Új Ifjúság, 1972. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1972-10-17 / 42. szám

(Magyarország, Lengyelország, Bulgária, Románia, Cseh­szlovákia és Kuba szereplése) A Szovjetunió és az NDK után a szocialista országok közül Magyarország csapata volt a legeredményesebb Mün­chenben. „Csak“ hat aranyérmet sikerült ezúttal a magya­roknak szerezniük, és ez néggyel kevesebb, mint a leg­utóbbi olimpiákon, viszont 13 ezüst és 16 bronz került birtokukba. Az érdemtáblázaton ezek szerint picit lejjebb „csúsztak“ a meggypiros melegítő viselői, a ponttáblázaton viszont a nagyon előkelő ötödik helyet vívták ki. Még ma Is van bizonyos vita akörül, hogy valóban si­keres volt-e ez a szereplés. Egyesek keveslik a hat ara­nyat, mások örülnek annak, hogy szinte mindegyik sport­ágban helytálltak a tízmilliós ország képviselői. Nem a mi feladatunk elemezni az olimpiai szereplést, ml csak azt állapíthatjuk meg, amit a statisztika amúgy is elárul: mél­tóképpen helytálltak a hatalmas konkurenciában a ma­gyarok. Közülük Is három sportemberrel foglalkoznék részlete­sebben. Az első Balczó András, az öttusázás olimpiai baj­noka, aki az olimpia egyik legszebb, vagy talán minden Idők legszebb küzdelmében szerezte meg az áhított ara­nyat. Ott voltam az olimpiai stadionban, amikor Balczó nyakába akasztották az aranyérmet: őszinte, nagy ünneplés köszöntötte a harmincöt éves férfit, és az ünneplés nem­csak a közönség, hanem a versenyzőtársak részéről Is for­ró volt és baráti. Balczó az egyik legrokonszenvesebb és legnagyobb tudású sportember, akivel valaha Is találkoz­tam; rövidesen külön riportban foglalkozunk majd vele, végigjárva a öttusa valamennyi számát, fölkutatva az olim­piai győzelem minden titkát. Hegedűs Csaba vérbeli tehetség; a szakértők azt mond­ják Hegedűsről, hogy negyedszázadonként születik hasonló alkatú birkózó. Már most mindent tud, amit tudni lehet, és van benne elegendő szívósság az edzések gyilkos Ira­mának kibírásához is. A legutóbbi világbajnokságon kétvál­lal győzte le mindegyik ellenfelét. Münchenben Is legyőzött mindenkit, úgy nyerte el az első helyet. A közvetlen meg­nyerő modorú birkózó még Montreálban és Moszkvában Is csapata rendelkezésére állhat, olyan fiatal, végigviheti a birkózásban azt, amit Papp Laci az ökölvívásban. És Itt is vagyunk már Papp Lacinál, aki a magyar sike­rek egyik kovácsa volt. összetalálkoztam vele az olimpiai faluban, Adler Zslgmonddal, a szaktanácsadóval elemez­gették a magyarok várható ellenfeleinek stílusát. Papp higgadt volt és kiegyensúlyozott mindvégig, tudta, hogy a jó felkészülés dacára is közbejöhet egy-egy véletlen, de bízott munkamódszerében és tanítványai szívósságában. Az Mint a legtöbb részt vevő ország, az NDK is az 1972- es XX. nyári olimpiai játé kokon szerepelt az eddigi legnagyobb létszámmal: 17 sportágban 324 NDK-s spor­toló indult Münchenben. A csapat összetételére az a jellemző, hogy a csapat kö­zel egyharmada, egészen pontosan 103 versenyző volt 21 éves vagy annál is fia­talabb. Ez a 103 sportoló mind az elmúlt évek, a leg­utóbbi esztendők ifjúság' spartakiádjain tűnt fel, a melyek — közismerten — az NDK sportéletének tömegbá­zisai. És még valami lénye­ges a csapat összetételéről: az NDK-s sportolóknak több mint a fele főiskolai vagy egyetemi végzettséggel ren­delkezik. Nagy tanulság lehet ez minden országnak a jövőre nézve. Képünkön: Monika Zehrt, a négyszázas győztese. olimpia után szinte mindegyik világlapban írtak Pappról, most lett másodszor világhírű. Számos