Új Ifjúság, 1972. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1972-10-24 / 43. szám

K elet-Frgnciaország sok festői vi­dékének egyike: az erdőkkel, szikiakkal borított belfortí sző­rös, amely mintegy elválasztja a Vo- gézeket a Jura-hegységtől. A római őrhelyként ismeretes, majd a Habs­burgok birtokába kerülő és később erődítménnyé váló Belfort városbői szerpentinekkel, kaptatőkkal tarkított út vezet Ronchamp falucskába. Alig néhány ház az egész község, neve mégis sok ember fülében ismerősen cseng. Ezt századunk nagy építőmű­vészének: Le Corbusier-nek köszönhe­ti, aki világszerte ismertté tette Ron- champot. Még egy rövid kapaszkodó a vörös homokkőbe vájt úton, s elénk tárul a könyvekből, képekről jól ismert No­tre Dame de Haut-kápolna. Természetesen a legjobb reproduk­ció sem pótolhatja a személyes talál­kozás varázsát. Lenyűgöző látványt nyújt a hatalmas, földből hirtelen ki­korábbi tömör falszerkezet és építés kötöttségei alól. A kápolna betonívei minden addigi tormatörvényt és arányrendszert szét­feszítenek. Az aszimmetrikus falak bá­mulatos természetességgel illeszked­nek a tájba, szinte magukba szívják a napfény tüzének, a lebegő felhők­nek igézetét... A torony, az ívek és falak után a kapu színes kompozíciója vonja ma­gára a tekintetet. A két és fél tonna súlyú acélkonstrukció könnyen gör­dülve nyílik. Az acélt borító emailré- tegei 950 C fok mellett rakták föl, és így ellenáll az időjárás viszontag­ságainak, hűen megőrzi a színek ere­deti szépségét. A festést Is maga Le Corbusier végezte: az épületet övező tűz, napfény, felhők és szimbolikus elemek: kereső kezek alkotják ezt a geometrikus kompozíciót. A bonyolult áthatások dekoratív hatásfokoző esz­közei a művész architektúrájának. haláláig dolgozott. • Alkotásait Fran­ciaországon kívül a világ csaknem minden részén fölielhetjük. Így a Centroszojuz épületét Moszkvában, at Igazságügyi Palotát az indiai Chadin- garban, a textilipari székházat Ahme- dabadban. Egyik közreműködője volt a New York-i ENSZ palota építésének. Le Corbusier-t sokat foglalkoztatták a lakástervezés kérdései s ezzel e- gyütt a városépítés — az ideális vá­ros — alaprajzi és térproblémái. Igen sokoldalú szakirodalmi tevé­kenységet is kifejtett, egyik alapítója az Esprit Nouveau című szemlének, mely a kubizmust és általában az új művészeti törekvéseket igyekszik nép­szerűsíteni. A ronchampi kápolna terve 1950- ben született meg, maga az építke­zés három évvel később indult. Aze­lőtt is állt egy kápolna e helyen, és a feljegyzések szerint Ronchamp már 1271-ben híres búcsújáró hely volt. NYOLCVANÖT ÉVE SZÜLETETT LE CORBUSIER Tűz, napfény, felhők... nyúló és önálló alkotásnak ható to­rony. Mindenekelőtt a fonma tisztasá­ga ragadott meg: sehol egy fölösle­ges díszítés, dombormű vagy kiszö- gell<* / A 85 évvel ezelőtt született Le Cor­busier — valamint néhány kortársa, de annál több utánzója — olyan épít­kezési anyagokat emeltek trónra, a- melyek azelőtt semmiféle, vagy csak alárendelt szerepet játszottak: a va­sat és az üveget. Sőt, egy egészen új építőanyagot és az építőanyag kö­tésének új eljárását találták fel — amelyek technológiai értelemben kor­szakalkotó Jelentőségűvé váltak —, a betont és a vasbetont, azaz vasalt be­tont. Le Corbusier akárcsak más művé­ben, a ronchampi kápolna építésénél is csak eszközként használta ezt az új anyagot, a beton nem vette ki ke­zéből a művészi döntést: az alaprajz funkcionális hatását felszabadította a Maga a kápolna sokkal hatalma­sabbnak tűnik, mint amilyen a való­ságban. Az említett nagytorony és két kisebb fogja össze az épületet, mely­nek különös, kagylószerű tetőmegol­dása, apró, rendszertelenül elhelye­zett ablaknyílásai a legjellegzeteseb­bek. A rézsútos és elliptikus vonalak dinamikusan hatnak, és kétségtelenül nagyobb érzelmi erejük van, mint a vízszinteseknek és függőlegeseknek. Le Corbusier szabadsággal és nagy merészséggel igyekezett összhangot teremteni az ember és környezete kö­zött, a dolgok világát a szellem vi­lága egyenes kivetítéseként fogta fel. A svájci származású francia épí­tész — eredeti nevén Charles Edouard Jeanneret nyolcvanöt évvel ezelőtt, 1887 októberében szü­letett és 78 éves korában, 1965-ben halt meg baleset következtében, ami­kor a tengerben fürdött. A század első évtizedétől jóformán A második világháborúban súlyos har-_ cok dúltak errefelé, és a németek tel-" jesen lerombolták a kápolnát. Az ő emléküket őrzi a régi mexikói, azték­stílusban épült piramis, melynek lép­csőin sok látogató példáját követve kellemesen megpihentem és napoztam. Le Corbusier 1955-ben készült el a Notre Dame de Haute-kápolnával. „Amikor a terven dolgoztam — írta feljegyzéseiben —, a nyugalom és a belső öröm helyét akartam megterem­teni. Pontos és szigorú alkotásra tö­rekedtem, amely szervesen beillesz­kedik a térbe és időbe.“ M ost is folyik a bűcsújárás Ron- champba. De ezek a mai bú­csújárók: turisták, építészek, a művészet csodálói a világ minden tájáról, akik autókkal, autóbuszokkal zarándokolnak el századunk eme épí­tészeti remekművéhez. Delműr Gábor• « Vallatják a holdkőzetr e A múlt évben több Apollo űrha­jó, valamint luna automata rakéta különböző kőzeteket hozott a Hold jelszínéről. A kőzetekre az a leg- jelemzőbb, hogy szinte valameny- nyinek más és más a kémiai ösz- szetétele /valószínűleg aszerint, hogy a Holdnak mely vidékéről származik]. Legutóbb Vinogradov szovjet akadémikus néhány Apollo, valamint a Luna—16 és a Luna— 20 által hozott kőzeteket rendsze­rezte. © Vastartalmú ásványok A Luna—20, mint ismeretes, a Hold egyik, hegyvidékkel tarkított területén száll le, az Apollonius kráter közelében. A minták laza és szemcsés szerkezetűek és sok­kal világosabb színűek, mint a Ter­mékenység Tengere környékéről származó közetek /ezeket a Luna —16 hozta a Földre]. Mindkét min­ta megegyezik abban, hogy köb- centiméterenként 1,1—1,2 gramm súlyú és a részecskék átlagos mé­rete 70—80 mikron. A vastartalmú ásványok 36 szá­zaléka oltvin, 57 százaléka pyro- xén és mindössze 1 százalék ilme- nit. A Luna—16 kőzetmintáiból tíz százalék titániumtartalmú, ugyan­akkor a Nyugalom Tengeréből szár­mazó Apollo—11 mintákban a ti- tániumtartalom több mint 25 szá­zalék. A Luna—20 által hozott holdbéli sziklák felső rétegében felfedez­tek egy vékony réteget, amely szétszórt, fémes állapotú vasat tar­OKTÖBER 24-e AZ ENSZ NAPJA talmaz, s ez nagyobb mennyiség­ben fordul elő, mint a Luna—16 mintáiban. Mivel a Holdnak nincs számottevő légköre, a fémvas nem oxidálódhatott, s így a minták kö­zött vasoxíd nem található. Ugyan­akkor a már korábban más hold­béli pontokról származó Apollo- mintákban előfordul alumíniumo- xid, sőt kalciumoxid is. Ezt azzal magyarázhatjuk, hogy a Holdnak ezen a táján a légkör elillanása előtt oxigén épül be az alumínium- és mészlerakódásokbba. Q Földön is ismertek Némileg meglepő, hogy az egyik talajmintában kisebb mennyiségű krómot is találtak. Úgynevezett tö- megspektográf módszerrel szétvá­logatták a Luna—20 mintáinak egy részét és nagy meglepetésre több mint hetven elem nyomára buk­kantak. Mindent összevetve a Lu­na—16 és 20 mintát arról tanús­kodnak, hogy a síkvidéki sziklák kémiai összetétele jelentősen eltér a hegyvidék és magasföldek fel­színének kémiai összetételéül. Bár a Hold felszínének kémiai analízise még korántsem ért véget, egy fontos következtetést így is levonhatunk: a Hold felszíne lé­nyegében (a vizet kivéve] ugyan­olyan, mint a Földdé, az említett hetven kémiai elem a Földön is jól ismert. A Hold mint a Föld kísé­rője, nem tartalmaz semmiféle kü­lönleges vagy a Földön ismeretlen elemet. G aus er Károly A ENSZ-palota árnyékéban Gyakran mondogatják Naw Yorkról, hogy „érdekes hely, ha ide látoga­tunk, de semmiért sem laknánk itt“. KörSIbeliil ebben foglalható össze 140 ország legtöbb diplomatájának véle­ménye Is. Ezek a diplomaták kényte­lenek Amerika legnagyobb városában élni, mert ott van az ENSZ is. Mindenki tudja, aki a lapokat ol­vassa és a televíziót nézi, hogy New York az erőszak városa, az ENSZ- diplomata számára ugyanúgy, mint New York más lakosa és látogatója számára. Rengeteg panaszt sorolhatnánk fel, kezdve attól, hogy politikai tiltako­zásképpen kormányhivatalokban bom­bamerényietek történnek egészen ad­dig, hogy a szállodákban és vendég­lőkben inzuitáiják a néger diploma­tákat, vagy egyszerűen udvariatlanul bánnak velük. Gyakran felvetődött a kérdés, miért New Yorkot választotta székhelyéül az ENSZ Az erre irányuló döntést a Közgyű­lés 1946. februári londoni időszakán hozta, miután az Egyesült Államok kongresszusa egyhangúlag úgy dön­tött, meghívja a szervezetet, hogy az Egyesült Államokban építse fel székházét. A tagállamok döntését részben az is befolyásolta, hogy fenn akarják tartani az amerikaiak fokozott érdek­lődését az ENSZ iránt; Egy időben az amerikaiak általá­ban és a New York-iak különösen büszkék voltak arra, hogy az ENSZ székhelye New Yorkban van. Maga­tartásuk azonban idővel megváltozott. Sokan terhesnek érzik az ENSZ re­zidenciáját. Bosszantja őket, hogy sok százan élnek a körükben, akik­re nem vonatkoznak az amerikai adó­intézkedések, kedvük szerint parkol­hatnak olyan helyeken, amelyekért az amerikaiaknak büntetésképpen 75 dollárt kellene fizetniük és még an­nak a költségei is terhelnék őket, hogy autójukat máshová szállítják. Mindezeken túlmenően a körükben élő idegenek társadalmi élete is gyakran zavarja a szomszédokat. S mintha mindez nem lenne elegendő, évről évre nagy összegeket kell fizet­nie a városnak arra a célra, hogy biztosítsa a közgyűlés fllásszakain részt vevő küldöttek testi épségét. Az ENSZ-et ás annak New York-i jelenlétét támogatók hangsúlyozzák, hogy milyen gazdasági előnyök szár­maznak belőle a város számára. A titkárság több mint négyezer főnyi munkatársi gárdája, ezenkívül család­juk további majdnem ugyanannyi di­plomata ugyancsak családjával együtt, a nem hivatalos nemzetközi szervek képviselői és a külföldi sajté tudó­sitől sok millió dollárt költenek éven­te lakbérre, élelemre, ruházkodásra és szolgáltatásokra. Az ENSZ-palota még mindig a város legfőbb turisz­tikai látványossága: évente körülbe­lül egymillió látogató fordul meg az ENSZ-palotában. (A belépti dfj egy dollár.) Bármilyen hűvösen Is viselkednek jelenleg az amerikai hivatalos körök az ENSZ-szel szemben, az amerikaiak többsége kétségbe vonja, hogy az Egyesült Államok nyugodtan fogadná, ha a tagállamok többsége az ENSZ székhelyének áthelyezését követelné. Az sem biztos, egyébként, hogy más városok örömmel fogadnák az ENSZ- et. (The Financial Timas) GYÓGYÍTÓ VÍRUSOK A