Új Ifjúság, 1972. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1972-10-31 / 44. szám

10 újifjúsá fsmnik A T!J—J44-es repülőgép a vi­lág első szuperszónikus utas­szállító repülőgépe, amely már több sikeres próbautat tett meg, és két év múlva valószínűleg forgalomba állítják az Aero­flot járatain. A TU—144-es minden eddigi elődjét túlszár­nyalja. Sebessége a hangnál kétszerte gyorsabb, óránként 2500 km. Leszállás nélküli re­pülési távolsága 6000—6500 km. A fedélzeten szállítható utasok száma, géptípustól függően 80- 120 fő. A gép hosszúsága 63, repülési magassága 16-18 ezer méter. A felszálláshoz szüksé­ges pálya hossza 1900 m. A jövő gépe, a TU—144 «'s legutóbb Budapesten a Ferihe­gyi repülőtéren tartott bemu­tatót. Az Esti Hírlap munka­társa ez alkalommal interjút kért I. N. POPOVTÖL, a Tupol- jev-szerkesztőiroda főkonstruk­tőrétől és M. V. KOZLOV be­repülő pilótától, a Szovjetunió hősétől. ÉRDEKLŐDNEK A LÉGITÁRSA­SÁGOK — Mikor lehet ezzel a repü­lőgéppel utazni Budapest és Moszkva között? — Előreláthatólag a TU—144- es szuperszónikus utasszállító repülőgépet 1974 elején állít­juk a menetrend szerinti for­N T v'ía -S S. ' spät- > « ' A TU—144-es a Ferihegyi repülőtéren gólomba. Előttünk van még két év, s ez alatt az idő alatt to­vább folytatjuk a gép minden részének ellenőrzését, alapo­san kipróbáljuk a repülés min­den helyzetében a TU—144-est — válaszolta I. N. Popov fő- konstruktőr. — A TU—144-es — akárcsak annak idején az első sugárhajtőműves repülő­gép — ismét forradalmasítja a repülést, a légi utazást. A föl­dön is lépést kell tartani a megváltozott légi körülmények­kel, vagyis meg kell teremte­ni a földi biztonsági körülmé­nyeket, az ezzel kapcsolatos technikai bázist. — Budapest előtt a TU— 144-es több európai városban is bemutatkozott. Milyen irán­ta a nemzetközi kereskedelmi — Tudomásom szerint a TU— érdeklődés? 144-es szuperszónikus utasszál­lító kereskedelmi érdeklődést váltott ki Japánban, Indiában, egy sor európai országban és újabban a Pan-American légi- társaságban Is. KÖNNYEBB VEZETNI — Mi az, ami a pilótáknak előnyös a TU—144-esben? — Meglepően hangzik, de így van: a TU—144-es repülő­gép vezetéséhez nem szüksé­ges különösebb tudomány — A szuperszónikus pilóta, M. V. Kozlov kormányzása egyszerű. Stabil a le- és felszállás minden fá­zisában, a hangsebesség átlé­pése nem okoz semmiféle bo­nyolultságot, ebből az utasok semmit sem éreznek. A szuper­szónikus utasszállító repülőgé­pen a pilóták dolga a hangse­besség alatt repülő hagyomá­nyos gépekhez viszonyítva nem bonyolultabb, sőt könnyebb. Rendkívül jók a repülőgép le- és felszállás! tulajdonságai. Le­szálló sebessége sem különbö­zik az olyan hangsebesség a- Latt repülő gépek leszálló se­bességétől, mint például a TU— 104-es és a hozzá hasonló kül­földi típusok. Egyébként a gépet csaknem minden mozzanatában az au­tomaták vezetik, de arra is van lehetőség, hogy saját ke­zűleg vezessem — mondta M. V. Kozlov. (békés) A KISEBBIK ROSSZAT VÁLASZTANI A LIFE ClMÜ AMERIKAI HETILAP AZ AMERIKAI FIATALOK VÁLASZTÁS ELŐTTI HANGULATÁRÓL Ezek a fiatalok egyáltalán nem emlé­keznek olyan időre, amikor vietnami há­ború még nem veit. Nyolcévesek voltak, amikor Kennedyt lelőtték, Ez a merény­let volt a meghatározója annak a lég­körnek, amelyben a gyerekek felnőttek: az erőszak és a váratlan események lég­körének. Tízéves korukban a háborúellenes meg­mozdulás hulláma elárasztotta az egész országot, 12 éves korukban kábítószer­hez látottak. Két-három évvel később a szex lett a fő problémájuk. Mindent átéltek, ha nem személyesen, akkor a televízió útján: a chicagói za­vargásokat a Demokrata Párt elnökjelö- ló gyűlése idején, az első kommunák megalakulását és a kenti egyetemen tör­tént gyilkosságokat. Most 18—17 évesek, nemsokára befe­jezik a középiskolát. Sokan úgy véltük, hogy ez a nemzedék, ha majd felnő, kész lesz átugrani a korlátokat, és olyan messzire jut, hogy nem tudunk majd lé­pést tartani vele. Egészen másképp történt. Ogy látszik, az ifjúság jelenleg nem vágyik újdon­ságokra, kísérletekre és változásokra, ha­nem inkább biztonságérzetre, stabilizá­cióra, egyéni becsvágya kielégítésére és anyagi javakra. Az aktivitás és elkötele­zettség időszaka után sok fiatal már na­gyon is szkeptikus a tömeges tiltakozó mozgalmak hatékonyságát illetően. Nem hisznek az Ígéretekben, és épp olyan szkeptikusan szemlélik az ellen­kultúrát, mint az etablishmentet. A mai tizenévesek 9—10 évesek voltak, amikor az ellenkultúra megszületett, és bár ba­josan állhatták volna ellent a vonzó, eg­zotikus zenének, divatnak, a parkokban rendezett pap-fesztiváloknak, mindezt nem érzik a magukénak. Az ellenkultú­rát nem ők hozták létre, csak részt vet­tek benne, mert volt benne valami izgal­mas, vagy egyszerűen azért, mert volt. De tűi fiatalok voltak ahhoz, hogy meg­értsék, mit jelent tulajdonképpen az el­lenkultúra. Könnyű félreérteni mindezt, és arra a következtetésre jutni — mint ahogyan Edward Kennedy szenátor és mások —, hogy a mai fiatalság hangulata „aggass tóau emlékeztet az ötvenes évek haliga tő tiehzedékének hangulatára“. Ez egy általán nem Így van. A fiatalok, akik kel beszélgettem, hevesen ellenzik a viet nami háborút és a sorkötelezettséget Utálják az erőszakot és az igazságtalan ságot. Az, amit tévesen apátiának tekintenek náluk, alighanem mást jelent: Megunták a tiltakozás eddigi módszereit, belefá­radtak a kontesztáiásba, és nem hajlan­dók több energiát fordítani rá mindad­dig, amíg több esély nem mutatkozik ar ra, hogy valamit el is érhetnek vele. A százhúsz fiatal között, akivel be' széigettem, csak néhány olyat találtam, aki nem vesztette el hitét, és harcolni akar. Néhány olyan is volt köztük, aki szerint Nixon elnök „egész jól csinálja a dolgát“. De a túlnyomó többség, köz­tük azok is, akik bizalmatlanul szemlé­lik a politikai életet, és nem hisznek a kormányzatban, részt akar venni a válasz­tásokon, mert mint egyikük mondja: „Mindig van lehetőség a kisebbik rosz- szat választani“. ISMERJÜK MEG Most Induló sorozatunkban fokozatosan választ adunk az alábbi kérdésekre: Milyen nemzetek lakják a Szov­jetuniót? Kik irányítják a hatalmas országot? Ki kép­viseli népét? Milyen eredményeket érnek el az iparban, mezőgazdaságban? Mit tesznek az emberek érdekében? Mivel és hogyan szórakoznak a Szovjetunió népei? Mi­lyen távlatok vannak ifjúsága előtt? A több részből álló sorozat összefüggő képet nyújt a Szovjetunió állam jogi elrendezéséről, gazdasági sikerei­ről, kulturális és sportéletéről, hagyományairól, a tu­domány és technika helyzetéről... Nemzetei és nemzetiségei meghitt otthona A Szovjetunió 22 millió 402 200 négyzetkilométeren terül el, te­hát a füld lakott területének egyhatodát teszi ki. Akkora terület ez. hogy jóformán minden égüv megtalálható rajta. Legészakibb részét űrök jég és hé borítja, a Kaukázus vidékén mediterrán ég­hallat uralkodik. 