meghívást kapott előadói körútra, szakmai beszámolókra, s hívták külföldre edzőnek. Miben rejlik Papp sikere? Elsősorban abban, hogy szak­ember, mindent tud, amit az ökölvívásról jelenleg tudni lehet. Kidolgozott edzéstervét nem változtatgatja, hanem versenyzőivel az utolsó pontig betartatja. Aki nem hajlandó fegyelmezetten készülni, azt kizárja a keretből, mint tette azt Badarlval is, aki szinte biztos várományosa volt az aranynakl Papp közvetlen ember, bizalmas kapcsolatot tud terem­teni fiaival. Bíznak benne, mert tudják, hogy szereti az ökölvívást. Nemzetközi tekintélye pedig óriási. Mindenkit Ismer a szorító körül, és őt Is Ismerik; ez is nyom vala­micskét a latban. Papp személyisége teljes mértékben fedi az igazi edző fogalmát: szakértelme, emberi hozzáállása, kitartása, szí­vóssága teszí őt azzá. Nem kétséges, hogy ha más sport­ágban is lett volna hasonló típusú szakemberük a magya­roknak, még eredményesebben szerepelhettek volna Mün­chenben. —0— A lengyelek bizonyos fokig féltek ettől az olimpiától. Amikor tavasszal Katowicében jártam, voltam egy sport­láp szerkesztőségében is, és elbeszélgettem egy kicsit a lengyelek olimpiai esélyeiről. Kiderült, hogy a lengyel sporttársadalomban akkoriban zajlott az őrségváltás. Egyes megbízható versenyzők, akik szinte megállás nélkül, évek éta gyűjtögették az aranyakat hazájuk számára, lassan kiöregedtek, az újak viszont még nem minden esetben tud­tak az elődök követőivé válni. Elég talán a legismertebb példát említenem, a súlyemelő Baszajiowskiét. Nagyon akart Münchenben Is, de nem tudott lépést tartani az egy­re gyakrabban Jelentkező trónkövetelőkkel. Más sportágakban viszont — és itt elég talán a focit említenem — fölfejlődtek a nemzetközi élvonalba Bem apó atomkori harcosai. A lengyelek győzelme — ki merné ezt vitatni? — megérdemelt volt. A legszembetűnőbb különb­ség pedig — az ún. „hozzáállásban“ nyilvánult meg Lu- baňskiék javára. A magyar csapat időnként olyan benyo­mást keltett mintha tagjai kalapos, az aggkor felé haladé hölgyek lettek volna, s nem győzték volna bámulni a „tisz­teletlen csltriket“. A Szovjetunió ellen Is, Magyarország ellen Is, vesztett állásból harcolták ki a győzelmet, és már ez a tény is mond valamit a lengyel sikerről. Északi szom­szédaink valószínűleg Montrealban is a legjobbak közé tartoznak majd; lépést tartanak a fejlődéssel, egyre-másra építik a korszerű sportlétesítményeket és nem szégyenle­nek külföldi edzőt szerződtetni, hogy tanulhassanak. Jól emlékezünk a lengyel labdarúgás első lépéseire a nemzet­közi élvonal felé vezető úton. Eleinte egy-egy klubcsapat ért el váratlan sikert, különösen a Gérnlk Zabrze, aztán egyre sűrűbb lett kapcsolatuk a legjobbakkal és lassan- lassan megszoktuk, hogy a lengyelek Is veszélyes ellen­felek. Jelenleg Viőan, Hidegkúti és Farsang edz lengyel csa­patokat, előttük Vejvoda és Szusza meg Kalocsay is ott tevékenykedett, és lám, az eredmény: a tanítvány kicsi­karta a mester kezéből az olimpiai afanyatl —0— Számomra a bolgárok szerezték a legkellemesebb megle­petést az olimpián. Bulgária egyik napról a másikra az élmezőnybe verekedte magát, elsősorban nehézatlétái ré­vén. Birkózóik, súlyemelőik és ökölvívóik voltak a leg­eredményesebbek, de az atlétikában, a távolugrásban és a magasugrásban is hallattak magukról. A birkózás és általában az olyan sportok, amelyekben az erő és az ügyesség dominál, tömegalapokon vannak a balkán országban. Főleg a birkózást tekinthetjük nemzeti sportnak, nem csoda hát, ha Jó szervezés