlés műsorát, abban is megegyezünk, hogy kit hívjunk meg a gyűlésünkre. Mindenekelőtt természetesen meghívjuk a SZISZ járási képviselőjét. A gyűlés feladata és fontossága szerint meghívhatjuk a CSKP üzemi, illetve helyi szervezetének az elnökét, a hnb, az NF, a szövetkezet és más társa­dalmi szervezetek képviselőit. Ha pontos receptre számítottatok, akkor megnyugtat­lak benneteket, hagy ilyen nem létezik. Am így is tanácsolhatok még valamitl Ha azt akarjátok, hogy a tagságnak több mint a fele jelen legyen, és határozatképes legyen a gyűlés, jól ké­szítsétek elő. A gyűlés után pedig táncoljatok vagy játsszatok egy érdekes társasjátékot. Csak abban az esetben nem unja meg a tagság a gyűléseket, ha azok érdekesek lesznek, és már az egyik befejezésekor várni fogják a másik összehívását. Különben is mindenkit bízzatok meg legalább valami kis feladattal, mert akkor maguk a tagok is úgy érzik majd, fontos a jelenlétük az ülésen. Ez lenne minden. Próbáljátok meg! Minden bizonnyal sikerülni fog a gyűlésiek. Rudolf Procházka a SZISZ KB dolgozója Üj tagok felvétele a SZISZ-be Köztársaságunk minden egyes állampolgára, aki be­töltötte a tizenötödik életévét, s aki egyetért a Szocia­lista Ifjúsági Szövetség ideológiai, politikai és szerve­zési céljaival, s aktivan akar dolgozni a Szövetség va­lamelyik alapszervezetében, a SZISZ tagjává válhat. A tagfelvételről felvételi kérelem alapján a taggyű­lés dönt. A tag felvételéhez szükséges, hogy a jelenle­vőknek több mint a fele az illető szervezetbe való fel­vételéért szavazzon. Ott, ahol még nem alakult meg az alapszervezet, meg lehet alapítani, de szükséges hozzá, liogy legalább öt fiatal jelentkezzék a szervezetbe. A tagságot igazoló okmány a tagkönyv, ezt a SZISZ járási bizottsága adja ki. A tagok kötelesek óvni a tag­könyvüket, ha esetleg elvesztenék, azonnal jelenteni kell a helyi szervezet vezetőségének. A tagság megszűnése után a tagkönyvet a helyi szer­vezet vezeetőségén keresztül, ha csak nem döntöttek másképp, felsőbb szerveknek juttatjuk el. A tagsággal kapcsolatos egyéb tudnivalókkal minden­ki megismerkedhet a SZISZ járási bizottságain. a tagsági évzáró gyűlés i. A SZISZ KB 11. plénuma az alapszabályzattal összhangban elhatározta, hogy összehívja az a la pazar vezetek évzáró gyűlé­seit, valamint az üzemi és Is­kolád szervezetek évzáró kon­ferenciáit. Az I. kongresszus anyagaiból kdinduló feladatainkra való te­kintettel szükséges az Is, hogy behatóbban foglalkozzunk az évzáró taggyűlésekkel. Ezt a módszertani anyagot nem szánjuk receptnek vagy valamiféle sablonnak, meggyő­ződésünk azonban, hogy segít­het az évzáró gyűlések előké­szítésében és megvalósításában. Régen bebizonyított tény, hogy gyűléseink színvonala el­sősorban attól függ, hogy mi­lyen alapossággal készítjük elő. Az évzáró taggyűlések előkészí­tésének színvonalát a gyűlésen felbukkanó hiányosságok adják meg. Tapasztalataink arra utalnak, hogy az előkészítést jó több szakaszra osztani. Ajánlatos az évzáró gyűlés előtt legalább három vezetőségi gyűlést tar­tani. Felmerülhet a kérdés: Mi­nek olyan sokat? A későbbiek­ben majd meglátjuk, hogy a fel­adatok megkövetelik az alapos előkészületet. Az első vezetőségi gyűlés programja: — az évzáró taggyűlés idő­pontjának megválasztása; — megvitatni a tagok 100 százalékos részvételének felté­teleit; — megbeszélni azokat az a- nya gokat, amelyeket az évzáró gyűlés megtárgyal majd, felosz­tani egymás közt előkészítésre. A következő anyagokról van szó: — beszámoló az alapszerve­zet tevékenységéről, — pénztári beszámoló, — munkaterv és költségvetés az 1973-as évre, — határozati javaslat, — az üj vezetőség kinevezé­se. Az előkészületek folyamán nem szabad megfeledkezni a következő feladatok szétosztá­sáról sem: — a helyiség feldíszítése, — a vendégek meghívása, — az igazolványellenőrzés, — jegyzőkönyvvezetés. A második vezetőségi gyűlés programja: — megtárgyalni a tevékeny­ségükről szóló beszámolót, a- melyet az egyes vezetőségi ta­gok dolgoztak ki; — értékelni a vezetőség te­vékenységét, külön-külön min­den vezetőségi tagét; — előterjeszteni az új veze­tőség összetételéről a javasla­tot; — nem szabad megfeledkezni arról, hogy e vezetőségbe fia­tat párttagokat és képviselőket is javasoljunk; — felülvizsgálni az első ve­zetőségi gyűlésen elfogadott feladatok teljesítését; — megbízni az alapszervezet elnökét és még két vezetőségi tagot, hogy terjessze elő a mun­katervet a helyi és üzemi párt- szervezethez, valamint az űj ve­zetőség összetételét is. A harmadik vezetőségi gyűlés programja: — Jóváhagyni a taggyűlés elé terjesztendő anyagok végső hangzását; — jóváhagyni azokat a ki­tüntetéseket, amelyeket az alap­szervezet az évzáró taggyűlé­sen adományoz majd; — megtárgyalni és Jóváhagy­ni, hogy az évzáró taggyűlés elé terjesztendő anyagokat me­lyik vezetőségi tag terjessze elő. Ott, ahol a körülmények meg­követelik és lehetőség van rá, alakítsunk választó és javasoló bizottságot. Néhány gondolat a beszámo­lók és a murekaterv összeállítá­sáról. A tevékenységről szóló beszá­molót ajánlatos három , részre felosztani. Az első rész a bevezető. Eb­ben foglalkozzunk a SZISZ első kongresszusának határozatai­val, valamint az Időszerű bél­és külpolitikát kérdésekkel. A második rész az alapszer­vezet tevékenységének tulajdon­képpeni értékelése. Külön-kü­lön foglalkozzunk a tevékenység egyes szakaszaival. Miről nem szabad megfeledkezni? — Adjunk áttekintő értéke­lést a politikai nevelő munká­ról, az agitációs és propagá- ciós tevékenységről. Értékeljük a szabad idő célszerű kitöltésé­nek módját és formáit, a kul­túr-, valamint az érdektevé­kenységet. — Szólnunk kell az építő­munkáról. Értékelni az alap­szervezet kötelezettségvállalá­sait, a társadalmi munkában létrehozott értékeket. — Értékelni a SZISZ Pionírszer­vezetének nyújtott segítséget, nemcsak anyagi segítséget, ha­nem meg kell említeni a segít­ség minden formáját, pl. meny­nyi pionírvezetőt biztosítottunk, milyen eredménnyel dolgoztak stb. — Értékelni az alapszerve­zetnek a többi tömegszervezet­tel való együttműködését. — Értékelni a vezetőségi ta­gok aktivitását, munkájuk ered­ményességét. — Beszélni kell a taggyűlések színvonaláról, tartalmi előké­szítéséről, a tagság részvételé­ről a gyűléseken. Rá kell mu­tatni a fogyatékosságokra, de méltányolni kell az Igyekezetét is. — Szólnunk kell arról, mi­lyen gondot fordítottunk a tag­létszám gyarapítására, hány taggal gyarapodott az alapszer­vezetünk, hány tag ment el az alapszervezetből. — Kitérni arra is, hogy mi­ként kapcsolódnak be a mun­kába a fiatal tanítók, mérnö­kök és a többi fiatal értelmi­ségi dolgozó. A beszámolóban ne csak sta­tisztikai kimutatásra töreked­jünk, hanem igyekezzünk rá­mutatni célkitűzéseinkre és fő­leg arra hogy tevékenységünk mennyire követte ezeket a cé­lokat. Arról is szólni kell, hogy mennyire sikerült a többi fia­talt, a szervezeten kívülieket bevonni a tevékenységbe stb. A harmadik rész a jövő évi munkaterv tömör indokolása. Ebben a részben említsük meg azokat a fő feladatokat, amelyeket az alapszervezet vál­lalt a tevékenység különböző szakaszaiban a következő évre. A tagság ezekkel a feladatok­kal a következő évi munkaterv felsorolásakor ismerkedik meg tüzetesebben. A pénztári beszámoló Áttekintő értékelést adni az alapszervezet bevételéről és ki­adásairól. Kitérni arra is, liogy a kiadások mire lettek fordít­va. — Foglalkozni a tagnyilván­tartással, rámutatni az esetle­ges fogyatékosságokra. — Beszámolni a szervezet alap­eszközeiről és egyéb vagyoná­ról, ezek gondozásáról stb. — Szólni arról Is, hogy a ta­gok fizetik-e a tagsági illeté­ket, milyen állapotban vannak a tagkönyvecskék, a pénztári napló, a pénztári okmányok stb. Pósfay Béla a SZISZ KB dolgozója

Next

/
Thumbnails
Contents