1970-ben az ország lakóinak száma elérte a 242 millió főt. Né­pesség tekintetébea — Kfna és India ntán — a harmadik legné­pesebb ország a világon. A Szovjetanió területén több mint 200 nemzet és nemzetiség él békében és barátságban egymás mellett. Az S3 nagyobb nemzet és nemzetiségi csoport államjogi egységet alkot: 15 szövetségi köz­társaságot, 20 autonóm köztársaságot. 8 autonóm területet és 10 nemzetiségi körzetet. Minden egyes szövetségi köztársaság — az Azerbajdzsánl, Be­lorusz, Észt, Grűz, Kazah, Kirgiz. Lett, Litván, Moldovai, Oroszor­szági Föderatív. Örmény, Tadzsik, TUrkmén. Ukrán ás az tizbég Szovjet Szocialista Köztársaság szuverén állam. Saját alkatmánya. törvényhozó testületé (parlament) és kormánya van, a sajátos nemzeti ás történelmi hagyományoknak megfelelően törvényeket bocsát ki, nemzetközi kapcsolatokat tart fenn. A Szovjetunió al­kotmánya rögzíti, hogy bármely szövetségi köztársaság kiléphet az államszövetség kötelékéből, ha ezt a lakosság túlnyomó többsége óhajtja. A Szovjetunióban nincs külön jogokat élvező nemzet, nincs nemzetiségi elnyomás. A lakosság 54.B százaléka orosz. 18 százaléka ukrán, 4 százaléka tatár, 2 százaléka kazah, 1—1 százaléka azerbajdzsánt, örmény, gráz, litván, zsidó, moidovfin, tovóbbá kisebb léiekszámban can­vas, lett, tadzsik, lengyel, mordvln, türkmén. német, baskír, észt, kirgiz, dagesztáni. udmnrt, mari, komi, burját, jaknt, finn és ka­réi. karakalpak, őszét, bolgár, csecsenc, kabaréin, magyar, kal­mük. román, karacsáj. tuval, lngns és snk más nemzetiségű. A lakosság nagy része a Szovjetunió európai részében él. Az utébi Időben az ipar, a közlekedés, a mezőgazdaság, a tudomány és a kultúra rohamos fejlődésével egyre Inkább benépesül azon­ban az ország déli és keleti része is. A lakosság túlnyomó része városban él. A Szovjetunióban több mint kétezer város van. ezek közöl körülbelül ezret a sznvjet ha­talom fennállása óta alapftották. Az ország fővárosa. Moszkva több mint 7 mlllfő lakost számlál. Több mint egymillió lakosa van még Leningrádnak. Bakának. Tas- kentnek. Kijevnek. Gorkijnak, Novosztblrszknek, Harkovnak. Knj- bisevnek. Szverdiovszknak. Következik: Ki irányítja a hatalmas országot? SZOVJET-AMERIKAI űrbeszélgetés Mint ismeretes, megkezdődtek a szovjet-amerikai tárgyalások az űrhajózási egyUttmüködésrröl. Ez alkalomból részieteket köz­iünk a szovjet sajtéban megjelenti egyik érdekes ürszakértő- pái beszédből. A Lityeraturnaja Gazeta ugyanis nemrég tette köz­zé annak a beszélgetésnek a szövegét, amely a közelmúltban szerkesztőségében Borisz jegorov űrhajós orvos és dr. Charles Berry, az amerikai ürkntatási hivatal orvosbiolőgiai osztályá­nak vezetője között zajlott le. Borisz jegorov Dr. Charles Berry Mik ez együttműködés távlatai? jegorov: — A világűr kuta­tásában különösen fontos a nem­zetközi együttműködés, blszen a világmindenségben az ember nem­csak saját magának, hanem egész égitestünknek képviselője. Az utób­bi évek, különösen az utóbbi hó­napok eseményei arról tanúskod­nak, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió között eredmé­nyesen fejlődik az ilyen jellegű együttműködés. Berry: — Mint egészségügyi kérdésekkel foglalkozó szakember, elmondhatom, hogy az űrhajósok­kal dolgozó szovjet és más ame­rikai orvosoknak számos közös ta­pasztalatuk van, és sok tekintet­ben hasonlítanak az asztronauták felkészülésére vonatkozö javasla­taik Is. De kétségtelenek a kü­lönbségek is. Az én elképzelésem szerint’az Információcsere ezen a területen is hasznos lehet mind­két fél számára. Melyek a felkészülés közös és eltérő gondjai? Berry: — Az egyik, hogy az amerikai űrhajós-gyakorlatban ho­gyan ellensúlyozzák a súlytalan­ság közben az Izmokra háruló meg terheléscsökkentést. Először Is: ennek az állapotnak bekövetkezé­sére az űrhajósok még a földi tré­ningek sorén felkészülnek, ezért, hogy úgy mondjam, megfelelő „formában“ vannak fogadására. Másodszor: az űrrepülések céljá­ra kidolgoztak nálunk egy gya­korlati-sort, amelynek végzésekor az űrhajósok szíjakból álló öltö­zéket erősítenek magukra, s et­től nyomás nehezedik izmaikra. jegorov: — Az amerikai űr­hajósok meglehetősen felfokozott Intenzitással végzik fizikai felké szülésüket. Nálunk közvetlenül a repülések — különösen a hosz- szan tartó űrrepülések — előtt csökkentik a tréningek erősségét. Egyrészt azért, hogy az űrhajós pihenhessen egy keveset, más­részt azért, hogy szervezete fel­készülhessen a földi megterhelés­ből a súlytalanságba való hirte­len átmenet elviselésére. Szemé­lyes véleményem szerint a tűled- zett szervezet könnyebben f,meg­rokkan“ a súlytalanság hatására, mint a mértékkel edzett. . A súlytalanság súlyos problémái Berry: — Amikor az ember a súlytalanság állapotéba kerül, szervezetében megváltoztatja he­lyét a vér, és helyet változtatnak a nedvek. Az űrhajósnak olyan érzése támad Ilyenkor, mintha le­húzná a feje: pontosabban: mint­ha a feje vérrel telne meg. Erről számolnak be az. önök „koszmo- navtjai“ ugyanúgy. mint a mi „asztronautáink“. Ilyenkor a vér Is fokozott erővel tódul a szív felé s ennek hatására több reflex- tgy a hormonális reflex működés­be lép. A szervezet elsődleges al­kalmazkodása abban nyilvánul meg, hogy megszabadul a folya­déktól. Igen ám, de a szervezet víztartalma szorosan összefügg kálium-, nátrium-, kalcium-, fosz­for- és egyéb tartalmával. A víz- veszteség ezeknek az elemeknek távozását jelenti. Ebben nincs semmi rettenetes, a szervezet ezt a „fiziológiai árat“ fizeti azért, hogy alkalmazkodni tudjon a súly­talansághoz. De figyelembe kell venni azt is, hogy a víz-só egyen­súly zavarát más Jelenségek 1*? előidézhetik. A Hold felszínén, a- hol az űrhajósok hosszú órákat töltenék százszázalékos oxigénnel telttett szkafanderben, gyakran ke­letkeznek légzési nehézségeik. Ez ugyanis a víz-só egyensúly felbo­rulására vezet. Ezért meg kell ke­resni a módját annak, hogy a vfz- só egyensúly ne boruljon fel. jegorov: — A belélegzésre szolgáló oxigén jelenléte az ame­rikai űrhajósoknál azzal magya­rázható, hogy ők az űrhajóból va­ló kilépést szkafanderben hajtot­ták végre, s a mozgás megköny- nyítése érdekében viszonylag ala­csony nyomásra volt szükségük. Ilyen körülmények között azon­ban úgynevezett dekompressztós rendellenességek veszélye áll fenn. A vérből gázok — egyebek közt nitrogén — válnak kt, s ezek jó­vátehetetlen bajokat okozhatnak. Ha egy nitrogénbuborék a szív vagy az agy érrendszerébe Jut, embóliát okoz. Ezért azok az a- merikal asztronauták, akiknek vál­lalkozásuk során hajójukból ki kell lépntük az űrbe, már a re­pülés előtt deszaturálást végez­nek. azaz bizonyos Ideig tiszta oxigént lélegzenek be. Ennek eredményeként a nitrogén foko­zatosan „klmosôdtk“ belőlük. A ml űrhajóinkban alkalmazott gáz­keverék melynek összetétele na­gyon hasonlít a közönséges atmo­szféráéhoz, lehetővé teszt e nem kívánatos meliéktünetek elkerü­lését. S minthogy a munkavégzést ts megkönnyíti, szovlet űrhatókon való alkalmazása teljesen Indo­kolt. Kategórtkusan dönteni azok­ban egyik vagy másik megoldás javára egyelőre nehéz, minden az adott ürkísérlet céljáról és fela. datátó! függ. MK

Next

/
Thumbnails
Contents