Új Ifjúság, 1972. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1972-10-17 / 42. szám

f * Harminc évvel ezelőtt, október 19-én a brit hadsereg Észak-Afrikában ellentáma­dásba lendült Rommel német megszálló hadserege ellen. Az elkeseredett harcok egyik emlékezetes színhelye El Alamejn volt. Munkatársunk riportban számol be az örökre emlékezetes helyen szerzett benyomásáról. LÉVEL EL ALAMEINBŐL H arminc évvel ezelőtt, lehal­kított rádióban hallottam először El Alamejn nevét. Elesett Tobruk, elesett Mar­sa Matruh, s úgy látszott, hogy Rommel német tábor­nok, a sivatag rókája beváltja fe­nyegetését és bevonul a Földközi- tenger gyöngyébe, Alexandriába. Azonban más történt. Marsa Mat­ruh és Alexandria között van egy kis halásztelepülés, néhány házikó az egész. El Alamejnnek hívják. Montgomery itt ütközött meg Rom­mellel. ellentámadásba ment át, s A sivatag hajója a német és olasz egységek döntő vereséget szenvedtek. Az angol hadsereg valósággal szétzúzta a hires Africa Corpsot. A halottakat minden nációnál tízezrekben szá­molták, legnagyobb veszteségük azonban az olaszoknak és a né­meteknek volt. Akkoriban csak térképen követtem a hadművelete­ket, mert hiszen senkinek sem volt mindegy, ki lesz a Földközi­tenger ura. Most azonban autóba szálltam, hogy felkeressem a hí­res csata színhelyét harminc év múltán. Elhagyván Alexandria központ­ját — az arab külvárost és a gyá­rakat — pompás műútra jutot­tunk ki, mely közvetlen a tenger mellett haladt. Egyfelől a Liblai- sivatag okkerszínű homokja, más­felől a tenger pereme szegélyez­ték. Már az alexandriai Metropol Hotelben figyelmeztettek arra, hogy ne felejtsem el útközben megnézni a tenger színét. A Föld­közi-tengernek egyik legszebb színváltozatát láthatom majd — mely itt Balázs Béla szavaival él­jek — igazi égszínkék. A sivata­got eleinte fügecserjék tarkították, később azonban már csak beduín- sátrakkai találkoztam és egy a- rab sivatagi rendőrjárőrrel, fehér tevékkel, mert ez az eléggé nehe­zen ellenőrizhető sivatag a dever- zánsok legalkalmasabb „bevonulá­si“ területe. Száz kilométer után egy fehér torony sziluettje deren­gett a látóhatáron. — Az elesett olaszok emlékmű­ve — mondotta egyiptomi bará­tom — mert a híres csatahely ma tulajdonképpen három nagy teme­tő. A briteké, a németeké és az olaszoké. Az első temető, melybe megér­keztünk a Commonwealthé volt. Hatalmas területet töltenek be a sírok, minden katona külön van eltemetve. Fejfájuk is van. Szé­pen áttekinthető minden a bejá­rat teraszáról. Szabályos utcákba van beosztva, melyeket számok és betűk jeleznek, van itt „29 a“ vagy „30 d“ utca. A bejáratnál több nagy fekete könyv, azoknak a neveit tünteti fel, akik itt pi­hennek, már amennyiben azt meg­állapíthatták. Néhány síron virág. De bizony csak kévésén. Hiába, az idő megtette a magáét, a feledés malma lassan, de biztosan őröl. Aztán meg El Alamejn messze is van, el is esik a kéztől. Elolvas­tam néhány sírfeliratot: Csupa fiatal ember: S. Thomson, age 22, A. Beswíck, age 32, T. A. Poyton, age 22. Hány Ígéretes életi Vagy 7000 katona porlad itt — mondotta egyiptomi barátom — ez persze csak az elesettek hánya­da. A többi? Keselyük, hiénák tartaléka lett, meg az időjárás és a sivatag is megtették a magukét. A bejárat árkádjain ott vannak azoknak az országrészeknek a cí­merei, amelyeknek fiat itt pihen­nek. A temető másik oldalán ká­polna áll. A németek síremléke nincs any- nyira közvetlenül az út mellett, illetve az út közelében. Rendezet­len mezei út vezet a szürke nyolc­szögletű erődítményszerű épület fe­lé. Az épület az első pillanatban ügy hat, mint egy régi teuton vár. A bejáratnál mozaikkép — felette felirat: „1939 Hier ruhen deutsche Solda­ten — 1945." Tömegsírban. Az ud­var közepén karcsú obeliszk, a széleken, a fedőlapokon azok­nak az országrészeknek nevei, a- honnan a katonák származtak. Meglepett két felírás: Österreich, Sudeten. Talán a nyugatnémetek még mindig azt hiszik, hogy ezek az országok a német birodalom­hoz tartoznak? Nem is tartoztak, erőszakos foglalás volt mind a kettő, ezt persze a tábla nem tün­teti fel. 4200 katona fekszik Itt — csekély töredéke a tényleges elesetteknek. Az olaszok temetője az utolsó. Part menti kis dombon áll a szög­letes fehér torony, ezért látszik oly messzire. Állítólag a Tellel- Eyss-magaslaton — ahol az em­lékmű áll — dühöngtek a leghe­vesebb harcok. Most csend van itt és a bejárat felett felirat: Al ca- potl italiani. Benn kis kápolna, a falakon táblák az elesettek nevé­vel. Különböző „padiglionokban“. Sok táblán ez a felirat: soldat in­cognito. Tömegsírban pihennek, akár a németek. Azt mondotta ba­rátom: itt is csak vagy kétezer halott van eltemetve, a többség­nek nyoma veszett. A temetők közt van El Alamejn múzeuma egy kis vendéglő: Rest. Mamin. A mú­zeum nagyon érdekes, előtte ott áll még néhány tank és ágyú, melyek annakidején részt vettek a harcokban. A fegyverek és a zászlók benn vannak a múzeum­ban. A falakon képek a harcokból, ott van az Africa Corps inszigniá- ja is: pálmafa horogkereszttel. Egy másik képen Rommelt kínál­ják az arabok naranccsal. A si­vatak rókája azt állította, hogy felszabadítani jött az arabokat az angol imperializmus járma alól. Persze arról hallgatott, hogy ez a felszabadítás koncentrációs tábo­rokat és kivégzéseket jelentett volna. A vendéglőben képeket akartam vásárolni a sírokról és mauzóleu­mokról. Nem voltak. Ügy látszik, nem fizetődnek ki. Csupán a né­met mauzóleum belső bejáratáról szereztem egy sötét fényképet, az is valamelyik amatőr fényképész munkája volt. Saját gépem lépett munkába. Visszamenet megálltunk az ég­színkék tenger mellett és Sidi Crair strandján megfürödtünk. A hullámverés pompásabb volt, mint a nagy egyiptomi fürdőhelyen, Mamurán, ahol előző nap jártunk. De a Földközi-tenger pompás hul­lámaiban sem tudtam megszaba­dulni attól a nyomasztó érzéstől, mellyel El Alamejnt elhagytam. El Alamejnt látni egyet Jelent megútální minden háborút, min­den vérontást. Mártcmvölgyí László Világháborús trófeák El Alamejnben Harkányfürdő télen is várja a turistákat A Pécstől 24 kilométerre fekvő Harkányfürdő a külföldi vendégek egyre kedveltebb fürdőhelye. E- vente nagy számban nemcsak a reumás betegek keresik fel, ha­nem a pihenésre vágyó látogatók is. Nemcsak a jó meleg termál­víz használ, a strand felszerelése, szépsége is igen vonzó. A strandfürdőnek öt medencéje van, az egyikben zord, hideg idő­ben, egész télen át a szabadban lehet fürdeni. A vele szemben le­vő medencét is alkalmassá teszik téli használatra, egy emeletes ü- vegcsarnokot kap, a tetején na­pozóval. Építése 17 millió forint beruházással már javában folyik. Az évről évre mind nagyobb számban érkező vendégek ellátá­sát a fürdővállalat az idén is biz­tosítani tudja. Az ABC-áruházat és az önkiszolgáló éttermet (A Lepke bisztrót] a kétszeresére bővítet­ték. A Baranya-szállóval szemben, a strand szélén élelmiszer-, aján­dékboltok, trafikok és egyéb bol­tok épültek. A nagy víkendtelepen is üzemel egy élelmiszer- és egy húsbolt. Étkezni a Napsugár- és a Bar anya-szálló éttermeiben lehet, a Bányász, a Virágcsokor és a Fasor vendéglőkben. Az árak a ta­valyihoz képest az idén sem vál­toztak. Szállást biztosít a Napsugár, Ba­ranya és a Turista Szálloda. A tá­borhely területén pedig vagy 800 helyet biztosítanak a sátorral vagy lakókocsival érkezőknek. Itt élelmiszerpavilon működik. Bútorozott szobát a Megyei Ide­genforgalmi Hivatal biztosít. Pénzváltó a Kossuth utca 5. szám alatti Mecsek Turist irodájában van. A strand területén az idén gyermekjátszóteret építenek. Harkányfürdő Magyarország e- gyik legszebb és legnépszerűbb gyógyfürdője. A súlyos mozgás- szervi betegségekben szenvedők­nek •korszerű kórházai rendeztek be. A harkányi csodavíz legfonto­sabb alkotóeleme a biológiai szempontból nagy aktivitású kar- bolszulfid, egész Európában csak itt található. Harkányfürdőnek — közismer­ten — igen nagy a vonzóereje, mert aki egyszer meglátogatta, nemcsak visszatérő vendég lesz, hanem önkéntelenül propagálja