LÁTHATÁRON? Egy amerikai kutatócsoport vizsgálatai bizonyították, hogy emberi herpesz-vírus emlőssejtbe oltva, olyan gént vihet át a gaz­dasejtbe, amely képessé teszi, hogy a fertőzés előtt hiányzó en­zimet építhessen föl. Ez a génát­vitel maradandó és stabilis álla­potnak látszik, ez pedig nem je­lent kevesebbet, mint azt, hogy a vlrns az általa megfertőzött sejtet új örökletes tulajdonságokkal rn- háztatja fel. Mint erre más kuta­tások rámutattak, bizonyos körül­mények között ilyen új tulajdon­ság lehet az „átalakított“ sejt da­ganatos jellege. De vannak ennek a felismerés­nek talán még érdekesebb vonat­kozásai is: — Olyan örökletes megbetegedéseknél, amelyek egy speciális gén hiányéra vezethetők vissza, az volna a legkielégltőbb kezelés, ha ezt a gént helyettesí­teni1 lehetne a szervezet forgó szövetében — állapítja meg Mu­—nini ■ íl i ......... ■in— n yon dr., a R. Park Memorial In­stitute munkatársa. Majd fgy foly­tatja: — Mivel a vírusok geneti­kus anyagot adhatnak a sejtnek, lehet, hogy a jövőben betegség­okozó tényezőből gyógyító eszköz­zé válnak. Ha például vírusokat ultraibolya fénnyel sugároznak be, mielőtt sejteket fertőznének velük, a be­sugárzás hatására dezoxiribonuk- leinsav-tartalmnk jelentős részét elveszítik. Az elveszített dezoxl- ribonuklRinsav nélkül ezek a ví­rusok képtelenek elpusztítani a gazdasejtet, tehát ártalmatlanokká válhatnak, ngyanakkor génátvivő képességük nem szűnik meg: az enzimhiányos gazdasejtet ugyanis ügy felruházzák n kérdéses enzim termelésének képességével. A ku­tatócsoport most tovább vizsgálja, milyen más tnlajdonságok vihetők át emlőssejtekbe ezen az úton, és mi ennek a tulajdonság-átvi­telnek a mechanizmusa. wTllTil 1 Az ECHO—21 ultrahangos szemvizsgáló berendezés Az orvostudeményban a betegség felismerése — a diagnosz tizalás — illetve a betegség helyének pontos körülhatárulás gyakran bonyolultabb faladat, mint maga a gyógyítás vagy sebészi beavatkozás. Előfordulhat, hogy a röntgenfelvétel ner mutatja ki pontosan az elváltozást, vagy különböző okokbá nem röntgenezhetik a beteget. A közelmúltban Gábor Dénes, a magyar származású Nobel díjas tudós a Magyar Televízióban számolt be találmánya holográfia várható ultrahangos felhasználásáról a gyógyászai ban. Már más jellegű, de szintén az ultrahang segítségével tői ténő vizsgálati módszer alkalmazásáról kaptunk hírt most - ezúttal a -Szovjetunióból. A moszkvai EMA orvosi műszergyár legújabb termékeine: erdekessege hegy egy, a műszaki vizsgálatoknál már régót hasznait jelenséget állítanak az orvostudomány szolgálatáig . Iism®re,es. hogy az ultrahang másképpen verődik vissza különböző sűrűségű és anyagú testekről. Segítségével eg adott test belsejében rejtőző elváltozások helye is pontosa meghatározható. ť A most kifejlesztett két müszertípus, az ECHO—12 és a ECHO—21 ilyen belső elváltozások felderítésére szolgál A első segítségével agydaganatok és más anyagi rendellenessé gek pontos helyét lehet megállapítani, a másikat pedig a sza meszetben akalmazzák. A rendkívül érzékeny, tranzisztoro műszerek a legcsekélyebb elváltozásokat is jelzik, és beépí tett kamera segítségével azonnal filmre rögzítik. Ily módoi lehetőség nyílik a rendellenességek későbbi alaposabb tanul mányozasára is. Bár forrásunk erre nem utal, elképzelhető, hogy a két min tapeldányt hamarosan újabbak követik. Például olyanok ame iyek a kialakulóban levő rákns daganatok gócait is idejeko rán jelezni tudják. J (H. J. J.) ■HBB

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents