Új Ifjúság, 1972. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1972-10-24 / 43. szám
\ /□ A SZOCIALISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG SZLOVÁKIAI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam — 1972. október 24. Ara 1.— K5s GYURI BÁCSI VAR Brányik György mérnököt a második oldalon mutatjuk be Jó rendezés, jó színészi teljesítmények, jó előadás Három október A MATESZ Thália Színpada a közelmúltban mutatta be Osvald Zahradníknak a Kinek üt a torony (óra) című színpadi művét. Az előadás egyik legjobb alakítását Lengyel Ferenctől (képünkön) láttuk, aki Reiner órás szerepében az egész előadást „viszi“. A bemutatóról lapunk 5. oldalán írunk. Otven év leforgása alatt október 28. háromszor íródott be jelentős eseményként Csehszlovákia történelmébe. Már az önálló állami élet útjának kiindulópontja is ezzel a nappal kapcsolódik össze. A részletek jól ismertek a történelemkönyvekből vagy a köztünk élő legidősebb nemzedék visszaemlékezéseiből. A Habsburg-monarchia menthetetlenül omlott össze a harctereken elszenvedett csapások és a népharag súlya alatt. A Nagy Október győzelme a Szov jet-Oroszországbói érkező hírek a békéről, a földről, a nemzetiség egyenjogúsításáról eddig nem ismert erővel forradalmasították a dolgozók gondolkodását és cselekvőkészségét Közép-Európában is. Az 1918. október 28-án megalakult Csehszlovák Köztársaság mint polgári állam elsősorban szociális téren, de nemzetiségi politikájával sem tudta kielégíteni a dolgozókat. Ezért kell párhuzamot vonni 1918. és 1945. október 28. között. Ezen a második történelmi október 28-án lépett életbe Csehszlovákiában az államosításról szóló törvény. Ez a törvény alapjában rázta meg a nagytőkések hatalmát, az ipar, a bányák, a pénzintézetek területén. Amit a dolgozók már 1918-ban követeltek, csak 27 évvel később valósult meg és ez a 27 év rengeteg áldozatot követelt az osztályharcok csataterein, a háború frontjain, a börtönökben és a hitleri koncentrációs táborokban. Az államosított ipar most 27 éves. Egy kis cikk keretében még méltatni sem lehet a több mint negyed század fejlődését. Talán csak annyit említenék, hogy ez alatt az idő alatt a nemzeti jövedelem négyszeresére, a személyi fogyasztás háromszorosára növekedett. Szlovákia ma többet termel, mint a háború előtti egész csehszlovák ipar. A polgári Csehszlovákia egész történetében nincs olyan ütemű fejlődés, mint amilyennek mi ma tanúi lehetünk. Ellenkezőleg. A gazdasági világválság éveiben a nemzeti jövedelem Csehszlovákiában a mélypontra süllyedt, és ebből már a polgári köztársaság létezésének végéig nem tudott kievickélni. A CSKP tavalyi, XIV. kongresszusán Husák elvtárs előadói beszédében megállapíthatta, hogy „...a szocialista társadalom nemcsak a tőkés kizsákmányolást és nyomort szűntette meg, hanem ugyanakkor erőteljesen növelte az anyagi fogyasztást és megjavította a dolgozók életkörülményeit, joggal mondhatjuk; ennek az országnak a történelmében a dolgozó embernek még sohasem volt olyan biztos élete, olyan megalapozott jövője, mint ma. A táplálkozás és a ruházkodás színvonalát tekintve a legfejlettebb országok közé tartozunk." Csehszlovákia szocialista fejlődésének időszakában a párt a nemzetiségi politika területén is kereste a legjobb megoldásokat. A csehszlovák föderáció kialakítása is a lenini elv érvényesítését jelenti a gyakorlatban. Ennek a nagy jelentőségű döntésnek törvénybe iktatása 1968. október 28-ra esik. Ez a harmadik jelentős október 28. Csehszlovákia történetében. A föderáció négy esztendeje bizonyítja életképességét és célszerűségét, Csehszlovákia nemzetei és nemzetiségei testvéri együttélésének internacionalista alapját alkotja. STRASSER György ( -