és korszerű edzésmódszerek bevezetése után megértek az első gyü­mölcsök. Nem kétséges, hogy a bolgár sport Igazi fejlő­dése még csak ezután következik; már Montreálban is túlszárnyalhatják müncheni eredményeiket, bár a hat arany­érem, a tíz ezüst és az öt bronz gyönyörű tegyvertényl —0— Románia három aranyérmet szerzett a huszadik olim­pián: egyet kajak-kenuban, kettőt a kötöttfogású birkó­zásban. A három bajnokság is szép siker, de egészen bi­zonyos, hogy négy év alatt tovább fejlődik a román sport, mert ott Is most kezdődött meg Igazán a korszerű testne­velés alapjainak lerakása. A románoknak van egy máris minden igényt kielégítő, korszerű edzőtábora, van egy se­reg új uszodájuk, röplabdacsarnokuk, atlétikai pályájuk. Egészen bizonyos, hogy a szomszédos Bulgária szép sike­re ösztönzően hat majd a román sport fejlődésére, és Mon­trealban főleg az ökölvívók, kajakozék és vivők szerepel­nek majd átlagon felül. —O— Csehszlovákia két aranyérmet hozott haza Münchenből. Az első, Ludvík Danék bajnoksága bizonyos mértékig vár­ható volt, és a harmincöt éves Danék csakugyan rászolgált már az Igazi sikerre. A másik, a birkózó Mácha győzelme váratlan volt, de annál kellemesebb. Mácha jé képességű birkózó, de közvetlenül az olimpia előtt megbetegedett, úgy volt, hogy nem Is utazik Münchenbe. Az edzői tanács bízott benne és kivitte. Mint kiderült, Mácha rászolgált a biza­lomra. A négy ezüst és a két bronz dicséretes teljesítmény, de sem a sportvezetés, sem a közönség nem volt teljesen elé­gedett az olimpiai szerepléssel. Főleg az első ízben mű­sorra tűzött versenyszámban, a kajak-szlalomban vár tűm kiugrébb sikert és főleg — első helyezéseket. Sok elemző írás foglalkozik majd a jövőben a csehszlo­vák olimpiai szerepléssel — már a sportújságírók országos szemináriumán ts gyakori volt ez a téma. Egy bizonyos: a csehszlovák sport hagyományai és a rendelkezésre állé Avilov a tíztusa olimpiai hajnuka és világcsáestarlója lehetőségek arra kötelezik a sportolókat és vezetőket, hogy Montrealban ne két arany legyen a végső eredmény, (Mi is visszatérünk még néhányszor ehhez a témáhozl. —0- Kuba Három arany, egy ezüst, négy bronzl A kubai sport leg­fényesebb korszaka jött el Münchenben. A három bajnok között akadt egy extraklasszis versenyző, az ökölvívó Ste­venson, aki elnyerte a legtechnikásabb öklöző címet is, és akinek minden egyes mérkőzését véglgtapsolta a közönség. A kubaiak szerepléséhez csupán egyetlen, személyes jel­legű megjegyzést fűznék. Vagy három évvel ezelőtt, ami­kor Itthon járt Sôlavnlcký Bertalan, aki Laky Károllyal együtt a kubai vízilabdázókat edzette, elmesélte, milyen a kubai politikusok, de főleg Fidél Castro viszonya a sport­hoz — Amikor a pánamerikai játékok győzteseként Kuba felé hajóztunk — mondta az edző, Fidél Castro már a nyílt tengeren üdvözölt bennünket és gratulált a sikerhez. Ha­jóját a miénk mellé kormányozta, és szívélyesen elbeszél­getett sportolóinkkal. Fidél jól kosárlabdázik — gyakran szerepel kosárlabda- mérkőzésen a kubai válogatott ellen a miniszterek csapa­tában. Az Ilyen mérkőzéseket tízezrek nézik végig. Elkép­zelhető, milyen hatással van ez a tömegekre, és mennyire támogatja a kormány a sportolókat A három aranyérmet fgy talán még inkább megértjük. Kuba már nemcsak résztvevője <j világversenyeknek ha­nem elleniHie is a többieknek. Kíváncsian várjuk, milyen dopping lesz ez a három arany Montrealra való felkészü- i lésben. (Folytatjuk}

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents