Új Ifjúság, 1972. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1972-11-14 / 46. szám
föl&if nevelésen A szocialista demokrácia tartalma és jelentősége IV. Ugyanez áll a közéleti demokráciára Is. Az utóbbi években általában mindenütt — falun, kis- és nagyvárosban egyaránt — tapasztalható, hogy a közösség ügyeit mindinkább saját ügyüknek tekintik az emberek. Ha valamilyen ú) létesítményt terveznek valamelyik városban, az ottani lakosok sietnek hozzászólni, javaslatokat tenni; ml hová kerüljön, hogyan lehetne az új létesítményt praktikusabban kihasználni stb. Nem szorul külön magyarázatra, hogy valamennyi véleményt figyelembe venni — lehetetlenség. Mégis szükség van a közösséget érintő kérdésekben — persze, csak ott és olyan mértékben, ahol és amennyire az adott esetben az idő és az egyéb körülmények engedik — a vitákra, a vélemények meghallgatására. Olykor az ilyen viták jobb megoldásokat hoznak, eleve kiküszöbölnek olyan hibákat, amelyekre a szakemberek nem gondoltaik. S nem egy példa van rá, hogy az ilyen viták után létrejött művelődési házat vagy futballpályát — de más létesítményeket is említhetnénk — a város, a község lakossága fokozottabban magáénak érzi csak azért, mert elmondhatta róla előzetesen Is a véleményét. Nem ilyen egyértelmű még a társadalmi tulajdonhoz való viszony, noha az utóbbi években e téren lényeges javulás állt be. Még nem érti mindenki, hogy az „állam pénze“ nem valami láthatatlan tulajdonosé, hanem az övé is, mindnyájunké. A közéleti demokráciához pedig ez is szervesen hozzátartozik: ne csak azt tudjuk megmondani, hogy mire volna szükség, hanem azt is, hogy hogyan lehet a társadalmi vagyont növelni. Ügy is, hogy a bevételek növekedjenek, ügy Is, hogy a fölösleges kiadásokat elkerüljük. Ide tartozik a lelkiismeretesein végzett munka, az anyaggal való lelkiismeretes gazdálkodás, a pazarlásod, herdálások leleplezése és megszüntetése éppúgy, mint az adófizetési kötelességek pontos teljesítése vagy a közvagyon rongálásának megakadályozása. Ez mind — mindenki asztala, olyan kötelesség, amelynek elmulasztása és különösen a tudatos károkozás ellen minden becsületes állampolgárnak fal kell lépni. Mind az üzemi, mind a közéleti demokrácia „másik . T< oldala“ az, hogy a vitának addig van helyé, amíg a vezető testületek — éppen a közösség véleményéne k birtokában — döntést nem hoznak. Döntés után a végrehajtás következik, s a végrehajtásban, a megvalósításban éppen azoknak kell a legaktivabbaknak lennlök, aíik a vitákban is megmutatták, hogy saját ügyüknek tekintik a szóban forgó kérdést. A szocialista demokrácia — a demokratikus viták és a fegyelmezett végrehajtás egységét is jelenti. Társadalmi felelősséget az elgondolások és a megvalósítás terén egyaránt. A proletárdiktatúra, a munkásosztály hatalma nemcsak, hogy nem ellentétes a szocialista demokráciával, hanem éppen feltételezi azt. A munkásosztály legszilárdabb szövetségese a másik nagy dolgozó osztály, a parasztság. A szocializmus magasabb szinten folyó építése Idején már nincsenek kibékithetetlenül ellentétes érdekű osztályok, s Így a munkásosztály minden hazafias erőt maga mögé tömörít az országépítés munkájához. Az a tény azonban, hogy ma már nincsenek a munkás osztályéval ellentétes osztályok, még nem- jelenti azt, hogy az ország minden lakosa minden kérdésben egyetért. Élnek nálunk más meggyőződésű emberek, akik egyébként — vagyis a világnézeti, szemléletbe’! eltérésektől eltekintve — becsületes, jő hazafiak, a szocializmust alapkérdésekben elfogadják és hajlandók értse munkálkodni. A kommunista párt vezetésével az állampolgárok együttműködésének bevált fóruma a Nemzeti Front. Ennek különböző szintű szerveiben együtt ülnek kommunisták és párton kívüliek. A vezető erő itt Is a munkás osztály, a politikai irányitó Csehszlovákia Kommunista Pártja. A gyakorlati munkában a Nemzeti Front szervedben is megnyilvánul a szocialista demokrácia. Meghallgatni a különböző véleményeket, termékeny viták folyamán kialakítani a helyes álláspontot, és a végrehajtásban igénybe venni mindazokat az erőket, amelyek tenni képesek és akarnak a közös ügyért, a szocialista Csehszlovákiáért, számítani azoknak az embereknek a közreműködésére, akik alapvető kérdésekben elfogadják a munkásosztály irányítását, a párt politikáját. 0| Ifjúság a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központ) Bizottságának lapja # Kiadja a Smena kiadóvállalata 9 Szerkesztőség ás adminisztráció: Bratislava, Pražské t Tataion: 485 41 45 Postalfók 38 • Főszerkesztő dr STRASSEH GYÖRGY Nyomja: Západoslovenské tlačiarne 81 0 Előfizetési dit egész évre 52.— K£a (álévre 28.— Kčs • terjeszti a Posta Hlriapszolgálata. Előfizethető minden postakézbezltónál vagy postahivatalnál % Kéziratokat nem önünk meg és nem küldünk vissza • A lapot küllőidre a PNS Ostrednó espo- dieta tlače Bratislava, Gottwaldovo nám. I. 48 étjén lehet megrendelni. Szeretem az őszt, mélsbés hangulatával, szemet kápráztató színeivel, békét és nyugalmat sugárzó ihletével. A természet „ajándékait“ is ősszel takarítjuk be, és a termés nagyobb vagy kisebb mennyisége szerint becsüljük „jónak“ vagy „rossznak“ az évet. Zoltán barátom egy kicsit más összefüggésekben vetette fel minap az őszi témát. — Kitűnő termést adott az idén a jonatánalmafám — szólt —, tavaly is szépen termett — folytatta — és jövőre sem lesz rosszabb — fokozta bevezetőjét. — Ez a folyamat körbe ismétlődik, az almafa termi és termi a gyümölcsöt. — Majd rátért a dolog velejére: — De gyárainkban és üzemeinkben a „körterméssel“ már nem vagyunk elégedettek. Szakadatlanul a nagyobb termelékenységre törekszünk, ma többet akarunk, mint a- mennyit tegnap termeltünk, holnap pedig többet, mint ma. Nem nagyon tudom megérteni ennek a folyamatos hajszának az okét. Hiszen az, ami kielégítette igényeinket ma, ugyanúgy ki kellene kielégítenie ugyanazokat az igényeket holnap is. Ha almafák lennénk, én is természetesnek tartanám a „körben“ való termést. De az emberek nem almafék. Az emberiség egyik lényeges jellegzetessége éppen a szakadatlanul növekvő igényekben, az életszínvonal szüntelen emelkedése utáni vágyában van. Érdekes ezzel kapcsolatban megjegyezni azt is, hogy az embernek ez adottsága is megvan arra, hogy ezt a vágyét céltudatosan valóra válthassa, gondolkodik, gyakorlati tapasztalatokat szerez, tanul, és Így képes ma többet termelni, mint amennyit tegnap termelt, holnap jobban élni, mint ahogyan ma élt. Az emberi társadalomban a munkafolyamat ezért sohasem egyenlő csak az egyszerű újratermelés képletével — ahogyan láttok ezt az almafa példáján —, hanem mindenkor igyekszik bővített újratermelést elérni. Ha valamely ősünknek sikerült az egyik nap egy alkalmas követ élesre csiszolnia és saját céljainak megfelelő használati tárgyat készítenie belőle, a következő napon Vallások voltán baráiomrj Bővített újratermelés két hasonlót vagy egy tökéletesebbet igyekezett csinálni. Ezt a természetes emberi tulajdonságot nagyon ötletesen használták ki a történelemben Ismert összes társadalmi rendszerek, amelyek a termelőeszközök magántulajdonán alapultak. Az ember ember ittál való kizsákmányolásának lényege éppen abban rejlik, hogy a bővített újratermelésből eredő emberi képességek alapján létrejött többtermelés a kapitalista tnlajdonos a magántulajdon- jog alapján elsajátította, elvette. Olyan helyzet alakult ki, bogy amíg a munkás, a közvetlen termelő a természettől vette el a létét feltételező nyersanyagokat és más kellékeket, közvetlenül a természettel viaskodott, ezt alakította át a maga szükségleteinek megfelelően, itt alkalmazta a „bővített ájratermelési“ képességeit, addig a vagyonos osztály tagja, a kapitalista ezzel a természettel csak a dolgozó ember közvetítésével érintkezett. Részére a „természetet“ az élő és termelő mnnkés képezte, csak rajta keresztül szerezhette meg s lét- fenntartáshoz szükséges dolgokat, ennélfogva szemében n dolgosé ember is csak a természet egy része volt, különös „nyersanyag“, kezelhető és alakítható „agyag“. Ennek az „agyagnak“ a „megmunkálása“ minden egyes újratermelési ciklus alkalmából különös terméket állított elő, „bővítette“ a javakat és éppen ez a „bővítés“ volt a kapitalista „munkájának“ a cél- »*Szocialista társadalmi rendszerünkben a bővített újratermelés „bővített" része a társadalmi vagyont növeli. A bővített ájratermelés természetes emberi tulajdonságának eredményei az állami költségvetésben mutatkozik meg. A szocialista éllam mint a termelőeszközök egyedüli tulajdonosa nagyon érdekelt abban, hogy az ájratermelés „bővített“ része minél nagyobb legyen. Az életszínvonal a közös állami pénztár közvetítésével emelkedik. A bővített ájratermelés „bővített“ részével nem egyének rendelkeznek, nem kapitalista egyéni tulajdonosok, hanem az egész társadalom által megbízott „intézők“, a termelők képviselői, a szocialista állam különböző szinten álló szervezett intézményei, a helyiktől kezdve a járásiakon, kerületieken keresztül egészen a központig. Ismertek a történelemből azok a fogalmak, amelyek Igyekeztek a dolgozókat felszabadítani a „termelő természet“ embert gyalázó szerepéből, azt akarták, hogy az ájratermelés „bővített“ része ne legyen jogtalanul bitorolva. Ez elsőként 55 évvel ezelőtt as orosz munkásosztálynak aiks- riilt a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal. Azóta már a mi köztársaságunk dolgozói is olyan társadalmi rendszert valósítottak meg, melyben mindannyian közvetlenül a természeti erőkkel hadakozunk, hogy igyekezetünk a bővített újratermelésre, ez az emberi tulajdonság életszínvonalunk szüntelen emelkedését szolgálja. Nem tadom, hogy Zoltán barátom megértette-e ezek után, hogy miért hajszoljuk szakadatlanul a magasabb termelékenységet, bogy miért akarunk ma többet termelni, mint tegnap, és holnap többet, mint ma. Gondolatainkba mélyedve búcsúztunk egymástól, és kedélyeink nagyon beleillettek az ősz mélabús hangulatába. Mindketten úgy éreztük, hogy valamivel tartozunk a bővített szocialista ájratermelés követelményeinek. Pali A KONTAKTUS ROVATA Kedves Lányok és Fiúk! Eltelt újabb két hét, és ez azt jelenti, hogy elhangzott további két „Kontaktus“. Érdekesség pedig akad bőven. Nézzük először az október 28-án közvetített műsorunkat. Á sok levél közül különösein Andrásko Vince lo- zornói katona levelének örültünk, aki a katonai szolgálatának teljesítése alatt sem feledkezik meg rölunk, és továbbra is rendszeres hallgatónk. A SZISZ-szervezetek életéről küldött tudósításokból Nagy Ilona levelét Idéztük. Az iüopi (Izsap) alapszervezet életéről számolt be. A szervezet fél éve alakult, de e rövid Idő alatt is sok szép „dolgot“ valósítottak meg a falu fiataljai. Ez annak Is köszönhető, hogy a szervezet és a szövetkezet vezetőségének kapcsolata kitűnő. Zsoldos József efsz-elnök minden tőle telhetőt megtesz a fiatalokért; erre példa, hogy a fiataloknak saját klubhelyiségük van. Bizonyára az is hozzájárult a jó kapcsolat kialakulásához, hogy a fiatalok segítettek a csúesmunká'kban és több mint kétezer brigádórát dolgoztak le a szövetkezetben. A november 4-1 műsorral ml Is a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. évfordulóját köszöntöttük. Ugyancsak számos tudósítást kaptunk a SZISZ-szervezetek életéről. Száraz Pál a luőeneci (Losonc) Klement Gottwald Építőipar! Szakközépiskola SZISZ-szervezetének életérél számolt be. A 320 tagú szervezet Jeskó Sándor elnökkel az élen mindent megtesz az eredményes munkáért. Különösen dicséretet érdemelnek az iskola SZISZ-tagjal a hathetemként megjelenő „Mladý stavbár — Ifjú Építész“ iskolai folyóirat szerkesztéséért, megjelentetéséért. Wimmer Zoltán a Rimavská Sobota-1 (Rimaszombat) Járás egyik kisközségében, KráTban járt, ahol elbeszélgetett a SZISZ vezetőségi tagjaival. Sajnos a szervezetben sok a nehézség, probléma. Gondot okoz nekik, hogy a 18 tagból mindössze három a fiú, ennek pedig az az oka, hogy a fiatalok, de különösen a fiúk, hétközijén távol vannak a falutól, és ha a SZISZ tagjai is, de más ala pszervezefben. Elbeszélgettünk a košicel ipariskola SZISZ-szerveze- tének vezetőivel. Az elhangzottakból megállapíthatjuk, hogy a szervezet kiemelkedő eredményeinek titka a munka alapos megszervezésében rejlik. Például a tevékenység valamennyi formáját külön bizottság irányítja, az eredményeik pedig magukért beszélnek. Például az iskola „GLÓBUSZ“ bábegyüttesének a híre már nagyon messzire eljutott. Ezenkívül is számos szép kultúrren- dezvény aktív részeset voltak az Iskola diákjai. Van az iskolának népi tánccsoportja te, és a közeljövőben szavaló! Irodalmi színpadot alakítanak. Az Iskola gazdag hagyományokkal dicsekedhet, sőt nemzetközi kapcsolatokat tart fenn a magyarországi diósgyőri testvériskola KISZ-s®erveZetének sportolóival. Akik a műsort hallgatták, bizonyára észrevették, hogy az Oj Ifjúság rövid „tartalmát“ te ismertettük. Ezzel — mint már a múltkor te olvashattátok — az a célunk, hogy a „kontaktus“ továbbra Is fennmaradjon a két szerkesztőség között, és hogy előre felhívjuk figyelmeteket e lap érdekesebb Írásaira. Mészáros János ^levele/ *oín* Demandiice (Deménd) község fiatalsága a választások óta Stutika Gyula hnb-elnök vezetésével egyre szebb e- redményeikel dicsekedhet. Példásan együttműködik a PHSZ (Varga József vezeti) és a SZISZ-szervezet, a- melynek élén Babie Štefan áll. Valamennyi fiatal tagja mindkét szervezetnek. A fiatalok megjelennek minden brigádmunkán, amelyet az említett két vezető irányít. így a nyárt hónapokban sikerült határidőre befejezni az óvoda tatarozását, és rendezték a közutakat Is. A választási programot terv szerint teljesítik a polgárok. Tavasszal új autóbusz-várótermett építenek, bővítik a kultúrházat és a főút mellett járdákat létesítenek. Ezekből a munkákból derekasan kiveszik részüket a fiatalok. A hnb elnöke, Stutika elvtdrs hangsúlyozta, hogy az idei 4900 brigádóra felét a két J61 működő tömegszervezet, a PHSZ és a SZISZ dolgozta le. A hnb vezetőt lehetővé tették, hogy klubot létesítsenek a fiatalok. Ezt kellőképpen be is rendezték. A SZISZ és a PHSZ helyi szervezete hasznos szórakozást biztosit a fiataloknak. Belányl János, Demandice Nagy érdeklődés előzte meg a Komáméi Mezőgazdasági Műszaki Középiskola idei ismerkedési estjét, melyet az elmúlt napokban tartottak meg. Az esti szórakozást színvonalas kultúrműsor előzte meg. A műsorban főleg Száraz Katalin, Szabó Gizella, Bálint László és Králik Gábor tanulók tűntek ki. Ezután az iskola Piramis zenekara szórakoztatta a tanulókat. Lehôtka Zsuzsa és Danis Erzsébet tanulók énekeltek. Az est előkészítésében több nevelő segített a tanulóknak. Ezúton Is szeretnénk megköszönni fáradozásukat Scokol Dezső, Komárno A fiatalok lelkes munkájának eredménye Komáméban (Komárom) a járási kórház és a Hydrostav SZISZ szervezetei mellett működó „Z“ elnevezésű Ifjúsági klub. A tagok az elmúlt napokban ünnepelték a klub fennállásának egyéves Jubileumát. Egy év nem sok Idő, de a tagok bebizonyították, hogy ahol kellő feltételek vannak a működésre, ott eredményes munkát lehet végezni. A munkájukat ez említett üzemek pártszervezetei is nagyra értékelik. Az egy év eredményes munkájáért Muhar Máriát, Gyaloková Jarmilát, dr. Mucha Pavolt, Günter Istvánt, Severný Ivánt és még másokat elismerő oklevéllel jutalmazta a SZISZ járási bizottsága. Az eddigi sikerek arra serkentik a klub tagjait, hogy a Jövőben még eredményesebb munkát végezzenek. Bende István, Komárno
