Új Ifjúság, 1972. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1972-09-26 / 39. szám
gyén aktivitásának állandó növekedésé vei lehet sikeres. A szervezet erőteljes mozgásának döntő erejét — amely további fejlődését biztosítja — képezi a tagok értéke, a tag viszonya a szervezethez, az egyén felelősségérzete az egész kollektíva munkájáért. Ezt a helyes Irányt tartottuk szem előtt, amikor lebonyolítottuk a tagkönyv- cserét. Célja az volt, hogy emelje szervezetünk tevékenységének színvonalát és a feladatok értékelésén, teljesítésén keresztül aktivizálja a tagokat. Az új tagok felvételénél ügyeltünk arra, hogy sorainkba mindenekelőtt fiatal munkások és földművesek kerüljenek. Intézkedésünk helyességét és hatékonyságát bizonyítja az is. hogy a tagkönyvcsere folyamán aktivizálódott alapszervezetek tagsága 48 411 új fiatallal gyarapodott. A tagkönyvcsere egyben funkcionáriusaink első nagy vizsgája és iskolája volt. Politikai munkánk átigazolása. A jövőben is szeretnénk ezt az irányt követni, egyre több fiatalt megnyerni munkánknak, hogy a Szocialista Ifjúsági Szövetség nagyszámú tagsággal rendelkező szervezet legyen, amelyben a munkások mellett fiatal földművesek, tanon- cok, diákok, tanítók, kulturális-művészeti dolgozók és a hadsereg kötelékeiben levők is dolgozhatnak. Eddig nem sikerült megnyerni sok olyan fiatalt és mezőgazdasági dolgozót, akik munkájukkal bizonyítják, hogy közénk, a ml szervezetünkbe tartoznak. Tevékenységünket azért még inkább a fontos üzemek, faluk, gyárak felé kell orientálni, olyan munkaformákat keresni, amelyek segítségünkre lesznek az új, aktív tagok megnyerésénél, főleg fiatal munkások és mezőgazdasági dolgozók köréből. Ez az elv teljes mértékben érvényes a tanoncflatalság esetében Is. A tanonciskolák alapszervezetei aktív együtthatói lehetnek a munkásosztály és mező- gazdasági dolgozók osztálya müveit tagjai nevelésének, éppen Itt Ismerkedhetnek meg a fiatal földművesek és munkások szervezetünkkel. Itt formálódhat a viszonyunk hozzá. Helyesnek tartjuk, hogy a tanonciskolák szervezetei az üzemi szervezetek egészén belül léteznek. Az összüzerat bizottságok és a SZISZ VB részéről azonban a Jövőben több figyelmet kell szentelni ezeknek az alapszervezeteknek. Elvtérsnők és Elvtársak! Az egész Szocialista Ifjúsági Szövetségben ügyelnünk kell a sokoldalú tevékenység fejlesztésére, állandóan aktivizálni kell a SZISZ minden tagját és kiszélesíteni hatáskörünket a többi fiatalra is. Ez azonban nem jelenti, hogy mindnyájunknak mindent és ugyanazt a munkát kell végezni. Ellenkezőleg, kell, hogy minden szervezet tevékenységének megfelelő sajátos arculata legyen, specifikuma, a sző bizonyos értelmében e- redetinek keU lennie. Ha minden tag Ismert szervezete feladatait, ha mindenki pontosan tudja, mit vár tőle a kollektíva, és ha felülkerekedik benne az az érzés, hogy érdekelt mindenekelőtt ebben a kollektívában érvényesítheti, csak akkor sikerül teljesítenünk a feladatainkat és sikerül elérnünk kitűzött céljainkat. Emellett továbbra is a jól bétáit, minden tag által elfogadott feladatoknál kell maradnunk, persze szem előtt tartva az alapszervezetek mint egész érdekeit is. Fontos, hogy a szervezet feladatott és küldetését a fiatalok ismerjék, tudatosítsák és magukévá tegyék őket, még mielőtt gyarapítanák a szervezet sorait. Ezért különleges figyelmet kell szentelni a fiatalok SZiSZ-tagságra való felkészítésének. Alapszervezeteink sikeres tevékenységének egyik feltétele a jól felkészült ős gyakorlattal rendelkező funkcionáriusaktíva. Rendkívül fontos, hogy