Új Ifjúság, 1972. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1972-11-14 / 46. szám
a& ^TAOOK PARLAMENTJE Hogyan készítsük elő a SZISZ-alapszervezetek taggyűlését? Az alapsaerveeet 'legmagasabb szerve a tagság évzáró közgyűlése. Ez határozza meg a szervezet tevékenységének az irányét, ez dönt a szervezet anyagi eszközeivel való gazdálkodásról, a szervezet vagyonáról és ugyancsak ez választja meg a vezetőséget. A taggyűléseik kozta időszakban a vezetőség Irányítja a szervezetet. Milyen gyakran ülésezik a vezetőség é6 mikor hív öez- sze taggyűlést? Elmondhatjuk, hogy ezt a soron levő feladatok határozzák meg. Ügy gondolom azonban, hogy abban a szervezetben, amely jól azar dolgozni, kéthetenként van mit megtárgyalnia a vezetőségnek. A taggyűlésnek egyébként a SZISZ KB határozatának értelmében havonta legalább egyszer össze kellene jönnie. Most magához az előkészületekhez valamit. A sikeres tárgyalás alapfeltétele a jé műsor és a taggyűlés ügyes irányítása. Miit iktassunk be a műsorba? A taggyűlés résztvevőit tájékoztatni kell, hogy a vezetőség az ülésein miről tárgyalt. Ha a vezetőségi gyűlésekről jé jegyzőkönyvet vezetünk, akkor ez bizonyára nem okoz majd gondot. Továbbá meg kellene tárgyalnia a vezetőségi gyűlésnek, hogy a szervezet miiképpen teljesíti az előző ülések határozatait. Nyíltan és bírá- lóan kell szólni azokról az elvtársakról, akik a rájuk bízott feladatokat nem teljesítették. A jogos bírálat még sohasem rombolta szét a kollektívát, hanem ellenkezőleg, megszilárdította. További pontokban meg kellene hogy tárgyalja a taggyűlés azt az anyagot, amely időközben a SZISZ járási bizottságáról érkezett. Semmi esetre sem szabad azonban az anyagot úgy felolvasni, ahogy megérkezett a járási bizottságról — ha csak nincs ez egyenesen előírva.. A vezetőségnek már korábban meg kell tárgyalnia az anyagot, és figyelmeztetni kell a tagságot az anyag sarkalatos pontjaira — esetleg saját feltételeinkhez alkalmazni. A tagság Így sokkal többet megtud és megért az anyagbői, mintha csak szunyókálna a sző szerinti felolvasás közepette. Ezután kerül sor azokra a pontokra, amiért összejött a tagság, s amelyiket maga a szervezet készít elő. A kisebb tájékoztató jellegű, kevésbé fontos anyagokat az „egyéb“ pontha soroljuk. Nem szabad elfelednünk, hogy minden tagnak az alapszabályzatok értelmében joga van a taggyűlésen véleményt nyilvánítani. Ezért — az önálló véleményért — nem szabad neheztelni a tagra. A taggyűlés köteles foglalkozni a megjegyzésekkel is. Vagyis ez annyit jelent, hogy a gyűlés műsorába a vitát is be kell 1 itatni. A kérdés lényege csupán az, hogy hogyan irányítsuk a vitát: azt akarjtik-e, hogy az egyes pontokról külön-kü- iön vitatkozzanak a tagok, vagy hogy összefoglalva, az egész gyűlés anyagáról fejtsék ki a nézetüket? Az általános taggyűléseken jobb azonban, ha minden egyes pontról külön kis eszmecserét indítványozunk. Így a tagak jobban áttekinthetik a vitatott anyagokat. A másak módot főleg az ünnepi közgyűlésen alkalmazzuk. A szervezet vezetőségének elő kell készítenie az egyes pontokról a határozati javaslatát is. A Javaslatokkal kapcsolatban a tagság állást foglal, esetleg kiegészíti azokat. Ezzel nem akarjuk korlátozni a tagság aktivitását, ám ha nem készítjük elő a határozati javaslatokat, annak a veszélynek tesszük ki magunkat, hogy esetleg órák hosszat csak egyetlenegy pontot vitat majd e tagság, s a gyűlés pedig nem jut dűlőre. Mindig tudatosítsátok: szükséges, hogy a taggyűlésnek jó irama és üteme legyen. Aki vezeti a taggyűlést, ne felejtse üdvözölni a megjelenteket, és a gyűlés végéin pedig megköszönni a részvételt. De ezt talán felesleges ás hangsúlyoznll Most pár szót arról, hogy hogyan vezessük a taggyűlést. Jő, ha a vezetőség saját soraiból már előre megbíz valakit a gyűlés vezetésére. Nem kell, hogy ez a személy mindig az elnök legyen. A gyűlés alatt ő adja meg a szónoknak a szót, 6 vonja meg tőlük a szólás