is az igen szép és korszerű fürdőt. Vámhidy Szilárd, 'Pécs Különo órák A svájci órák bázeli nagy- vásárán a legkülönbözőbb alkalomra készült órák gaz­dag kollekcióját matatták be. Különösen egyes órák formája lepte meg a közön­séget. Legtöbbjük gyűrűhöz vagy egyéb ékszerhez ha­sonlított. Nagy érdeklődés kisérte azokat az órákat a- melyeken — mint a képen is — az óramutatókat má­sodpercenként változó szá­mok helyettesítik, akárcsak a sportversenyeken szoká­sos elektromos időmérő be­rendezéseknél. ■M A jó hallás hátránya Egy angol tudós kutatómun­kája során véletlenül érdekes felfedezést tett: megállapította, hogy tüdőasztmában szenvedő betegek az átlagosnál maga­sabb hangokat is meghallják. Az asztma egyébként nem más, mint a légutak funkcioná­lis zavara. A hallószerv a lég­zőszervekkel közös fejlődési e- redetű. Valószínűleg ez az ösz- szefüggés az új felfedezés alap­ja. A magasabb hangok meghal- lása lehet az oka annak, hogy az asztmás betegek egyes zö­rejekre fokozottan érzékenyek. E megállapítás fordítottját kísér­lettel is elő lehet idézni: érzé­keny hallású egyéneken (akik az ultrahangot képesek érzékel­ni) magas hangok erőteljes „adagolásával“ asztmás roham­nak megfelelő állapotot lehe­tett kiváltani. A szabálytalan zörejek és a magas hangok kórosan inger­ük az idegrendszert, s így az általuk keltett roham védekező reakcióként is felfogható. Csontvázak az Antarktiszon A „jégkontinens“, a déli sarkvidék, ahol 1969-ben ta­láltak először gerinces állatok maradványait — őshüllők és kétéltűek csontjait —, újabb meglepő leletekkel szolgál, Az első széria csak szétszórt, egyes csontokból áll, ame­lyekről csak részben sikerült megállapítani az állat fajtá­ját, az 1970—71-ben folytatott kutatások során azonban több teljes csontváz került felszínre. Az Ohio State University geológusai már az első munka­napjukon gazdag lelőhelyre bukkantak a Shackleton-glecs- cser közelében, a Mount Kenyon északnyugati szárnyán. A dombot a thrinaxodon őshüllők fajtája után, amelynek maradványait most megtalálták, Thrinaxodon Colnak nevez­ték el. Az új leletek igen erős érvként szólnak egy kontinen­tális tengeráramlat létezése mellett, amely az alsó frász­ban keletkezett, messzire elvtávolítva egymástól Dél-Afri- kát és a déli sarkvidék szárazföldi területét. Az a tény, hogy a három. Dél-Afrikában és az Antarktiszon is, egy­séges faunát képezett, arra enged következtetni, hogy a két kontinens annak idején széles területen függött össze egymással. (Fankfurter Allgemeine) Univerzális hőmérő Leningrádi mérnökök infravörös tartományban dolgozó sugárzáslntenzitás-mérőt készítettek,, amely messziről ér­zékeli a gyengén felmelegített testek hő (azaz infravö- rös)-kisugárzását, és egytlzed fokos hőmérsékletkülönbsé­get is jelez. Az új műszer igen sok területen alkalmaz­ható. Az építészek például megállapíthatják vele, hogy me­lyek azok a területek az örök fagy birodalmában, amelyek nyáron sem süllyednek? meg. Víz után kutató geológusok ilyen műszerrel feltárhatják a sivatagokban a homok alatt rejlő talajvízrétegeket. A sugárzásmérővel a levegőből fel lehet ismerni néhány ásvány-, elsősorban szulfidlelőhelye- ket (a szulfidok ugyanis oxidálódnak, s közben hőt ter­melnek, ezzel „árulják el“ magukat a műszernek). Meteo­rológusok a légkör alacsonyan fekvő rétegelt szondázzák vele, a tűzoltók pedig megtalálják a tűz rejtett gócait. Üjabb jégkorszak következik? Egyes tudósok már évek óta felhívják a figyelmet ar­ra, hogy bolygónkon állandó hőmérsékleti változások van­nak, és véleményük szerint ismét jégkorszak felé köze­ledünk. Állításukat újabb a- . dalokkal igyekeznek alátá­masztani. Az idén júliusban ugyanis az USA keleti részé­ben az eddigi legalacso­nyabb hőmérsékletet jegyez ték fel. A legkifejezettebb hőmérsékletváltozás a kana­dai Baffin-szigeten volt, a- melyen a tudósok vélemé­nye szerint új gleccser kép­ződik. A 320 000 négyzetki­lométernyi szigeten nyolc meteorológiát megfigyelő ál­lomást létesítettek.

Next

/
Thumbnails
Contents