az alapszervezetek élén kezdeményező, aktív, jó szervezők álljanak, természetes tekintélynek örvendő emberek, akik munkájukat az elmélet és a gyakorlat legújabb ismeretei alapján végzik. Ebből a helyzetből a kivezető helyes út a funkcionáríusaktlva minőségi, rendszeres felkészítése, a Járási funkcionáriusiskolák munkájának magasabb színvonala, és a SZISZ SZKB Központi Politikai Iskolájára váró feladatok teljesítése. Kétéves tevékenységünk alatt sok .eltűnő képességű funkcionárius nőtt fel, akik az elért sikerek megalapozói voltaik. Ma mindenekelőtt az alapszervezetek funkcionáriusai aktívájának felkészültségét hangsúlyozzuk, de egyben a járási, kerületi és központi szervedét is. Jelenleg a funkcionáriusaktíva felkészültsége még nem felel meg az ifjúsági szervezet követelményeinek. A helyzetet nehezíti, hogy egyes funkciókban főleg az alapszervezetekben a funkcionáriusok fele úgyszólván évente cserélődik. Ezért szükséges az illetékes szervek figyelmét arra Irányítani, hogy az alapszervezetek Jelentős funkcióiban, a járási és kerületi bizottságom elnökségeiben, plénumáiban, legkevesebb 2—3 évig dolgozzanak a funkcionáriusok, és tapasztalataikat munkájuk követőinek adják át. Ebben a tekintetben különleges figyelmet kell szentelnünk a közép- és tanonciskolák szervezeteinek, amelyek élén többnyire mez- dó, gyakorlatlan fiatalok állnak. A funkcionáriusaktíva felkészítésénél jelentős segítséget nyújtottak pártszerveink és szervezeteink a politikai pártiskolákon keresztül, és valamennyi ország Ifjúsági szervezete, mindenekelőtt a lenini Komszomol. Az irányítás fontos láncszemét képezi a fizetett apparátus, amely biztosítja az Ifjúsági szervezet szervei határozatainak megvalósítását. Szükséges, hogy dolgozói igazi fiatal forradalmárok legyenek, és a szervezet feltételeinek megfelelően a CSKP politikáját ültessék át az életbe. Ezeket a feladatokat csak olyan politikailag és erkölcsileg fejlett dolgozók tudják teljesíteni, akik odaadók a szocializmus ügyéért és a CSKP politikájáért, akik őszintén viszonyulnak társaikhoz, művelt emberek, becsületesek, dolgosak és szerények. A SZISZ politikai dolgozói kiválasztásának és előkészítésének szabályai igényesek, de ha sikeresen akarunk előrehaladni a kádermunkában. teljes mértékben igazodnunk kell hozzájuk. A különböző kurzusok és tanfolyamok mellett az apparátus felkészítésében egyre nagyobb szerepet kap az önművelés, a politikai és szakismeretek rendszeres gyarapítása. Az alapszervezetekben a módszertani funkciót az alapszervezetek instruktorainak, tanácsok és koralssziők tagjainak kell betölteniük, persze nagyobb mértékben, mint eddig. Munkájukban a sok pozitívum mellett nem kevés hiányosság mutatkozott: több tanács rendszertelenül dolgozott, és tanácskozásuk sokszor csalj tájékoztató jelleggel bírt. Nem mindig sikerült bekapcsolni a tanácsok tagjait az egyesa feladatok teljesítésébe. Ezzel kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy a főiskolák egyes karain a SZ1SZ- alapszervezet élete csak bizonyította a megkülönböztetett hozzáállás helyességét, amelyet a gyakorlatban a főiskolai szervek megalapítása és tevékenysége fejezett ki. Ezek a szervek lehetővé tették az iskolás fiatalok különleges problémáinak megoldását, és a fiatalok eszmei, akció- és szervezeti egysége megerősödésének biztosítékai. Emellett a SZISZ területi szervet döntenek minden elvi kérdésben. Ezzel a főiskolák fakultásain elejét vesszük az esetleges elit és szeparatista tendenciák megnyilvánulásainak. Elvtársnők, Elvtársakl A helyes döntés és Irányítás alapjai a minőségileg Jól szervezett ismeretszerző tevékenység, jelenlegi színvonalával szervezetünkben nem lehetünk elégedettek. Ennek okait mindenekelőtt a tájékoztatás tökéletlen rendszerében, az adminisztratív hozzáállásban és a |árá9i bizottságoknak az alapszervezetekkel való elégtelen együttműködésében kel! keresni. A SZISZ Ismeretszerző tevékenységében fel kell használni a tudományos kutatóintézetek kísérleteinek eredményeit. Ezért szeretnénk állandósítani kapcsolatainkat a tudományos dolgozókkal és szakemberekkel, munkájuk eredményeit felhasználni, és szeretnénk, ha támaszaink lennének munkánkban. Szervezetünk tagjainak és a többi fiatal életstílusának, érdekeinek, nézeteinek tökéletes Ismerete segít bennünket a mindennapi munkában, egyúttal megbízható alapúi szolgál az Ifjúsági szervezet szerveinek további tevékenységéhez és határozatai alkotásához. Szervezeteinkben nem szívlelhetjük a felsóbb szervek döntésének gépies, merev „kivárását“, sem az olyan magatartást, amely előnyben részesíti az Irányítás formális oldalait, mint pl. a rengeteg felesleges jelentés, körlevelek, gyűlések, amelyek semmit sem oldanak meg. Gyakorlatból tudjuk, hogy az Ilyen hozzáállás formalizmushoz vezet, amely szervezetünk tevékenységének legnagyobb fékezóje és ellensége. Azért hang- súyozzuk, hogy funkcionáriusainknak a tagság körében kifejtett mindennapi munkáját semmilyen más munka nem helyettesítheti. Elvtársnők, és Elvtársak, a CSKP XIV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusának határozatai pártunk bizalmáról biztosítottak bennünket, és teret adtak, hogy mindnyájan részt vehessünk közös ügyeink Irányításában. A társadalmi tevékenység és a politika! elkötelezettség első lépéseit úgyszólván mindnyájan szervezetünkben tesz- szük. Oj módszereket keresünk: hogyan növelni a gyerekek részvételét a pionírcsapatok vezetésében, hogyan növelni tagjaink részvételét az alapszervezetek sokrétű tevékenységében. El akarjuk érni, hogy a SZISZ a szocializmus iskolája legyen, az a hely, ahol felkészülheraegszilárdításáért és védelméért folytatott harca. Hogy ezt valóra váltsuk, az eddiginél sokkal következetesebben e- gyüttműködünk fegyveres erőinkkel, össztársadalmi szervezetekkel, így főleg a Polgári Honvédelmi Szövetséggel (Zvázarm), a Szlovák Testnevelési Egyesülettel, a Csehszlovák Vöröskereszttel és a Csehszlovák Tűzoltók Szövetségével. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság lakossága honvédelmi nevelésének egységes rendszerével összhangban szükséges lesz minél előbb kidolgozni a honvédelmi nevelés Irányítási rendszerének a Szocialista Ifjúsági Szövetség körülményei közt alkalmazható koncepcióját, hogy a honvédelmi és a hazaszeretetre való nevelés eredményes legyen. ELVTÄRSNÖK, ELVTÁRSAK! FENNTARTANI MINDENT AMI POZITÍV Szeretnénk, ha szervezetünk egyben a pihenés és szórakozás szervezete tenne, ha a lányok és fiúk legszélesebb körét is kielégítené. Ezért hangsúlyozzuk, hogy a szabad Idő aktív kihasználása, a különböző kultúrálls, sport- és egyéb, az ifjúság pozitív érdeklődését kielégítő tevékenység igen Jelentős és a leggyakrabban semmi mással nem helyettesíthető a nevelésünkben; és ugyanúgy a fiatalok életstílusának, kultúrálls szintjének, valamint egyéniségüknek sokoldalú formálásának az eszköze is. A testnevelésnek és a honvédelmi tevékenységnek a szervezetünkben gazdag hagyományai vannak. A maga sokszínűségével és változatosságával soksok lehetőséget nyújt a gyermekeknek és az Ifjúságnak az aktív pihenésre; e- rősíti az egyflvétartozás érzését, kielégíti a fiatalok sport és romantika utáni vágyát, megszilárdítja az egészségüket, hozzájárul testi és szellemi erő fejlesztéséhez és ugyanakkor a haza védelmére is felkészít. Ez a tevéken^sÄ* Jelentős nevelői eszközzé válik; formálja a gyermek és az Ifjúság Jellemét és a szocialista hazaflságra nevel. Ezért a SZISZ-ben és PSZ-ben arra törekszünk, hogy optimális lehetőséget biztosítsunk a tagok test- és honvédelmi nevelésére. Már a szövetség létrejöttekor arra törekedtünk, hogy kiszélesítsük ezt a tevékenységet, hogy minden pionírcsapat és ifjúsági alapszervezet 'életének részévé váljék. Tevékenységünk során együttműködtünk a SZTSZ KB, a PHSZ KB-val. A Jelenlegi helyzetben pedig arra törekszünk, hogy ez az együttműködés az a- tapszervezetek szintjén Is létrejöjjön. Az alapszervezetek rendszeres testne- / velő munkája a jövőben Is a már hagyományos országos rendezvényekben, taint a SZISZ PSZ Nagydíja, a Kamarát országos síversenye, a Rysy meghódítása, az egyetemi bajnokság stb. csúcsosodik majd ki. Ä pionírcsapatok és a SZISZ alap- szervezeteinek munkájának nagyon je- tentős része a kulturális-művészeti tevékenység. Több korábbi, hagyományos, a CSISZ időszakában is alkalmazott munkaformát (mint az Arany rózsa, műkedvelő színjátszás, a kisszfnpadi formák, a társastánc, a sf és könnyűatléttkai versenyek, röplabda, a lábfoci, a Kamarát síversenye, az ifjú természetbarátok versengése. a technikai seregszemlék stb.) alkalmazunk, ezzel igyekszünk miudazt fenntartani, ami pozitív és folytatásra méltó volt az egykori gyermek- és ifjúsági mozgalomban. A művészeti tevékenység jelentősége és fejlesztésének szükségszerűsége viszont fontossá teszi, hogy megoldjuk a kulturális-nevelő munka alapvető kérdéseit, mindenekelőtt e terület káder- és anyagi ellátásának kérdését. Ennek megoldása nélkül nem elégíthetjük ki az ifjúsági szövetség tagjainak legkülönbözőbb érdeklődését, de még a fiatalok legalapvetőbb igényeit sem. Ezen kívül még hiányzik a társadalmi szervezetek és a kulturális intézmények együttműködésének és munkamegosztásának egységes rendszere. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a fiatal alkotó értelmiségiek, főleg a fiatal művészekkel való munkának. Nemcsak a szervezetnek akarjuk őket megnyerni, hanem az alkotás munka teltételeinek megteremtésében is szeretnénk segítségükre lenni. Azon Igyekszünk majd, hogy a fiatal alkotók már tanulmányaik, de később alkotás közepette is mérlegeljék saját nézeteiket, alapállásukat, s ellenőrizzék az életben, az iskolák, munkahelyek, ifjúsági klubok fiataljaival való találkozásaik során alkalmazott művészi kifejezésformájukat. A népművelési ás kulturális intézményekkel karöltve sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a művészeti munka szervezőinek a nevelésére. Azt akarjuk, hogy a SZISZ képviselői az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kivegyék a részüket az egyes kulturális bizottságok munkájából, hogy dolgozzanak a nemzeti bizottságok aktíváiban, s hogy érvényt szerezzenek az Ifjúság érdekeinek. Sok megoldatlan kérdésünk van a zenei nevelésben. Nem vagyunk megelégedve az egyes ifjúságii zenekarok és csoportok műsorával, repertoárjuk alacsony ideológiai és művészi szinten mozog. A Kulturálisügyi Minisztérium a társadalmi szervezetekkel karöltve elkészítette a műkedvelő munkával foglalkozó dokumentumot, amellyel lehetőséget teremtett e tevékenység színvonalának e- melésére, a fiatalok Ízlésének és a szocialista kultúrához való viszonyuk kialakításához. Az eddig elmondottakból kitűnik, hogy a SZISZ és PSZ egyik legfontosabb feladatául kapta harcolni a fiatalok szocialista gondolkodásmódjáért. Ez a feladat rendkívül bonyolult, Igényes és felelősségteljes. Nem egyszeri akcióról van szó, hanem az Ifjúság nevelésének távlati folyamatáról, amelyben részt vesz szocialista társadalmunk összes intézménye és szervezete. ELVTÁRSNŐK, ELVTÁRSAK! A SZOCIALISTA MUNKAVERSENY JELENTŐSÉGE A Szocialista Ifjúsági Szövetségnek megvan a maga sajátos küldetése a gazdasági szférában is. Ezt a tevékenységünket az tdeológtat-nevelő munka részének tekintjük, s tudatosítjuk, hogy jelentős anyagi javakhoz juttatja a társadalmunkat. Hol máshol nyílna jobb alkalom, mint a munkával való közvetlen kapcsolatban, a gyártási folyamat alatt a szocialista ember olyan tulajdonságainak, mint a munkához való jó viszony, az anyagi javak elótereratőinek a tisztelete, az e- gytlvétartozás érzésének, az egyéni felelősség, önfegyelem és egy egész sor további erkölcsi tulajdonság kialakítására? Mindez főleg a szocialista társadalom fejlődésének jelen szakában, műszakitudományos forradalom kezdetekor nagyon fontos. A CSKP XIV. kongreszusa, majd ezután a CSKP KB és az SZLKP februári plénumái ebből a gondolatból indultak ki és meghatározták társadalmunk £pj- lődésének további irányvonalát. A szocialista ökonómia fejlesztésében elért sikerek reális lehetőséget teremtettek a párt által kitűzött célok elérésére, és a szocialista nemzetgazdaság dinamikus fejlesztésének alapjait képezik. Senki sem tagadhatja azt a gyors, gazdasági fejlődést, amelyet Szlovákiában a szovjet hadsereg felszabadítása óta végbement. Szlovákia, ez az egykor elmaradott agrárország a felismerhetet- lenségig megváltozott, és fejlett iparral és modern mezőgazdasággal rendelkező országgá vált. Lényegesen emelkedett a lakosság életszínvonala Is. Az ország gazdasági ás kulturális fejlesztésében elért eredményeken ma épp úgy, mint a múltban az ifjú nemzedék érdeme Is. Munkájával abba a történelmi harcba kapcsolódott be, amely az emberek jobb életéért, a szocialista társadalomért folyt országunkban. Meg kell említeni azt a jelentős épltőmunkát, a- mely Balážiban, az Ifjúság Vasútvonalán, az Ifjúság Falvában, az Ifjúsági Duzzasztógáton kezdődtek és száz meg száz apróbb-nagyobb építkezésen folytatódtak. Az Ifjúság Vasútvonalának építőiből kerültek ki a gyárak és a szövetkezetek szocialista munkaversenyének kezdeményezői. Ebben a mozgalomban, a- mely száz és száz építkezésre és gyárra terjedt ki, a hiányzás, a munkaerővándorlás és a munkafegyelem, megbontó! ellen küzdöttek a fiatalok. A mozgalom jobb munkaszervezéssel és a technikai vívmányok alkalmazásával a munka hatékonyságának elismerésére I- rányult. Olyan mozgalom volt ez, amely számtalan élmunkást, újítót nevelt, a kialakította a munkához való szocialista viszonyt. Az olyan nevek, mint Brano, Lipták, Július Túron, Hana Zdraží lóvá és még sok-sok lelkes fiatal neve vonult he az Ifjúsági mozgalom történetébe. Büszkén és tisztelettel említjük a nevűket ma is, mert a fiatal nemzedéknek azok közé tartoztak, akik kellőképpen elsajátították szakmájukat és számtalan úttörő tetteti végeztek. Nemcsak az 6 Idejükben, hanem még ma Is példaképei a munkakezdeményezésnek, az Ifjúság lelkesedésének. Tudatosítjuk, hogy a műszaki-tudományos forradalom sorsa nemcsak a laboratóriumokban, kutatóintézetekben, tudományos értekezleteken dől el, hanem mindenekelőtt a termelésben, a gyárakban és a mezőgazdasági üzemekben. Csak a Jő munkaeredmények vihetik előre társadalmunkat a fejlődésben. Mi fia-