lehetőségét. Ezzel az intézkedésünikkel elérjük, hogy a gyűlésnek rendje és megfelelő menete lesz. És még valami — bár talán erről nem Is kellene külön szóit ejtenünk — valakit meg kell bízni azzal is, hogy vezesse a jegyzőkönyvet. Amikor összeállítjuk a taggyűlés műsorát, abban is megegyezünk, hogy kit hívjunk meg a gyűlésünkre. Mindenekelőtt természetesen meghívjuk a SZISZ járási képviselőjét. A gyűlés feladata és fontossága szerint meghívhatjuk a CSKP üzemi, illetve helyi szervezetének az elnökét, a hnb, az NF, a szövetkezet és más társadalmi szervezetek képviselőit. Ha pontos receptre számítottatok, akkor megnyugtatlak benneteket, hagy ilyen nem létezik. Am így is tanácsolhatok még valamitl Ha azt akarjátok, hogy a tagságnak több mint a fele jelen legyen, és határozatképes legyen a gyűlés, jól készítsétek elő. A gyűlés után pedig táncoljatok vagy játsszatok egy érdekes társasjátékot. Csak abban az esetben nem unja meg a tagság a gyűléseket, ha azok érdekesek lesznek, és már az egyik befejezésekor várni fogják a másik összehívását. Különben is mindenkit bízzatok meg legalább valami kis feladattal, mert akkor maguk a tagok is úgy érzik majd, fontos a jelenlétük az ülésen. Ez lenne minden. Próbáljátok meg! Minden bizonnyal sikerülni fog a gyűlésiek. Rudolf Procházka a SZISZ KB dolgozója Üj tagok felvétele a SZISZ-be Köztársaságunk minden egyes állampolgára, aki betöltötte a tizenötödik életévét, s aki egyetért a Szocialista Ifjúsági Szövetség ideológiai, politikai és szervezési céljaival, s aktivan akar dolgozni a Szövetség valamelyik alapszervezetében, a SZISZ tagjává válhat. A tagfelvételről felvételi kérelem alapján a taggyűlés dönt. A tag felvételéhez szükséges, hogy a jelenlevőknek több mint a fele az illető szervezetbe való felvételéért szavazzon. Ott, ahol még nem alakult meg az alapszervezet, meg lehet alapítani, de szükséges hozzá, liogy legalább öt fiatal jelentkezzék a szervezetbe. A tagságot igazoló okmány a tagkönyv, ezt a SZISZ járási bizottsága adja ki. A tagok kötelesek óvni a tagkönyvüket, ha esetleg elvesztenék, azonnal jelenteni kell a helyi szervezet vezetőségének. A tagság megszűnése után a tagkönyvet a helyi szervezet vezeetőségén keresztül, ha csak nem döntöttek másképp, felsőbb szerveknek juttatjuk el. A tagsággal kapcsolatos egyéb tudnivalókkal mindenki megismerkedhet a SZISZ járási bizottságain. a tagsági évzáró gyűlés i. A SZISZ KB 11. plénuma az alapszabályzattal összhangban elhatározta, hogy összehívja az a la pazar vezetek évzáró gyűléseit, valamint az üzemi és Iskolád szervezetek évzáró konferenciáit. Az I. kongresszus anyagaiból kdinduló feladatainkra való tekintettel szükséges az Is, hogy behatóbban foglalkozzunk az évzáró taggyűlésekkel. Ezt a módszertani anyagot nem szánjuk receptnek vagy valamiféle sablonnak, meggyőződésünk azonban, hogy segíthet az évzáró gyűlések előkészítésében és megvalósításában. Régen bebizonyított tény, hogy gyűléseink színvonala elsősorban attól függ, hogy milyen alapossággal készítjük elő. Az évzáró taggyűlések előkészítésének színvonalát a gyűlésen felbukkanó hiányosságok adják meg. Tapasztalataink arra utalnak, hogy az előkészítést jó több szakaszra osztani. Ajánlatos az évzáró gyűlés előtt legalább három vezetőségi gyűlést tartani. Felmerülhet a kérdés: Minek olyan sokat? A későbbiekben majd meglátjuk, hogy a feladatok megkövetelik az alapos előkészületet. Az első vezetőségi gyűlés programja: — az évzáró taggyűlés időpontjának megválasztása; — megvitatni a tagok 100 százalékos részvételének feltételeit; — megbeszélni azokat az a- nya gokat, amelyeket az évzáró gyűlés megtárgyal majd, felosztani egymás közt előkészítésre. A következő anyagokról van szó: — beszámoló az alapszervezet tevékenységéről, — pénztári beszámoló, — munkaterv és költségvetés az 1973-as évre, — határozati javaslat, — az üj vezetőség kinevezése. Az előkészületek folyamán nem szabad megfeledkezni a következő feladatok szétosztásáról sem: — a helyiség feldíszítése, — a vendégek meghívása, — az igazolványellenőrzés, — jegyzőkönyvvezetés. A második vezetőségi gyűlés programja: — megtárgyalni a tevékenységükről szóló beszámolót, a- melyet az egyes vezetőségi tagok dolgoztak ki; — értékelni a vezetőség tevékenységét, külön-külön minden vezetőségi tagét; — előterjeszteni az új vezetőség összetételéről a javaslatot; — nem szabad megfeledkezni arról, hogy e vezetőségbe fiatat párttagokat és képviselőket is javasoljunk; — felülvizsgálni az első vezetőségi gyűlésen elfogadott feladatok teljesítését; — megbízni az alapszervezet elnökét és még két vezetőségi tagot, hogy terjessze elő a munkatervet a helyi és üzemi párt- szervezethez, valamint az űj vezetőség összetételét is. A harmadik vezetőségi gyűlés programja: — Jóváhagyni a taggyűlés elé terjesztendő anyagok végső hangzását; — jóváhagyni azokat a kitüntetéseket, amelyeket az alapszervezet az évzáró taggyűlésen adományoz majd; — megtárgyalni és Jóváhagyni, hogy az évzáró taggyűlés elé terjesztendő anyagokat melyik vezetőségi tag terjessze elő. Ott, ahol a körülmények megkövetelik és lehetőség van rá, alakítsunk választó és javasoló bizottságot. Néhány gondolat a beszámolók és a murekaterv összeállításáról. A tevékenységről szóló beszámolót ajánlatos három , részre felosztani. Az első rész a bevezető. Ebben foglalkozzunk a SZISZ első kongresszusának határozataival, valamint az Időszerű bélés külpolitikát kérdésekkel. A második rész az alapszervezet tevékenységének tulajdonképpeni értékelése. Külön-külön foglalkozzunk a tevékenység egyes szakaszaival. Miről nem szabad megfeledkezni? — Adjunk áttekintő értékelést a politikai nevelő munkáról, az agitációs és propagá- ciós tevékenységről. Értékeljük a szabad idő célszerű kitöltésének módját és formáit, a kultúr-, valamint az érdektevékenységet. — Szólnunk kell az építőmunkáról. Értékelni az alapszervezet kötelezettségvállalásait, a társadalmi munkában létrehozott értékeket. — Értékelni a SZISZ Pionírszervezetének nyújtott segítséget, nemcsak anyagi segítséget, hanem meg kell említeni a segítség minden formáját, pl. menynyi pionírvezetőt biztosítottunk, milyen eredménnyel dolgoztak stb. — Értékelni az alapszervezetnek a többi tömegszervezettel való együttműködését. — Értékelni a vezetőségi tagok aktivitását, munkájuk eredményességét. — Beszélni kell a taggyűlések színvonaláról, tartalmi előkészítéséről, a tagság részvételéről a gyűléseken. Rá kell mutatni a fogyatékosságokra, de méltányolni kell az Igyekezetét is. — Szólnunk kell arról, milyen gondot fordítottunk a taglétszám gyarapítására, hány taggal gyarapodott az alapszervezetünk, hány tag ment el az alapszervezetből. — Kitérni arra is, hogy miként kapcsolódnak be a munkába a fiatal tanítók, mérnökök és a többi fiatal értelmiségi dolgozó. A beszámolóban ne csak statisztikai kimutatásra törekedjünk, hanem igyekezzünk rámutatni célkitűzéseinkre és főleg arra hogy tevékenységünk mennyire követte ezeket a célokat. Arról is szólni kell, hogy mennyire sikerült a többi fiatalt, a szervezeten kívülieket bevonni a tevékenységbe stb. A harmadik rész a jövő évi munkaterv tömör indokolása. Ebben a részben említsük meg azokat a fő feladatokat, amelyeket az alapszervezet vállalt a tevékenység különböző szakaszaiban a következő évre. A tagság ezekkel a feladatokkal a következő évi munkaterv felsorolásakor ismerkedik meg tüzetesebben. A pénztári beszámoló Áttekintő értékelést adni az alapszervezet bevételéről és kiadásairól. Kitérni arra is, liogy a kiadások mire lettek fordítva. — Foglalkozni a tagnyilvántartással, rámutatni az esetleges fogyatékosságokra. — Beszámolni a szervezet alapeszközeiről és egyéb vagyonáról, ezek gondozásáról stb. — Szólni arról Is, hogy a tagok fizetik-e a tagsági illetéket, milyen állapotban vannak a tagkönyvecskék, a pénztári napló, a pénztári okmányok stb. Pósfay Béla a SZISZ KB dolgozója
